Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-16 / 294. szám
S^PÜJSÄG 1981. december 16. Izraeli törvény a Go/anról Szíria a Biztonsági Tanács sürgős összehívását kérte Feszültség a Közel-Keleten PANORÁMA Az izraeli parlament héttőn 63 szavazattal 21 ellenében végérvényesen elfogadta a Szíriához tartozó és 1967 óta megszállva tartott Golan-fennsík bekebelezéséről szóló törvényt. A vitában felszólaló Sáron hadügyminiszter fenyegetően húzta alá, hogy „az izraeli hadsereg kész minden esetleges katonai akcióval szembeszállni”. A Biztonsági Tanács tagjai hétfőn nem hivatalos konzultációkat tartottak az izraeli parlamenti döntésről. Egyelőre azonban nem határoztak arról, hogy Szíria kérésének eleget téve mikor foglalkoznak hivatalos ülésen az üggyel. A Szíriái kormány hétfői négyórás rendkívüli ülése után kérte a Biztonsági Tanács összehívását és az ENSZ segítségét az izraeli bekebelező politikával szemben. A kormányülésről kiadott közlemény hangoztatja: Izrael a Golan bekebelezésére hozott döntéssel érvénytelenítette a két ország közti 1973-ban aláírt tűzszünetet és háborút visel Szíria ellen. „Szíria fenntartja magának a jogot, hogy megfelelően intézkedjék az ENSZ alapokmányának e durva megsértésével szemben”. A közlemény felszólítja az arab országokat: álljanak Szíria mellé, hogy szembe tudjon nézi e veszélyes fejleményekkel. Az izraeli döntés aggodalmat és felháborodást váltott ki az arab világban és a nemzetközi közvéleményben. Határozottan elítélte Algéria, Libanon, Kuvait, Szaúd-Arábia, Egyiptom. Ez utóbbi megszakította a Tel- Avivban a „palesztin autonómiáról" folytatott szakértői szintű tárgyalásokat. Az algériai államfő pedig a Szíriái elnökhöz intézett üzenetében országa segítségét ajánlotta fel. Erélyesen megbélyegezte az izraeli lépést Sedli Klibi, az Arab Liga főtitkára. A világszervezet el nem kötelezett államainak csoportja közös nyilatkozatban a nemzetközi jog durva megsértésének minősítette az izraeli parlament döntését, s támogatásáról biztosította Szíriát abban, hogy a Biztonsági Tanács elé akarja vinni az ügyet. Washingtonban Haig külügyminiszter „sajnálatosnak" minősítette az izraeli lépést. Alan Romberg külügyi szóvivő ugyanakkor azt állította, hogy Izrael nem tájékoztatta előzőleg az Egyesült Államokat. Nyugati hír- ügynökségi jelentések szerint Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője közölte: Washington „kifejezte aggodalmát Tel-Avivnak az egyoldalú döntéssel kapcsolatban". Az 1967-ben elfoglalt szíriai Golan-fennsík izraeli bekebelezése rendkívül veszélyes helyzetet teremtett a Közel-Keleten. Az izraeli hadvezetés „megelőző” katonai intézkedéseket foganatosított a magaslatokon, miközben a légierő gépei ismételt felderítő, figyelmeztető berepüléseket hajtanak végre Dél- Libanon és Bejrút légterében. A sziriai kormánynyilatkozat szerint Izrael az annexiós döntéssel hadat üzent Szíriának és érvénytelenítette az 1973-as tűz- szüneti megállapodást. A damaszkuszi lapok hangsúlyozzák, hogy az izraeli provokáció nem marad válasz nélkül. A Szíriához tartozó Golan- fennsík izraeli annektálása nyomán érezhetően fokozódott a katonai feszültség a Közel-keleti térségben. Az izraeli rádió a Golan-fennsíkon végrehajtott csapatmozdulatokat „óvintézke- dések”-nek próbálta feltüntetni. Azokat — úgymond — a szíriai kormány nyilatkozata váltotta ki, amely a tűzszüneti megállapodást érvénytelenítő hadüzenetként értelmezte az egyoldalú irzaeli lépést. Ariel Sáron izraeli hadügyminiszter közölte, hogy a hadsereg az annexió minden lehetséges katonai következményére felkészült, és sem a Golanon, sem a libanoni—izraeli határon nem hajlandó eltűrni egy újabb felőrlő háborút. Ez más szóval azt jelenti, hogy adott esetben megsemmisítő, bénító erejű csapást próbálna mérni a szíriai hadseregre, vagy a palesztin ellenállási mozgalomra. Leonyid Brezsnyev fogadta a Vatikán tudóskiildöttségét Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke II, János Pál pápának, a katolikus egyház fejének és Vatikán állam vezetőjének kérésére kedden a Kremlben fogadta a Pápai Tudományos Akadémia tudósainak küldöttségét. Az eszmecserén Leonyid Brezsnyev hangsúlyozta: a szovjet politika legfőbb törekvése az atom katasztrófa m egakadályozása volt és ez is marad. A világbéke megőrzésére és megerősítésére szervezett mozgalomban minden államnak, minden olyan politikai, társadalmi, tudományos, vallási és egyéb erőnek helye van, amely a béke jelszavát tűzi zászlajára — mondotta Leonyid Brezsnyev. A küldöttség tagjai átnyújtották Leonyid Brezsnyevnek azoknak a kutatásoknak az eredményeit rögzítő és elemző dokumentumot, amelyekkel azt vizsgálták, milyen következményekkel járna az emberiségre egy esetleges atomháború. Újabb ülés Genfben A Szovjetunió és az Egyesült Államok küldöttségei kedden Genfben megtartották az európai nukleáris fegyverek korlátozásáról folyó tárgyalásaik esedékes teljes ülését. BUDAPEST Kedden ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága, amelyen részt vett és felszólalt Havasi 'Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Cra- veró Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese. A testület meghallgatta Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának tájékoztatóját az MSZMP KB december 3.-i üléséről. Ezt követően Juhász Andrásnak, a KISZ KB titkárának előterjesztésében megvitatták az MSZMP KB-nak és a Minisztertanácsnak a lakásépítés, -fenntartás, -gazdálkodás- és -elosztás fejlesztéséről szóló irányelveit, majd határozatot fogadtak ei a KISZ-szerveknek és* -szervezeteknek az ifjúság lakáshelyzetének javításával kapcsolatos feladatkairól. * Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari miniszter kedden Bács-Kiskun megyébe látogatott. Kecskeméten felkereste a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolát és a Mechanikai Mérőműszerek Gyárát. A Politikai Bizottság tagja ezt követően ellátogatott a lakiteleki Szikra Termelőszövetkezetbe, ahol részt vett és felszólalt a termelőszövetkezet pártalapszervezetének beszámoló taggyűlésén. MADRID Nincs változás a lengyel külpolitikában — hangsúlyozta a madridi találkozón részt vevő küldöttségek vezetőinek nem hivatalos keddi megbeszélése után tartott sajtóértekezleten Wlodzimierz Konarski nagykövet, a lengyel delegáció vezetője. Éppen ellenkezőleg —fűzte hozzá —, új utasításokat kapott, hogy tegyenek meq minden szükséges erőfeszítést a madridi találkozó sikere érdekében. Konarski hangsúlyozta, hogy a Lengyelországban most bevezetett intézkedések nemcsak a lengyel nemzetnek, hanem az európai biztonságnak is az érdekeit szolgálják. MOSZKVA A további együttműködés szándékának kölcsönös megerősítésével ért véget kedden Moszkvában a szovjet—francia állandó vegyes bizottság 16. ülésszaka. A kétnapos tanácskozáson a két küldöttség — Michel Jobert francia, illetve Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter vezetésével — az eddigi eredmények mellett a soron következő feladatokat tekintette át. WASHINGTON Az amerikai kongresszus két házának egyeztető bizottsága hétfőn jóváhagyta az Egyesült Államok történetének legnagyobb katonai költségvetését az október 1-én kezdődött és 1982. szeptember 30-ig tartó pénzügyi évre. összege 200 milliárd dollár. Ez 30 milliárd dollárral több, mint az előző költségvetési év előirányzata. Pénteken ér véget a közgyűlés ülésszaka Robbanás Irak bejrúti nagykövetségén New York, ENSZ Az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszakát három nappal meghosz- szabbították, és igy az előreláthatólag pénteken fejeződik be. A közgyűlés kedden elfogadta a Biztonsági Tanács ajánlásán Javier Perez De Cuelíar perui diplomata főtitkári kinevezésére. Perez De Cuellar újságíróknak kijelentette, hogy a közeljövőben lépéseket kíván tenni a fejlett tőkés államok és a fejlődő országok közötti gazdasági tárgyalásók előmozdítása érdekében. A lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy azokat Lengyelország belügyének tekinti. Nagy erejű robbanás döntötte romba kedden délben Irak bejrúti nagykövetségének hatemeletes főépületét. Az első jelentések szerint 11 halottat és 24 sebesültet emeltek ki a romok alól. Bizonyosra vehető, hogy tovább nő az áldozatok száma. Értesülés szerint a robbanásnál a nagykövet is életét vesztette. A bejrúti rádió merényletről beszélt, de a robbanás eredetéről, jellegéről még nincsen pontos értesülés. A robbanást követően lövöldözés volt hallható a nagykövetség körzetében, amelyet egyébként körülzártak az arab békefenntartó erők. A Nyugat-Bejrútban lévő nagykövetségi épületben napközben mintegy száz személy szokott tartózkodni. Sikeres csúcstalálkozó Vasárnap véget ért az NDK és az NSZK vezetőinek találkozója. A képen Erich Honecker (jobbra), a NSZEP KB főtitkára és Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár. (Telefotó — AP—MTI—KS) A „német kérdés” ma már — szerencsére — nem fenyegeti Európa békéjét, de nem kétséges, hogy a két német állam viszonya változatlanul komoly hatással van kontinensünk politikai légkörére. Ezért aztán természetes, hogy az NDK és az NSZK kapcsolatainak alakulására sokfelé figyelnek a világon. Tudjuk, hogy manapság nehéz időket élünk: már több mint két esztendeje súlyos kór gyötri a hetvenes évek történelmi jelentőségű vívmányát, az enyhülést. S ha visszaemlékezünk, rögtön felidéződik, hogy e kedvező-biztató világpolitikai áramlat születésében és fejlődésében éppen a két német állam józan közeledése játszott döntő szerepet. Nem csoda hát, ha most, egy nemzetközi viták, nézeteltérések sorából terhelt esztendő végén szívderítő fejleménynek tekintjük a „német csúcstalálkozó” tényét. Már magát a tényét is, függetlenül annak eredményétől, hiszen ha egyáltalán találkoznak, tárgyalnak, az már javuló viszonyt jelez, s ekként némi gyógyírt jelent az enyhülés sebeire. Annál is inkább, mert lassan tizenkét esztendeje, hogy nem találkozott német földön a két német állam legmagasabb rangú vezetője. Akkor, 1970 tavaszán, az enyhülés korszakának elején az erfurti, majd a kasseli csúcstalálkozók az első sorsdöntő lépéseket jelentették az NDK és az NSZK kapcsolatainak normalizálása felé. Az azóta eltelt több mint egy évtizedben kétségkívül sokat fejlődtek e kapcsolatok, de sajnos, vitathatatlanul több probléma is terhelte —terheli — azokat. Az utóbbiak miatt aztán az enyhülés fénykorában sem jöhetett létre újabb csúcsszintű megbeszélés — német területen, előre, hivatalosan megszervezve. Honecker és Schmidt azonban már találkoztak, mégpedig — s ez is szimbolikus jelentőségű —, éppen Helsinkiben, az Európa számára oly fontos biztonsági értekezleten. (Majd tavaly mégegyszer: Tito temetésén.) Egy „igazi”, nem más alkalom szülte találkozóra azonban már igen nagy szükség volt. Nemcsak a két német állam, hanem a világpolitika szempontjából is, hiszen tavaly már kétszer is elhalasztották a tervezett csúcstalálkozót, más eseményekre hivatkozva. Nem vitás hát, hogy a tavalyi évvégéhez képest jobb irányba fordult a világ. Ezt olyan rendkívüli fontosságú, s esztendeje alig elképzelhető események bizonyítják, mint Leonyid Brezsnyev bonni útja, vagy a genfi szovjet—amerikai rakétatárgyalások beindulása. Ezek mellé méltó helyre sorakozott most fel a Honecker—Schmidt- találkozó, amely ismét egyértelműen bizonyította: a békés egymás mellett élés, az enyhülés valóban az egyetlen értelmes és biztonságos létezési mód mai világunkban. Hiszen csak ezek alapján lehet a nagyon is eltérő nézetek dacára nem ütköztetni, hanem összeegyeztetni az érdekeket. Csak így lehet, amint arra a csúcstalálkozó közleménye is utal, „a nézeteltérések fennmaradása ellenére fejleszteni a korrekt, jószomszédi kapcsolatokat”, s együttműködni abban, ami mindenkinek fontos: „a béke és a biztonság megvédésében". Honecker és Schmidt mostani megbeszéléseinek utolsó pillanatai fényesen igazolták ezt a tételt. Már túl voltak a két német állam számára legfontosabb kérdéseken. Megvitatták a leszerelés, az enyhülés, az európai biztonság problémáit, egyet értve abban, hogy országaiknak változatlanul fontos szerepük van a nemzetközi béke biztosításában. Hosszan elemezték a kétoldalú kapcsolatokat, igyekezve megérteni a másik álláspontját. És akkor jött a hír: Lengyelországban az államtanács kénytelen volt bevezetni a rendkívüli állapotot. Az enyhülés ádáz ellenfelei, így például a nyugatnémet ellenzék vezére, Strauss szerint ebben a helyzetben „Schmidtnek vissza kellett volna fordulnia”. Ehelyett maradt, s a két politikus alaposan megtárgyalta a helyzetet, képes volt megérteni egymást ebben az igen kényes kérdésben is. Olyannyira, hogy az egyetértés tényét a sajtó útján a világ tudomására is hozták. AVAR KAROLY A külföldre utazók valutaellátása A Magyar Nemzeti Bank ösz- szefoglalta a turistaként vagy 'látogatóként külföldre utazó — 'hazánkban állandó lakhellyel rendelkező — magyar állampolgárok valutaellátásával kapcsolatos tudnivalókat. Az európai rubelelszámolású országokba utazó turisták vagy látogatók útiokmányukra személyenként és naponként 1000, naptári évenként 15 000 forintnak megfelelő, a gépjárművel utazók ezen felül üzemanyag- költségre a reális szükségletnek megfelelő fizetőeszközt vásárolhatnak. Az utazási irodák által szervezett társasutazáson részt vevők — a költőpénzen felül — egyéni útiokmányukra a 15 ezer forintos éves keretük terhére személyenként és -naponként ezer forintnak meqfe- lelő valutát vásárolhatnak, ugyancsak ezer forintnak megfelelő fizetőeszközt kaphatnak személyenként és naponként a csoportos útlevéllel utazók. Azok a turisták és látogatók, akik konvertibilis elszámolású országokba rubelelszámolású országokon átutaznak, a konvertibilis fizetőeszközökön felül napi ezer forintnak megfelelő rubelelszámolású valutát vehetnek arra az időre, amit ezeknek az országoknak a területén töltenek. Konvertibilis valutát egyéni turistautazáshoz a Magyar Nemzeti Bank Jugoszláviába, az európai konvertibilis elszámolású országokba és meghatározott, Európán kívüli országokba biztosít. Az útlevélkérő lapot, amely a valutaellátás előzetes biztosítását is szolgálja, Budapesten és vidéken kijelölt IBUSZ-irodákban kell benyújtani. Az igazolást az IBUSZ abban az esetben adja ki, ha a kérelmező az igénylés évében és az ezt megelőző két naptári évben egyéni turistakiutazáshoz konvertibilis vaiutaellátásban nem részesült, a 18. életévét betöltötte, vagy a kérelem évében betölti, a 14—18 év közötti abban az esetben, ha szüleivel vagy szüleinek egyikével utazik. További feltétel, hogy a kérelmet megelőző 5 éven belül az utazni szándékozó devizavagy vámbűncselekményt nem követett el. Ha a kérelmező jogosult valutaellátásra, ezt az IBUSZ az útlevélkérő lapon, -annak benyújtásakor igazolja és az útlevélkérő lapot — Jugoszláviába tervezett utazás kivételével — közvetlenül az útlevélhatósághoz továbbítja. Jugoszláviai utazás esetén az IBUSZ az igazolással ellátott útlevélkérő "lapot visszaadja, és azt a kérelmezőnek kell az útlevél beszerzése céljából az állandó lakóhelye szerinti rendőr- kapitányság igazgatásrendészeti osztályához benyújtani. A konvertibilis elszámolású országokba turistaként utazók 3 évenként, egyszeri felhasználásra személyenként és naponként 850, -Legfeljebb 14 napra 12 000 forintnak megfelelő valutát vásárolhatnak. A szülő útlevelében szereplő 14 éven aluli gyermekek részére a szülők gyermekenként 1800 forintnak megfelelő valutát vehetnek igénybe. A gépjárművel utazók üzemanyag- költségekre országonként megállapított összegű valutát vásárolhatnak. A látogatóengedély- lyel utazók személyenként 1600 forintnak megfelelő konvertibilis valutát vásárolhatnak. A turistaútlevéllel Jugoszlávián át európai rubelelszámolású országba utazók 600 forintnak mfegfelelő dinárt vásárolhatnak. Vasúti menetjegyet a turisták valamennyi európai orszáa- ba, országonként megállapított kereteken belül, látogatóengedéllyel csak az európai rubel- elszámolású országok területére vásárolhatnak forintért, Repülőjegyet turista- és látogató- engedély alapján egyaránt lehet venni forintért Európa területére a MALÉV vagy a MALÉV- vel közös elszámolásban lévő bármelyik külföldi légitársaság Járataira. Hasonlóképpen egyes Európán kívüli országokba a MALÉV vagy a KGST-országok menetrendszerű légijárataira. Azok a magyar állampolgárok, akik 1981. december 31-ig még közvetlenül a Magyar Nemzeti Banktól kaptak turistautazáshoz ko nve rtibilisva luta -ki utalást, ennek alapján útlevél- kérelmüket az engedélyezéstől számított egy éven belül nyújthatják be az IBUSZ-irodába. Akinek érvényes útlevelében korábbi időből származó, utazásra még fel nem használt kiutazási engedélye van, 1982. január 1 -ét követően a" kiutazási engedély jellegétől függően már az újonnan megáílaoított összegű valutát vásárolhatja meg. Aki 1981 decemberében vásárolt valutát és nem utazott méq el, a már kiváltott valután felüli különbözetet egy hónapon belül megvásárolhatja.
