Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-15 / 293. szám

1981. december 15. NÉPÚJSÁG 5 Hírek A Szekszárdi Dózsa atlétikai szakosztálya december 18-án, pénteken 16.30-lkár torttjai — a BM-iklubbam — év végii szakosz­tályi értekezletét. * Labdarúgó-játékvezetőink kö­zűi Dravecz István holna.p, szer­dán o Videoton—ZTE NB l-es mérkőzésen pairtbíró. December 19-én, szombaton a PMSC—Deb­recen szintén. INB l-es mérkő­zésen lesz pairtbíró. * A megyei természetbarát szö­vetség holnap, december 16-án elnökségi ülést tart, melyen a szövetség idei munkáját értéke­lik, majd megbeszélik a jövő évi tervet. A spartszékházbarv sorra kerülő elnökségi ülés 15 órakor kezdődik. íDecember 19-től 22-ig Nyír­egyházán kerül sor a mini ko­sárlabdái, az olimpiai remény­ségek versenyének országps döntőjére. Ezen a Bonyhádi MSC — mint a dunántúli terüle­ti döntő győztese — is .részt vesz. * iPécsen rendezték négy város kosárlabda úttörőtornáját, mely­nek végeredménye: 1. Bonyhád, 2. Székesfehérvár, 3. Pécs, 4. Szekszárd. Atlétika Aranyjelvényesek Az 1965-ben született Gresch- ner Pál 186 centiméteres, 112 kg súlyú barátságos „óriás” négy éve foglalkozik súfylökés- sel. A dombóvári sportiskolában Torr Imre ismertette meg a sportág alapijaival, azóta is ed­zője. 1979 óta a DVMSE színei­ben versenyez, jelenleg hetente ötször edz. Az Udvari Vince Szakmunkás­képző Intézet harmadik osztá­lyos Diesel-szerelő tanulója. Augusztusiban- Székesfehérváron 15,15 méterre repült kezéből az 5 kg-os sálygolyó, és ez az if­júsági B feltételeknek -megfele­lően aranyjelvényes eredmény. A tekintélyt parancsoló, jószán- dékú, segítőkész Palit társai szeretik. Az 1982-es esztendőit, miivel ekkor lép át ifjúsági kor­ba és 6 kg-os súllyal versenyez, technikai tudása, gyarapítására és erőszínvonalónafc emelésére fordítják. 1983-bain az Országos Ifjúsági Bajnokságon dobogón, vagy dobogáközelben szeretne végezni. Szakvezetői állítása alapján erre minden reménye megvan. Kosárlabda NB I Vereség itthon - győzelem idegenben A PVSK még „segíthet” az 5. helyért BEAC—Szekszárdi Dózsa 65-61 (33-30). Szekszárd, 300 néző. V: Péter, Nagy. BEAC: Bácskay (8), Kovács (14), Má- tay (14), Szabó (8), Glaser (12). Csere: Németh (9). Edző: Sza­bó János. Szekszárdi Dózsa: Harsányi (17), Támer (14), Pár­tos (6), Daróczi (16), Varga (6). Csere: Rátvay (2), Fekete (—). Edző: Rátvay Zoltán. Négy ki­hagyott dózsás ziccer után a 3. perc elején az egyetemisták szereztek vezetést, amit Harsá­nyi kiegyenlített. Varga, majd Pártos révén a 4. percben 6-2, aztán Harsányi büntetőjével 8-2 volt az állás. Ekkor a ven­dégek egyik játékosa megsérült, megkezdődött az a huzavona, amely aztán végigkísérte a mérkőzést a BEAC szakvezetői és a játékvezetőik között. A fő­városi gárda edzője ugyanis jogot formált magának a vélt bírói tévedések olyan formá­ban való kinyilatkoztatására, hoqy tetszés szerint belépett a pályára, ott reklamált, ezzel megszakította a mérkőzés fo­lyamatosságát. Hogy végül mégis a kispadon tölthették ennek ellenére a 40 percet, az csupán a játékvezetők jóindu­latának volt köszönhető. A 8. percben, miközben elemi hi­bák sorát vétette a Dózsa, 12-10-re felzárkózott a BEAC. Sem a cserék, sem az időkéré­sek nem segítettek egyik csa­paton sem, mert a színvonal méltatlan volt az NB l-hez. Vál­takozva estek a kosarak, a 12. percben 20-14-re, a 14. perc­ben 26-21-re a hazaiak vezet­tek. Teljesen szétesően, min­den elképzelés nélkül játszott a Dózsa, így aztán a 15. percben előbb 27-26-ra, két perc múlva 29-28-ra már az egyetemisták vették át a vezetést. Szünet után gyors akciókból 5 pontra növelte előnyét a BEAC, miközben Pártos arcába ütött az egyik fővárosi játékos. Pártos kiállt, ápolásra szorult. A 4. percben 37-37, a 6. perc­ben 41-41 volt az állás. Sem­mit sem javult a Dózsa együt­tesének teljesítménye, a csapa­ton beiül nem akadt egyetlen játékos sem, aki magával ra­gadta volna a társakat egy oiyan találkozón, ahol az ellen­fél is szenvedett. A 9. percben a vendégek egyik legjobbja, Kovács 47-47-es állásnál ki­pontozódott. Nagy lehetőség kínálkozott Harsányiék számá­ra ezzel, ám .hiába! A 14. perc­ben ugyan 55-53-ra a dózsások vezettek, az egyenlítés, majd a fordítós nem sokat váratott ma­gára. Ekkor túlfűtött hangulat uralkodott pályán és nézőtéren egyaránt. Az eredményjelző időmérő szerkezete is felmond­ta a szolgálatot, közösen kide­rítették g versenybírói asztal­nál: még 4 perc és 20 másod­percig tart a mérkőzés. A finis a BEAC-é volt, a nagy tanulság meg a Dózsáé. Egy mélyen formája alatt ját­szó együttes szenvedett veresé­get gyenge ellenféltől, olyan találkozón, amelynek tétje a csoport 5. helyének biztosítása a szekszárdiak kezében volt. Most már csak a PVSK segít­het, ha szerdán legyőzi a ZTE gárdáját! Szekszárdi Dózsa—OSC 72-64 (34-35). Vasárnap dél­előtt a TF csarnokában így kezdett a Dózsa: Harsányi (19), Varga (6), Daróczi (15), Pártos (16), Támer (14). Csere: Rát­vay (2), Fekete (—). A csapa­tot szállító autóbusz meghibá­sodása miatt több mint másfél órás fagyoskodás után, a szek­szárdi gárda az utolsó pillana­tokban érkezett a mérkőzés színhelyére. Az újonc, de ha­tártalan lelkesedéssel küzdő OSC a találkozó elején magá­hoz ragadta a kezdeményezést és a 13. percben 25-18-ra el­húzott. A Dózsa egész pályás letámadásra tért át, a 16. perc­ben 26-25-re átvette a vezetést. Egyre keményebbé vált a küz­delem, félidőig Pártosnak négy, Vargának és Rátvaynak 3—3 személyije volt. A második félidő váltakozó játékkal kezdődött, az OSC a 12. percben 55-52-re vezetett. Mindkét csapat elfáradt, a fő­városiak egyre többet szabály­talankodtak. Fogcsikorgató vé­dekezéssel és feljavult dobó­teljesítménnyel a dózsások négy perc alatt eldöntötték a talál­kozó sorsát. A szekszárdiakon ezúttal kiütközött a bajnoki versenysorozat minden fizikai és idegi fáradtsága, nagy aka­rással azonban kiharcolták az idény legnehezebb győzelmét. Harsányi tempóból dob a BEAC ellen Varga és Daróczi teljesítménye emelhető ki. Ifjúsági mérkőzés: Sz. Dó- zsa—BEAC 78-63 (44-25). Sz. Dózsa: Somogyvári (16), Pekk (14), Stella (14), Rátvay (20), Knorr (6). Csere: Somogyi (—), Gőry (2), Nagy (4), Belvaracz (—), Szegedi (2). A Támer nél­kül kiálló ifik egyenletes dobó­teljesítményüknek köszönhetően biztosan győztek. A bajnokság állása 1. BSE 2. MTK-VM 3. Pécs 4. BEAC 5. ZTE 6. Szekszárd 7. AR. Építők 8. Veszprém 9. Csepel 10. OSC 17 17 — 1537-954 34 18 16 2 1443-1078 34 17 12 5 1419-1215 29 17 11 6 1274-1132 28 17 8 9 1135-1221 25 17 8 9 1141-1109 25 18 6 12 1266-1382 24 17 3 14 1068-1416 20 17 3 1 4 1147-1600 20 17 2 15 1025-1348 19 NB [l-es kosarasaink közül Bonyhád női együttese az idén már nem játszik, csak január végén lép ismét pályára. Ezzel szemben a három férficsapa­tunk a hét végén is mérkőzést játszott. A dombóváriak' Pak­son, az Atom SE ellen könnyű győzelmet arattak, míg a Szek­szárdi Dózsa a Székesfehérvári Universitast győzte le. Dombóvári VMSE—Atom SE 98-58 (43-26). A két csapat Pak­son mérte össze tudását. Dom­bóvár: Tamási (14), Kollár II. (14), Bálind (20), Ruzicska (27), Tóth (10). Csere: Haraszti (11), Kollár I. (2), Horváth (—■). Paks: Tóth (22), Schmidt (9), Oláh (4), Bettesch (2), Nagy (13). Csere: Jégh (8), Szabó (—). A mérkőzés nagy huzavonával kezdődhetett csak, mivel a játék­vezetők mérkőzésjegyzőkönyv hiányában nem akarták leve­zetni a mérkőzést. A találkozó első perceiben a hazaiak még tartani tudták magukat, de fo­kozatosan elhúzott a dombóvá­ri gárda, már az első félidő kö- közepétől kidomborodott, ered­ményekben is megmutatkozott a vendégek nagyobb rutinja. Kitűnt: Bálind, Ruzicska, Tamá­si, illetve Tóth és Jégh. Szekszárdi Dózsa—Székesfe­hérvári Universitas 74-70 (42-38). Sz. Dózsa: Végh (18), Katona (10), Murel (4), Mészáros (22), Farkas (—■). Csere: Losoncz (13), dr. Fenyőházi (4), Keszler (3). A vendégek kezdtek job­ban, de a nagy kedvvel játszó hazaiak Mészáros vezérletével a félidő végéig minimális előny­höz jutottak. Sólyomvári Nán­dor edző a szünetben néhány taktikai utasítást adott játéko­sainak, mely eredményre veze­tett. Végh és Mészáros különö­sen értékes pontokat szerzett és nagy küzdelemben nyert. Kitűnt: Mészáros, Végh, Kesz­ler. Az Atomerőmű SE csapata szerdán 19.30-kor a Szekszárdi Dózsa együttesét fogadja. Va­sárnap Sopronban lépnek pá­lyára — a paksiak — 12 órakor. A dombóváriak vasárnap Pé­csen, a Vasutas sportcsarnok­ban a Szekszárdi Dózsa együt­tesét fogadják. Sportolo ifjúságunk Az iskolák környékén manap­ság egyre több sportmezbe, ilyenkor télen melegítőbe öltö­zött, jobb híján a járdákon fu­tó fiatalt látni. Ez is egyik csal­hatatlan jele az iskolai testne­velésben törént változásoknak. A régóta, a felszabadulás óta felismert és sűrűn hangoztatott elv — miszerint a sport meg­szerettetését fiatalok körében kell elkezdeni és a sport jövő­je az iskolákban dől el — gya­korlati megvalósításához csak az elmúlt évtizedben láttak hoz­zá. Ebben az időszakban tisztá­zódott a vezetés, az irányítás kérdése is, azaz az iskolai test­nevelés gazdája a Művelődési Minisztérium, míg a sporthivatal afféle szakmai tanácsadó, el­lenőrző szerepet tölt be. A nagy fordulat az 1973—74- es tanévben történt. Ekkor ve­zették be az általános és kö­zépfokú iskolákban a heti há­romszori testnevelési órát, s közben a tantervi reform révén ezt a heti három órát megfe­lelő minőségi tartalommal is si­került kitölteni, amelyet az Ed­zett ifjúságért mozgalom pró­batételei nagyon jól egészíte­nek ki. Az egyetemeken és fő­iskolákon a kérdés avatott szak­embereinek véleménye szerint is volna javítanivaló, hiszen csak az első két évfolyamon kö­telező a testnevelés. A jövő nemzedék egészségét, edzettsé­gét, munkabírását tekintve azonban mindenképpen az ál­talános iksolákban és középfo­kú tanintézetekben folyó testne­velés a döntő, hiszen ha valaki tizenévesen megkedveli a spor­tot, a rendszeres mozgást, az később sem mond le róla. Ar­ról nem is beszélve, hogy közel másfél millió tizennyolc éven aluli fiatal jár iskolába, ebből mintegy 1,2 millió még csak ál­talánosba. Az említett heti há­rom testnevelési óra bevezeté­sét sok vita előzte meg. Ellen­zői azt állították, hogy a re­formhoz sem a személyi, sem pedig a tárgyi feltételek nincse­nek biztosítva. Nos a jelenlegi helyzet szerint az általános is­kolák testnevelő tanár-ellátott­sága mintegy hetvenöt, a kő- _ zépfokú iskoláké pedig kilenc­vennégy százalékos. Az általá­nos iskolákban közel hatszáz, a középfokú intézetekben alig száz testnevelő szakos pedagó­gus hiányzik. A hiány azonban területi megoszlásban nem ki­egyenlített. így vidéken, a ki­sebb településeken és az álta­lános iskolák alsó tagozataiban különösen jelentős a pedagó­gushiány. A tárgyi feltételek pe­dig a fokozatos javulás, a he­lyi erők összefogásával épített és átalakított termek, kultúrott- honok használata mellett sem biztosítottak. Az általános isko­láknak mintegy hatvan százalé­ka rendelkezik tornateremmel, míg a középfokú iskolák ellá­tottsága is csak mintegy nyolc­vanszázalékos. Olyan eszményi helyzetet nem mindenütt élvez­nek a fiatalok, mint például Bonyhádon, ahol az 1-es számú általános iskola megfelelő tor­nateremmel, sportudvarral ren­delkezik, de a városi sportcsar­nok is a szomszédban épült fel. Így, ha a fiatalok be is szorul­nak a szabadból, valamennyi órát megfelelő helyen, az isko­lai tornateremben vagy a váro­si sportcsarnokban tarthatják meg. Ez a helyzet — ismételjük ■— eszményi, de szerencsére mór nem egyedülálló! Az isko­lákban a heti három testneve­lési óra mellett mind rendsze­resebbek a tonórán kívüli, dél­utáni sportfoglalkozások. Ezek sikere, hatékonysága jórészt a testnevelő tanárok önzetlensé­gén, lelkesedésén múlik. A fia­talok ugyanis a más irányú el­foglaltság, leterhelés ellenére örömmel vesznek részt a foglal­kozásokon — különösen, ha rendszeresen megtartják, s von­zó programot, jó szórakozást nyújtanak számukra. Az iskolai sport fellendülésé­nek másik biztosítékát az úgy­nevezett sporttdgozatos osztá­lyok jelentik. Ilyen osztályok tanrendjében naponta szerepel a testnevelési óra. A fiatalok tízéves korukig általános kép­zést kapnak, majd ezt követve irányítják őket a sportegyesü­letek szakosztályaiba. A szak­osztályi foglalkoztatás néhány sportágban, mint például az úszásban és a női tornában már előbb megkezdődik, de a sportok többségében megfelelő a tízéves korban történő irányí­tás. A tagozatos osztályok és az iskolák száma az elmúlt öt év­ben megduplázódott. Jelenleg már 185 általános iskola 1500 osztályában, a gimnáziumok­ban pedig 24 tanintézet 80 osz­tályában tartanak naponta test- nevelési órát. A közel negyven­ezer sportosztályos fiatal egy­ben a magyar sport aranytarta­lékát is jelenti. Ezek a fiatalok ugyanis lényegében napi két edzést végeznek. Egyet délelőtt az iskolában, a másikat pedig délután a sportegyesület szak­osztályaiban. fejlődésük jelen­tősen meggyorsul. Az iskolák és sportegyesületek közötti egyre javuló együttműködést szerződé­sek, megállapodások rögzítik. Egy-egy fővárosi, kiemelt nagy egyesület létesítményeinek, székhelyének megfelelően leg­alább féltucat iskolát patronál, innen igyekszik biztosítani után­pótlását. Ám a kapcsolatok még korántsem felhőtlenek. Kü­lönösen a fiatalok irányításá­ban, a sportágválasztásban akadnak hiányosságok. A felszabadulás után három évtizeddel végre így is megkez­dődött az iskolai testnevelés ré­gen várt reformja. A megvalósí­tás nem ígér gyors, látványos eredményeket. Manapság azon­ban végre már nemcsak hirdet­jük, hogy a magyar sport elő­rehaladásának kulcskérdése az iskolai testnevelés, hanem az illetékesek és a helyi vezetők valóban sokat is tesznek a fia­talok sportjáért, hiszen tudják a jövő bajnokai mellett az egészséges nemzedék felnevelé­séről is gondoskodhat a reform végrehajtása... • VAD DEZSŐ Asztalitenisz BEK Mérkőzés az NSZK bajnoka ellen Mint ártól hírt odtu n<k, ma, (kedden ismét rangos ese­mény színhelye tesz a Tolnai Vörös Lobogó sportszékháza. Az NB l-es asztali teniszezőik sorrendiben harmadik éve ját­szanak IBIBK-mérkőzést, ezúttal is már az elődöntőibe jutásért. Az idén már egy mérkőzést játszott a tolinál csapat, 'Hel­sinkiben arattak 5-4-es győ­zelmet. Ma az NSZK ba j nok - csapata, a Duisburg Kaiser- berg együttese látogat Tolná­ra. A vendégeknél több kül­földi iprofijátékos is szerepel, köztük CB-s helyezettek. Mint ez várható. Tolnán nagy az érdeklődés a mérkő­zés iránt, mely 18 óraikor kez­dődik. A találkozó végkime­netelével kapcsolatban nehéz lenne jóslásokba bocsátkozni, a tolnai szakvezetőik is óva­tosain nyilatkoznak. Egy aizon- ibain biztos: a Tolnái Vörös Lobogó versenyzői átérzik a mérkőzés fontosságát és min­dent megtesznek a győzelem érdekében. A tét: az elődön­tőbe jutás. A mérkőzésről lapunk csü­törtöki, december 17-i számá­ban tudósítunk.

Next

/
Thumbnails
Contents