Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-15 / 293. szám

1981. december 15. KÉPÚJSÁG 3 A nagydorogi pénzes dohány Befejeződött az írószövetség közgyűlése Óvári Miklós beazóds A dohányban méreg is sok van, meg pénz is. A mérget azok kapják, akik elszívják a „bagót", a pénz viszont azoké a szorgalmas embereké, akik megtermelik a füstölni való nyersanyagot. Nem mintha a szívók nem lennének szorgal­masak, de az egészen más do­log: költik a pénzt, szennyezik a levegőt, rongálják az érrend­szerüket és így tovább. A ter­mesztéssel foglalkozók viszont tavasztól őszig a szabad leve­gőn dolgoznak, télen pedig hasznát látják a munkájuknak. A dohányzók és a dohányo-' sok között tehát óriási a kü­lönbség. Persze a dohányos, vagyis a dohánytermesztő em­ber is lehet dohányzó. Nagy- dorogon mindkét rész megtalál­ható, mégpedig nagy számban. Az idei esztendő igen sike­res volt a termesztők számára. A mennyiség is, a minőség is jobb a tavalyinál, az utóbbi különösen. Ez a vidék mindig híres dohánytermesztő körzet volt, nyilván ezért létesítettek itt hajdanában beváltóüzemet. Az üzem megmaradt és végezte a munkáját, de a községben ha­nyatlott, sőt egy időre meg is szűnt a termesztés. Mostaná­ban viszont föllendült, a lehe­tő legnagyobb mértékben. Az Új Barázda Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben már kü­lön ágazat a dohánytermesztés: 60 hektáron volt dohány az idén is. Reményi Tibor ágazat­vezetőtől tudom, hogy folyama­tosan növelték a területet, 1971-ben még csak 30 hektáron termesztettek közös dohányt. Kedvet kaptak a tagok a ház­tájiban való dohánymunkához is, ezért az utóbbi években már 50 hektár a háztáji dohány, mégpedig úgy, hogy a közös Területen parcellázzák ki. Tehát óriási dohányföld ez is. Néme­lyik tagnak csak 300 négyszögöl a vállalt területe (maradjunk ennél a mértékegységnél), má­soknak több, sőt vannak olya­nok is, akik két holdat művel­nek! Ijesztően soknak látszik a két hold, de tudni kell, hogy akik ekkora területen termesz­tenek, zölden leadják a levele­ket, tehát náluk nincs fűzés, szárítás. Továbbá: a szövetkéz zet gépei elvégzik a lehetséges munkákat, például a növény- védelmet. Maga az ágazatvezető is két holdon dolgozott hatodmagá­val, családjával. Szabad ide­jükből minden erre ment rá egész tavasszal és nyáron, vi­szont anyagilag jól jártak. Nyá­ri üdülés nincs, télen pihenhet­nek, szórakozhatnak. f Érdemes számokat nézegetni az idei dóhánnyal kapcsolat­ban. A beváltóüzem — teljes nevén Dunántúli és Duna— Tisza közi Dohányfermentáló Vállalat nagydorogi beváltó­üzeme —, amelyhez egész Tol­na és Fejér megye tartozik, sőt még a kalocsai járás is, átlago­san hektáronként 11,15 mázsa száraz dóhányt könyvelhet el a körzet terméseként Virgínia' fajtából, a kerti dohányból pe­dig hektáronként 13,75 mázsát. Ennél jóval magasabbak a nagydorogi átlagok. Az Új Ba­rázda Tsz-ben 18 mázsa körüli az átlagtermés, a háztájiban pedig 15 mázsa. Január végéig tart az átvétel, tehát végleges számot még nem tudnak mon­dani. Reményi Tibor úgy kalku­lál, hogy a szövetkezet idei ter­mése, a több mint 1000 mázsa száraz dohány értéke 8 millió forint. A beváltóüzemben egész év­ben van munka, folyamatosan. Jelenleg osztagot raknak az asszonyok, abból a dohányból, amit otthon szárítottak meg a termelők, fölfűzve. Az összera­kott, nagy mennyiségű dohány fölmelegszik, és ezáltal fermen- tálódik, vagyis elbomlanak ben­ne a fölösleges anyagok, pél­dául a cukor. Hosszú, hegyes bot van beszúrva egy-egy osz­tagba, időnként kihúzzák és nézik a hőfokot. Át kell rakni a dohányasztagot bizonyos idő múlva. Ez a módszer egyébként az utóbbi években már nem volt szokásos a nagydorogi üzemben, csak most ilyen do­hányt kért egy külföldi meg­rendelő. A fermentálás Szolno­kon történik, a budapesti köz­pontú vállalatnak Szolnokon van gépi fermentálóüzeme. Sok varion dohány utazik évről ^év­re Nagydorog és Szolnok kö­zött, különösen azért, mert a kezelés után sok áru vissza­kerül Nagydorog ra, itt raktá­rozzák. A négy hatalmas raktár- épületben három szinten lehet elhelyezni dohánybálákat, a padlástér is használható. A címkékből kiderül, hogy sokféle dohány vár feldolgozásra. A Virgínia” is többféle, meg a hazai kerti fajta is. Például van külön tolnai kerti dohány, ami megyénkben terem, a legmeg­felelőbb talajú községekben. Az üzemvezető, Fonyó István elmondja, nyolc termelőszövet­kezet és 960, illetve 980 egyéni termelő (évenként változó) tar­tozik a körzetükhöz. Megyénk­ben a nagydorogi Új Barázda Tsz, a kajdacsi Aranykalász Tsz, a pálfai Egyetértés Tsz, és a németkéri Haladás Tsz ter­meszt dohányt, illetve még a madocsai is, de csak egy hek­táron. A műveléshez való tel­jes gépsorral rendelkezik a kör­zetben a cecei, a nagydorogi, a kajdacsi és a pálfai szövet­kezet. Ez a gépsor nagyban megkönnyíti a munkát, tartozik hozzá palántázó, műtrágya- szóró, permetező, sorművelő, te­tejező, továbbá rászerelhetők az alapgépre törőkocsik is. Az üzemvezető nagydorogi ember, csak 35 éves, a helyet­tese, Adler Péter pediq 31. Fia­talítás történt nemrég, mert a régi vezetőgárda kiöregedett. Ugyanebben az időben nagy változások történtek az üzem technológiájában is, továbbá fajtaváltás következett be a termesztésben. Mindez a minő­ségen javított. Lényegesen job­bak az amerikai fajták, tehát a Virgínia családba tartozók. Sokat javított a dohány minő­ségén az is, hogy a hagyomá­nyos széntüzelésű szárítókamrá­kat átalakították olajtüzelésűre és egyúttal kicserélték a beren­dezést: eredetileg fenyőlécekre fonták föl a dohányleveleket, manapság pedig rárakják a tűsorkeretes rendszerű állvá­nyokra. Egy-egy dolgozó most tízszer annyi zöld levelét tud lerakni, mint régebben. Meg­közelítik az ideális követel­ményt, vagyis, hogy egészen frissen kerüljön be a szárítóba a zöld dohány. Nagydoronon 16 a szárítókamrák száma, Faddon 11. Korábban önálló üzem volt a faddi, de a körzetében erő­sen csökkent a termesztés, ezért szükségessé vált a csatolása, így együtt a két Tolna megyei üzemben 109-en dolgoznak, és ez a létszám csaknem teljes egészében törzsgárdatagokból áll. Beszélgettem az asztagrakó asszonyokkal a nagydorogi üzem egyik óriás raktárában. Sokan már 10 éve itt dolgoz­nak, éppen a napokban kap­tak törzsgándajutalmat. Leg­többjük termesztő is, tehát két­szeresen dohányos. Sőt, többen még dóhányoznak is. GEMENCI JÓZSEF Vasárnap folytatódott Buda­pesten a Magyar írók Szövetsé­géinek közgyűlése.' A kétnapos tanácskozás programijának meg­felelően folytatták az előző köz­gyűlés óta végzett munkát ér­tékelő, a további feladatokat elemző vitát. Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagija, a Központi Bizottság titkára átad­ta a Magyar Szocialista Mun­káspárt IKözponfi Bizottságának üdvözletét, amely — mint mond­ta — 'mindazoknak szól, akik ér­tékes Irodalmi alkotómunkájuk­kal gazdagították o magyar kultúrát és közéleti tevékenysé­gükkel részt vállalnak népünk közös erőfeszítéseiből. Támoga­tásról biztosította azt a törek­vést, hogy növekedjék az író- szövetség ^tekintélye salját tag­ságai és o közvélemény előtt. Politikai életünknek — hangsú­lyozta - jól működő szerveze­tekre van szüksége, s igazi te­kintélyt csakis a felelősségteljes, komoly, eredményes munka ad. Az írói munka' tekintélyét pedig a művek adják. Szólt arról, hogy megvannak a feltételeik az írószövetség jó működéséhez. A társadalmi kör­nyezet becsüli', szereti a kultú­rát. A politikai környezet a szo­cialista demokráciát, a társa­dalmi szervek szerepének nö­velését szorgalmazza’. A gazda­sági környezet pedig min­den területen a valódi ér­tékek megbecsülésére sarka#, támogat a szocializmus irá­nyába mutató minden kez­deményezést, az értékek sze­rinti differenciálásra törekszik. Amit az írószövetségtől, az író- társadalomtól kérünk — mondta —, az a szavak számát tekintve kevés, a szavaik súlyát tekintve sok és nehéz: ai nép erőfeszí­téseinek támogatását az iroda­lom eszközéivel. E feladat fel­vállalása a magyar íróik meg­tisztelő kötelessége, mert né­pünk érdekeinek odaadó szol­gálatát jelenti. A színvonalas munkáért — a Központi Bizottság titkárának A 6700 hektáron gazdálkodó Dalmandi Állami Gazdaság mezőgazdasági nyereségének 97 százaléka származik az ál­lattenyésztésből. A szántóterület kétharmada szolgálja az állat- tenyésztést. összehasonlító ada­tok alapján a marhahizlalásban 100 forint termelési költségre a tsz-ek 1,3; az állami gazdasá­gok 3,04 forintos veszteségével szemben a Dalmandi Állami Gazdaságban több mint 41 fo­rint jövedelem jutott. Amíg a téeszek a sertéshizlalásban 100 forint termelési költségre 9,57; az állami gazdaságok 11,15 fo­rint nyereséget értek el, addig Dalmandon csaknem 46 forintot nyertek minden száz forinton. A dalmandi gazdaság ered­ményei nemcsak az országos átlagot, hanem korábbi teljesít­ményeit is túlszárnyalják. A szarvasmarha-főágazat például a IV. ötéves tervidőszakot több mint 11,4 millió forint veszte­séggel zárta, viszont 1976—1979 között csaknem 42,6 millió fo­rint nyereséget hozott. Hogy sikerült ez? Dalmand az ország egyik leg­nagyobb vetőmagkukorica-ter- melő gazdasága. Az évi 100 millió forint fölötti nyereség kö­zel 60 százaléka ebből a tevé­kenységből származik. (A vető­magtermesztés nagy szakértel­met és gyakorlatot kívánó, koc­kázattal járó, de nagy nyeresé­get adó munka.) Minél kevesebb takarmányból minél több állati termék! Ez mamár nem jelszó, hanem gya­korlat, aminek terjedését azon­ban akadályozza, hogy nincs elegendő takarmány, s az is drága. A nagy értékű fehérje­takarmányok zömét importálják, s ezeknek emelkedő világpiaci árát tendenciájában követi a hazai ár. A takarmányok drá­gulását azonban nem követi az szavaival — csakis a színvona­las munkáért elismerés jár. Min. den okos szó figyelmet érdemel. Bizalomért bizalom a válasz - mondta, majd hangsúlyozta’: folytatjuk eddigi kulturális poli­tikánkat, amelynek, mint politi­kánk egészének, alaptörvénye a nép szolgálata. Ez ai politika be­csüli, igénylli és hasznosítja is a kultúra semmi mással nem pótolható közreműködését a t árs adato m javára. Széles körű együttműködésre törekszik min­den becsületes szándékú, tehát a szocializmust építő nép érde­keit szem előtt tartó alkotóval, és éppen ezért vitára is kész az álláspontok közelítésére, a kérdések megoldása érdekében. Változatlan törekvésünk, — mu­tatott rá —, hogy biztosítsuk az alkotói szabadságot. Soha nem mondtuk, hogy ez a szabadság korlátlant 'Most sem mondjuk. Ilyen szdbadság sehol a világon nincs. Szükség van szelektálásra ér^ ték szerint is és a nép érdeke szerint is, a színvonal érdekében is és politikai érdekek szerint is. Az írószövetség, ha komolyan veszi feladatát, ezekkel az érde­kekkel is számol. Ami pedig a viták szellemét illeti, ezzel kapcsol altban Óvári Miklós kiemelte azt a fontos sa­játosságát az elvi vitáknak, hogy haibailmi szóval, szótöbbséggel nem zárhatók le. Az ilyen viták lezárásának egyetlen .módja a tények pontos vizsgálatai az ökok és következmények alapos elemzése, az érvek és ellenérvek elfogulatlan mérlegelése. Csakis így lehet lépésről lépésre előbb­re jutni, megoldást találni. Mindehhez jó munkát, o köz­ügyek intézésében és az alkotó tevékenységben további eredmé­nyeket kívánva zártai felszólalá­sát a Központi Bizottság titkára. Több felszólaló érintette a vi­tában, hogy o magyar írók. tár­sadalmi felelősségérzetének, orz országot, o népet szolgáló ma­gatartásának évszázados ha­gyományai vannak. Felelősek voltak, most is felelősek — fo­áIlati termékek felvásárlási árá­nak emelkedése. A megoldás magától kínál­kozik: a gazdaságoknak olyan takarmánytermesztési és takar­mányozási technológiát kell ki­dolgozni, amely az importáltnál lényegesen olcsóbbá teszi a ta­karmány termelését. A dalmandi gazdaság az el­múlt években 20 millió forintot költött silókukorica-termesztő és -betakarító gépekre, technoló­giákra. A hektáronkénti 100— 120 mázsás szárazanyagtermés, a silókukorica magas (66 szá­zalékos) szárazanyagra számí­tott keményítőtartalma (az átla­gos 60 százalék), az olcsóbb tá­rolótér, az egyszerű, olcsó ta­karmánykihordás, és nem utolsó sorban a jó súlygyarapodás és tejtermelés eredményeként idő­ben megtérültek a beruházá­sok. Mivel az állattenyésztés összes költségein belül a legna­gyobb tételt az anyagköltség (gyakorlatilag a takarmónykölt- ség) jelenti, az intenzív tömeg- takarmány-termelés eredménye­ként például a marhahústerme­lés 1972. évi (egy kilogramm húsra jutó) 24,90 forintos anyag- költsége az importárak növeke­dése ellenére például 1979-re 16,62 forint alá csökkent. A tej­termelés 1 literre jutó 3,57 fo­rintos anyagköltsége pedig 2,58 forintra. Az állattenyésztés gazdasági gondjait vizsgálva, sok helyütt kikerülhetetlen akadályt jelen­tenek a változtathatatlan tech­nológiájú, specializált állattar­tótelepek. Nem kivétel ez alól a dalmandi üzem sem. Például sertéstenyésztése padlóetetéses (tehát csak ipari abrakkal mű­ködtethető), mesterségesen szel­lőztetett telepeken folyik. Ez a technológiai rendszer roppant energiaigényes: s ezen már nem lehet változtatni. így viszont év­ről évre drágábban termel. galmazta meg az egyilk feíszó- lailá — az ország szellemi éle­tének alakulásáért. Mások arra hívták -fel a figyelmet: az írók politikai ’realitások iránti érzéke igen. fontos társadalomformáló erő; észrevételeiket, javaslatai­kat igénylik az ország vezetői. Műfaji kérdéseiket illetően szó­ba került: 'nem lehet irodalom kísérletezés nélkül, ám az út­keresés nem lehet öncélú turiz­mus. A körülöttünk változó — megváltozott — világ jelensége­it -nem kimódolt trükkökkel-, hai- nem valóban. a> változásokhoz illő irodalmi módszerekk-eil kell közvetíteni az olvasókhoz, a tár­sadalomhoz. Felszólalt a vitáiban- Aczél György, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszter­tanács elnökhelyettese is. A közgyűlés 'résztvevői hatá­rozatban foglalták össze javas­lataikat és ajánlásaikat az író- szövetség újonnan tisztségbe lépő választmányának. Az új vezetőség feladatává tette pél­dául:, hogy az írószövetséget formálja aiz érdekképviseleti szerepen túl az irodalom ben­sőséges műhelyévé. A választ­mány tekintse feladatának, hogy az írók fokozódó igényét a bel­politikai, közművelődési, gazda­sági és -nemzetközi tájékoztatás, a kendőzetlen eszmecsere iránt folyamatosain kielégítsék és gaz­dagítsák.' Segítse -az új vezető­ség — fogalmazták meg. — a- va­lóság hiteles humanista és szo­cialista eszmények jegyében kri­tikus ábrázolására törekvő alko­tókat. Tartsa szem előtt, hogy az írókat nemcsak az -irodalom ér­dekli és főképpen -nem aiz iro­dalom Ihleti meg, -han-em a- va­lóság. Ennek mind teljesebb isme­rete a- magyar írók fontos tár­sadalmi szerepének meghatáro­zója és 'biztosítéka’.-Ezt követően a vita tanulsá­gait Dolbozy Imre foglaltai ösz- sze, majd megválasztották a Magyar írók Szövetségének új választmányát. Ezzel a közgyű­lés befejezte munkáját. (MTI) Ilyen körülmények között a sertéstenyésztés technikai fel­szerelésének átalakításához leg­alább 5—10 évre van szükség, ha csak nem tudnak rendkívül olcsó, és gazdaságosan üzemel­tethető telepeket építeni. Az ol­csó kivitelezés és az olcsó üze­meltetés ugyanis nem mindig jár együtt. A Dalmandi Állami Gazda­ságban egyszerű és „konvertál­ható” istállótípust fejlesztettek ki. A tágas kifutókkal ellátott is­tállók funkciója változtatható. Tehát az igénytől függően szarvasmarha, sertés, vagy akár baromfi tartására alkalmasak. Az istállótípus beruházási költ­ségei — egy szarvasmarhára vetítve — férőhelyenként 22 ezer forint. (Az istállóban 200 tehén, illetve 600 sertés fér el.) Az eredmények magukért be­szélnek. A „modern” sertéstele­pen egy hónap alatt 13 közön­séges istállóban több mint 18 kilogrammot híznak a sertések. Az élősúly kilogrammra jutó ta­karmány-felhasználás az előb­biben 4,22; az utóbbiban csak 3,64 kg. A gazdaság termelési szer­kezetének kialakításakor első­sorban a természeti és a gaz­dasági környezet adottságait vette alapul. A termelési szer­kezet alakításának átgondolt stratégiája a gazdaságot „im­munissá” tette a (súlyos állami pénzekkel támogatott) kiemelt beruházás „csábításával” szemben. A gazdaságok szó- használatával élve, a dalman- diak otthagyták „a pénzt az ablakban". A szabad fejlesztési eszközöket (60 millió forintot) távlati célokat is szolgáló inf­rastruktúra kiépítésére (út- és lakásépítés, stb.) fordították. És ezekkel a beruházásokkal hosz- szú évekre előre megteremtet­ték a rugalmas termelésfejlesz­tés és szerkezetmódosítás felté­teleit. BONYHÁDI PÉTER A dohányművelő gépsor alapgépe, erre szerelnek föl mindent Törőkocsin ülve szedik a leveleket A dalmandi példa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents