Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-15 / 293. szám
2 KÉPÚJSÁG 1981. december 15. Szükségállapot Lengyelországban (Folytatás az 1. oldalról) szolgálati teendőik ellátásával kapcsolatban. A LOT lengyel légitársaság A PAP jelentése szerint a Nemzeti Megmentés Katonai Tanácsa, a védelmi bizottság és a Lengyel Népköztársaság államhatalmi szervei egy sor intézkedést hoztak, amelyek az államtanács rendeletével bevezetett szükségállapot idejére a vállalatok és intézmények működését szabályozzák. Az ország védelmi bizottsága rendeletet adott ki a vasúti és nemzetközi közúti forgalom, a bányák, az erőművek, a kohászati és vegyi üzemek, a posta, a távíró és a telefon, a rádió- és tv-állomások, valamint a kikötők katonai rendelkezés alá vonásáról. Ezeknek a vállalatoknak és intézményeknek az alkalmazottait katonai szolgálatra behívottaknak tekintik. Azokat a személyeket, akik meghatározott időn belül, a meghatározott helyen nem jelentkeznek szolgálatra, vagy megtagadják azt, büntetőjogilag felelősségre vonják. A beérkezett jelentések szerint az országban kialakult helyzet fokozatosan nyugalmas mederbe terelődik. Varsóban normálisan működött a tömeg- közlekedés, nyitva tartottak az üzletek. Alapvetően az egész országban nyugalom volt. EzA TASZSZ szovjet hírügynök- ság közfeményt hozott nyilvánosságra, mely többek között hangsúlyozza: A Lengyelországban tett lépések természetszerűleg az ország belügyét jelentik. Az események minden más magyarázását — amelyet bizonyos nyuhivatalos bejelentése szerint a társaság belföldi és nemzetközi útvonalain december 14-én, hétfőn szüneteitek a járatok. Wojciech Jaruzelski vasárnap rádió- és televíziósbeszédben jelentette be, hogy az országban szükségállapotot hirdettek ki. (Telefoto — CAF—MTI—KS)' zel együtt a KOR, a „Független Lengyelország Konföderációja" és más ellenforradalmi csoportosulások provokátorainak arra irányuló kísérleteiről is vannak jelentések, hogy behatoljanak az üzemekbe és felforgató tevékenységet fejtsenek ki. gáti körök szorgalmaznak — nem értékelhetjük másként, mint a lengyelek belügyeibe való' beavatkozási kísérletnek. Senki előtt nem titok, hogy a szocializmus ellenségei Lengyel- országban, a társadalmi rend megdöntését maguk elé tűzve, az országban kialakult válságot szándékosan elmélyítve és a gazdaságot bortilasztva, veszélyes helyzetbe sodorták a Lengyel Népköztársaságot. Szocialistáéi lenes, ellenforradalmi programot kidolgozva, tevékenységükkel közvetlenül veszélyeztették Lengyelországnak a Varsói Szerződésben vállalt szövetségesi kötelezettségei teljesítését, ami közvetlenül sértette a Varsói Szerződés minden tagállamának érdekét. Nem véletlen, hogy a független, szocialista Lengyelország belső ellenségei támogatásra találtak a Nyugat egyes köreiben. A TASZSZ hírügynökséget felhatalmazták annak közlésére, hogy a szovjet vezetés és a szovjet emberek figyelmesen követik a Lengyelországban és körülötte zajló eseményeket. Megelégedéssel veszik Jaruzelski bejelentését, miszerint a lengyel—szovjet szövetség a lengyel állami érdekek sarkköve, a lengyel államhatárok sérthetetlenségének garanciája és az is marad. Lengyelország a Varsói Szerződés és a szocialista közösség kiszakíthatatlan láncszeme és az is marad. Amerikai kormánykörökben vasárnap viszonylag tartózkodóan kommentálták a lengyel- országi fejleményeket, bár a „szovjet beavatkozás" esetére vonatkozó figyelmeztetések nem maradtak el. Haig külügyminiszter lemondta közel-keleti és ázsiai körútját és visszatért Washingtonba. Az amerikai hírszerzést „készültségbe helyezték". A Fehér Házban vasárnap délután és este megbeszélések folytak. Az ABC televíziós hálózat fehér házi főtudósítója szerint más döntés nem született, mint hogy minden, ami Varsóban történt, „a lengyelek problémája, amelyet maguknak kell megoldani”. Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár vasárnap kora délután nyilatkozott a nyugatnémet televíziónak. Interjújában a kancellár érintette a varsói eseményeket. Kijelentette: Lengyel- országban az alkotmány alapján hirdették ki a rendkívüli állapotot. A kancellár hangot adott reményének, hogy a len- avel népnek sikerül megoldania már régóta húzódó problémáit. * Claude Gheysson francia külügyminiszter rádiónyilatkozatában úgy vélekedett, hogy a lengyel ügyeket maguknak a lengyeleknek kell elintézniük. A külügyminiszter kijelentette, nem látják nyomát „külső beavatkozás veszélyének”. * Az olasz rádióadó ismertette II. János Pál pápának a Szent Péter téren lengyelül mondott szavait. Az egyházfő honfitársaihoz fordulva hangsúlyozta: mindent meg kell tenni, hogy Lengyelországban ne folyjon vér. * Mijazava Kiicsi japán kabinetfőnök, a tokiói kormány hivatalos szóvivője hétfőn kijelentette, hogy a lengyelországi válság az ország belügye és semmi nem utal arra, hogy a legújabb intézkedéseket „külső nyomásra" tették volna. Japán — mondotta — konzultált, értesüléseket cserélt a nyugati országokkal, de nem határozott el akciót Lengyelország ügyében. Moszkvába érkezett a nicaraguai külügyminiszter Hétfőn reggel Moszkvába érkezett Miguel D'Escoto nicaraguai külügyminiszter, aki a szovjet kormány meghívására 'hivatalos látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. A külügyminiszter a hét végét Lenin- grádban töltötte, hivatalos tárgyalásai a szovjet kormány képviselőivel”* hétfőn kezdődtek. A külügyminisztert a szovjet főváros leningrádi pályaudvarán Andrej Gromiko, az SZ'KP KB Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter és több más hivatalos személyiség fogadta. BUDAPEST Afgán kereskedelmi delegáció érkezett Budapestre Abdul Salam kereskedelmi miniszter- helyettes vezetésével. A küldöttség a két ország közötti kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok fejlesztési lehetőségeiről folytat tárgyalásokat Melega Tibor miniszterhelyettessel, a Külkereskedelmi Minisztériumban. MOSZKVA Nyikolaj Patolicsev szovjet és Michel Jobert francia külkereskedelmi miniszter társelnökletével hétfőn Moszkvában megkezdődött a szovjet—francia gazdasági együttműködési állandó bizottság 16. ülésszaka. Szerepel a napirenden néhány nagyszabású együttműködési program, közöttük a francia berendezések, gázkondenzátorok, irányítórendszerek szállításának kérdése. BRÜSSZEL A NATO állandó tanácsa (az állandó képviselők testületé) Arafat Athénben Jasszer Arafat, a PFSZ V. B. elnöke hétfőn Andreasz Papandreu görög miniszterelnök meghívására háromnapos hivatalos látogatásra Athénba érkezett. Arafat a görög—palesztin kapcsolatokról, a közel- keleti helyzetről, a ciprusi kérdésről, valamint a PFSZ athéni irodájának adandó magasabb diplomáciai státusról tárgyal majd Papandreuval és a görög kormány több tagjával. Papandreu egy héttel választási győzelme után hívta meg hivatalos látogatásra a PFSZ vezetőjét. rendkívüli ülést tartott hétfőn délután a lengyelországi helyzetről. A NATO szóvivője szerint a szükségállapot bevezetése „agodalommal töltötte el” a tagországok kormányait, mindazonáltal úgy vélekednek, hogy lengyel belügyről van szó. „Külső beavatkozásnak semmiféle jelét sem észlelték eddig” — hangoztatta a szóvivő —, s „mindaddig, amíg külső beavatkozás nem történik, a NATO szigorúan semleges álláspontra helyezkedik". KAIRÓ Az egyiptomi politikai főügyész —• az állambiztonsági bíróság felmentő ítélete nyomán — vasárnap elrendelte Mohammed Abdel Szólam Zajjat volt miniszterelnökhelyettes és tizenhat társa őrizetének megszüntetését. Az ösz- szesen huszonkét tagú csoport letartóztatását Szadat elnök rendelte el és azzal vádolták őket, hogy „szovjet segítséggel létrejött titkos szervezetük meg akarta dönteni az egyiptomi rendszert”. Hétfő délutáni helyzetkép A lengyel események külföldi visszhangja Nagykövetségi közlemények A Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetsége értesíti a magáncéllal Magyarországon tartózkodó lengyel állampolgárokat, hogy Lengyelországba vonattal, autóbusszal vagy személygépkocsival utazhatnak vissza. A légi közlekedés jelenleg szünetel. A Magyar Népköztársaság varsói nagykövetsége közli, hogy a Lengyelországban látogatási céllal tartózkodó magyar állampolgárokról gondoskodnak és hazautazásukhoz megkapják a szükséges segítséget. RAN®RÁMA 1É| Emlékek, találkozások A bolgár népet évszázados barátság fűzi az orosz néphez. Ez a barátság tovább mélyült a fasizmus elleni közös harcban és eltéphetetlenné, a fejlődés biztos zálogává vált a felszabadulást követő években. A képen Leonyid Brezsnyev és Todor Zsivkov. Ernst Rincke professzor, az amerikai Northrup King cég tudományos munkatársa nemrég Bulgáriában járt. Kijelentette: a bolgár és amerikai kukoricafajták keresztezésével szeretné előállítani a világ legmagasabb hozamú hibridjeit. Nem csodálkozom ezen, Bulgária a vijág öt legjobb kukoricatermelő országa között van. Köszönhető ez többek között a mezőgazdaságot segítő tudománynak. Az ország méreteihez képest nagynak -tűnő kutatóintézet-hálózatot építettek ki. Kétszáznyolc önálló kutatóegységük van. A számok önmagukban nagynak tűnnek, de létüket az eredmények igazolják. Ezekben a kutatóintézetekben kísérletezték ki például azokat az új búzafajtákat: a Jubilejtés a Szadovót, amelyek az első helyre kerültek 1977-ben is, 1978-ban is egy nagy nemzetközi versenyen. Ezek az új búzafajták 8—10 ezer kiló termést is képesek adni. Csak ki kell belőlük hozni. Ez a jövő feladata. * A jövőről is sok szó esett. Tol- buchinban is, Veliko Tirnovóban is, Sumenben is, mindenütt. Felvázolták a múltat, bőven beszéltek a jelenről és megcsillantották a jövőt. Azt mondták: aki elfelejti a múltját, annak nincs jövője. A bolgárok megőrizték múltjukból azt, ami erre érdemes és erre építették jelenüket, jövőjüket. Sumenben külön öröm volt, hogy amikor a múltjukról beszéltek, az itteni Kossuth-emig- rációt is beleszőtték mondanivalójukba. Mondanivalójuk volt bőven, hisz Sumen háromezer év óta lakott település. Nem messze tőle alakult meg Pliszká- ban az első bolgár állam, harminc kilométerre van tőle Presz- láv és környékén található az UNESCO védelme alatt álló Madarai lovas, a békeszerető bolgár nép jelképe. (Ez a lovas látható a címben.) Ez a város volt a bolgár reneszánsz egyik központja. Itt alakult meg Bulgária első szimfonikus zenekara, amelynek Sáfrány Mihály,, a Kossuth-emigráció egyik tagja volt- a megalapítója. A megye és á város ipara nagyon elmaradott volt. A háború előtt mindössze 3000 munkás dolgozott a városban: a sörgyárban fis néhány kisebb üzemben. A sörgyárhoz is közük volt a magyaroknak. A magyar emigránsok terjesztették el a sörivást Bulgáriában. 1850-ben, a Sumenben menedéket találó magyar emigránsok a helyi kádá- nok és kovácsok segítségével készítettek egy berendezést, amellyel sört lehetett előállítani. A rézüstben ötszáz liter sört főzhettek és jószívvel kínálgatták a különleges itallal a sumenieket. Több mint százharminc éve isznak Bulgáriában sört, az első bolgár sörgyár azonban csak 1878-ban épült fel Ruszéban. Sumen régmúltja érdekes, de közelmúltja és jelene, jövője még érdekesebb. Az elmúlt harminchat évben itt is olyan változások történtek, amilyenekről nem is álmodtak. A sörgyár megmaradt, korszerűsödött, tovább bővült, de így is eltörpült a többi új gyár, üzem mellett. Sumen a gépgyártás egyik központja lett. Teherautógyárában hétezer munkás dolgozik. Van alumínium-feldolgozó kombinátjuk, híres a vegyiparuk és a bőrfeldolgozójuk. Hiába parancsolta meg valamikor a cár, hogy a sumeni szőlőket, ki kell vágni. A szőlőterületek úgy megnőttek, hogy ma már szőlő- termelésben Sumen megye áll Bulgáriában az első helyen. A sumeni vár romjain állva, tanácsteremben ülve szorgalmasan jegyeztem: „Két főiskola, két e'gyetem, több technikum és szakközépiskola, egy színház, egy opera, egy filharmonikus zenekar van a városban. Itt található az ország harmadik legnagyobb könyvtára... Itt épül fel az 1300 éves bolgár állam emlékműve..." (Ezt azóta fel is avatták.) Miközben jegyzeteltem, folyton az járt az eszemben: vajon hány színház van ma Bulgáriában? Sok lehet, hisz Várnában is, Tolbuchinban is, Veliko Tirnovóban is... sorolták őket! Megtudtam: a második világháború előtt mindössze 12 színház volt Bulgáriában. Ma negyvennyolc van. Minden megye- székhelynek van állandó színháza. 1979-ben összesen 10 627 előadást tartottak 4 588 000 néző előtt. ♦ Tizenöt évvel ezelőtt jártam először a tengerparton. A tengerpart akkor is 378 kilométer hosszú volt, a nap akkor is 2600 órán át sütött, a tengervíz sótartalma akkor is igen alacsony volt, a partvonal festői, nem voltak ragadozók, a strandokat finom homok borította. Csakhogy akkor a külföldi turisták száma a félmilliót sem haladta meg. 1974-ben már közel négymillió külföldi kereste fel a gyönyörű bolgár tájakat, fürdött a tengerben, élvezte a bolgárok vendégszeretetét. Mindezekhez meg kellett teremteni a feltételeket: szállodákat, kempingeket, moteleket, benzintöltő-állomásokat, éttermeket, utakat... Az utak akkor is jó minőségűek voltak. Építésükhöz sok kézi munkaerőt használtak. Ma már kinőtték ezeket az utakat. Óriási terv megvalósításába kezdtek. Korszerű gépláncokkal épül a Hemusz, a Thrákia, a Feketetenger autósztráda. A hetedik ötéves tervben összesen még csak 190 kilométer autópályát építettek, de a mostani ötéves tervben már száz kilométert adnak át évente. És milyen utakat! Hegyeket fúrnak keresztül, ahol kell nyolcszáz méteres hidat építenek a folyón, 128 méter magasan a csillogó víz fölött. Suhant velünk az autóbusz és mi újságírók egymásközt cserélgettük az információkat. E munka nagyságát számomra ez a mondat bizonyította a legjobban: „A Vitinya csúcs alatt 1160 méter hosszú lesz az alagút. Egyik irányban. Mivel autópályáról van szó, a másik irányban is lesz. * Arra a kérdésre: hogyan élnek a bolgár emberek? — azt tudnám egy mondatban válaszolni: körülbelül úgy, mint mi. Hasonló az életük, az életszínvonaluk a miénkhez. Ugyanúgy ingyenes az orvosh-ellátás, mint nálunk. Orvosi ellátottság tekintetében Európában a második helyen állnak. A diákok egészen a gimnázium befejezéséig ingyen kapják a tankönyveket. Régebben sok volt a motorkerékpár az utcákon, most autókkal zsúfoltak a városok és a falvak. Náluk is gond a lakás, annak ellenére, hogy 1956 óta egymillió-egyszázezer lakást építettek. Rengeteg az új ház falun és városon egyaránt. Soha ekkora lakásépítkezés nem volt Bulgáriában, a nagyvárosokban mégis gond lakáshoz jutni. A falvakban ugyanakkor lakóépület-felesleg mutatkozik, mert a dinamikus iparfejlesztési politika következtében az utóbbi években csaknem kétmillió ember költözött a városokba. E gondok a fejlődés gondjai. A megoldásukhoz megteremtették az erős szocialista gazdasági alapot. Az eddig felsorolt tények, adatok is azt mutatták: van mire építeniük jelenüket, jövőjüket. * Bakó szüle azt mondta annak Idején, olyanformák, mint mi vagyunk. Igaza volt. Még a múltjuk is hasonílt a miénkhez. Őket is tépte a balsors, ők is megszenvedék a múltat és a jövendőt. Ők is rászolgáltak a víg esztendőkre, hisz kemény munkával teremtették meg a boldog jelen és a boldogabb jövő alapjait. SZALAI JÁNOS A bolgár parasztok régi vágya teljesült. Közös gazdaságokba tömörültek, új életet kezdtek. Karandzsovába megérkezett a „ traktor.
