Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-02 / 282. szám
u Képújság 1981. december 2. ON KER Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Továbbtanulás ügyviteli munkakörben Több olvasónktól kaptunk levelet, melyben kérték, hogy tájékoztassuk őket arról, ihogy milyen adminisztrációs vagy ügyviteli képzéssel foglalkozó iskolában van lehetőségük megyénkben továbbtanulni. Erről a Tolna megyei Tanács V. ß. művelődésügyi osztályának vezetője, Póla Károly adott információt: „A gyors- és gépíróiskola sikeres elvégzése után jelentkezni lehet a megye több középiskolájában szervezett, szakmunkások szakközépiskolájába, ahol 3 év alatt érettségi bizonyítványt szerezhetnek. Ilyen lehetőség a következő helyeken van: Szekszárd, Rózsa Ferenc Szakközépiskola; Szekszárd, Be- zerédj I. Kereskedelmi Szakközépiskola; Szekszárd, Egészség- ügyi Szakközépiskola; Bonyhád, Közgazdasági Szakközépiskola; Dombóvár, Apáczai Csere János Szakközépiskola:; Paks, gimnázium; Szekszárd, 505. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet. A bonyhádi közgazdasági szakközépiskolában 4 éves levelező tagozatos képzés is létezik, amely az érettségi bizo- .nyítvánnyal vállalati tervező, sta-> Telefonszámunk: 12-284 tisztikus, vagy könyvelői képesítést biztosít. Jelentkezni lehet a fenti iskolában 1982. június 30- ig. Az egyes szakok indítása, vagy szüneteltetése a jelentkezők számától függ. Erről az isko. la a jelentkezési határidő után tud felvilágosítást adni.” Téesztagok táppénze Paksi olvasónk írta: „Férjem a paksi Aranykalász Mezőgazdasági Tsz tagja 1972 óta. Jelenleg táppénzen van. Ezzel kapcsolatos a kérdésem is. Úgy tudom, hogy a téeszta- goknak munkabérük 75 százaléka jár táppénz esetén abban az esetben, ha kétéves folyamatos munkaviszonyuk és a kötelező órájuk megvan. Férjemnél ezek a feltételek fennállnak, mégis a fizetése 65 százalékát kapja táppénzként. Pedig az SZTK- járulékot ugyanúgy vonták, mint egyéb vállalatoknál.” A Tolna megyei Mezőgazda- sági Szövetkezetek Szövetségétől Horváth József titkár válaszolt: „A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről szóló törvény végrehajtása tárgyában kiadott 12 1977. (III. 12.) MÉM számú rendelet 42. § (1) bek. értelmében a betegségi segély egy munkanapro járó összege a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző naptári évben elért egy napra jutó átlagrészesedés 50 százalékánál kevesebb és 75 százalékánál több nem • leheti Az 50 százalék, illetve a 75 százalék között a betegségi segély százalékos összegét a termelőszövetkezet önszabályozás keretében álla. pítja meg. A paksi Aranykalász Termelőszövetkezet alapszabálya (VI. fejezet 185. pont) a betegségi segélyt 65 százalékban állapította meg. Az alapszabály hivatkozott rendelkezése érteimében a termelőszövetkezet tagjai 65 százalékos betegségi segélyre (táppénzre) jogosultak.” Nincs zöldség a baktai ABC-ben .Egy szekszárdi vásárlótól kap. tűk a levelet: „Megnyílt a várva várt baktai ABC, de, sajnos, nem lehet zöldséget és gyümölcsöt kapni, Miért nem foglalkoznak a Népboltnál zöldségfélével? A fasori, r illetve az 50-es ABC sem árul ilyet. A Bartinában viszont — ami áfészes - kapható. Környékünkön nagy gond az ilyen áruk hiánya, mivel ezért külön be kell utazni a városközpontba.” A levelet ai Tolna megyei Népbolt Vállalathoz továbbítottuk, ahonnan. Horváth János kereskedelmi igazgatóhelyettes é9 Janó György osztályvezető az alábbi választ küldte: „Vállalatunk valamennyi élelmiszerboltja foglalkozik primőr zöldségfélék, valamint gyümölcsök forgalmazásával. A teljes zöldség-gyümölcsszakma áruinak forgalmazásával Szekszár- don a 25-ös ABC-áruház, Tolnán a 11. számú élelmiszerbolt, Pakson az 1-es számú ABC- áruház, Dombóváron a 22. számú ABC-áruház foglalkozik. A fel nem sorolt élelmiszerboltok a primőr zöldség- és gyümölcs- féléken kívül ebbe a fogalomkörbe tartozó árukat forgalmazzák (borsó, bab, lencse, mák, dióbél stb.). A fentiekben felsorolt négy boltunkban, biztosíthatóak; illetve biztosítottak az olvasó által hiányolt földes áruk forgalmazásának feltételei. A többi élelmiszerboltunknál ezekre a. közegészségügyi előírások miatt nincs lehetőség." Ml VÁLASZOLUNK Hobbija a tortakészítés Ezt a tortát Madocsára viszik (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Szabó Jánosné kölesdi fiatal- asszony különös szenvedélynek hódol: tortát készít, ügyességének híre már túljutott a falu határain, sőt egyik-másik alkotása külföldre is elkerült. — Mikor kezdődött ez a vonzalom? — Szeretek főzőcskézni, s a két gyermekem kedvéért gyakran készítettem süteményeket, tekercseket, pörkölt cukrot. Nagy a rokonság és a születés- napi, névnapi édességeket, tortákat is én készítgettem. A piskótatortán kívül megpróbáltam egy másik változatot: ne csak a gyomor lakjon jól, hanem a szem is. Először persze csak kicsiben mindent —virágkosarat, figurákat —, aztán finomodott a kezem mozgása, nőtt az önbizalmam. így vállalkoztam nagyobb és díszesebb torták készítésére. — Ez a munka az idegek játéka? — Igen! Nálam ez is különös módon jelentkezik. A mindennapokban ideges természetű vagyok, de ha a torta készítéséhez fogok... Van rá türelmem. A sietség, a kapkodás megbosszulná magát, mert a forró cukor nagy fájdalmat okoz. Ezt már tapasztaltam. — Milyen alkalmakra készít? — A legtöbbet lakodalomba viszik. De születésnap, névnap, házassági évforduló is azon alkalmak egyike, mikor torta kerül az ünnepi asztalra. Hogy milyen legyen, azt befolyásolja, hogy kit köszöntének fel: időset, fiatalt, gyermeket, vagy ifjú párt. Mielőtt a készítéshez fogok, megtervezem, de nem rajzolom le. Soha nem készül két egyforma. Leggyakrabban a virágkosarat kérik. Időben erre fordítom a legtöbbet, hét órát. Az ősszel egy négyéves kisfiúnak a kerékpárját mintáztam meg a születésnapjára. Nekem úgy a legjobb, ha ismerem az ünnepeltet. Legnagyobb biztonsággal csak a saját elképzeléseimet tudom megvalósítani. — Mikor dolgozik? — Nálunk a családi élet központja a konyha. Reggeltől estig itt zajlik minden. Ez a tér csak akkor szabadul fel, ha mindenki lefeküdt. Ekkor kezdődhet el az én munkám. — Nem szakmai titok az, hogy miből és hogyan készül a virágkosár? — Erről szó sincs! Eddig már sok fogást megtanultam, de az idősebbektől kérdezősködni még ma sem szégyellek. A hozzávaló anyagok mennyisége a nagysággal arányos. Két kilogramm darált diót, két kilogramm mokkacukrot használtam fel masszának. A kosár formáját — fül nélkül — úgy kapom, hogy a forró olvadékot egy megnedvesített kuglófsütőbe öntöm, s állandó forgatás közben, frissen hámozott krumplival alakítom egyenletesre az oldalát. A nedvesítés meggátolja, hogy ragadjon, a gyorsaság pedig lehetővé teszi az alakítást, ugyanis a cukor gyorsan dermed, és akkor törik. A fül és valamennyi dísz is ebből a masszából készült. Ezt forró állapotban, nedves gyúrótáblán kell megfelelő vastagságúra nyújtani. Ezekből csíkokat vágok a virágok és egyéb díszek számára. Nagyon fontos, hogy csak annyi anyaggal dolgozom, amit még képlékeny állapotban felhasználok. Amikor már annyira kihűlt, hogy kézzel megfoghatok minden csillagocskát, szirmot, ekkor következik az összeragasztás — olvadt cukor segítségével. A .színes díszítés habcsókanyaggal történik. KONRÁD LÁSZLÓ Fogoly... 96 órán át egy nyilvános illemhely foglya volt egy 56 éves francia férfi Lorient-fean, Franciaország északkeleti kisvárosában. A balszerencsés férfi szerdán tért be a, kis forgalmú mellékutca bádog bódéjába, ahon. nan csak vasárnap reggel szabadult. Az történt ugyanis, hogy véletlenül elrontotta az ajtó zárját, és segélykiáltásaira csak vasárnap figyelt fel egy járókelő. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) November közepén érkeztek haza a béke-barátsági különvonat utasai, akik több szovjet várost bejárva részt vettek a november 7-e tiszteletére rendezett ünnepségsorozaton is. Megyénk küldöttei közül Takács Jánossal, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dolgozójával beszélgettem a Szovjetunióban eltöltött 10 napról, aki a dunaföldvári üzemmérnökség területén végzett kiemelkedő társadalmipolitikai tevékenységével érdemelte ki a részvétel jogát. — Mint a vízmű képviselője, vett részt az úton, de egy kicsit Dunaföldvárt is képviselte, hiszen egyedül volt a községből. Milyen volt az út? — Budapesten a többi megye küldötteivel együtt szálltunk vonatra, majd irány Kijev. Első úticélunk ugyanis ez a Dnyeper menti, igen szép fekvésű város volt. Csodálatos volt az ünnep tiszteletére rendezett díszőrség az ismeretlen katona sírjánál, melyet kisiskolás pionírok biztosítottak. Az őrségváltás alkalmával olyan alakiasan meneteltek a gyerekek, mint a díszszózadbeli katonák. Kijev után „észak Velencéje", Leningrád következett. Itt sóval és kenyérrel fogadták delegációnkat. Többek A gépjárműadóról szóló korábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminiszter 49/1981. (X. 31.) PM számú rendelete, amely szerint mentesek a gépjárműadó alól — többi között — a társadalmi szervezetek gépjárművei és pótkocsijai is. Meghatározza a jogszabály azt is, hogy a gépjármű adóját mely szerv állapítja meg, s a gépjárműadó fizetésére kötelezettnek hova kell benyújtania az adóbevallását. A pénzügyminiszter 50/1981. (X. 31.) PM számú rendelete a tehergépkocsi-járulékról szól, s kimondja, hogy a rendelet hatálya alá tartozó szervezetek az általuk üzemben tartott tehergépkocsik után tehergépkocsi-járulékot kötelesek fizetni. A járulékot az köteles megfizetni, akit a forgalmi engedélyben üzemben tartóként megjelöltek. A járulékfizetési kötelezettség annak a hónapnak első napián kezdődik, amelyben a forgalomba helyezés megtörtént. Meghatározza a jogszabály azt is, hogy mely szervek, illetve mely gépkocsik mentesek a járulék fizetése alól, a fizetendő járulék mértékét táblázatban tünteti fel, s ez a mérték a gépkocsi teherbírása arányában növekszik. Az említett két jogszabály a Magyar Közlöny 1981. évi 65. számában jelent meg, az előbbi 1982. január 1. napján lép hatályba, az utóbbi pedig a folyó év november hó 1. napján már hatályba lépett. Továbbra is a gépjárműveknél maradva, felhívjuk a figyelmet a Minisztertanácsnak a Magyar Közlöny idei 66. számában megjelent 53/1981. (XI. 4.) számú rendeletére, amely a közületi szervek gépjárművéről szóló korábbi jogszabályt módosítja, s amely szerint a közületi szerv az autóbusszal — amennyiben ennek kapacitását a saját személyszállítások nem töltik ki — külön engedély nélkül más részére is végezhet személyszállítást. A más részére főtevékenységként végzett személyszállításhoz természetesen engedély, mégpedig a Közlekedés- és Postaügy! Minisztérium engedélye szükséges. A rendelet kihirdetése között itt láthattuk a szovjet haditengerészet tengeralattjáróit, az Auróra-cirkálót és jártunk a világ egyik leggazdagabb és legszebb múzeumában, az Ermitázsban. Érdemes megjegyezni, ha valaki ebben a múzeumban minden kiállított tárgyat meg akarna nézni, s egy-egy alkotást csak fél percig szemlélne, akkor napi 8 órai „munkával" ehhez 8 év és 4 hónapra lenne szüksége. — önöknek mennyi idejük állt rendelkezésre az Ermitázs megtekintéséhez? — Három óra, de így is gyönyörű volt. Az utolsó két napot Moszkvában töltöttük. Részt vettünk a november 7-i ünnepségen, elhelyeztük itt is koszorúinkat a hősök emlékművénél. — Hogyan élnek a szovjet emberek? — Mint a magyarok, vagy más nemzetbeliek. Különösen fejlett a technikájuk, meglepő volt még számunkra, hogy a lakótelepi házak környékén egyetlen személykocsit sem láthattunk. Később megtudtuk ennek okát, ugyanis vannak úgynevezett garázstelepek, s az autótulajdonosok ott parkolnak kocsijaikkal. — Milyen élményekkel tért haza? — Életre szólóakkal... BÁN LÁSZLÓ napján — 1981. november 4-én — hatályba lépett. A részesedési alap felhasználásáról szól az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének a Magyar Közlöny idei 65. számában megjelent 3/1981. (X. 31.) ÁBMH számú rendelkezése, amely meghatározza a részesedési alap leihasználásának kötelező sorrendjét, előírja, hogy a kollektiv szerződésben, valamint az ipari szövetkezet munkaügyi szabályzatában kell meghatározni a bérfejlesztési befizetés teljesítése után fennmaradó részesedési alap felosztásának és felhasználásának elveit. Ugyancsak a kollektiv szerződés határozza meg a vállalatnál munkaviszonyban töltött idő alapján járó év végi részesedést, illetve azt, hogy ez az idő milyen mértékben növeli a bérarányos részt. Megjegyzendő, hogy a vállalatnál eltöltött időként kell figyelembe venni az áthelyezett dolgozónak az előző vállalatnál, vagy vállalatoknál munkaviszonyban töltött idejét mindaddig, amíg az áthelyezési folyamat meg nem szakad. A jogszabály 198?. január 1. napján lép hatályba. E körben említjük meg, hogy a dolgozók gyakran kérnek „jogi tanácsot” arra vonatkozóan, hogy megilleti-e őkét év végi részesedés, s ha igen, mennyi. Nos, erre a kérdésre kívülálló aligha válaszolhat megnyugtatóan és megalapozottan, a kérdésre a választ a munkahely kollektiv szerződése adja meg. A vállalatok magasabb vezető állású dolgozóinak anyagi érdekeltségi rendszeréről szól az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének 4/1981. (X. 31.) ÁBMH számú rendelkezése, amelyből itt csak annyit idézünk, hogy: „Az év végi részesedés összege kiemelkedő munkára való tekintettel nem emelhető fel, illetve ahhoz kiegészítés nem adható." Alaphiány, illetve fedezetlenség esetén arra az évre, amelyben a hiány vagy fedezetlenség bekövetkezett, a magasabb vezető állású dolgozót prémium és év végi részesedés nem illeti meg.” (Magyar Közlöny idei 65. száma.) DR. DEÁK KONRÁD, osztályvezető ügyész Völgységi hírek Turné Bács megyében (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tanácskozást tartottak Bony- hádon a Vörösmarty Művelődési Központban, a Bonyhád város környéki tsz-elnökök, párttitkárok, személyzeti vezetők, a Tolna megyei Tainács V. B. mező. gazdasági és élelmezésügyi osztálya, a Tolna megyei Termelő- szövetkezetek Területi Szövetsé. ge, valamint a bonyhádi városi pártbizottság részvételével1. A tsz-eikben folyó káder- és személyzeti munkát vitatták meg. A javuló munka mellett kritika érte ci tsz-ekben folyó személyzeti munkát, fogyatékosságokat és kijavításukról a tanácskozás több javaslatot tett * A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége kulturális körutazást szervezett Báes- Kiskun megyében. A turnén részt vevő mórágyi 'hagyomány- őrző német nemzetiségi kultúr- csoport Nemes nád udvaron, Hajóson, Vasikúton. szerepelt, ahol bemutatta, a Mórágyon és a Völgységben gyűjtött hagyományos népdalokat, táncokat, meséket, zeneszámokat. A hagyományos völgységi kultúrát tolmácsoló dalosoknak, táncosoknak nagy közönségsikerük volt. Ezt erősítette meg Kerner Ferenc is, a „német szövetség" munkatársa,, aki a kulturális turnét vezette. LOVAK A. fi baratsag jegyében
