Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-02 / 282. szám

1981. december 2. Képújság 5 Környezetvédelmi őrjárat Míg eljutunk oda: a szép Dunaföldvár... B.-né (kiabál, magyaráz, szit­kozódik. — Itt a csekk, nézze .meg, már másnap 'befizettem az ezernégy­száznegyven forintot, negyven négyzetméterre. Ennyire kértem az engedélyt, hogy az építő­anyagot itt tároljam az utcán. — És a trágya? — Azt íkéremszépen tegnap hoztam ki, itt a szomszéd, meg lehet kérdezni., És különben is, miért csak engem büntetnek, nézzen, végig az utcán, majd­nem minden ház előtt ott a. só­der, a. homok, ai tégla:, Miért pont bennünket szúrtak ki, ne­kem négy gyerekem van, nagy nehezen összespóroltunk annyit, hogy meglegyen, az anyag, arra még nem futja, hogy építsünk is, és okkor itt büntetni aíkar a tanács. Hát ebből elegem vain, ha kell, írok a rádiónak, vagy a tévének is, teljesen kikészítik az embert, délután megyek gyo­morröntgenre, annyira kikészüh tem idegileg. Hagyjanak engem már békén... . * Jákli Péter, a dunaföldvári ta.- nács megbízott elnöke: — Lépni akartunk o nagyköz­ség környezetvédelme érdeké­iben, ezért döntöttünk úgy, hogy az ősszel felméréseket végzünk, üzemeknél, vállalatoknál és la­kosságnál. A munka eredménye itt van a papírokon, összegzés: A tanács helyszí. nen pénzbüntetést rótt ki 85 la­kosra, szabálysértés miatt föl­jelentett 15 lakost, Dunaföldvár 22 utcája, „Tisztái, virágos utca" lett, 95 'ház megkapta a „Tiszta udvar, rendes iház" címet. A környezetvédelmi őrjáratnak tanácsi és,vöröskeresztes dolgo­zók, valamint a Hazafias Nép­front munkatársai voltak o tag­jai. Az üzemeknél pontozás alapján döntöttek arról, hogy melyik vállalat, üzem milyen mi. nőségben felel meg a környe­zetvédelmi szabályoknak., Esze­rint a nagyközség 11 .üzeme ki­váló, ugyancsak 11 üzeme jó szintű, két üzem megfelelt és két üzem nem felélt meg a.z előírá­soknak. Ami sajnálatos: o két nem megfelelt kategóriába tar­tozó egység közül az egyik a Templom utcai óvoda volt. — Sajnos, ilyen (körülmények között kell a kicsikkel foglalkoz­nunk — panaszolja Héregl Fe- rencné vezető’helyettes óvónő —, a nyolcvanöt gyermekre egy vi­zesblokkunk van., öt vécével. Nincs külön tálalóhelyiségünk, nincs külön, étkezőnk. A szobák kicsik, szűköseik. Az óvónők reménykednek, mert a szomszédban már meg­kezdték egy új óvoda építését. Az alapok már állnak, s ha minden igaz, jövő ilyenkorra korszerű, kényelmes ovijuk lesz az apróságoknak. — Csak az udvprt sajnáljuk, az szép és tágas, a másik óvo­dában fele ekkora lesz a játszó­tér. 'Érdekes., az óvodával együtt is a dunaföldvári Templom utca megkapta a „Tiszta, virágos ut­ca.” címet. Még november vé­gén. is virágoztak a. kiskertek, az utcaszéli virágok. íB.-éket a tanács szabálysértés miatt följe­lentette. A járda: szélén össze­vissza, dobálva a sailakbeton tégla, szétszórva a. kavics: a ho­mok, kupacban a trágya. Ezért volt a följelentés. Mi már nem ezt láttuk. A téglák, a sóder, a homok rendbeszedve, trágyából is csak három talicskára való. Az utca, viszont rendezetlen, nincs még szilárd út, autónk la- vírozik a sok kátyú között, az út végén, a horizonton, építő­anyag. r- Valaki, besúgta — szipog B..-né —, nem tudom, ki akar nekünk rosszat. A trágya is csaik két napig állt itt, mert nem jött a fuvaros. Mr — íkéremszépen — sok disznóval foglalkozunk, kell egy kis mellékes, ahogy mond­tam már, van. négy gyerek... De egyébként azt csinálnak, amit akarnak, én többet egy vasat sem fizetek! * Amikor a tolna.némedi ken­dergyárban jártunk, föltűnt, hogy mennyire nem fordítanak figyelmet a környezetvédelemre. Mindenütt sár, nyakig érő —, az üzemben por, nem látták egy­mást az emberek. IDunaföldvá- ron más a helyzet. Nem vélet­len, hogy ai környezetvédelmi őrjárat, a maximális pontszám- mal jutalmazta a kendergyáriak rend- és bisztasóg,szeretetét. — öt évvel ezelőtt még min­den port o (Dunára fúvattunk — meséli Csókás 'Marcell rostüze- mi főművezető —, aztán volt egy nagy rekonstrukciónk, megszün­tettük a.z üzemben a port, a szafmiákgázt. (Külön helyiség­ben, zsákokban fogjuk föl a szennyeződést, így a Dunába nem kerül semmi. — Amerre csak nézek, .minde­nütt virág, a kert közepén, cso­bogó szökőkút. Ilyennek kell lennie egy kendergyár külsejé­nek? — Ha lenne időnk, még szeb­bé is tehetnénk... A brigádok sokat dolgoznak ezért. Virágot ültetnek, fásítanak. De .miért is ne? Azt hiszem, nem frázis, ha azt mondom: ez a második ott­honunk. * — Sok szempontból is nehéz helyzetben van a nagyközség — mondja Jákli Péter. — Elsősor­ban azért, mert három megye szélén vagyunk. Tolna, Bács és Fejér (határán,. Óriási az átmenő forgalom, rengeteg, ember for­dul meg itt Napjábaln tíz-, ti­zenötezer. S nekünk, dunaföld- vária.knak egyáltalán nem mindegy, hogy milyen vélemény alakul ki OunaföldvárróJ az em­berekben. Ezért is bajlódunk annyit környezetvédelmünkkel, s talán ezért is teszünk többet az átlagosnál. Tudom, sok még a gond, a megoldanivailónk, de fokozatosain, lelkiismeretes mun­kával, egyszer el kell, hogy jus­sunk oda, hogy községünkre mindenki art mondhassa.; A szép Dunaföldvár... S. J. Fotó: Kapfinger András. Modor Barátom azt mondja: akinek az isten rangot adott, annak kel­lő agresszivitást is adott. Csó­válom a fejem, hogy nem egé­szen így van. Ő meg csóválja a fejét, hogy bizony sokszot így van. No jó, megállapodunk valami középarányosban. Van­nak ilyenek, meg vannak olya­nok. De itt most hadd szóljak valami másról, amihez ez a be­vezetés csak azért kellett, mert a továbbiakban egy rokon­jelenségről lesz szó. Vagy, ha éppen nem közeli „rokon", ak­kor is érdemes szót vesztegetni rá, mert végül is valahol, eset­leg valahol nagyon mélyen — netalántán a tudatalattiban — éppen a meglévő, vagy képzelt rang, uram bocsá' rangkórság, üt vissza az egymás közötti kapcsolatok furcsa-ferde értel­mezésében és gyakorlatában. Máig is felejthetetlen nekem, amikor egy fiatalember, akkor valamiféle alfunkcionárius volt, úgy szállt ki a liftből, hogy fél­relökött nőket, terhes anyajelöl­teket, veteránt és engem, aki — némi túlzással — akár a nagyapja is lehettem volna. Most már kezdem megszokni, hogy fiatal emberek — hívén saját nagyságukban, s előle­gezvén maguknak a majdani babérkoszorút — nem enged­nek előre az ajtóban. Az öntudat, az öntudatos ma­gatartás szép dolog. Az önbe­csülés is az, ha nem eltúlzott. Hanem ugyanolyan szép ám az is, ha embertársainkat becsül­jük, megbecsüljük, kit kit érde­me szerint. Mérnök ismerősöm döbbenten mesélte a minap — s tulajdonképpen e beszélgetés nyomán kelekezett ez az írás —, hogy a következőkkel állí­totta meg egyik beosztottja, aki nagymamakorhoz közeledő nő: megvédtem magát, mérnök úr, megmondtam, maga is azok közé tartozik, akik előre szok­tak köszönni. Mi tagadás, megdöbbentem én is. Ugyanis, ezek szerint, vannak, akik „nem szoktak" előre köszönni az idősebbek­nek, még akkor sem, ha azok nők. Mostanság megint tapaszta­lok valami furcsa szemléletet. Nevezetesen azt, hogy udvarias­nak lenni amolyan kispolgári szokás, sőt kispolgári „vonás". Pedig hittel vallom, nem az. Sőt. Sőt, ha hivatkozni akarnék klasszikusainkra, tudnék. Kevés szebb házasságot produkált az élet, mint Marxé volt, Engels szerelmes levelei felejthetetlen olvasmány, Lenin olyan tiszte­lettel vette körül Krupszkaját, amit ajánlhatnék minden férj­nek. No és hadd pletykáljam el, az akkor volt újságírók nyo­mán, hogy azon a bizonyos rapallói értekezleten Csicserin- nek volt a legelegánsabb cilin­dere és az ott volt nők szerint Csicserin volt a legkulturáltabb gavallér. Pedig a fölsoroltak közül, mindenki volt valaki. És tudtak viselkedni. De még mennyire. És nem is szégyelték magukat miatta és nem tartot­ták valamiféle kispolgári szo­kásnak az udvariasságot. Meg­adták a tiszteletet annak, akit megilletett, persze nem annak, akit nem illetett meg. Példájuk­ból lehet tanulni, sőt kell is. Vagy inkább kellene? L. Gy. Milyen távolságra ültessünk? A gyümölcsös létesítése a gyakorlatban a terület beosz­tásával kezdődik. Meg kell ha­tároznunk, hogy kertünkben ho­vá ültethetők a gyümölcsfák, illetve a szőlőtőkék, továbbá hány méter a legmegfelelőbb sor- és tőtávolság. Sok kellemetlenségtől, vitától kímélhetjük meg magunkat, ha a jogszabályban rögzített (a szőlő- és gyümölcstermesztésről szóló 25/1970. (XI. 26.) MÉM számú rendeletben közölt) tá­volságra telepítjük növényein­ket a földterület határától. Az ingatlan tulajdonosa (használója, kezelője) köteles megtartapi az ingatlan határá­tól számított legkisebb ültetési (telepítési) távolságokat az alábbiak szerint: Belterületen és zártkerten be­lül — szőlő, valamint 3 méter­nél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében: 0.50 mé­tert, három méternél maga­sabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében: 1 métert, három méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében: 2 métert. Külterületen — zártkerten kívül — gyümölcsfaiskolai ne­velés alatt álló növény, továb- bá szőlő, köszméte-, ribiszke- és málnabokor esetében: 0,8Q métert, minden egyéb gyü­mölcsbokor (naspolya, mogyo­ró, stb.) esetében: 2 métert, birsalanyra oltott körtefa, to­vábbá őszibarackfa esetében: 2.50 métert, törpealanyra ol­tott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében: 3.50 métert, vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kaj­szifa esetében: 4 métert, cse­resznyefa esetében: 5 métert, dió- és gesztenyefa, továbbá minden fel nem sorolt gyü­mölcsfa esetében: 8 métert. Külterületen — zártkerten kívül —, ha a szomszédos föld­terület, szőlő, gyümölcsös, vagy zártkert, gyümölcsbokor és gyü­mölcsfa kivételével — egy mé­ternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében: 0,80 métert, két méternél ma­gasabbra nem növő bokor (élő­sövény) esetében: 1,20 métert, két méternél magasabbra nö­vő bokor (élősövény) esetében: 2 métert, fa esetében: 8 métert. Közút és vasút mentén — ha a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös, vagy zártkert — minden gyümölcs- és egyéb fát, valamint bokrot legalább egy méter, három méternél magasabbra növő fát és bok­rot legalább három méter tá­volságra szabad ültetni (telepí­teni). A fák egymástól való távol­ságát meghatározó tényezők közül legfontosabbak a kultúr­növények életigényei. Ezért gyümölcsfáinkat meghatározott ültetési rendszerben telepítjük. ÜLTETÉSI RENDSZEREK Az ültetési rendszert és azon belül az ültetési távolságot a gyümölcsfaj, fajta, az alany és a talaj termőképességének gondos vizsgálata alapján kell megállapítanunk. Az ültetési rendszerek közül a hármas, a négyes és a válta-' kozó kötés minden irányban azonos vagy megközelítően azonos távolságot biztosítanak a növények számára. A szélessoros telepítési rend­szerben a növények téglalap­kötésben állnak. A szélessoros telepítési rendszer lényege, hogy a tenyészterület megvál­toztatása nélkül a sortávolsá­got növeljük, a tőtávolságot pe­dig csökkentjük. Az így telepí­tett fák fejlődésük későbbi sza­kaszában szinte összefüggő fa­lat alkotnak, ezért kezelésük, gondozásuk könnyebb. Termőkaros alma létesítésé­hez E. M. IV. vagy E. M. IX. alanyú almaoltványokat vásá­roljunk. E. M. IV. alanyon 7x4, E. M. IX. alanyon pedig 6x3 méter sor- és tőtávolság al­kalmazása célszerű. Egyéb gyü­mölcsféléink közül a körtét, a kajszit és a meggyet érdemes termőkaros orsónak nevelni. Ezeket 7x4 méterre telepíthet­jük, de a birsalanyon lévő kör­tének 5x3 méteres tenyészterü­let is elegendő. Hungáriasö- vényt E. M. IX. alanyú alma­oltványok felhasználásával 4x2,5 méterre, illetve 4,5x3,5, vagy 5x4 méterre telepíthetjük. Sose feledjük azt, hogy a gyümölcsfákat évtizedekre te­lepítjük, ezért az előkészítő műveleteket és az ültetést rendkívül gondosan végezzük. DR. SZÉLES CSABA A muskátli teleltetése A muskátli teleltetése a leg­nagyobb gond és gyakori fel­adat. A cserepes muskátliknál egyszerű a helyzet: védett hely­re állítjuk őket. A kertbe, ab­lakládába, erkélyre kiültetett növényeket kivesszük a földből — lehetőleg gyökerük megsér­tése nélkül — és cserépbe ül­tetjük őket. Ha nincs elég hely a számukra, akkor ablakláda’- ba, sűrűn egymás mellé szorít­va vermeljük el a töveket, és télen olyan helyen tartjuk, ahol mérsékelt fényt kapnak, mert különben vékony, sárga hajtá­sokat fejlesztenek, ami kimeríti a töveket és tavasszal hátrál­tatja gyors fejlődésüket. Eredményes módszer az is, ha fagymentes pincében a muskótlitöveket összekötve fel­aggatjuk. Itt a levegőből fel tudnak venni annyi nedvessé­get, amennyi megakadályozza kiszáradásukat. Ha az így te­leltetett töveket márciusban cserépbe ültetjük, öntözzük és műtrágyázzuk, akkor gyorsan kilombosodnak és korán hoz­zák első virágaikat. Az idős, ágas-bogas muskát­litöveket nem érdemes áttelel­tetni. Ha értékes virágúak, ak­kor szedjünk róluk mielőbb dugványokat és azokat gyöke- reztessük még tavaszig. Járható az új Tisza-híd Elkészült a Csongrád és Szentes közötti új Tisza-híd. Az ötszáz méter hosszú vasbeton hidat új módszerrel, csúszózsaluzással készítették.

Next

/
Thumbnails
Contents