Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-02 / 282. szám
1981. december 2. Képújság 3 Falugyűlések A tél többek között a falugyűlések időszaka is. A falugyűlések ma már nem csupán hagyományosak, hanem ennél jóval többet jelentenek a közéletben. Hajdanán — állítólag — télen a fonóban, tollfosztóban gyűltek össze az emberek, ahol a mesén és éneken kívül — amelyeket utóbb a néprajzosok buzgón feljegyeztek — nyilván szó esett a közösség egyéb témáiról is. A közös ügyekről az emberek mindig szót váltottak. Ma a falvak — különösen a kis települések — életében jelentős esemény a falugyűlés. Megszokottá' vált, gördülékennyé és rutinossá is a legtöbb településen. Márkáz elmúlt évi értékelés során szerepelt a tapasztalatok között, hogy némely helyen nemcsak rutinos, hanem rutinszerű ' is a falugyűlés, ami azt jelenti, hogy sem a beszámoló tanács, sem pedig a lakosság nem veszi igazán komolyan ezt a fórumot. Pedig az. A szocialista demokrácia olyan eleme, amelyben a kis, saját tanáccsal nem rendelkező települések is teljes jogot kaptak. Sőt, néhol a lakóterület nagyságától függően, több „rétegtanácskozást” is tartanak. Általában az a tapasztalat, hogy minél kisebb egy település, annál nagyobb, a lélek- számhoz viszonyított megjelenési arány. Ebből arra is lehet következtetni, hogy a kis településeken élők sokkal inkább magukénak érzik falujukat. Bár lehet, arról van csak szó, hogy ezekben a községekben ez az egyetlen fórum, ahol közps dolgaikról, hivatalos fórumon, de nem hivatali körülmények között átfogóan szót válthatnak az emberek. A közéleti érdeklődés bizonyos — és egyáltalán nem negatív értelemben — érdek dolga is. Ezek a jogos állampolgári érdekek persze csak akkor juthatnak kifejezésre, ha mindenki elegendő információval bír arról, hogy milyen lehetőségek vannak például a községfejlesztésre. Ilyen értelemben a tájékoztatás fórumai is a falugyűlések. E téren még mindig megtalálható — ha egyre kevésbé is — a „jószívűség”, az ígérgetés. Néhol még mindig azt hiszik a tanácson, hogy akkor lesz jó a település közérzete, ha tanács mindenre rábólint, mindent megígér. Az ígéretből, azután vagy lesz valami, vagy sem. Ennél sokkal többre becsülik ma már az állampolgárok a pontos tájékoztatást, és a meggyőzően megindokolt nemleges válaszokat, döntéseket. Mi sem igazolja jobban a falugyűlések fontosságát, jelentőségét, mint az ezeken elhangzott közérdekű javaslatok magas száma. Természetes, hogy nem lehet népszavazást rendezni minden évben, minden községben" arról, hogy mi épüljön, mi bővüljön. Az óvodát kell-e tatarozni, vagy éppen az iskolát. A falugyűlések viszont éppen arra valók, hogy ezekről megkérdezzék a lakosság véleményét és ennek ismeretében dönthessenek a tanácsok a fontossági sorrendről. A fórum, a lehetőség a beleszólásra adott, csak élni kell vele. Felújítják a Szegedi Gyufagyárat A több mint egy évszázada alapított Szegedi Gyufagyár rekonstrukcióját jórészt házilag készített berendezésekkel oldják meg a műszakiak, a karbantartó szocialista brigádok. Nemrégiben gyufafejkészítő és -töltő gépsort helyeztek üzembe, most pedig egymás után további két új automata berendezést. Ez utóbbiakkal azokat az elavult eszközöket váltják fel, amelyek a dobozok oldalának gyújtófelületeit készítették. Az automaták teljesítménye kétszerese a régi gépekének, velük naponta körülbelül egymillió doboz foszfor- vegyületes dörzsfelületét gyártják le. Hasonló berendezéseket tőkés importból hétmillió forint értékű devizáért hozhattak volna be, a maguk készítette két gép előállítási költsége viszont a félmilliót sem érte el. A gyár dolgozói saját erőből olyan mértékben korszerűsítették idén a termelést, hogy a korábbinál kisebb létszámmal húszmillió dobozzal több gyufát gyártanak, mint tavaly. Megújuló tanárképzés A Pécsi Tudományegyetem és a Tanárképző Főiskola összevonásáról, s az — új nevén — Janus Pannonius Tudomány- egyetem tanárképző karának létesítéséről a napokban hozott törvényerejű ' rendelet a felső- oktatási rendszerünk korszerűsítését célzó törekvések jegyében, e folyamat egyik első, kísérleti állomásaként született. A pedagógiai tudományos kutatás műhelyeiben, s az állami igazgatás fórumain most formálódnak azok az elképzelések, amelyek a hazai oktatás átfogó, tartalmi és szervezeti továbbfejlesztését hivatottak megalapozni. Ennek részeként fogalmazódott meg az a gondolat, hogy tanárképzésünk formáit, kereteit kívánatos volna a társadalom valós szükségleteihez, a gyakorlat igényeihez igazítani. Jelenleg ugyanis az általános iskolai oktatókat a tanárképző főiskolákon, a középiskolai szaktanárokat pedig az egyetemeken képezik, s a két intézménytípus eltérő jellegű tudásanyagot nyújt, készségeket alakít ki a hallgatókban. Az egyetemeken igen széles körű és elmélyült tudományos ismertekkel vértezik fel a leendő szakembereket, hiszen közülük sokan nem iskolákban, hanem tudományos intézményekben vagy másutt helyezkednek el. Az" újonnan végzett tanárok azonban — a közoktatás igényeivel szembesülve — gyakran diplomájuk jellegétől eltérő állás választására kényszerülnek. A középiskolai tanárok jelentős hányada, főként Budapesten és a nagyobb városokban, általános iskolában tanít, az ország más vidékein pedig főiskolát végzetteket alkalmaznak a középfokú intézmények tantestületeiben is. A szakemberképzés és -szükséglet ellentmondásai nyomán született az elképzelés, bogy a felsőoktatás olyan pedagógusokat formáljon, akik alkalmasak a tíz-tizennyolc éves korosztály életkori sajátosságaihoz igazodó nevelési és módszertani feladatok megvalósítására. Az egységes, általános és középiskolai oktatásra egyaránt felkészítő tanárképzés csak a következő években, a fejlesztés számos más tervezett lépésével együtt válhat majd általánossá. Pécsett adottak a képzési forma személyi és tárgyi feltételei, a két intézmény eddig is eredményes munkája meg- felefő alapot ad a továbblépéshez. iiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiimiiimimmiiiiiiiiiiiiiimmmiiiiiiiiiiii A helyi társadalom természetesen nem azonos a közigazgatási egységekkel, de ezek gyakran eshetnek egybe, elsősorban az önálló tanácsú községek esetében. A helyi társadalom nagyságának alsó határa az a minimális csoportlétszám, illetve terület, amely több az intim kiscsoportoknál (család, barátok), és a fentiekben felsorolt kritériumok szerint elhatárolódik a nagy társadalomtól, vagy a nagyobb helyi társadalmaktól, és az elhatárolódáshoz szükséges mértékben önálló. Ennek megfelelően Magyar- országon a helyi társadalom legkisebb reprezentánsai lehetnek például egy falun belül az alvég, a cigánysor, egy volt majorsági telep, vagy például egy tanyacsoport, egy szőlőhegy lakóinak társadalma, a városi perifériák egy-egy utcája, vagy egy régi típusú városi gangos ház lakóinak közössége, stb. Meg kell jegyezni, hogy a nagy társadalom nem minden tagja tartozik, illetve tartozhat helyi társadalomba, illetve a nagy társadalom nem minden területét töltik ki helyi társadalmak. Mindig vannak személyek és csoportok, akik éppen „úton vannak”, és helyek, amelyek éppen felbomlottak, vagy most alakulnak ki. Nem lehet tehát a nagy társadalom minden porcikáját valamelyik helyi társadalomba besorolni. A helyi társadalmak bizonyos sűrűsödések, csomópontok a nagy társadalmon belül. A HELYI TÁRSADALMAK KIALAKULÁSÁNAK. AKADÁLYAI. Az újjáépítést követő erőltetett iparosítás idején a központi hatalom igyekezett minden erőt az ipar fejlesztésére koncent-' rálni. Ezt csak úgy tehette, ha minden más területről elvonta az ott nélkülözhető eszközöket, s egy erre alkalmas redisztni- buciós (újraelosztási) rendszeren keresztül a céljainak megfelelően átcsoportosítottcí. Nyilvánvaló, hogy ezt a folyamatot csak gátolta volna az olyan helyi érdekek és törekvések felszínre kerülése, amelyek nem közvetlenül az iparosítást szolgálták. Ennek megfelelően elnyomtak — és partikulárisnak neveztek — minden helyi érdekérvényesítési törekvést, illetve a központi céloknak megfelelően engedtek csak egy-egy terület nyomásának. Ez a gyakorlat „a vas és acél országáról” való lemondás után is fennmaradt, mert kényelmesebbé tette a központi irányítás helyzetét. Mivel a demokratikus centralizmuson belül sokáig a demokratizmus volt - a gyengébb, a felsőbb irányítás érvényesíteni tudta ezt az ércfe- két a régiókkal szemben. E gyakorlat megváltoztatását késleltette az a körülmény, hogy” az extenzív gazdaságfejlesztés politikája a hetvenes évek közepéig olyan mértékű fejlődést tudott bizosítani, amely elegendő volt egy konszenzus kialakulásához, többek között a központ és a különböző területek viszonylatában is. AZ EXTENZÍV fejlődés idején a központ céltudatosan és erőteljesen beavatkozott a társadalmi folyamatokba, ami az egyének és csoportok állandó — túlnyomórészt alkalmazási reakcióját váltotta ki, és nagy társadalmi és földrajzi mobilitást eredményezett. A társadalom tehát nagymértékben változó, átalakuló voltAz akkori nagy földrajzi mobilitás (lakóhelyváltás) mellett a mai napig jellemző az elégtelen lakáshelyzet, aminek következtében a lakóhely sokak számára csak átmeneti jellegűnek számít. Különböző okok miatt a munkahelyváltás is gyakori volt, nem volt tehát az egyén számára olyan fix hely, aminek bázisán a helyi társadalom kialakulhatott volna. Ezt az állapotot csak tetézte a jelentős arányú ingázás. A helyi társadalmak kialakulását tehát a központ egyrészt tudatosan, közvetlenül is akadályozta, másrészt az extenzív fejleszési politika következményei szintén a helyi társadalmak kialakulása ellen hatottak. AZ INTENZÍV fejlődési szakaszra való átmenet idején, amikor a nagy társadalmi mozgások lelassulnak és a centralizációt a decentralizáció, a diktatúrát a demokrácia irányába vinni történelmi szükségszerűség, megnyílik a lehetőség a helyi társadalmak kialakulására. Az intenzív fejlődés csak akkor lehet sikeres, ha fel tudja szabadítani többek között azokat a húzóerőket is, amelyek a helyi társadalmakban rejlenek. Ennyiben tehát a helyi társadalmak kialakulása és megfelelő funkcionálása továbbfejlődésünk egyik elengedhetetlen feltétele. AKSZENTIEVICS GYÖRGY Áttérés az ötnapos munkahétre (II.) A visszaszámlálás megkezdődött Vendéglátás, idegenforgalom Programajánlat a Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal ablakában. Megyénk továbbra is várja a turistákat! 1. Az előző részben a kereskedelem átállási feladatairól szóltak a megkérdezettek. Mindannyian látják, nagy feladat előtt állnak. A vendéglátásban sem lesz másként, hiszen: .„ ... itt gyakran hétnapos üze. meléssel szemben áll öt munkanap”. És ide tartozik még az is, hogy a vendég látásba« dolgozóik „ .... már tudomásai vették a munkafeladat sajátosságait ..(Az idézetek ai Belkereskedelmi Továbbképző Intézet Előkészületek az ötnapos munkahétre című kiadványából származnak.) 2. A vendéglátás kapcsán idézzük Molnár Lajosnak, a KPVDSZ Tolna megyei Bizottsága' titkárának és Brauer János szerve, ző titkár nyilatkozatát. — A bizaJimitestül eteknek kell sürgölődniük — mondja Brauer János. - Most a lehető legjobb megoldásért a1 többnél is többet tehetnek az egységve. zetők, a szakszervezeti bizalmi, ak, a dolgozók. — Ha valaha szükség volt, hogy mindenki, a gazdasági vezető és 0 dolgozó is együtt gondolkodjon, akkor ennek most eljött az ideje. Csak az együt' tes ötletek, a közös fejtörés vezethet eredményre. Még tovább megyek! Most dől el, hogy hol működnek igaizán a bizalmiak. A vezetők részéről is több és komolyabb odafigyelés szükséges a dolgozók reagálásaira', problémáira — így Molnár Lajos. 3. A szekszárdi Szász söröző üzletvezetője, Puxler Mihály egy vastag füzetet mutat, a, Belkereskedelmi Minisztérium segédanyagát az ötnapos munkahét nyitva tartási idejének kidolgozására. — Készítettem már több verziót — mondja Puxler Mihály —, de egyik se lett tökéletes. Őszintén mondom, még nem látom át tisztán az ötnapos munkahét lényegét. A tervezet elkészítéséhez segítséget kérek feletteseimtől. — A vendéglátásban a dolgozók érdekei eltérőek . . . — A pincérek például minél többet akarnak dolgozni, mivel keresetük ai forgalom függvénye. — Miként vélekedik a januárban életbe lépő új munkarendről? — A munkát el kel! végezni. A tervfeladatot teljesíteni kell. Idő kell az új befogadásához. 4. Igen az IDŐ! A beszélgetések folyamán ez a szó legalább any. nyiszor hangzott el, mint a névelők. Nem elodázó céllá,I, hanem a bizonyítás igényével. Az ötnapos munkaihét adta új célok megvalósítására akaratra is szükség van. — Az áttérést előkészítendő, felmérést végeztünk — mondja tágos irodájában' Komlóczi János, a Tolna megyei Vendéglá- tóipari Vállalat igazgatója. Ebből kiderül — mivel nem akarjuk szűkíteni a nyitva tartást —, 25—30 plusz főre lenne szüksége vállalatunknak. — Preferálásra nincs mód. — Pillanatnyi lóg csak saját erőnkre támaszkodhatunk. A 25 —30 új dolgozó költségvonzata a bérfejlesztést csökkenti. A fogadtatásra térve ezt mondja Komlóczi János: — A konyhai kisegítőknél például többet jetent a szabad nap, mint egy szombatra járó pótlék. — És a felszolgálók . . .? — A pincéreknek, pultosoknak alacsony ai munkabérük. Keresetük döntő többségét a jutalék teszi ki. Ha kiadjuk a havi nyolc szabadnapot, akkor kevesebbet keresnek. De több szabad idejük lesz! Most is gond nálunk a nyári szabadság kiadása. Nem mennek szívesen szabadságra, mert okkor csak az alapbért kapják. Elképzelhető, hogy dolgozóink a hét bármelyik napján kapják a szabadnapot. 'Viszont akik o hét végén is dolgozni akarnak, lehetőséget kapnak. Mi ai szombatoktól és a vasárnapoktól várjuk a forgalom növekedését. 6. Az általánossá váló szobád szombatok bevezetésével a meg. növekedett szobád időben a lakosság többet utazik, kirándul, járja az országot., Több munkájuk és több vendégük lesz az i degenforga I mi h i vatalöfcn ak. A Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatalnál a most megalakuló „saját” szakszervezeti bizottság első döntése az ötnapos munkahéttel lesz kapcsolatos. — őröltek dolgozóink oz újnak — mondjál dr. Bercsényi Vince hivatalvezető. - Mi sorra megkérdeztük mindegyik munkatársunkat, hogy ai heti pihenőnapot mikor szeretné megkapni. Szinte kivétel nélkül a pénteket jelölték meg. Így a második szombatot követő héten csak négy napot dolgozunk. — Tevékenységükön miként változtat az új munkarend? — Csak az egyszemélyes ki- rendeltségeinkben tartunk szünnapot. A folyamatosan üzemelő egységeinkben, szálláshelyeinkben a munko nem változik, de néhezebb lesz. Ahol most azt a munkát egy-'két ember végezte, ott most többre lesz szükség. — A hétvégeken nagy a turistaforgalom .. . — A „csúcsok” okoznak majd gondot. A vendégek fogadására készítettünk sok 1—2 napos hétvégi programot. Most az a 'helyzet áll majd elő, hogy a sok vendég fesz a „baj”. Szálláskapacitásunk véges. Eddig is rendszeresen foglalt volt minden szállás. Most jobban be kell vonni a fizetővendég-szolgálatokat, a panziókat és azokat a középiskolái kollégiumokat, ahonnét cl hétvégeken hazautaznak a diákok. Kicsit mégis szerencsés a helyzetünk, mert „él" a gunarasi százágyas egységünk és a tavasztól üzynbe lép a szekszárdi Sió kemping, a,mi szintén száz vendéget fogad egyszerre. 6. A visszaszámolást megkezdte a kereskedelem, a vendéglátás és az idegenforgalom az ötnapos munkahétre. Az országos, a szakmai érdeklődés most minden olyan apró összetevőre irányul, amelyeken, múlik o siker. Helyesebben: a.közös siker. (Vége) SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS A szekszárdi Garay ételbár — délelőtt. A Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat a hétvégektől várja a forgalom növekedését.