Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-29 / 280. szám

8 KÉPÚJSÁG 1981. november 29. aranyérmes targonca BuTgória távlati iparpolitikai elképzelései elsősorban a kor­szerű eljárások elterjedésére és a termelékenység növelésére irányulnak. Jelenleg kiemelt ágazatok az elektronikai, a fém­feldolgozó-ipar, a nehézgép­gyártás, a finomvegyipar és a kohászait egyes területei. To­vábbra is hangsúlyt kap a már hagyományosnak számító ter­mékek fejlesztése, mint amilye­nek például az üzemi anyag- mozgató eszközök, a targoncák. Ezekből a termékekből Bulgária a világ élvonalába került mind a gyártásban, mind kivitelben. A villamos targoncák termelé­sében például egy főre számít­va az első helyen áll a világ or­szágai között. A villás-motoros targoncák legújabb családja a Rekord, amely c 2000, 2500, 3000, 3200, 3500 kilogramm teherbírású és 2800, 3300, 4000, 4500 és 5600 milliméter emelési magasságú típusokat foglalja magában. A legújabb típusú D 3900 K jelű dízelmotort a Perkins-cég licen­ce alapján gyártják. A Rekord— 2 motoros targoncák hűtőrend­szere zárt típusú 'kényszercirku­lációval és automatikus hősza­bályozóval rendelkezik. Az egész hoijtóegység rugalmasan illesz­kedik az alvázra, a hajtóhíd ol- daláttételes. A beépített transz- misszió eredeti bolgár konstruk­ció, de lehetőség van a Borg— Wairner cég T 12 típusú hidro- transzformátoros áttételének az alkalmazására is. A menetirány megváltoztatása pedál segítsé­gével történik elektromos úton. A kormányozható híd csuklósán érintkezik az ellensúllyal. Vala­mennyi típusnál a Zalhn.radfab- rik-cég licence alapján gyártott, hidrosztatikus szervóvezérléssel ellátott kormányművet alkal­mazzák, a működtető hidrauli­ka vezérlésére egy kar szolgál. A Bosch és Plessey cégek licen- cei alapján gyártott nagy tel­jesítményű aiggregátok lehető­vé teszik a nagy emelési ma­gasságokat és garantálják a rendszer megbízhatóságát. Belgrádi tudósítás Üzemanyag-ellátási gondok Jugoszlávia köztársaságaiban és tartományaiban az idén ősz­szel az egyre gyakrabban je­lentkező üzemanyaghiány ko­moly probléma elé állította nemcsak az autósokat, hanem a termelő vállalatokat, s főként a mezőgazdaságot, állami gazda­ságokat, szövetkezeteket és ma­gángazdákat is. Déli szomszédunk az idén 10,2 millió tonna kőolaj beho­zatalával számolt. Ez 6 száza­lékkal kevesebb a tavalyinál, de így is 4250 millió dollár deviza- kiadást jelent, ami rendkívül nagy tehertétel — megközelíti az összes külkereskedelmi kivi­tel értékének felét. A hazai olajkutak ebben az évben vár­hatóan 4,5 millió tonna nyers­olajat biztosítanak. így össze­sen mintegy 14,7 millió tonna áll a népgazdaság rendelkezé­sére, ám a jelek szerint ezzel nem tudják maradéktalanul ki­elégíteni az igényeket. Az 1981—1985. évi jugoszláv ötéves terv kiemelt feladatként irányozza elő a mezőgazdaság fejlesztését és az élelmiszer- termelés növelését — évi átlag 4,5 százalékkal. E cél megvaló- I sításához emelni kell a hoza­mokat, idejében és minél job­ban kell elvégezni a mezőgaz­dasági munkákat. Gyakorta hangsúlyozott jelszó: ,,Az élel­miszer a mi kőolajunk". A gaz­dasági stabilizációs politika si­keres megvalósításának egyik fontos feltétele, hogy megsza­baduljanak a gabonaimporttól. Az idén körülbelül 1 millió ton­na kenyérgabonát kell külföl­dön megvásárolniuk. Minden őszi mezőgazdasági teendő el­végzése — kulcsfontosságú. A kérdés tehát igen összetett. Érthető, hogy elsősorban a me­zőgazdaság üzemanyag-ellátá­sának biztosítására tettek rend­kívüli intézkedéseket és erőfe­szítéseket — különösen a Vaj­daság autonóm tartományban, az ország legfontosabb élelmi­szertermelő vidékén. Az újvidéki Magyar Szó mégsem derűlátó. Ezt írta: „Az idei évre vonatko­zóan a nagyfokú takarékossá­gon kívül más megoldás most már aligha van. Ezen túlme­nően azonban legnagyobb részt maga az élelmiszergazdaság, a társastermelési alapszervezetek és nem utolsósorban a földmű­vesek tehetnek arról, hogy a jö­vőben ne kerüljünk ilyen hely­zetbe”. Az „Északi-sark-22 ” kutatóállomáson tívarv befolyásolják azt a me. leg levegőtömeget, amelyet a Kaszpi-tenger felől hoz erre a nyugati szél. így o nyári idő. szakban, a kétféle légáramlat találkozásakor a Karagie-síkság felett gomolyfelhőzet keletkezik. Az 100 négyzetkilométer terüle­tű katlan mintha csak ezért ala­kult volna ki, hogy „mestersé­ges esőt'1 idézzen elő és termé­szetes víztartály legyen. Itt egyébként a víztárolók egész láncolatát lehet kialakítani, amelyekkel az egész félszigeten öntözni lehet a földeket és az ültetvényeket. Magában a kat­lanban a kutatók nagy kiterje­désű termőföldeket találtak, ahol mezőgcrzdasági növénye­ket lehet termeszteni. Az úszó sarkkutató-állomás látképe Len gyelország A háború gyermekei Lengyelországban nemrégi­ben alakult meg a Háború Gyermekeinek Egyesülete. A za- mosci vajdaság egyik községé­ben, az ország délkeleti részén fekvő Krasnobrodban hozták létre azok, akiknek gyermekko­rát tönkretette a II. világhábo­rú: elvesztették hozzátartozói­kat, és súlyos testi-lelki szen­vedéseken mentek keresztül. A megszállás éveiben a ná­cik a lengyel gyermekeket és fiatalokat éppen olyan elbánás­ban részesítették, mint a fel­nőtteket: az utcai embervadá­szatokon összefogdosott fiata­lok koncentrációs táborokba kerültek, ahol többségük el­pusztult. A Lublin melletti Maj- danekben például 1943 novem­berében több ezer kisgyermeket végeztek ki. Igen sok lengyel gyermeket speciális náci gyer­mektáborokba irányítottak, ahol kísérleteket végeztek rajtuk. Ezek közül az egyik leghírhed- tebb a lodzi tábor volt, ahová a hét év körüli gyermekek ke­rültek. A lengyel statisztikai adatok szerint 1939. szeptember 1-től 1945. május 8-ig 1 millió 800 ezer 16 éven aluli, valamint 225 ezer 16—18 év közötti len­gyel tűnt el. A németek több mint 200 ezer gyermeket szállí­tottak elnémetesítés céljából Németországba. A háború után ezeknek a gyermekeknek mind­össze 15 százaléka tudott visz- szatérni hazájába. A legfiata­labb lengyel nemzedék hábo­rús veszteségeinek mértéke leg­alább 2 millió 220 ezer fő, ami a lakosság teljes veszteségének 35 százalékát tette ki. Jakutföld északi sarkában van egy kis település - Cserszkij. Minden tavasszal és ősszel itt száll fel a repülőgép, fedélzetén a leningrádi Sarkkutató Intézet munkatársaival, akik tudomá­nyos munkát végeznek az Észa- ki-Jegestengeren. Mi is velük tartunk. Lev Veprev, a repülőgép pa­rancsnoka, a Lenin-rend tulaj­donosa, nyugtázza az SZP—22- től kapott adatokat: mínusz 36 fok, erős talajmenti szél. Az Északi-sark, bármennyire is bir­tokba vettük — Északi-sairk ma­rad: rideg és 'barátságtalan. IL-14-esünki, 1400 kilométeres út után egy tíz négyzetkilomé­ternyi területű hatalmas jéghe­gyen landolt Itt működik az „Északi-sark—22" úszó kutatóál­lomás. A repülőgép ablakán át a végeláthatatlan homályból éle. sen világító fénypontok tűnnek előj A hagyományokhoz híven mind a 25 borostás arcú sark. kutató férfias karolással fogad. Amíg kirakják az élelmiszereket és tudományos műszereket tar­talmazó ládákat, Georgij Kizi- nónak, az SZP—22 kutatóállo- más vezetőjének kíséretében járjuk be a méreteinél és fel­szereltségénél fogva hatalmas laboratóriumhoz mérhető kuta­tóállomást. — Az SZP—22-es állomás — mondja Georgij Kizino - foly­tatja a szovjet tudósoknak azt a kutatómunkáját, amely az SZP—1 állomáson kezdődött el 1937-ben. Meteorológiai, hidro­lógiai, oceanológiaii, légkört és egyéb kutatásokat végzünk, amelyek elősegítik a pontosabb időjárás előrejelzést. A szovjet sarkkutatók számos felfedezésre jutottak. Többek között felfedezték a később Lo- monoszovról elnevezett tenger alatti hegygerincet, a 88. szé­lességi fokon meghatározták egy víz alatti vulkán kitörési he­lyét. A jéghegyek mozgásának rendszeres megfigyelése tette lehetővé három évvel ezelőtt az „Arktika” jégtörőhajó sikeres északi-sarki útjának megvalósí­tását, ami megvetette erz alap­ját az Északi-sark egész évben történő hajózhatóságának. Georgij Kizino már 1956-ban meteorológusként dolgozott az SZP—5 úszóállomáson. Kicsiny jégtömbön, amelyet a repedé­sek veszélye fenyegetett Alig több mint egy évet tartott ki. Az SZP—22-es állomás már biz­tos jégszrgetnek bizonyult. 15 ezer kilométert úszott az óceá­non, átvészelte a legnehezebb északi-sarki medencéket is. — A rendkívül hosszam tartó „úszás" lehetővé tette a tudo­mányos kutatások kibővítését — mondja Georgij Kizino. — Az SZP—22-őn végeztek először kí­sérleteket a jégpáncél felszíné­nek tanulmányozására. A tudó­sok arra a meglepő következte­tésre jutottak, hogy még télen is vízi erózió megy végbe o jég­hegy víz alatti részében, ami igen fontos az északi-sarki me­dence jégfelületének meghatá­rozása szempontjából. A jégszigeten fényszórók vilá­gítják meg a különböző szol­gáltató egységekhez vezető uta. kát. Nyáron, amikor a jég ol­vadni kezd, a tudósok áltol' el­foglalt terület szinte kiemelke­dik a tengeriből. Létrán me­gyünk fel a magnitológusok há­zához, ahol a szputnyikokról ka­pott információt dolgozzák fel, a tévékamerák által közvetített képeket rögzítik. 20 percen be­lül készen, is volt a jégmezők dinamikáját pontosan tükröző, a sarkmenti óceán térséqét áb­rázoló felvételt Meglátogattuk a meteoroló­gusokat is, akik három órán­ként adnak időjárásjelentést az anyaföldnek, megnéztük, ho­gyan lövik fel a rádiószondákat, megkóstoltuk az óceán vizét, megismerkedtünk a sarklakák hétköznapjaival. Van könyvtá­ruk, megnézhetik az új filmeket, igazi orosz fürdőben fürödhet­nek. Búcsúzóul a szakácsok ki. adós és ízletes vacsorával ked. veskedtek. A hajó társalgójában meg­szólal a telefon: a repülőgép indulásra kész. Valamennyi sarklakó elkísért bennünket, ők még sok-sok napot töltenek el a Jeges-tenger végtelen térsé­gein. ANATOLIJ GRIN ESZ Bővítik a nampói kikötőt------------------------------------------------------------------------------------------n A plovdivi nemzetközi vásáron aranyérmet nyert Rekord típusú villástargonca szárazföldi teherszállítás KNDK Tengeri és A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság gyors ipari fejlődé­se megköveteli a szállítás kor­szerűsítését és bővítését. Ezért az utóbbi évtizedekben, de kü­lönösen a hetvenes években több, korszerűen felszerelt ki­kötő és közút épült a KNDK- ban. A tengeri szállítás növekedé­sét elősegítette a hajógyártás nagyarányú fejlődése. Az el­múlt hétéves tervben például kétszer annyi teherhajót gyártot­tak az országban, mint az ezt megelőző tervidőszakban. Növe­kedett a hajók teljesítménye is. Ma 20, 50, sőt, 100 ezer ton­nás hajókat építenek. Tovább bővítik a kikötőket és több helyen újakat építenek. Nem­rég befejeződött a haedzsui kikötő rekonstruüciója és a kö­zeljövőben készülnek el a nam­pói kikötő korszerűsítésével. A fejlődést jól mutatják a keres­kedelmi kikötők forgalmának legújabb adatai: az elmúlt fél­évben a kikötők négyszer ak­kora forgalmat bonyolítottak le, mint 1970 hasonló időszakában. Gyarapítják a szárazföldi szállítás lehetőségeit is. Az or­szágúti szállítás ma tízszer ak­kora, mint a felszabadulás előtt volt. A tervek szerint 1984- re megnégyszerezik a közúti te­herszállítást, a tengeri szállítást pedig a korábbi 4,4-szeresére emelik. 9­Ahol az eső születik Az eső születési helyének le­hetne nevezni a Szovjetunió leg­mélyebben fekvő területét: a Karagie síkságot a Kazah SZSZK-ban lévő Mag is lak-fél­szigeten. 132 méterrel alacso­nyabban helyezkedik el1, mint a tenger szintje. Hosszan tartó megfigyelések után a kutatók megállapították, hogy a katlan­ban óriási felfeléemelkedő lég­áramlatok keletkeznek. Ezek ak-

Next

/
Thumbnails
Contents