Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-29 / 280. szám
1981. november 29. /tooíaN _ iísTÉPÜJSAG 9 Litvánia felfedezése Egy csepp tiszta borostyán A várhegy és a Hédi minász tér Vilniusban Tagadhatatlanul vonzóan beszélt hazájáról Alybinusz Szutksz, a Litván Szocialista Szovjetköztársaság Minisztertanácsa mellett működő idegen- forgalmi iroda vezetőhelyettese, aki nemrégiben kifejezetten azért látogatott Magyarországra, hogy Litvániát, mint turisztikai célt népszerűsítse. Persze a turizmus fejlesztése a Szovjetuniónak mind a tizenöt köztársaságában általános proq- ram napjainkban, de talán nem véletlen, hogy Litvániát éppen a magyar turistákkal szeretnék „felfedeztetni". Erre utal, hogy a köztársaság fővárosában, Vilniusban „Magyar- ország a turizmus és barátaink országa" címmel rendeztek legutóbb kiállítást, vagy Ijpgy a „Vakarinesz nauenosz" című vihrinszi esti újságban közölt magyar tárgyú rejtvénypályázat rendkívül népszerűnek bizonyult. Kétségtelen az is, hogy egyre több magyar turista is választja úticéljának Litvániát, amelynek nemzeti színei egyébként azonosak a mi nemzeti színeinkkel. Legrégibb kapcsolataink a XVI. századba nyúlnak vissza. 1569-es lublini unió által létrehozott — a keresztesek hódításait megállítani hivatott — lengyel—litván államnak magyar királya volt (Báthory István, egyébiránt Litvániában arról is nevezetes, hogy 1579-ben megalapította a vilniusi egyetemet, amely a legrégibb egyetem a Szovjetunióban, s amely a múzeumnak is beillő óváros mai heve- zetességeinek egyike). Legújabb kapcsolatainkról a hajdúságiak tudnának többet mondani, vagy éppen a Hajdúság fővárosában élők, mert Hajdú- Bihar megyét Szovjet-Litvániá- hoz, Debrecent a litvániai Klaipeda városához testvérkapcsolatok fűzik. Litvánia ma a szovjet Baltikum része, amelyről az a mondás járja, hogy nevezhető el- bűvölőne'k, gyönyörűnek, de mindez kevés ahhoz képest, hogy Baltikum. Litvánia Izdo- mei Neris litván költő szavaival élve egy csepp tiszta borostyán a Balti-tenger partján. Ebben a hazánknál valamivel kisebb, de például Belgiumnál, Dániánál, vagy Svájcnál nagyobb köztársaságban nem kevesebb, mint 3000 tó és 700 folyó teszi gyönyörködtetően változatossá az erdőkben gazdag tájat. Az Inturiszt mindenekelőtt a fővárosba, a temérdek építészeti, történelmi és archeológiái műemlékéről, továbbá az esztétikus, modern épületeiről nevezetes Vilniusba invitálja a látogatót. E város alapításának éve hivatalosan 1323, de még korábbi múltja titokzatos legendák ködébe vész. Az egyik szerint Hediminász fejedelem egy vasfarkas ezer farkas hangjával vezetkedő üvöltését hallotta álmában, s felébredvén olyan várat és várost kívánt a Vilni és a Nerisz folyók összefolyásánál lévő dombra emelni, amelynek híre a világban ezer farkas üvöltésénél messzehang- zóbban terjed el. Az ősi fellegvár egyetlen bástyája ma is áll, a csúcsán piros-fehér-zöld zászló lobog a szélben, alatta, a Nerisz folyó kék szalagja mentén középkori festői város, s a Hediminász tér legnagyobb nevezetessége, a klasszicizmus aranyarányos műemléke, a katedrális, benne rangos képtár, s a bolthajtások alatt minden vasárnap híres vendégművészek szólaltatják meg a múlt- századbeli világhírű orgonát. A gótika, a reneszánsz és a barokk harmonikus együttesében évente legalább kétmillió turista fényképezi a „lángoló gótika” miniatűr csodáját, a tűzpiros, nemzeti hagyományokat is őrző Szent Anna székesegyházat, éppen úgy, mint a modern városrész legújabb alkotását, a litván Állami Akadémiai Opera és Balett épületét. Az Inturiszt útvonalai érintik az 1030-ban alapított Kaunaszt — ahol is 1940-ben kikiáltották a szovjethatalmat, s ahol a műemlékek szomszédságában a sok tudományos intézet egyike az UNESCO szív- és érrendszeri megbetegedések kutatásával foglalkozó nemzetközi központja —, érintik Pircsupiszt — a litván Lidicét, ahol ma emlékmű őrzi a fasiszták által elégetett 119 ember emlékét —, s érintik Litvánia legősibb városát, Trakait — ahol egy gyönyörű tó közepén helyreállították a német lovagrendek elleni küzdelem egyik látványos hercegi várát, amelyet évente egymillió turista látogat. Litvánia fejlődéséről leginkább a ma hetven országba exportáló litván ipar tanúskodik, amelyre jellemző, hogy már atomerőművet is építenek, noha mai villamosenergiatermelésük produktumát — amely például Olaszországét meghaladja, s százharminckétszerese a háború előttinek — teljes egészében maguk használják fel. Egy modern épület a fővárosban: az opera Beszélő számok 1981 első félévében a cseh. szlovákiai körutakon minden hatodik percben történt valami, lyen közlekedési baleset, min. den 25. percben közlekedési baleset folytán bekövetkezett könnyebb, minden 101. percben súlyosabb sérülés, és minden hetedik órában meghalt valaki közlekedési baleset miatt. Cseh. Szlovákia közútjain az idei első félévben összesen 43 699 közié, kedési baleset történt, amelyek következményéként 606 ember meghalt, 2562 súlyosan, 10 821 könnyebben megsérült. igar, hogy az idei első félévben a tavalyihoz képest csők. kent ai közúti balesetek halálos áldozatainak száma, ugyanakkor azonban sokkal több volta súlyosan vagy könnyebben sérült ember. A vétkesek most is ugyanazok: elsősorban a gép. járművezetők. Az idei első félévben ők okozták a közúti balesetek mintegy 89 százalékát, a nem motoros járművek vezetői oz 1,8 százalékát, a gyalogosok az 5,6 százalékát. A gyalogosok egyébként nagyon figyelmetlenek, és ezért az idei első félévben Csehszlovákiában 92 ember az életével fizetett. A közúti balesetek fő okai gyakorlatilag most is ugyanazok..' A baleseteket előidéző gépjárművezetők több mint fele rosszul vezetett, 27 százaléka túllépte a megengedett sebességet, 16,4 százaléka nem adott elsőbbséget ott, ahol kellett volnaj Külön témát jelentenek az olyan balesetek, amelyek oka a szeszfogyasztás. Az ittas vezetés miatt bekövetkező balesetek száma az idei első félévben 6,4 százalékkal nagyobb volt, mint a tavalyi hasonló időszakban, és ezeknek 17 százalékkal több áldozata volt (114 ember). Kozmetikai cikk a tenger alatt Az észt partvidék közelében a búvárok, akik a tenger szintje alatt mintegy 100 méteres mélységben 300 éve heverő hajót vizsgáltak át, egy hermetikusan lezárt kerámia edénykét találtak, amelyben illatos kenőcs van. Az első vizsgálatok kimutatták, hogy a kenőcsnek gyógyító és kozmetikai hatása van, és sok olyan alapanyagot tartalmaz, amelyeket ma nem ismernek. A szakértők szerint a hajósok ezzel a kenőccsel a kezüket kenték be, a hajókötelekkel és a sós vízben végzett nehéz munka után. A háztáji gazdaságok fejlesztése 1981. januárjában tették közzé a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Szovjetunió Minisztertanácsának határozatát a háztáji kisegítő gazdaságok fejlesztéséről. A parasztoknak és a munkásoknak nagy kedvezménye, két nyújtanak, és kiszélesítik a szarvasmarha- és a baromfi, tenyésztés, a zöldség- és a gyümölcstermesztés, valamint a felesleg eladásának lehetőségeit Muajed Zsamibarov, az észak- kaukázusi Ka bard in-Balkar ASZSZK urvani járásában levő Lenin kolhoz elnöke arról beszél, hogy a, határozat miként valósul meg a gyakorlatban. Kolhozunk vezetősége elhatározta, hogy a helyi sajátosságok figyelembevételével felhasználja azt a kísérletet, amelyet a terven felüli baromfihús előállí. tására dolgoztak ki az ukrajnai Odessza megye több gazdaságában. A szakemberek számítása szerint a kísérlet bevezetése lehetővé teszi, hogy 1981- ben 30 ezer kacsát neveljünk fel. Településünk, Argidan, több mint 1400 parasztportát számlál, a kolhoztagok száma másfél ezer. Egy gazdaság számára ennyi munkáskéz bőven elegendő. Sőt, a mezőgazdasági munkák idényjellege nem teszi lehetővé, hogy bgész évben észszerűen foglalkoztassuk őket, kivéve a gépkezelőket. Ezért még nyáron is, például a vetésterületek megmunkálása után, sok kolhoztagnak marad szabad NDK ideje, amelyet, ha kedve van hozzá, a ibaromfitenyésztésre használhat fel. iNálunk a munka erő-tartó Iáknak egy másik forrása is van. A kaibard családokban sok a gyermek. A kolhozban például a tagság egyharmada több- gyermekes anya. És korántsem minden asszony adja szívesen óvodába a gyermekét, bár mindenki számára tudunk helyet biztosítani. Ezért is határozta el a vezetőség, hogy ezeket a családokat bevonja a háztáji kacsatenyésztésbe. Természetesen a kolhoznak Is, nekik is hasznuk van ebből a munkából. Százötven többgyermekes anya kötött szerződést háztáji kacsa- nevelésre. Minden család 200 naposkacsát kapott azzal a feltétellel, hogy hatvanöt munkája ellenértékeként megtarthat, a többit — két hónap elteltével a kolhoz részére kell átadni. Minden család ingyen kap a kolhoztól elegendő mennyiségű takarmánykoncentrátumot. Emellett a kolhoztagokkal kötött munka- szerződésben azt is rögzítjük, hogy a kolhoz a családoktól a saját részként nevelt 60 kacsát is átveszi 200 rubelért, ha a dolgozó ezt igényli. Nem kis segítséget jelent tagjaink számára ez a pénz, ha figyelembe vesszük, hogy a kacsák nevelésével két hónapig foglalkoznak és ezt a munkát az év folyamán többször megismételhetik. Ráadásul a kacsaneveléssel a háziasszonyokon kívül a gyermekek és a nyugdíjasok is foglalkozhatnak. Az előbbiek részére ez a munkára való nevelést jelenti, az öregeknek pedig azt a lehetőséget, hogy társadalmilag hasznos tevékenységben vegyenek részt. A háziasszonyokat az anyagi érdekeltségen kívül más is vonzza. Az alapszabály értelmében a kolhoz minden tagja köteles az év folyamán a szükséges számú munkanapot megszerezni. Ez azonban — a kiskorú gyermekek gondozása miatt — nem mindig sikerül. A munkaegységhiány nemcsak a keresetet, hanem a szolgálati időt és a jövendő nyugdíj nagyságát is befolyásolja. Ezért a több- gyermekes anyák szocális helyzetének könnyítésére minden száz felnevelt kacsáért 10 munkaegységet külön is felszámítunk. Ilyen módon a háziasszonyok előtt a munka új anyagi és morális ösztönzőit tárjuk fel. A XI. ötéves tervidőszak (1981—1985) kezdetén minden okunk megvan annak a feltételezésére, hogy a faluban csaknem minden házban tenyésztenek majd kacsát. Ez lehetővé teszi, hogy kolhozunk a tervezetnél több kacsahúst adjon el az államnak. Nyersanyag- és energiatakarékosság A Német Demokratikus Köztársaság fejlett gazdasággal, magas műszaki színvonallal és jól képzett munkaerővel rendelkező, ugyanakkor — hazánkhoz hasonlóan — nyersanyagokban és energiahordozókban (a barnaszén kivételével) viszonylag szegény ország. A Német Szocialista Egységpárt X. kongresszusán elfogadott gazdasági stratégia — a gazdasági növekedés eddigi ütemének fenntartásával — az intenzív gazdálkodás követelményeit állítja a középpontba. E stratégia valóra váltásához a tudományos-műszaki haladást jelöli meg a népgazdaság fejlődésének, a termékszerkezet és a technológiák korszerűsítésének fő tartalékaként. A nyers- és alapanyagok világpiaci árának robbanása, valamint az, hogy a Szovjetunió az 1980-as szinthez képest nem tudja növelni a nyers- és alapanyagok, az energiahordozók, mindenekelőtt a kőolaj NDK-ba történő szállítását, arra késztette a gazdasági vezetést, hogy racionalizálja az anyag- és energiafelhasználást, szigorítsa az ellenőrzést. Az anyagtaka- rékosságot segíti a termelés szerkezetének korszerűsítése, a tudományos-műszaki haladás eredményeinek alkalmazása, a jobb szervezés, a termelési folyamatok automatizálása, a dolgozók sokoldalú kezdeményezőkészségének kibontakoztatása. Az anyagfelhasználás csökkentésének üzemi módszerei közül megemlítjük, hogy a karl- marx-stadti „Fritz Heckert" és a berlini „Október 7.” szerszámgépipari kombinátokban, valamint a Textima textilgépgyártó kombinátban új hegesztési technológiát vezettek be, amely a korábbihoz képest 35 százalékos munkaidő-, 20—30 százalékos anyag- és 70 százalékos energiamegtakarítást eredményezett. Megkezdték az energiatermelés szerkezetének átclakítá- tását és a széles körű energiatakarékosságot. Az atomenergia részaránya az 1970. évi 1 százalékról 1980-ra 12 százalékra nőtt. • Az ésszerűsítési intézkedések szervesen kapcsolódnak egymáshoz: takarékoskodás a munkaidővel, a munka minőségének javítása, a dolgozók munkafeltételeinek javítása, az egészségre ártalmas nehéz és egyhangú fizikai munkakörök felszámolása, stb. Az ésszerűsítést segíti az újítók és a feltalálók tevékenysége. Mindezek együtt meggyorsítják a műszaki és a technológiai színvonal emelkedését. Ennek bizonyítéka a mikroelektronika és a robot- technika gyors fejlődése. 1981 első felének tényadatai a gazdasági stratégia eredményes megvalósítását tükrözik. Az új elektromos energiatermelő kapacitások kétharmad része valósul meg a Jönschwaldei Hőerőmű üzembe helyezésével. Hamarosan beindul az első 500 megawattos egység. Az építkezésen részt vesznek a Szovjetunió és más szocialista országok szakemberei is. Jelenleg ez a hőerőmű az NDK legnagy óbb energetikai beruházása. ■■■■
