Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-03 / 258. szám

1981. november 3. IníÉPÜJSÁG 3 Lehet olcsóbban isi Apróék lakása „A második 15 éves lakásépí­tési programban előirányzott 1 millió 200 ezer új lakásból az V. ötéves terv időszakában 453 ezer készült el .. jErősítve a bevált lakáspoli­tikai elveket, tovább keli fejlesz­teni a lakásgazdálkodási rend­szert. (Elő kell segíteni, bogy a jogosultak belátható időn belül önálló lakáshoz jussanak. Az igények kielégítésében a foko­zatosság érvényesüljön. Növel­ni kell a lakosság érdekeltségét a saját szervezésű építkezés­ben." (Részletek az MSZMP Központi Bizottságának 1981. október 22-i 'ülésének határoza­tából.) Röpködnek a számok a leve­gőben: nyolcszázezer, egymillió. Elvétve szól a fáma kevesebb összegről. iNamármost: gondol­junk azokra a fiatal házasokra, akik most szeretnének lakást, s meghallják a számokat. A nyolc, százezret, de o hatszázezret is vehetjük. Mikorra lehet ennyi pénzt összegyűjteni? Az első pillanatban úgy tűnik, hogy so­ha. Pedig lehet, nem készpénz formájában4 hanem kölcsönök­kel, állami támogatással, meg a „gyerek”-pénzzel .... de még mindig nem merítettük ki a lehetőséget. Apró József áll a lépcsőn. A saját lakásának a lépcsőjén. A felesége mellette, karján a ki­csi gyerekkel, fönt az emeleten pedig a járókában a még ki­sebb gyerek.' Apró József a Paksi Állami Gazdaság tehenész-szakmunká­sai. Harmincötezer forintja volt, amikor építkezni kezdett. Ebből manapság még telket sem le­het venni. — Megváltás ez a lakás — mondja a fiatalember. A meg­váltás szó — nagy szó, sokan várnak erre a „megváltásra”, az albérletben, a rossz lakásviszo­nyok között élők. HOGYAN JUTOTT LAKÁSHOZ APRÓ JÓZSEF? A Paksi Állami Gazdaságban már régóta foglalkoznak lakás­építéssel. A pusztai egységeken van szolgálati lakás, kell, mert máskülönben nem tudják meg­oldani az ottani telepek műkö­dését. Az utóbbi időben azon­ban sok dolgozójuk szeretett volna beköltözni Paksra, a vá­rosba, Itt lakást építeni a gaz­daság már nem tudott, anyagi­lag sem. Segíteni azonban kell. Több okból is. Ma már egyetlen egy vállalatnak sem mindegy, hogy milyen körülmények között lak­nak a dolgozói. Másodszor: a felszabaduló szolgálati lakások­ba költöztethetnék újabb csalá­dokat, ezzel biztosítva van to­vábbra is a munkaerő, az olyan dolgozó, aki elégedett, hiszen megoldották lakásproblémáját. 'Ezek alapján kért a> gazda­ság területet a községi (ma vá­rosi) tanácstól. Vállalták, hogy az V. ötéves tervben akár egy utcasort is beépítenek. Az első hely nem felelt meg, kértek má. sík at. A Kishegy lábánál kap-- tak megfelelő területet, negyven lakásra. (De nem volt kész a vá­rosrendezési terv, addig pedig építkezni nem lehet. A gazda­ság vállalta a városrendezési terv e részének a költségét, így előnyt élveztek. .Ezután felvették a kapcsolatot a Dunaújvárosi Házgyárral. Megrendelték az első 12 lakást. 'Újabb gond akadt. A lakások tervei. Azt is megrendelték a Dunaújvárosi Tervezőintézettől. Gyén 'Gyula közgazdasági igazgatóhelyettes ma már mo­solyogva emlékezik. A rengeteg papírmunkát szidja., a szerződé­seket, az igazolásokat, mindent, ami menet közben neki, a szak­embernek is gondot okozott. Hát akkor gondoljunk bele: a gazdaság segítsége nélkül mi­kor lett volna kész a lakása Ap­ró Józsefnék? AZ ELŐKÉSZÍTÉS MEG A VÉGREHAJTÁS — Az előkészítés tovább tar­tott, mint maga az építés. Ez nem is lenne baj, csak a végre­hajtásban is van elég fennaka­dás — mondja Gyén Gyula. Harminchat lakást építettek fel eddig. Az utolsókba most költözködnék. A sérelmek, a ne­hézségek lassan elfelejtődnek. A gazdaság segített. Ők adtaik műszaki ellenőrzést, a költség- vetést elkészítették az építők helyett. Betont rendeltek, gépet biztosítottak, vásároltak húsz köbméter zsaluanyagot, hogy kezdeni tudjanak. Sőt... Az első időszakban pénzt is kölcsönöztek, .mert a 30—40 ezer forintos „beugrók­ból” nem tellett volna sok min­denre. Természetes, hogy a gaz­daság erejéhez mérten 30-80 ezer forint között vissza nem té­rítendő kölcsönt is folyósított azoknak á. dolgozóknak, akik kötelezték magukat arra, hogy 10—15 évig a gazdaságban ma­radnak. Miért lehet olcsóbban is?! Manapság az országban egy négyzetméter alapterület 10—12 ezer forint. A paksi lakások 80— 90 négyzetméter alapterületűek. Tehát közel egymillió forintot érnek. A költségvetés szerint, az első 12 lakás ötszázezer, az utolsó 12 lakás pedig hatszáz­ezerbe került. Ez lakásonként 100—200 ezer forint megtakarítást jelent. Azt mondpni sem kell, hogy mit je­lent ez az összeg. A gazdaság segítsége is hoz­zájárult ehhez a takarékos épí­téshez. Ugyanakkor volt arra mód, hogy a tulajdonosok je­lentős munkát végezzenek, aki­nek volt rokona, ismerőse, ba­rátja, az a fogadószint, majd később a belső válaszfalak, a vízvezeték, vagy a tapétázás el­készítésével spórolhatott. Mert a fogadószintet mindegyik épü­letnél kalákában: készítették el, erre szerelte házgyári elemek­ből a dunaújvárosi gyár a la­kásokat, o belső tér ismét a tu­lajdonosokra várt. Lehet olcsóbban is! Az MSZMP Központi Bizottsága határozatában kimondja: „Nö­velni kell a lakosság érdekelt­ségét a saját szervezésű építke­zésben!” Ha ehhez még az -is párosul, hogy a vállalat is se­gít — nem mindig pénz kell -, akkor nagyon sok embertár­sunknak tudunk lakást biztosí­tani, kevesebb lesz az albérlő, a rossz lakásviszonyok között élő ember. ('Egyébként a paksi építkezésről a televízió Pécsi Körzeti Stúdiója riportfilmet for­gatott, s azt 'ma este a Pannon Krónikában mutatják be 18 óra 30 perces kezdettel.) HAZAFI JÓZSEF Fotó: Gottvald Károly. Termékváltás A burgonyás kenyér alap­anyagának, a burgonyapépnek a gyártását hamarosan új üzemben kezdik meg a Somogy megyei ZÖLDÉRT Vállalat záho­nyi feldolgozó telepén. A pép­gyártási eljárást hazai kutatók dolgozták ki, s a ZÖLDKER anyagi támogatásával rendez­kednek be a termelésre. Az igen keresett burgonyás kenyérből a sütőipar eddig azért nem elégítette ki az igé­nyeket, mert az egyik fontos alapanyagot, a burgonyapely- het itthon nem gyártották, im­portból kellett beszerezni. Emiatt csupán évi 500—600 tonna burgonyapelyhet hasz­nálhatnak fel a kenyérsütéshez, holott a felmérések szerint 4000 tonnánál is többre lenne szük­ség. Az import részbeni meg­szüntetésére a Baranyaszentlő- rinci Állami Gazdaság hozzá­látott egy évi 2000 tonna ka­pacitású burgonyapehely­előállító üzem építéséhez, s most a Somogy megyei ZÖLD­ÉRT készült fel a számításba jövő másik alapanyag, a bur­gonyapép előállítására. Az ed­digi vizsgálatok szerint a pép felhasználásával éppen olyan jó minőségű kenyér készülhet, mint pehelyből. A zákonyi üzem eddig a Nagyatádi Konzervgyárnak tar­tósított zöldséget, az új termék gyártása azonban kifizetődőbb­nek ígérkezik. A termékváltással nemcsak évi 3000 tonna alapanyaghoz juthat a sütőipar, hanem egy­úttal a ZÖLDÉRT burgonyatá­rolási veszteségei is csökken­hetnek, a pépesítésre ugyanis a másodosztályú burgonya is al­kalmas. Polipropilén-ll. Újabb gyárrészleg, a polipro­pilén—ll-es számú üzem építé­sét kezdték meg a leninvárosi Tiszai Vegyikombinátban. Ez hasonlóan az 1978 óta működő — évente 40 000 tonna mű­anyagot előállító l-es számú gyáregységhez — az olefingyár melléktermékéből, s ugyanekko­ra mennyiségben állítja majd elő a zsineg, fólia, csomagoló­anyag készítésére alkalmas po­lipropilént. A sokoldalúan fel­használható műanyag próba- gyártását a tervek szerint 1983- ban kezdik meg az új gyáregy­ségben is. Az üzem 2,1 milliárd forintba kerül; technológiai be­rendezéseit japán cégek szál­lítják. Mintegy nyolcvan külön­féle részegységet és gépet pe­dig magyar vállalatok, köztük a Tiszai Vegyikombinát gépgyá­ra készítenék. A munkaversenyről Tudósítóink írják: Jutalomkirándulás a brigádvezetőknek A Bonyhádi Zománcárugyár- ban 42 brigád 540 taggal vesz részt a szocialista brigádmoz­galomban. 1980-ban a Kilián György tmk-brigád elnyerte a Vállalat kiváló brigádja címet. A saját erőből épült felület­kezelő műhely munkáinak a nagy részét ők végezték. Minden brigádon belül konk­rét, mérhető brigádvállalások alakulnak ki. Néhány példa: brigádonként 3 kommunista műszakot - melyből egy moz­gássérült gyermekeket segít —, s 12 óra egyéb társadalmi mun­A szocialista munkaverseny az immár három évtizedes múlt­tal .egyik alappillére gazdasági és társadalmi életünknek. A mozgalom miként járul hozzá kitűzött céljaink megvalósításá­hoz? Erről kérdeztem Horváth Attila párttitkárt, a Csavaripari Vállalat dombóvári gyáregysé­gének munkaverseny-felelősét.- A^gyárindítással szinte egy időben az akkor alakult öt bri­gád részvételével megállapítot­tuk a munkaverseny-mozgalom gyári célkitűzéseit: a munkakö­ri kötelezettségét meghaladó önkéntes termelési, gazdasági, közéleti kezdeményezéseket. Az kát vállalnak. A brigádok 60 százaléka a II. sz. Általános Is­kolát patronálja. A zománozó- műhely brigádjai zománcmeg­takarítással segítik a vállalatot. A szerszámműhelybeliek az öre­gek napközi otthonát patronál­ják. Az Útközben vetélkedőn 13 brigád vett részt, ahol szép eredményeket értek el: városi szinten a Zrínyi Ilona brigád a IV. helyen végzett. . A 42 brigádon belül 8 bri­gád ifjúsági, a tagok 70 száza­léka KISZ-tag. KOVÁCS MÁTYÁSNÉ 1975-ös indulás óta alakult 17 brigádból eddig 12 elérte a szocialista brigád címet. A ne­gyedévenkénti gyári aktívaérte­kezleteken lehetőség nyj'lik a konkrét feladatok megismeré­sére, az esetleges pótvállalá­sok megtételére. A munkaver- seny-mozgalom anyagi elisme­résére az 1980-as évben 87 000 forintot fo.Jítpttunk, s a no­vember 7-i ünnepségen továb­bi 20 000 forintot osztunk ki jutalomként. Brigádjaink válla­lásaikkal szinte a teljes gyári tevékenységet átfogják a ter­meléstől a takarékos gazdálko­dáson át a munkahely szebbé tételéig, a park, a virágágyá­sok gondozásáig.- Elégedett-e az eddig el­ért eredményekkel?- Igen. Úgy érzem, hogy gyárunk ötéves múltjára vissza­tekintve megállapíthatjuk, hogy közösséggé formálódott, mely­ben nagy szerepe van brigád­jainknak. ALMACHT OTTÓ Egy a negyvenegyből A 11. számú Volán Vállalat szekszárdi üzemegységénél negyvenegy szocialista brigád tevékenykedik, tagjaik száma 415. Nem véletlen, hogy közü­lük éppen a hattagú Komszo- mol komplex brigád vezetőjét, Gyantár Eleket kerestük meg, A kollektíya folyamatos, egyenletes teljesítményt nyújt. A szekszárdi vasútállomásnál dolgozó rakodóbrigád nem is­mer lehetetlent, egy emberként dolgoznak. Már két éve aí aranykoszorú birtokában van­nak.- Bizony, ezen a területen is szükség van a gondolkodó emberre, hogy hogyan lehet könnyebben, gyorsabban elvé­gezni a rakodást. Beneveztünk a MÁV-nál is a komplex bri­gádok versenyébe - mondja az 57 éves brigádvezető. — A rakodásnál sem csak a saját érdekeinket kell nézni, hanem elsőrendű a vállalat érdeke. Tegnap például 570 mázsa ce­mentet rakodtunk, de úgy csi­náltuk, hogy könnyen áttekint­hető legyen, az elszámolásnál egyszerűbben lehessen a mun­kát elvégezni. Nagyon fontos az, hogy a nálunk dolgozó fia­talokat mire neveljük, mi az, amit az idősebbek nyújtani tudnak. Gyantár Elek brigádvezető a munkatársak, beosztottak és főnökök napi elismerésén túl eddig már hétszer volt a vál­lalat kiváló dolgozója, 1974- ben a Munka Érdemrend ezüst fokozatot, 1980-ban Volán- emlékplakettet kapott.- Klem csináltam én semmi különöset, csak egyszerűen, be­csületesen dolgoztam. Ez a le­hetőség pedig mindenkinek adott. BOGNÁR CECIL Brigádtagok társadalmi munkában a gunarasi üdülő építésénél • • Ot év eredményei FONTOSABB GAZDASÁGI JELZŐSZÁMOK MAGYARORSZÁGON Az 1980. év az 1979. év %-ában mitf 97,2 I ■ ■ 1 106,3 92,9 \ 104,6 a. 101,5 b. 101,1 mm 3.109,6 b. 104,4 c. 110,6 I. SZOCIALISTA IPAR ^Összes termelés volumene (a bruttó termelési érték alapján) A foglalkoztatottak száma Egy foglalkoztatottra jutó termelés (a bruttó termelési érték alapján) A foglalkoztatottak havi átlagbére Építőipari termelés II. MEZŐGAZDASÁG A termékek értékesítése összesen III. SZÁLLÍTÁS a) áruszállítás (árutonna km) b) távolsági személyszállítás (utas km alapján) IV. A LAKOSSÁG PÉNZBEVÉTELE összesen V. FOGYASZTÓI ÁRINDEX Az összlakosságnál VI. KISKERESKEDELMI FORGALOM a) élelmiszerek, élvezeb cikkek b) ruházati cikkek c) vegyes iparcikkek VII. KÜLKERESKEDELMI FORGALOM (folyó áron) 1981. jan.—aug. az 1980. jan.—aug %-ában áéíí fmitif 107,1 97,1 99,2 B «« □ ■■ n ÍÜJHÜB rm rmrv a. 103,9 107,9 ♦ a a. 104,5 b. 110,1 c. 112,6

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents