Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-24 / 275. szám
2 NÉPÚJSÁG 1981. november 24. Brezsnyev az NSZK-ban Folyik a szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó. Bal oldalt a szovjet, jobbra az NSZK küldöttsége. (Folytatás az 1. oldalról) fogadtatására megjelent nyugatnémet politikai és gadzasági vezető személyiségeket, majd Schmidt 'kancellár társaságában fogadta a tiszteletére felsorakozott díszalakulat parancsnokának jelentését. A Szovjetunió és az NSZK himnuszának elhangzása után Brezsnyev és Schmidt ellépett a díszzászlóalj előtt. Pontban 11 árakor megkezdődött az első hivatalos megbeszélés. Leonyid Brezsnyev mellett a tárgyaláson részt vett Andrej Gramiko, Ivan Arhipov, valamint az SZKP KB főtitkárának két tanácsadója: Andrej Alekszandrov és Anatolij Bla«- tov, továbbá Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztályának «vezetője és több más személyiség. Schmidt kancellárral együtt részt vett a tárgyaláson Hans- Dietriah Genscher, Otto von Lambsdorff gazdasági miniszter, Kurt Becker államtitkár, a szövetségi kormány szóvivője és a külügyminisztérium, a gazdai. sági minisztérium több más vezető képviselője. Az ünnepélyes fogadtatást és a tárgyalások megkezdését a szovjet és a nyugatnémet televízió egyenes adásban közvetítette. A délelőtti tárgyalásokról a két delegáció szóvivője, Leonyid Zamjatyin, az SZKP KB nemzetközi tájékoztatási osztó, lyának vezetője, és Kurt Becker, a bonni kormány" szóvivője még a kora délutáni órákban tájékoztatást adott a Bonnba sereglett, csaknem másfél ezer nyugatnémet, szovjet és más nemzetiségű újságírónak. Naayon jó légkörben folynak a legmagasabb szintű szovjet— nyugatnémet tárgyalások Bonnban — jelentette be egybehangzóan Kurt Becker és Leonyid Zamjatyin, a két fél szóvivője hétfőn az első hivatalos tárgyalás után tartott közös sajtóértekezleten. Brezsnyev és Schmidt első megbeszélése a tervezettnél hosszabb ideig, több mint három órát tartott. A két szóvivő elmondta: az első hivatalos megbeszélésen Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt érintette a legidőszerűbb nemzetközi problémákat, és elsősorban a legfőbb témára, a közép-hatótávolságú nukleáris hordozóeszközök kérdésére összpontosítottak. Schmidt- kancellár ezzel kaocsolatban kifejtette az NSZK már korábban ismertetett álláspontját a NATO úgynevezett kettős határozatáról és lényegében azt az álláspontot fejtette ki, amelyet a napokban Ronald Reagan amerikai elnök ismertetett erről a kérdésről: az úgynevezett nulla-változatot szorgalmazta. Leonyid Brezsnyev rámutatott: az új amerikai rakéták telepítése fenyegető veszélyt jelent Európára. „Látnunk kell, milyen dilemma elé került a világ — mondotta. Vagy minden országra és népre kiterjed a fegyverkezési verseny, s ezzel közelebb kerül a háborús konfliktus veszélye, vagy sikerül megfordítanunk ezt a folyamatot, s visszatérítenünk az eseményeket a nemzetközi enyhülés medrébe.” Leonyid Brezsnyev meaismé- telte a Szovjetunió moratóriumjavaslatát: a november 30-án kezdődő genfi tárgyalások időtartamára egyik fél se változtassa meg közepes hatótávolságú nukleáris erejét, sem mennyiségi, sem minőségi szempontból. A szovjet álláspont lényege: úgy csökkenteni a nukleáris szembenállást, hogy egyik fél se kerüljön hátrányos helyzetbe, érvényesüljön a paritás és az egyenlő biztonság élve. Mivel a délelőtti tárgyalások elhúzódtak, Brezsnyev és Schmidt négyszemközti megbeszélését délután 18 órára halasztották. Délután a gymnichi kastélyban,, Brezsnyev szállásán folytatódott az eszmecsere Brezsnyev és Schmidt négyszemközti megbeszélésével. Ezzel egy időben Gromiko és Genscher is összeült négyszemközti megbeszélésre. Este a szövetségi kancellár a Bad Godesberg-i Redoute-ban vacsorát adott a szovjet államfő tiszteletére. Az SZKP KB főtitkára ma az előzetes program szerint az NSZK politikai pártjainak vezetőivel találkozik. Elsőnek Hans-Diet- rich Genscher!, a Szabaddemokrata Párt elnökét fogadja, ezt követően Helmut Kohl, a Kereszténydemokrata Unió elnöke, Franz Josef Strauss, a Keresztényszociális Unió elnöke, majd végül Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke keresi fel Leonyid iBrezs. nyevet. A szovjet államfő ma délután találkozik Karl Carstens nyugatnémet szövetségi elnökkel. PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Chilei Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Manuel Cantero, a párt politikai bizottságának tagja vezet. * Nyikolaj Scsokolov hadseregtábornok, belügyminiszter meghívására hétfőn — hivatalos baráti látogatásra, küldöttség élén — moszkvába utazott Horváth István belügyminiszter. Az elutazásnál a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. HANOI A Kambodzsai Békevédelmi Bizottság meghívására az Országos Béketanács küldöttsége dr. Kovács Béla főtitkár vezetésével november 18—23. között látogatást tett a Kambodzsai Népköztársaságban. BELGRAD Pancsova közelében vasárnap ünnepi nagygyűlés keretében emlékművet avattak fel azon a helyen, ahol a német fasiszta megszállók 1941 és 1944 között több tízezer jugoszláviai hadifoglyot, túszt, ellenállási harcost és hazafit végeztek ki. Nagyon sok magyarországi és csehszlovákiai zsidó és cigány is a Pancsovától 6 km-re lévő Sztratisten halt mártírhalált. STOCKHOLM Stockholmban vasárnap befejeződött a Svéd Baloldali Párt— Kommunisták kongresszusa. A pénteken kezdődött tanácskozáson a küldöttek jóváhagyták a pártvezetőség tevékenységéről szóló jelentést az előző kongresszus óta eltelt időszakról. A párt elnökévé ismét Lars Wer- nert választották meg. Kairó árnyéka Fez felett A Közel-Kelet, a földkerekség egyik hagyományosan neuralgikus körzete eddig sem szűkölködött fordulatos eseményekben. A legutóbbi jelentések lényében azonban úgy tűnik, hogy a térség esetleg újfajta, sajátos erjedés színhelye lehet. Egyre jogosabbnak látszik a kérdés: a Közel-Kelet egyik kulcsországa, Egyiptom sokat bírált politikája Szadat halála után vajon hosszabb távon is rezzenetlen marad, vagy talán mégis módosítják majd a térség kérlelhetetlen realitásai? Szerdán Marokkóban összeül az Arab Liga immár tizenkettedik csúcsértekezlete, és Fezben már tanácskozik a csúcsot előkészítő arab külügyminiszteri konferencia. Bizonyos hangsúlyváltozásokra már a jelenlévők összetétele is utal. Tavaly a jordániai fővárosban, Ammanban tartott ligaértekezleten még nem vettek részt a Szilárdság Frontjának tagállamai. Fezben ők is jelen lesznek, mint ahogy hosszabb idő óta, jelen lesz (a Palesztin Felsza- baditási Szervezette/ együtt) a liga valamennyi tagja — egyetlen kivétellel. A bonyolult helyzet egyik jellegzetes vonása éppen az, hogy ez az egyetlen távollevő, a Camp David-i különalku miatt három esztendeje leltüggesztett tagságú Egyiptom, láthatatlanul is a fezi kerekasztal talán leglontosabb szereplőjévé lépett elő. A képlet meglehetősen világos. Valamennyi arab ország — a kétségtelenül meglévő, nagyon komoly nézeteltérések ellenére — tisztában van azzal: rendkívül fontos lenne, ha Kairó képes lenne visszakozni a különül politikájától és — ha fokozatosan is •— visszatérni a közös arab ügyet szolgálók táborába. Számos jele van annak, hogy Mubarak elnöknek magában Egyiptomban is mind nagyobb mértékben kell szembenéznie a közvélemény hasonló óhajával. Semmi biztosíték nincsen arra, hogy a jelenlegi egyiptomi vezetést a belső nyomás és a külső realitások összessége valóban visszatéríti valamilyen közös arab útra. Az azonban biztosnak látszik, hogy Kairó Fez leié legalábbis jelezni szeretné: politikájában nem feltétlenül marad minden változatlan. E szándéknak az elmúlt huszonnégy órában két megnyilvánulása is volt: í. Az egyiptomi kormánypárt lapja nagy cikkben közölte: Kelet-Jeruzsálem ügyében nem hajlandó engedni az izraeli nyomásnak; 2. Az egyiptomi parlament összarab ügyekkel foglalkozó bizottsága közleményt hozott nyilvánosságra, amely szerint Kairó „kész lenne normalizálni" zilált viszonyát a többi arab állammal. A két megnyilatkozás időpontja aligha véletlenül esett egybe a fezi konferencia nyitányával... HARMAT ENDRE Rettegő amerikaiak Egy amerikai fegyverkereskedésben. A bevásárlás olyan egyszerű, mint egy zöldségesboltban. „Saturday Night Special" (Szombat esti különleges) — így „becézik" azt a 22 kaliberes revolvert, amellyel John Hinckley, Reagan merénylője aiz elnökre lőtt. Egyike volt ezt annak az 55 millió pisztolynak, ami az amerikai polgárok birtokában van. Az amerikai polgár fegyverkezik. A félelem egész arzenált halmoz fel — revolvereket, puskákat, könnygázg ránátok af. A házak erődökké változnak, az utcákon feli egy vérzett őrök cirkálnak. A rettegés a lakosság egész életmódjára, életritmusára rátelepszik. A gyilkosság, a lopás, o betörés, az erőszak, a vandalizmus áttörte a nyomor- negyedek, a fekete és barna gettók falait és betört a gazdagok hivalkodó lakónegyedeibe is, New Yorktól Chicagón, Det- roiton keresztül Atlantáig, Houstonig. „BALJÓS A LEVEGŐ..." Los Angeles, a nyugati metropolis maga is a „félelem városává" változott. A legújabb statisztikák szerint minden 140. emberre jut rablótámadás, minden 3500-ra gyilkosság, minden 547-re nemi erőszak és minden 33-ra betörés. Védekezésül sok házat acélajtókkal, különleges zárakkal és elektromos vészjelzőkkel szerel, nek fel. A kaliforniai hatóságok 1980-ban 40 ezer engedélyt adtak ki könnygázfegyver tartásárat Ez a szám az idei év első negyedében 600 ezerre emelkedett. 500 iskolában 10 ezer instruktor tanítja, hogyan lehet védekezni ezzel a fegyverrel. A félelem légköre egyre sűrűbb Amerika városaiban. Flora Lewis, a New York Times párizsi tudósítója, hosszabb távolléte után Detroitiba hazatérve így ír: „Baljós a levegő, az emberek bizalmatlanok egymáshoz, a félelem és a kétségbeesés oktalan agresszióba torkollik, a durva sértegetésből, idegen autók megrongálásán keresztül a gondatlanságból okozott emberölésig”. 140 MILLIÓ FEGYVER Egy másik újság Georgetown- ról, Washington előkelő negyedéről így ír: „Háromszoros zárak az egykor nyitott kapukon, a házak börtönné változtak, amelyekbe az emberek önmagukat zárják be". Bob Green, az ismert chicagói újságíró felteszi ai kérdést: „Ki fizeti meg a pszichikai árát annak, hogy Amerika o szabadok országából a zárak és rácsok országává változott?” A bűntények és a félelem növekedése természetesen szorosan összefügg a gazdasági viszonyok romlásával. Minél erőszakosabb a társadalom, minél tehetetlenebb a rendőrség és a 'bíróság, annál inkább igyekeznek a polgárok felfegyverkezni. Az 55 miliő revolverhez, amelyet zsebben«, kézitáskában, kesztyűtartóban, övékben hordanak, vagy a párnák alatt, ac előszoba szekrények fiókjaiban rejtegetnek, további 85 millió puska és más fegyver járul: ösz. szesen 140 millió fegyver a 230 milliós lakosság kezében! „Nem a lőfegyverek, hanem az emberek ölik meg az embereket!” — hangzik a fegyver- lobby cinikus védekezése, és noha« 1938 óta számtalan közvélemény-kutatás a fegyvervise-f lés valamilyen szabályozása mellett foglalt állást, a törvényhozók gyakorlatilag a fegyver- üzletben érdekelt csoportok álláspontját képviselik. ELŐZÉKENY KISZOLGÁLÁS Fegyvert Amerikában a szaküzleteken kívül akár egy trafikban vagy zálogházban is vásárolhat bárki. Reagan merénylője 1980. októberében éppen egy dallasi zálogházban vett két revolvert, darabonként 47 dollárért. A boltos — a biztonság kedvéért (!) — elkérte Hinckley vezetői jogosítványát, s megkérdezte: nem kábítószerélvező-e, volt-e büntetve és nem áll-e ideggyógykezelés alatt. Egy másik üzletben szerezte be a „De. vastor” lőszert, a dum-dum töltények egyik változatát, A kiszolgálás itt is előzékeny és gyors volt. Reagan a merénylet után még a kórházban sietett kijelenteni: az ellene elkövetett gyilkos sági kísérlet sem indokolja« a fegyverkereskedelem ko rl á t o rá s á t. Mike Royko, a Chicago Sun-Ti. mes cikkírója így kommentálta a nyilatkozatot: „Amerikában valószínűleg nincs több őrült, mint más iparilag fejlett országban. A különbség csaik az, hogy egyetlen úgynevezett civilizált nemzet sem fegyverzi fel az őrültjeit.. Ha egy őrült fegyverhez jut és azt használja, ki a bűnös: ő, vagy azok, akik őt a fegyverhez juttatták?... Reagan •mindenesetre segített abban, hogy a fegyvert ráirányítsák”. GÁTI ISTVÁN Az arab külügyminiszterek tanácskozása Fezben. A Maavar Nemzeti Bank hivatalos ■ r ■ ■ r ff ■ ■ aeviza- es vaiuiaanoivamai Érvényben: 1981. november 24-töl Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 6 577,80 6 584.38 6 590,96 Ausztrál dollár 3 927.75 3 931,68 3 935.61 Belga frank 92,33 92,42 92,51 Dán korona 480,66 481,14 481,62 Francia frank 611,22 611,83 612,44 Holland forint 1 413.12 1 414,53 1 415,94 Japán yen 150,30 150,45 150,60 Kanadai dollár 2 900,11 2 903,01 2 905,91 Kuvaiti dinár 12 205,56 12 217,78 12 230,00 Norvég korona 587,82 588,41 589,00 NSZK márka 1 539.15 1 540,69 1 542,23 Olasz líra (1000) 29,00 29,03 29.06 Osztrák schilling 220.63 220,85 221,07 Portugál escudo 53,42 53,47 53,52 Spanyol peseta 36,11 36,15 36,19 Svájci frank 1 849,21 1 851,06 1 852,91 Svéd korona 627,34 627,97 628,60 Tr. és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3 439.53 3 442,97 3 446,41 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változat' lanul az 1981. október 20.-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY £5 CSEKK) ÁRFOLYAMOK Érvényben: 1981. november 24-től Pénznem Vásárolható leqmag. Vételi Eladási bankjegycímletek árfolyam 100 egységre forintban Angol font 50 6 386.85 6 781.91 Ausztrál dollár 50 3 813,73 4 049,63 Belga frank 5 000 89,65 95,19 Dán korona 1 000 466,71 495,57 Finn márka 100 768,68 816,22 Francia frank 500 593,48 630,18 Görög drachma 500 52,80 56,06 Holland forint 1 000 1 372,09 1 456,97 Japán yen (1000) 10 000 145,94 154,96 Jugoszláv dinár 1 000 79,17 84,07 Kanadai dollár 100 2 815,92 2 990,10 Kuvaiti dinár 10 11 851,25 12 584,31 Norvég korona 100 570,76 606,06 NSZK márka 1 000 1 494.47 1 586,91 Olasz líra (1000) 50 000 28,16 29,90 Osztrák schilling 1 000 214,22 227,48 Portugál escudo 5 000 51,87 55,07 Spanyol peseta 5 000 35,07 37,23 Svájci frank 1 000 1 795,53 1 906,59 Svéd korona 100 609,13 646,81 Török líra 1 000 25,47 27,05 USA dollár 100 3 339,68 3 546,26
