Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

1981. november 22. NÉPÚJSÁG Csehszlovákia Televíziós láncok A korszerű televíziós techni­ka lehetőségeit eredményesen hasznosítják a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaságban. Az or­szágot a fekvése alkalmassá teszi arra, hogy a különféle te­levíziós láncok csatlakozási pontja legyen. Ezért építették ki itt a távközlési műholdak modulációs hálózatát, amely­nek segítségével lehetőség nyí­lik az Intervízió és az Euróvízió adásainak továbbítására Cseh­szlovákián keresztül más orszá­gokba. Az első nemzetközi adásra 1956 februárjában került sor, amikor a 7. téli olimpiai játé­kok eseményeit közvetítették Cortina d’Ampezzóból Prágán keresztül. Jelenleg tartós kap­csolat van az Euróvízió és az Intervízió hálózatai között a Prága—Bécs, Prága—Majna Frankfurt, Pozsony—Bécs vo­nalon. Ezenkívül a Prága—Ber­lin vonalon összeköttetést lehet teremteni az NSZK-val és Dá­niával, a Pozsony—Budapest vonalon pedig Belgráddal. Közvetlen intervíziós kapcso­lat áll fenn Prága és az NDK, valamint Lengyelország között, Pozsony és Magyarország, va­lamint a Szovjetunió között. Csehszlovákiából kiindulva a szokásos vonalakon túl Kubáig meghosszabbodik a hálózat. A csehszlovák televíziós szol­gálat havonta átlagosan 280— 300 televíziós adáscserét bo­nyolít le. így került sort a ke­rékpáros béke világverseny és a moszkvai olimpia közvetíté­sére. Az olimpia 990 közvetí­tést jelentett, folyamatosan 224,4 órában. Magyarország és Bulgária részére 46 tranzit­adást közvetítettek 186,5 órá­ban, az Euróvíziónak pedig 22 tranzitadást 74,2 órában. Az idén a közéleti, társadal­mi események közvetítése mel­lett a különböző sportesemé­nyek átjátszása is a csehszlo­vák távközlés feladata. Ezt, mint eddig is, kiváló minőség­ben — ami a színes vételnél különösen fontos követelmény — és megszokott pontossággal végzik a csehszlovák távközlési szakemberek. Mongólia Ötvenöt éves a polgári repülés ötvenöt éve annak, hogy meg. indult a polgári légi közlekedés Mongóliában. Azóta a légi utak olyan széles körű hálózata ala­kult ki, amelyen belül a fővá­rost, Ulánbátort a legtávolab­bi vidékek központjaival is összekötik a légi járatok. A lé­gi utak hossza 38 ezer kilomé­ter. A légi közlekedés iránti igé­nyek növekedése szükségessé tette egy távlati terv kidolgozá­sát is. A most kidolgozott és 1990-ig érvényes terv 5 vidéki és egy újabb fővárosi repülő­tér építését irányozza elő. A mongol pilóták az utas­szállítás mellett a mezőgazda­ságnak is nagy szolgálatot tesznek az idényszerű munkák végzésénél. Gyógyítás hideggel, ultrahanggal A szovjet orvosi műszeripar újdonságai A Szovjetunió orvosi műszer, iparának válla,latai mintegy két- ezer 'különféle gyógyászati ké­szítményt és négyezer-ötszáz or­vosi műszert, 'berendezést, ké­szüléket állítanak elő. Az egyik legjelentősebb felfe­dezés az ultrahang alkalmazása a gyógyászatban: széleskörűen alkalmazzák a szülészetben és a nőgyógyászatban, az onkológiá-, ban, a szemészetben, valamint különböző betegségek diagnosz­tizálására. Mindez az ultrahang különböző fizikai effektusainak felihasználásán alapul. így pél­dául azokban az ultrahangos műszerekben, amelyek segítsé­gével a sebészek a sérült csonf- és biológiai szöveteket vágják, az ultrahang frekvenciába tar­tozó elektromos rezgések akusz­tikai rezgésekké alakulnak át Ezek igen kis amplitúdójú vib­rációra késztetik a vágóműszert, amely a szövettel érintkezve metszi azt. A sebészek azt is megtanulták, hogyan lehet ult­rahang segítségével csontszöve­teket „hegeszteni". Ezt a mód­szert a Szovjetunióban fejlesz­tették ki először. A gégészetben, a felső lég­utak gyógyítása során az ultra­hangos rezgések mintegy végig­pásztázzák a gyulladásban lévő szöveteket és más képződmé­nyeket, amelyek ezt követően felszívódnak. Az utlarahangnak a röntgensugártól eltérően nincs káros hatása az emberi szerve­zetre. Az orvosi műszeripar egyik kiemelkedő eredménye az úgy­nevezett kriogán műszerek egész sorának 'kifejlesztése. Ezeknek a működése a hűtőeffektuson ala­pul. Annak ellenére, hogy a hi­deg gyógyászati felhasználásá­ra még a múlt században tör­téntek kísérletek, a krioterápia módszerének a klinikai orvostu­dományban való széles körű al­kalmazására csupán a mi ko­runkban került sor. Jelenleg a sebészek a modern kriogén technika segítségével 'kezelik az agydaganatokat, ezt a techni­kát egyre gyakrabban előnyben részesítik a hagyományos sziké­vel szemben az onkológusok, a kozmetológusok, a bőrgyógyá. szók, o szemészek. A kriogén műszerek alkalmazása lénye­gesen leegyszerűsítette a szem­ből a,z idegen testek eltávolí­tásával kapcsolatos és a szür- kehályog-műtéteket. A speciális műszerek segítségével a beteg szemlencséjét1 a sebész mint­egy h o z záf ag y a s zthatja a vé­kony tűhöz, majd eltávolítja a szemből. Vjacseszláv Dvorjakovszkij orvosi-műszeripari miniszterhelyettes KNDK fi leopard A vadregényes — szikla- alakzatairól, csodás vízesései­ről, színpompás virágairól hí­res — koreai tájakon értékes és ritka állatfajok is élnek. A leopárd például a Paekdu-szan hegység erdeiben ütött tanyát. A nagy testű, pöttyös bun­dájú, kecses mozgású vad 100 —160 centiméter hosszúságúra növekszik, súlya pedig általá­ban 20 és 40 kilogramm között változik. A nemes állat egyes példányai elérik a 100 kilo­gramm súlyt is. A koreai népmesékben gyak­ran emlegetet nesztelen járású, puha léptű leopárd nappal rendszerint barlangokba húzó­dik, vagy dús növényzetű er­dőkben bolyong, s csak éjszaka indul zsákmányszerző kőrútjai­ra. Zsákmányára — a vaddisz­nóra, őzre, szarvasra, nyúlra és alkalomadtán a háziállatokra — elülső mancsaival csap le. Erős karmú lábaival könnyedén és fürgén mászik fel a fákra is madarakért. A leopárd, vagy másik nevén a párduc életkora 15—20 év. A nőstény rendszerint május­ban 2—5 utódot fial. Pálmákért az üzemekben Donyeck számos ipari üze­mében a városi botanikus kert munkatársainak segítségével üvegházakat építettek fel. Majd 1300-féle egzotikus növény je­lent meg a műhelyekben, az irodahelyiségekben. A növény- nemesítési módszerek segítsé­gével zárt helyen sikerült meg­telepíteni a pálmákat, a ba­nánt, a kávécserjét és más, a tropikus és szubtropikus flóra jellemző fajtáit. A donyecki ipari üzemekben az üvegházak alapterülete már több mint 100 ezer négyzetméter. Száznapos nagyüzem Az ipar speciális területe a cukorgyártás. A gyárak egy év­ben csupán 100—110 napig dolgoznak, akkor vonják ki a sok-sok vagon répatermésből az édes terméket. A kampány kezdetét a répa beérésének az ideje szabja meg, a mielőbbi befejezést pedig az sürgeti, hogy tárolás közben a termés romlik, cukortartalma csökken. Az év fennmaradó nagyobb ré­szét a berendezések karban­tartására, felújítására és a kö­vetkező kampány előkészítésé­re fordítják. Soknak tűnik ez az idő, de a feszített ütemű termelés mellett szükségszerű a gépek és alkatrészek gyors el­használódása. Hatalmas anyag- mennyiségek mozognak a gyá­ron belül. Az egyik (nem is a legnagyobb) gyárunkban pél­dául naponta 500 vagon anyag vándorol. Ebben a 3000 tonna répán kívül 250 tonna a szén és koksz, 100 tonna a mészkő, a többi a melléktermék és a kész cukor. Naponta 3000 köb­méter víz fogy. Mindezek fel- használásával a gyár naponta 390 tonna cukrot termel. Napjainkban a cukorgyárak legégetőbb problémája a gaz­daságosság-hatékonyság növe­lése. Miután a cukorgyár nagy vízigényű üzem, s hogy takaré­koskodjék ezzel az egyre drá­gább nyersanyaggal, a víz többszörös hasznosításával mű­ködik. Az egyik folyamatban használt vizet nem engedik el­folyni, vagy elpárologni, hanem azt egy másik folyamatban is­mét felhasználják. A cukorgyá­raknak rendszerint saját ener­giatelepük van, s az általuk termelt energia — a gazdasá­gos felhasználás jóvoltából — olcsóbb. A cukor gyártása so­rán a legtöbb részműveletet egymással összekapcsolva folya­matos üzemű berendezéseken végzik, s kiterjedten használják az ellenáram elvét. Erre példa a diffúzió, amelynek során a répaszeletek és a víz egymással ellenkező irányban mozognak, ezzel az eljárással lehet a leg­jobb hatásfokkal létrehozni a nyerslét. Az sem lényegtelen, hoay a gyártási folyamatból már tel­jesen kiszorult a kézi munka­erő: a répa lerakásától a cu­korzsákok töltéséig minden mű­veletet gép végez, a legtöbbet teljesen automatikusan, néme­lyet pedig már programozott vezérléssel. A cukorrépa-feldolgozás gyári mechanizmusa elektronikus el­lenőrző rendszerének eav egysége — amelyet a bolgár Resp- rom gyár állított elő — egy kiállításon. Vonatmegállító szemüveg Különleges szemüveget szerkesztettek a rathenowi „Her­mann Duncker” Optikai Művek fiatal újítói. A speciális szem­üvegeket a szemhéj mozgása működteti. Ha az a vonatveze­tő, aki a szemüveget használja, elalszik, és szeme lecsukódik, a szemüveg azonnal jeleket ad, majd megállítja a szerelvényt. A KGST-országok figyelme a közfogyasztási cikkek felé fordul Ugyi)a Koszikovának, a Nemzetközi Szocialista Világgazdasági Intézet tudományos munkatársának nyilatkozata A KGST -országok nagysza.----------- ibású intézkedéseket d olgoznak 'ki a közfogyasztási cikkek gyártásának növelésére, minőségük javítására és vá­lasztékuk bővítésére. Az intéz­kedések megvalósítása elsősor­ban az életszínvonal emelésére irányul. A testvéri szocialista országok együttműködése az Ipari fo­gyasztási cikkek gyártáséiban, és cseréjében elősegíti a szép szö­vetek, a kényelmes, (praktikus, divatos ruhák és cipők, a mo­dern bútorok és a háztartási gé­pek 'keresletének 'kielégítését. Évről évre bővül a kölcsönös kereskedelem, amelynek révén a KGST-országok jelenleg kész- termé kim portjuk átlagosan mint­egy kétharmadát elégítik ki. Magyarország például a varró­gépek, fényképezőgépek több. mint 90 százalékát, a rádióké­szülékek 81 százalékát, a mosó­gépeik több mint 30 százalékát a szocialista országoktól vásá­rolja. Az NDK a belföldön érté­kesített tv- és rádiókészülékek közel egynegyedét importálja. Az elmúlt ötéves tervidőszakban a KGST-országok biztosították készruhából, cipőből és bútor­ból a szovjet (belkereskedelmi forgalom 15 százalékát. A KGST keretében lebonyolított árucsere hatékonyan gazdagít­ja a fogyasztási cikkek válasz­tékát, amellett ipedig ellátja az európai szocialista államok könnyűiparát nyersanyaggal, gé­pekkel és berendezésekkel. Az új ötéves tervidőszakban (1981 — 1985 folyamán) saját óraiért cserébe több mint 40 millió ru­bel értékű 'közfogyasztási cikket importál o Szovjetunió. (Ugyanakkor a külkereskede­lem mint az ipari fogyasztási cikkek terén folytatott együtt­működés jelenleg vezető formá­ja nem tudja teljes mértékben megoldani a hazai piacok jó és divatos termékekkel való ellátá­sának bonyolult feladatát. Ez egyebek között azzal függ ösz- sze, hogy a fogyasztósicikk-ter- melő ágazatok fejlődésének fel­tételei a nyersanyag- és a mun­kaerőhiány kiéleződése miatt egyre 'bonyolultabbakká válnak. Ilyen helyzetben a termelés vo­lumenének növelése és a termé­kek minőségének javítása a nyolcvanas években és később csak 'intenzív úton képzelhető el: gyorsítani kell a tudomá­nyos-műszaki haladást, ahol az alapvető irányoknak o követke­zőknek kell lenniük: a nyers­anyagbázis kemizálása, korsze. rű munka- és anyagtakarékos technológiák 'bevezetése, új anyagok és termékek gyártásá­nak felfuttatása a legújabb technika bázisán. A termelésnek a minőségjaví­tásra irányuló intenzifikálása feltételezi a KGST-tagországök- ban a távlati együttműködés új formáinak kutatását is. Ezt tük­rözi a közösen kidolgozott, 1990- ig szóló hosszú távú könnyűipari együttműködési célprogram. A program elfogadása és megva­lósítása azt Ijélenti, hogy a szo­cialista országok együttműködé­sükben komplex és hosszú távú alapon minőségileg új szakasz­ra térnek át. Az említett program megvaló­sításában az európai KOST-tag- államok, valamint Kuba és Mon-t gólia vesznek részt. A Szovjet­unió e program mind a 40 in­tézkedésének aktív résztvevője és több téma koordinátora. Az országok 1979 júniusától------------—— több nagy hord­erejű sokoldöíú együttműködési megállapodást írtak alá: a bú­torok, ezen belül a .speciális rendeltetésű bútorok (iskolai, hivatali, szállodai) a bútorszö­vetek és tartozékók gyártásáról; a kiváló minőségű műsrőrme és a nem szövött anyagok'kifejlesz­téséről és gyártásuk felfuttatá­sáról. Átfogó program valósul meg a könnyűipari tudományos­műszaki együttműködésben, va­lamint a lakosság körében kü­lönösen keresett háztartási gé­pek, színes televíziók, videomag- netofono'k, modern konstrukció­jú hűtőgépek, automata mosó­gépek úíj 'modelljeinek 'kifejlesz­tése terén is. ' Milyen előnyökkel jár a KGST- országok számára a nemzetkö­zi specializáció az ipari fogyasz­tási cikkek gyártásában? A partnerek számára lehetővé vá­lik, hogy beindítsák hazájukban azoknak a termékeknék a nagy sorozatú gyártását, amelyek gyártásához a legkedvezőbb feltételekkel rendelkeznek, s fej­leszthetik e termékek hatékony exportját. Ezt a megállapítást támasztják dlá a bútoripari együttműködés tapasztalatai. Mindegyik bútornak szigorúan meghatározott funkcionális je­lentősége van, ami a gyártási technológia bonyolultságának különböző fókát indokolja, s célszerűtlenné teszi, hogy min­den speciális bútort mindegyik KGST-ország gyártson. Ezért Ma­gyarország, Lengyelország,, a Szovjetunió és Csehszlovákia a speciális 'bútorok fajtáinak gyártásszdkosításáról megálla­podást írt alá. E megállapodás értelmében a Szovjetunió 1976— 1980 során 'irodabútort expor­tált Magyarországra, Csehszlo­vákiába, maga pedig Lengyel- országból szállodai 'bútort, Csehszlovákiából iskolai bútort kapott. 'Nagy előnyökkel jár a ház­tartásokban és a népgazdaság­ban igen elterjedt nem szövött anyagok termelési specializáci- ója is. Az ilyen anyagok előállí­tásánál a munkaráfordítás 'he­ted-kilenced annyi, mint a ha­gyományos szövetek esetében. Olcsóbbak is, mivel nyersanyag- hulladékból állítják elő őket. Néhány gyártási teohnológiá. hoz fizikai és kémiai módsze­rekre van szükség. Több okból nem volna lehetséges, hogy minden ország minden egyes terméket gyártson: nagyobb anyagi és pénzügyi ráfordítá­sokra lenne szükség, több 'idő kellene a tudományos és kísér­leti-fejlesztő munkákra, speciá­lis 'berendezésekre lenne szük­ség. A specializáoiós megálla­podás egyebek között a terme­lési programok elosztását irá­nyozza elő a Szovjetunió és az NDK között a ruhákhoz és kala­pokhoz szükséges^ nem szövött bélésvászon gyártásában. A Szovjetunió könnyű bélésvá- szont szállít majd az NDK-ba, ahonnan néhéz típusút kap. Ezenkívül a Szovjetunió Bulgá­riából, Lengyelországból és Ro­mániából nem szövött padló­burkoló anyagokat és szőnyege, két vásárol, Lengyelországiba pe. dig a hazai pamutipari hulladé­kok hasznosításával készült cso­magolóanyagokat fog szállítani. A specializáció lehetővé teszi, hogy minden egyes ország ész­szerűbben hasznosíthassa a ren­delkezésre álló nyersanyagokat, ezen belül a másodlagos nyers­anyagokat, valamint a termelő­kapacitásokat. A hoSSZÚ távú könnyűipa. —------------------- nr együtt­m űködési célprogram megvaló­sításának kezdeti szakasza tíz fontos sokoldalú megállapodás aláírásával befejeződött. Ezek megvalósítása a folyó ötéves tervidőszakban kezdődik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents