Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

1981. november 22. / TOLNA \ _ tsíÉPÜJSAG 9 Vietnam Az oktatási reform első A most folyó tanévben a ko­rábbinál jobb körülmények kö­zött kezdhették meg az iskolai munkát a vietnami pedagógu­sok és a diákok. Az idén két­millió elsőosztályos ült az isko­lapadokba. Jelenleg a gyer­mekintézményekben és az isko­lákban 15 millió gyermeket ne­velnek és tanítanak. A déli országrész települé­sein és Ho Si Minh-város kü­lönböző kerületeiben új iskolá­kat nyitottak. A Go Vap kerü­letben egy 15 tantermes isko­lát és két óvodát avattak nem­rég. A XI. kerületben pedig korszerű oktatási berendezések­kel látták el az elsősök tan­termeit. Az egyik előváros — éve Duyen Hai — iskolahálózata 3 tanteremmel bővült, s ugyan­csak itt felújítottak 23 tanter­met. Nem volt fennakadás a tan­könyv- és tanszerellátásban sem. A vidéki iskolák például már jóval a tanítás megkezdé­se előtt megkapták az iskola­szereket a megyei központoktól. Az idei tanítási év egyéb­ként az új oktatási reform első éve. Eddig az óvodások egy­éves iskolaelőkészítőbe jártak. Most, az új program szerint, az óvodából egyenesen az első osztályba küldik őket. A másik változás: a tízéves oktatást fo­kozatosan felváltja a 12 éves általános és középfokú oktatás* Miről dalolnak a kagylók? Több mint kétszáz kiállítási tárgyat mutatnak be a Don- menti Rosztovban rendezett „Miről dalolnak a kagylók?” című kiállításon. Közöttük ko- rállok, kagylók, halak. A hosz- szúkás, kúpalakú kagylók az óceán vizeiben élnek, a Sey­chelle- és az Antilla-szigetek közelében. Látszatra ártatlanok. de igen veszélyesek: a bennük élő puhányok erős mérget tar­talmaznak. Láthatók a kiállítá­son tridaknák is — a puhányok bajnokai: hosszuk á másfél métert is eléri, súlyuk pedig a 250 kilogrammot. Valamennyi kiállított állat Guzenko helybeli biológus tu­lajdona. Félmilliis város - egy hónap alatt A Szovjetunióban egy hónap alatt annyi lakóiház épül, amennyi megfelel egy félmillió lakosú városnak. Az elmúlt 5 év­ben 530 millió négyzetméter la­kóterületet adtak át, Ilyen mó­don több mint 50 millió ember lakáskörülményei javultak. 1981 —1985 között 530—540 millió négyzetméter lakóterület 'beépí­tését tervezik, vagyis több mint 10 millió lakást adnak át. A cél, hogy minden egyes szovjet családnak önálló ottho­na legyen. Ez reális feladati mi­vel a városi lakosság 80 száza­léka már most önálló lakásban él. A Szovjetunióban a lakás- építkezés, valamint a kulturális és szolgáltató vállalatok létesí­tése típustervek széles körű fel- használásával történik. Az utób­bi évtizedekben a szövetkezeti és állami lakások 90, az iskolák, óvodák és bölcsődék 95—97, a kulturális és szolgáltató létesít­mények 80—85 százaléka épült típustervek alapján. A lakás- építkezés műszaki alapját az ipari módszerek további fejlesz­tése képezi. Az új lakónegyedek megjele­nése együtt jár az utak, telefon- központok, gáz- és vízvezetékek, a csatornahálózat, a tömegköz­lekedés és a szociális infrastruk­túra jelentős fejlesztésével. APN-KS Vologda új lakónegyede Magyar—jugoszláv együttműködés Rába és Zastava Kubából Azerbajdzsánba Ha ma valaki Belgródból Szarajevóba indul, a helybeliek feltétlenül az Olimpik Expres­sen való utazást ajánlják. A boszniai főváros nagyban készül már az 1984-es téli olimpiára. Ennek tiszteletére kapta nevét az a vonatpár is, ami a szövet­ségi fővárost köti össze — min­den korábbi vasúti összekötte­tésnél gyorsabban — Szaraje­vóval. A vasúti kocsik nemcsak gyorsan száguldanak, de igen kényelmesek is, forgatható re­pülőüléseik vannak, a panorá­maablakokból szép kilátás nyí­lik a változatos tájra. A ma­gyar utas számára különösen jólesik, ha dicsérő szavakat hall a motorvonatról, amely szintén „hazánkfia”, a Ganz- MÁVAG terméke. Természetesen nem ez az egyetlen magyar gyártmány, amivel Jugoszláviában talál­kozhat az utazó. Az országuta­kon például gyakorta lehet lát­ni Rába kamionokat. Nálunk viszont nemsokára megjelennek az új jugoszláv Zastavák. Igaz, áruk kicsit borsosnak ígérkezik, ám ezt kárpótolja majd a ben­zintakarékos és igen kényel­mes, gyors jármű. Az árucsere ezen mutatós és szembeötlő formái természete­sen nem kizárólagosak. Sőt, ma a magyar—jugoszláv for­galom nagyobb részét a gép­ipari, vegyipari és egyéb együtt­működés keretében szállított gépek, félkész termékek teszik ki. A forgalom gyorsan fejlő­dött az elmúlt években. 1976— 1980 között a tervezett 1,5 mil­liárd dollárt alaposan megha­ladva 2,1 milliárdot tett ki az árucsere. A következő ötéves tervben pedig további növeke­A magyar Ganz-MÁVAG és a jugoszláv Mosztograd vállalat közös kivitelezésében készült újvidéki kábelhíd. désre lehet számítani: 3,5 mil­liárd dollár értékű árucsere és 800 millió dollár szolgáltatási forgalomra. A két népgazda­ság viszonylag hasonló fejlett­ségi szintje és szerkezete nem akadályozza az együttműködés fejlesztését. Országaink sok tekintetben hasonló gondokkal küzdenek: a megoldás közös keresése előremozdíthatja a kooperációt is. Fontos összetevője a gazda­sági együttműködésnek a ha­tár menti területek kapcsolata. Ez ma már túllép a kishatár- forgalmi árucserén. Gyümöl­csözően fejlődik a magyar vál­lalatok és a szomszédos jugo­szláviai munkaszervezetek kö­zötti termelési kooperáció az élelmiszer-feldolgozásban, me­zőgazdaságban. Ennek kiala­kultak az intézményes formái is: szerződéses kapcsolatra lép­tek például az idén a baranyai és a szlavóniai szövetkezetek. Van lehetőség a kapcsolatok további kiszélesítésére. Tárgya­lások folynak arról, miként lép­hetnének fel magyar és jugo­szláv vállalatok közösen har­madik piacokon, elsősorban a fejlődő országokban. Jugoszláviában jelenleg olyan gazdasági intézkedések végre­hajtásán dolgoznak, amelyek kordába szoríthatják az inflá­ciót, megállíthatják az ország adósságának növekedését. Eb­ben a helyzetben déli szomszé­dunk gazdasági irányitói ter­mészetszerűleg kiegyensúlyo­zott forgalomra, s egyben az export növelésére törekednek. A magyar—jugoszláv gazdasá­gi kapcsolatok stabilitása, a kooperációs megállapodások viszonylag nagy száma ilyen kiegyensúlyozó tényező lehet. M. G. Magyar segítséggel épült timföldgyár Obrovácon, az Adria partján Zebuk a farmokon Ez a hosszú, lecsüngő fülű ál­lat — zebu. Néhány esztendővel ezelőtt a 'Kubai Köztársaság ajándékaként kerültek a zebuk Azerbajdzsán hegyei közé. Kö­rülbelül kétszáz. Most a néhány magashegyvfdéki farmon mint­egy hétezer fajtiszto állatot gon­doznak. A zebu gyorsan akklimatizá- lódott Azerbajdzsán hegyei kö­zött. Jól viseli a havas telet. A bikák gyorsan gyarapodnak, na­ponta egy kilót is hízhotnak, húsuk ízletes és fehérjében gaz­dag. Ezekből a farmokból más gaz­daságokba is szállítanak zebu- kat Azerbajdzsán-szerte. Kísér­letek folynak a zebu és a tehén keresztezésére. Radzsab Alijev pásztor öt esztendeje gondozza a zebukat. El­sőként kapta ezt a feladatot a gazdaságban, amikor megér, keztek a messziről jött’állatok. Kalózhajó üvegben Nehéz elképzelni egy négyr árbocos kalózhajót, amely be­bújik az üveg keskeny száján és azután vitorlát bont. Ilyen csodákat produkál a Dnyepro- petrovszkban élő Alekszandr Kucsuk gépész-kapitány. öreg tengeri hajós, 38 or­szágban járt. Már iskolás ko­rában kezdett modellezni. Ma Kucsuk lakásában minden le­hetséges hajóból álló miniatűr flottilla található. A XVIII. szá­zadból való vitorlások, korsze­rű hajók modelljei, amelyeken maga Kucsuk is hajózott. Je­lenleg a „Santa-Maria”,. a „Ni- nia" és a „Pinta" Kolumbusz- hajók modelljén dolgozik. Mínusz 50 fok Nem érte váratlanul az em­bereket a Jenyiszej folyó felső szakaszánál mért mínusz 50 fo­kos hideg: a meteorológusok jóval előbb figyelmeztették a Tuvai Köztársaság lakosságát a közeledő fagyhullámra. Az ipar- vállalatoknál és az építkezése­ken, a városokban és a telepü­léseken azonnal beindították a tartalék kazánokat, külön bri­gádokat szerveztek a hő- és az elektromos hálózat hibáinak elhárítására. Megszakítás nél­kül nyitva tartanak az üzletek, tovább folyik a termelés az ipari üzemekben, menetrend­szerűen indulnak a repülőjá­ratok. Csupán az általános is­kolák alsóbb osztályaiba járó kisdiákoknak szünetelt a ta­nítás. Szovjetunió Fogyasztási szövetkezetek A szovjet fogyasztási szövet­kezetek 60 millió tagot egyesíte­nek soraikban, és — főleg falun - kiskereskedelmi, felvásárlási, valamint termelő tevékenységet folytatnak. Népgazdasági jelen­tőségüket a következő adatok tanúsítják: 1980-ban a szövet­kezeti kereskedelem üzlethálóza­tán és a közétkeztetésen ke­resztül 40,5 milliárd rubel érté­kű árut adott el a lakosságnak, 6,6 milliárd rubellel többet, mint 1975Jben. A tervek szerint 1985-ig az áruforgalom értékét újabb 15—16 miliárd rubellel növelik. A fogyasztási szövetkezetek több mint 60-féle terméket sze. reznek be a lakosságtól szerző­désben megállapított áron. A X. ötéves tervben (1976—1980.) a főként a háztáji gazdaságokra alapuló felvásárlások volumene elérte a 14 milliárd rubelt, így 39.8 százalékkal haladta meg a IX. ötéves terv hasonló adatát. A most folyó XI. ötéves terv végére a lakosságtól és a kol­hozoktól szerződéses áron felvá­sárolt mezőgazdasági termékek értéke eléri majd a 20—22 milli­ard rubelt, és így a felvásárlá­sok mennyisége 50 százalékkal emelkedik az előző öt évhez ké­pest. Húsból 4,9 millió, zöldség­félékből 4 millió, gyümölcsből 2.8 millió tonnát, tojásból 6,3 milliárd darabot vásárolnak fel a fogyasztási szövetkezetek a tervidőszak végéig. A korábbi évekhez képest lényegesen na­gyobb mennyiségű burgonyát, étolajat, mézet, cukrot és más mezőgazdasági terméket vesz­nek át a termelőktől. A fogyasztási szövetkezetek az árut elsősorban a városokban és az iparközpontokban értéke­sítik, a kollhozpiaici áraknál 20- 25 százalékkal olcsóbban. A fogyasztási szövetkezetek 16 ezer kiskereskedelmi egységgel rendelkeznek. Ebből a szövetke­zeti boltok száma 8500. A kol­hozpiacokon 5000 szövetkezeti üzlet foglalkozik mezőgazdasági termékek kereskedelmével. Az elmúlt ötéves tervben o városi szövetkezeti kereskedelem 8,1 miliárd rubel értékű mezőgaz­dasági terméket értékesített, csaknem egymilliárd rubellel töb­bet, mint a IX. ötéves tervben. Az utóbbi években a fogyasz­tási sszövetkezetek felvásárlói egyre inkább keresik a kapcso­lattartás aktív formáit a háztáji gazdaságok tulajdonosaival. Körutazásokat, portánkénti láto­gatásokat tesznek. A siker nem maradt el: 1980-ban 6 millió 300 ezer szerződést kötöttek, 2 millió 300 ezerrel többet, mint 1978-ban. A cél: a további lehetőségek kiaknázása, minden kisáruter- melő bevonása a szövetkezeti kereskedelembe. Ennek érdeké, ben a fogyasztási szövetkezetek vezetősége, a köztársaságok és a területi kirendeltségek vezetői egy sor intézkedést foganatosí­tottak a vállalkozás anyagi- technikai bázisának megerősíté­sére, és az állandó átvevőköz­pontok hálózatának bővítésére. 1976-ban még mindössze 4000 állandó átvevőhely volt, ame­lyekhez egyébként 8000 porta tartozott.' Ez kevésnek bizonyult, ezért a begyűjtési évszakban 65 ezer ideiglenes átvevőhelyet vol­tak kénytelenek megnyitni. Hogy ezt elkerüljék, 1979—1980-ban 2400 új állandó átvevőhelyet lé­tesítették. A XI. ötéves tervben újabb 12 ezer állandó felvevő­hely, valamint 5 ezer állandó zöldség- és gyümölcsátvevő köz. pont építését tervezik.

Next

/
Thumbnails
Contents