Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

1981. november 22. u Képújság Berta, Rozi és a mozi... Filmszínházi kalandozás Szekszárdan tozó árú jegytömbök között. So. kan telefonon rendelnek jegyet. Ilyenkor „félreteszik” ezeket, s amikor később az igénylők ér­tük jönnek, bizony a többi sor- banálló rovására időveszteséget jelent a „visszakeresés". A Panoráma moziban jelen, leg 4 állandó és 1 kisegítő jegy­kezelő dolgozik. Elmondták: akadnak olykor hangoskodó né­zők — főként gyerekek —, de ha jó o film, őket is jobban leköti az. A jegykezelők természetesen többször is végignézik ugyan­azokat az alkotásokat, s vetítés közben telefonon jelzik a gép­házba., ha netán erős, vagy gyenge, vagy torz a hang, esetleg „elcsúszott” az élesség, ök járják végig előadások után a sorokat, felhajtják a székek üléseit, s összeszedik — megőr­zésre — a talált tárgyakat. Mik ezek? Nos, olykor iskolások sze­mélyi igazolványai, bérletei, sapkák, gyerekkabátok. Sőt, teli pénztárcára is bukkantak, amelyben a jelentős összeg mellett ott volt a fizetési szalag is, s így tudták meg, hogy ki a tulajdonos. A takarítók egyike azt bizony­gatta, hogy — sajnos — sok el­dobott cukrostasakot, szotyola- héjat kell összeszedniük az elő­adások után, de a legnagyobb bosszúságot a székekre ragasz, tott rágógumik okozzák. A gépházban 2 állandó és 2 „váltó” gépész teljesít szolgá­latot. Az egyik Vaszkó György, aki 19 éve dolgozik o szakmá­ban. A volt Garay moziban kezdte, de a mostaninál össze­hasonlíthatatlanul nehezebb kö­rülmények között. — Szeretem a filmeket, a ré­gieket és az újakat is — mondta, miközben az aznap vetítendő több ezer méteres szalagot te­kercselte visszai. — A gépek pe­dig modernek, nemigen kell szerelni őket. iNagyné llyés Ibolya a Pano­ráma szervezője. — Ma mi volt a munkája? — Külön előadásokat készítet­tem elő a Mephistóból, tekintet­tel a várt nagy sikerre, ezen­kívül az iskolamozival foglalkoz­tam, s ajánlottam termünket és vetítésünket a vállalatoknak a Mikulás-ünnepségekre. A mozibüfé vezetője, 'Nyakas Zoltánné mikor jár moziba — filmet nézni? — Az első, a fél 6-os előadá­sokat szoktam megtekinteni. Mekkora a büfé forgalma? — A múlt hónapban 48 ezer forint volt., Ez egyébként attól függ, hogy jó, vagy kevésbé jó filmek vannak műsoron, tehát nézőként és büfévezetőként is azt szeretném, hogy minél több legyen a sikerfilm. 'Szekszárdon az idén tíz hó­nap alatt 232 ezer mozijegy ta­lált gazdára, míg egy évvel ko­rábban ,/csak” 195 ezer. A me­gyei nézőszám is nőtt, mégpe­dig 1 millió 197 ezerről 1 millió 298 ezerre. Többet jártunk te­hát moziba, s ez részben azok­nak a filmeknek is az érdeme, amelyeket állandóan telt ház előtt vetítettek. Ilyen volt a „Kóma”, „A nyolcadik utas: a halál”, s lehetne folytatni a sort például a Piedone-filmekkel, no meg a „Pogány madonna" cí­művel. S mi várható ezután? Nos, előreláthatóan január végén ve­títik Szekszárdon a Koncert cí­mű magyar filmet, s szintén telt­házas produkciónak ígérkezik a Szabadlábon Velencében, amelynek Belmondo a főszerep­lője. 'Nagy érdeklődésre tarthat számot elsősorban a gyerekek körében a főműsorban bemuta­tandó Vük, s a tudományos-fan­tasztikus történeteket kedvelők Századunk első évtizedének elején Heltai Jenő derűs költe­ményt írt Dal a rnoziról cím­mel (zenéjét Kálmán Imre sze­rezte), s ezzel új szóval gazda­gította nyelvünket.: Ugyanis a mozgóképszínház — projekto- gráf — fogalmát addig csak kö­rülírva, vagy ideiglenes nyelvi fordulattal határozták meg. Ám a Heltai-'költemény refrénjének egy sortöredéke később szálló­igévé válva tovább erősítette a „mozi” szó létét, amelyet a „filmszínház” sem tudott hát­térbe szorítani. íme o játékos idézet: ,,'S mert a 'Berta, mert a Berta nagy li­ba, / 'Hát elment a mozi-mozi- moziba.” 'De a .póruljárt, felsült, felültetett, butuska fiatal nőt megszemélyesítő Berta „barát­nőre" is talált az idők folyau mán, hiszen közismert a „Hal­lod-e, Rozika te...” kezdetű dail, amely moziba invitálja az ifjú lányt. 'Persze, amikor meg aikaajnk nézni egy jó filmet, nemigen gondolunk se Bertára, se Rozi­kára (legalábbis a dalban sze­replőkre), de az sem jut-eszünk- be, hogy milyen apparátus mun­kája nyomán és miként válik le­hetővé a vetítés. ám IM A Tolna megyei Moziüzemi Vállalatnál Romvári Jakab a — Mikor ismerik meg a. filme­ket? — Minden hónapban 2—3 na­pos .bemutatósorozaton vesznek részt Budapesten a forgalmazás. sol foglalkozó szakemberek, s ilyenkor mi is általában 12—15 új produkciót látunk. S mit lát o szekszárdi Pano­ráma mozi pénztárosa. Varga Istvánná? — Naponta először a közön­séget, a jegyvsárálákat, aztán este, pénztárzárás után szinte minden .filmet megnézek. — Milyen a közönség? — A sikerfilmeknél néhe a fia- tailok szinte „'bejönnek” a pénz­tár ablakán, egyébként több­nyire türelmesen kivárják a jegyvásárlók a sort. Kivételek persze akadnak, de őket — akik másokat megelőzve, soron kívül akarnak jegyhez jutni — a töb-, biek visszatessékelik eredeti he­lyükre. Hasonló tapasztalatokat mon­dott el Vaiszkó Györgyné pénz­táros is. Munkájuk nagy figyel­met igényel, hiszen gyorsan és jól el kell igazodniuk a külön­böző kategóriájú és e szerint, valamint a sorók szerint is vál­vf/ t5íL bizonyára ijó előre megveszik majd jegyüket A 3. számú űrbá­zis című filmre. Kalandfiim lesz A kék laguna, és sikerfilmnek ígérkezik A zsarnok szíve című Jancsó-film is: Ami pedig Pie- donet illeti, alakítójával, Búd Spencerrel a Ki tudja miért, ve­lem minden megtörténik című alkotásban találkozhatunk — partnere az idén megismert Se­riff az égből ifjú hőse lesz —, va­lamint a Bulldózernek hívták című filmben láthatjuk. Úgy tűnik, nincs más hátra, s a dal után szobádon: tovább­ra is gyakran „Megyünk a mo­ziba, be...”. V. Z.-K. A. filmforgalmazási osztály vezető­je. Tőle és Kolbert Lászlóné mű­sorbeosztótói megtudtuk: már elkészült oz 1982-es MOKÉP- műsorterv. E szerint jövőre 21 magyar, 93 más szocialista or­szágban készült alkotás, s 73 fejlődő és tőkés országi produk­ció szerepel a repertoárban. Ez a 13 felújítással együtt kereken. 200 film. — Az újdonságokon kívül bi­zonyára sor kerül ismétlésekre is. — Igen, hiszen az idén is ezekkel együtt vált lehetővé, hogy például Szekszárdon októ­ber végéig összesen 263 filmet vetítsenek. — Hogyan történik a kópiák elosztása? — Részben központilag, ugyanis 2—2,5 hónappal az első vetítés előtt megkap a megye egy filmjegyzéket, amit aztán mi osztunk 'be. A premierfilmek természetesen először Szek- szárdra kerülnek, s az elosztás­kor figyelembe vesszük a tele­pülések lélekszámát. — Milyen szempontok szerint történik o megyei műsormegha­tározás? — Arra törekszünk többek kö­zött, hogy a gyártó országok szerint is, műfajban is, s az áb­rázolt korban is változatos le­gyen a mozik programja. Érdeklődők a mozi előtt Kolbert Lászlóné és Farkas Márta műsorbeosztók vetítési tervet készítenek Varga Istvánné a Panoráma mozi pénztárában _____________________ H unyadi^ István: Egy boldog barkácsoló iNem 'hajolsz többet magad­kimódolta játékaidhoz, rögtön­zött kuckódban.' Nem faragsz idejétmúlt, régi várakat, sarok­bástyákkal, őrtornyokkal. Fele­désbe merült szélmalmaid se faraghatod, kilenclyukú pusztai hidat, meszelt parasztkunyhót, nyurga nyárfáival. A könyvelői rovatok, rafinált és praktikus al- rovatök útvesztőiből, sokjegyű számoszlopaidból, korosán, de egyenes derékkal tévedtél ide, játékfiguráid élethosszító aziliu- mába. Ott magadé lehettél ki­zárólag, alkotó kedved meg­szállottja. Tökéletes lettél a művészi fafaragásban később. Nagyapa-hűséged — vágyakozá­sod unokáid utón — nyomta ke. zedbe a 'barkácsoló fűrészt, az alakító vésőt. Távolban élő uno­káidnak akartál bemutatni va­lami rendkívüli fontosat. Milyen errefelé a hazai táj, ahol föl- nőtté cseperedtél, de svéddé lett unokáidnak legföljebb kurió­zum. Egy aligha ismert föld­szegletet kívántál fölmutatni^ magad sikerítette gyerekjátékok igézetével. Nem csillapuló indu­latod férkőzött békétlen tuda­todba, hogy tenned kellene bár. mit, haszontalannak látszó, nosztalgiás vénségedre, ami jel­képesen örök: A tevékeny öreg­emberek gyönyörűségére is. (Naphosszat elbabráltál figu­ráiddal, hogy elűzd akadozó lé­legzeted makacs figyelmezteté­sét, esztendeié csapdáit át- ugord. A tervező szellem ősi életeleme a játék, álmok, illú­ziók rejtett szövedékéből. Ezt teszi a költő, ahogyan sorról sorrai építgeti versét, hogy föloldja görcseit, nyugtalanító feszültségét. A festő, akit örö­kösnek ítélt kifejezésre 'buzdít egyik világrészlet szuggesztiója, A muzsikus szerző, ahogy rá- érez létezése mutáló hangjaira, és kottákba rejtené olyanoknak, akik nem 'hallják ezeket a nagy­részt homályos közléseket. önmagát sokszorozó, egysze. mélyes játék az ilyen. Akár az egymást követő év­szakok jelmezcseréje. A termé­szet évmilliók óta ismétlődő já­tékai. iNéhányat magam is őrzök öregkori kedvteléseidből. Könyv- szekrényem legtetején sorakoz­nak unaloműző játékaid, alko­tókedved bőségét mondják el nekem, köznapi ellendüléseid az egyhangú létezésből. A halott Nagy László költő csillagos tál- toslava közelében állnak szép­séges faragásaid. Ezeket néze­getem olyankor, ha végigönt a hallgatás időszakos apálya. Valami lényegesre ösztönöz­nek késői erőfeszítéseid. Csak az távozik el innen végképp, aki nem hagyott megidéző lábnyo­mokat. „'Non omnis moriar!” — dünnyögted nehéz perceidben. Te se haltál meg, hűséges Já­nosom. Tájoltál gazdátlanul he. verő kincset, ami után nem ha­joltak le mások. Ránk testáltad nagyon is jelentős hagyakozá- sod, a játékot. Kislinda, a háromesztendős unokám szomjas vágyakozással figyeli műhely-figuráidat az üve­ges szekrény legfelső polcán.. Megsejtem, mire fog rávenni az a cseppség: — Kérlek, nagyapó, szedd le nekem azokat a csudaszép já­tékokat! Vim Ottó nem tudta, /rogy a fővárosi tanács illetékesei úgy döntöttek: Budapest száz kü­lönböző pontján hirdetőtáblákat helyeznek el, s az emberek csak ezekre ragaszthatják a hirdetéseiket. Vim Ottó egy hirdetőoszlop mel­lett álldogált, s a menyasszonyát várta. Hamarosan meg is jelent a hirdetőoszlopnál özvegy Kétkrajcár Vilmosné, hetvennyolc éves rövidlátó, aki előbb tudott a rendeletről, mint a fővárosi tanács. — Bocsánat, szabad! — kérdezte Vim Ottót. — Már foglalt vagyok — hebegte Vim. — Áh, van még itt hely! — mondta özvegy Kétkrajcárné, és az oszlop helyett Ottó mellé­re ragasztotta a következő hirdetést: „Eltűnt Brune von Zeppelin kétéves kan kanári. Kérem a becsületes megtalálót, hogy a Trapacskö Lőrinc ut$a hétben vagy a legköze­lebbi szervnél adja át!" A dioptriás néni után egy középkorú férfi állt meg Vim Ottó előtt. Elolvasta a hirdetést, aztán rajzszöggel az alábbi cetlit szúrta Vim Ottó fülébe: „Eltűnt Trapéz Dénesné, a feleségem. Ké­rem a becsületes megtalálót, hogy nagy ju­talom ellenében tartsa meg!" Majd egy öregember jött a múlt rendszer­ből, és leragasztotta Vim Ottó lapockáját: „Mindenféle állat sétáltatását vállalom. Munkakezdés és kutyapisiltetés ennél a hir­detőoszlopnál. Marhák kiméljenek!" Vim Ottó ezt nem tudta elolvasni, de azért már feszengett. Igaz, a saját menyasszonyáért a legtöbb férfi mindent megtesz. A máséért is. Ezért egy sörillatú férfi bekente halenyvvel Vim Ottó fejét. Utána versikét is mellékelt Ottó orrára: „Ha a parkettája hörög, én azonnal jövök. Ha a plafonja lecsüng, mi máris megyünk! Álmos Falradirozó és társa." Nem sokkal később Vim Ottó térdkalácsa is betelt: „Ne fojtsa meg hűtlen hitvesét, mi diszkré­cióval dolgozunk! Mici néni Magándetektív Ügynökség." Amikor Vim Ottónak már csak a nyakkendő­je lógott ki a hirdetések közül, egy sápadt fiatalember is rátette: „Biolágiakorrepetálást ágyrajárásért vállalok. Pályakezdő kórboncnok, Köztemető 6." Végül megjött Vim Ottó menyasszonya is. Nézte a hirdetéseket és azt mondta nekik: — Alig késtem másfél órát! — Nem baj, drága, fő, hogy itt vagy! — mondták a hirdetések. Csakhogy Hegyező Piroska, a leendő Vim Ottáné, még sohasem kezdett viszonyt hir­detőoszloppal. Ezért elővett egy cetlit és rágó­gumival Ottóra ragasztotta: „Piroska várja a farkast a nagymamánál! Nagy Erdő utca 3. IV/8. 5 csengetés". A hirdetésre először egy negyventagú férfi­kórus jelentkezett. Vim Ottó pedig azóta is ott áll a lakosság szolgálatában, teleragasztva. TORMAI LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents