Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-15 / 268. szám

1981. november 15. NÉPÚJSÁG 3 Megkezdődött a fogyasztási szövetkezetek IX. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) ezek megoldása a legtöbbször túlságosan elhúzódik. A takarékszövetkezetek keze­lik a betétben elhelyezett la­kossági pénzmegtakarításoknak mintegy 13 százalékát, egyes megyékben több mint 20 szá­zalékát. Egyre sokrétűbb pénz­ügyi szolgáltatásaik révén a falu közkedvelt pénzintézeteivé válnak. A SZÖVOSZ elnöke kifejtet­te: az áfészek fontos program­juknak tekintik a sokrétű kap­csolati rendszer továbbfejlesz­tését a kistermelőkkel. Az álta­luk felvásárolt áruk értéke ta­valy már meghaladta a 11 mil­liárd forintot, ez az összeg öt év alatt 80 százalékkal nőtt. A felvásárlás a kisgazdaságok árutermelésének kereken felét adja. Erősödtek a kistermelők­kel a szerződéses kapcsolatok, ezekre alapozzák az áfészek összes felvásárlásának már mintegy 90 százalékát. Évente 700—750 ezer kistermelővel vannak kapcsolatban; ez az együttműködés nemcsak a fel­vásárlásra, hanem a termelés szervezésére, az információ- és a garanciadásra is kiterjed. Foglalkozott az elnök a zöld­ség-, gyümölcsellátás gondjai­val. Megállapította: jelentős anyagi veszteségek származtak abból, hogy a termelők és a felhasználók igényei több ter­méknél nem voltak és ma sem mindig vannak összhangban. Továbbá gondot okoz egyes árufélék gyenge minősége és alacsony feldolgozottsági foka is. Még mindig indokolatlanul hosszú az áru útja, és nem ritkán tapasztalható, hogy az átvevők nem érvényesítik kö­vetkezetesen a szabványok elő­írásait. Feszültséget okoz, hogy a termelők az árut közvetlen értékesítésre még csak kis arányban készítik elő. A vitában felszólalt Lázár György, aki tolmácsolta a Köz­ponti Bizottság és a kormány üdvözletét, majd arról szólt, hogy a fogyasztási szövetkeze­tek IX. kongresszusa az egész magyar szövetkezeti mozgalom fontos eseménye. A fogyasztá­si szövetkezetek alapvető sze­repet töltenek be a lakosság áruellátásában, a szolgáltatási igények kielégítésében, a ház­táji termelés szervezésében és támogatásában, a mezőgazda- sági termékfelvásárlás és -érté­kesítés lebonyolításában, az új otthonok megteremtésében és az export-árualapok előállítá­sában. Fontos szerepet tölte­nek be a településfejlesztésben, a szemlélet és az életmód for­málásában és a közművelődés terén is. A szövetkezeti mozga­lom mély gyökereket eresztett társadalmunkban, segíti a szo­cialista demokrácia kiteljesedé­sét szolgáló törekvéseket, a szövetkezeti gazdaság pedta — mint a szocialista tulajdon egyik fo'mája — fontos ténye­zője a népgazdasági tervek megvalósításának. ■Lázár György rámutatott: belső politikai viszonyaink to­vábbra is kedvező feltételeket nyújtanak o szocialista építő- munkához. A tapasztalatok sze­rint határozottabbá vált a tö­rekvés a hatékony gazdálko­dásra, és további eredménye­ket mutathatunk fel, a népgaz­daság egyensúlyának javításá­ban : o nehéz külpiaci viszo- nyo'k ellenére sikerült növelni az exportot. Vannak azonban olyan tényezők, amelyek nehe­zítik az előréhaladást, megmu­tatkoznak a feszült nemzetközi helyzet hátrányos íkövetkezmé- nyei. A többi között az, hogy a tőkés piacokon nőtt a protek­cionizmus. Ehhez járult még, hogy a tőkés gazdaság pangá­sa miatt rosszabbodtak a pia­ci feltételek, ami több hazai iparágban kedvezőtlenül érez­teti hatását. A minisztertanács elnöke ez­után azokat a gondokat ele­mezte, amelyek saját munkánk gyengeségeiből fakadnak. Meg.? említette: a szükségesnél még mindig lassabban javul a gaz­daság alkalmazkodó képessé­ge, elégtelen munkánk szerve­zettségének foka és még távol­ról sem használunk ki minden A fogyasztási szövetkezetek ipari tevékenységét elemezve a beszámoló kiemelte; ezek az üzemek mindinkább megfelel­nek rendeltetésüknek: éssze­rűen foglalkoztatják a munka­erőt és jól hasznosítják a helyi nyersanyagokat. Mindez új áru­alapokat teremt a lakosság el­látásához és az exporthoz. Évenként átlagosan 8,5 száza­lékkal növekszik termelésük, amely 1980-ban 9 milliárd fo­rint volt. A külkereskedelmi munkából is nagyobb részt vállaltak a szövetkezeti vállalatok, szer­vek. Hagyományos exportcik­keik mellett — például a friss és tartósított zöldség, gyümölcs, a libamáj, a galamb — újab­ban kis gyártási eszközigényű, de jól eladható termékeket gyártanak külföldi értékesítés­re; bőrdíszművet, ételízesítőket, lakberendezési dísztárgyakat, fatömegcikkeket, stb. A szö­vetkezeti árucsere szintén fej­lődött; a nemzetközi árucsere, valamint a kishatár menti for­galom keretében mintegy 7 milliárd forint értékű .árut hoz­tak be, illetve cseréltek a szö­vetkezetek szocialista országok­ból. A szövetkezetek gazdasági tevékenységének tapasztalatait összegezve felhívta a figyelmet arra, a továbbiakban a Diaci igényeknek méq erőteljesebben kell vezérelniök a termelők szándékait. Még nagyobb be­folyással kell lenni az áru „szülőhelyére”, az ipari és me­zőgazdasági üzemek munkahe­lyeire, törekedve a termelési és az értékesítési lánc együttes hatékonyságának javítására és a kölcsönös érdekeltség elmé­lyítésére. Éppen emiatt a mai­nál lényegesen magasabb szintre kell emelni a piacfeltá­ró munkát és gyorsabban kell továbbítani a oiaci információ­kat a termelőkhöz. lehetőséget az energiával és az agyaggal való takarékosságra. Részletesen szólt a termelés korszerűsítésével, az export- képesség javításával, a nemzet­közi munkamegosztásban való aktívabb részvételünkkel össze­függő feladatokról. Kitért arra, hogy folytatni kell a közgazda­sági eszközrendszer, az ár- és pénzügyi, valamint az érdekelt­ségi viszonyok hozzáigazítását a változó feltételekhez. Megje­gyezte1: gyakran fölvetődik, hogy jó lenne, ha ritkábban kerülne sor a szabályozók változtatásá­ra. A kormány dolga is könnyebb lenne, ha akár csak két-három évre is stabilizálhatnánk a sza­bályozókat. Ezt azonban nem tehetjük meg, mert a gazdál­kodás feltételei, a külső ténye­zők gyorsan változnak, a köz- gazdasági szabályozók pedig nem szakadhatnak el a való­ságtól. A tényleges gond nem is az, hogy a szabályozókat túl­ságosan gyakran módosítják, hanem az, hogy azok még min­dig csak követik, nem pedig megelőzik a valóság, a világ változásait. A kormány elnöke szólt arról is, hogy fontos teendő a szer­vezeti rendszer korszerűsítése: — A tennivalók első csoport­jába a központi irányítás szer­vezetének módosítását soroltuk. Ennek keretében megszüntet­tünk egy sor kormánybizottsá­got, megszerveztük az egységes Ipari Minisztériumot, átalakítot­tuk a munkaügyi irányítást, lét­rehoztuk a piacfelügyeletet, megerősítettük a kereskedelmi kamarát, egy sor más intézke­dést is tettünk, és még továb­biakat tervezünk. Mindenekelőtt a minisztériumi háttérintézmé­nyek munkájának ésszerűsítését folytatjuk. A cél az, hogy egy­szerűsítsük és gyorsítsuk a dön­tési folyamatot, növeljük a vál­lalati önállóságot, csökkentsük az irányítás rezsiterheit — mon­dotta. — A második csoportba a vállalati szervezeti rendszer korszerűsítése tartozik. A cél itt a rugalmasság, az érdekeltség javítása. A megoldásra nincs sablon; egyaránt sor kerülhet olyan- összevonásokra, amelyek egybekapcsolják a kutatás- fejlesztés, termelés, értékesítés összefüggő láncolatát, de sor kerülhet szétbontásokra is, más szóval: decentralizációra. A munka ezen a területen is foly­tatódik a következő időszak­ban, de nagy gondot kívánunk fordítani arra, hogy elősegítsük annak a folyamatnak a meg­gyorsítását, amelynek eredmé­nyeként növekszik a trösztökön, nagyvállalatokon belül is az egységes érdekeltség a jobb, jövedejmezőbb munkában. — A szervezeti tennivalók harmadik csoportjába az új vállalkozási formák létrehozá­sát sorolhatjuk. Ez alapjában pozitív fogadtatásra talált, de tapasztalhatók a megítélésben szélsőségek is. Például, hogy az új vállalkozási formák a leg­értékesebb munkaerőt fogják elszívni a nagyüzemektől. Ta­lálkozhatunk olyan aggályok­kal is, hogy teret nyitunk az ügyeskedők, a munka nélkül jövedelmet szerzők számára. Ismét mások szerint gyengít- íük a szocialista tulajdont, a népgazdasági érdek esetenként ideológiai köntösbe 'bújtatott féltése mögött valójában a ver­senytől, o monopolhelyzet ké­nyelmét veszélyeztető konkur. renciától való félelem rejtőzik. A kisvállakozás létrehozására a valós társadalmi szükségletek iob'b kielégítése mellett őzért is került sor, hogy ösztönözzük, serkentsük az egészséges ver­senyt. — Az új vállalkozási formák nogy többsége egyébként nem magánvállalkozás, hanem a szocialista vállalkozásnak egy új, igaz, nálunk eddig szokat­lan formáját valósítja meg. Reális az aggály, hogy lesznek, akik megpróbálnak visszaélni az e formák nyújtotta lehetősé­gekkel, de ez nem lehet ok ar­ra, hogy elmaradjanak az egyébként ésszerű és szüksé­ges lépések. A kormányzati szervek arra törekedtek és tö. fekszenek, hogy olyan jogi és közgazdasági szabályokat ala­kítsanak ki, amelyek a vissza­élés lehetőségét a minimálisra szorítják, Vannak azután, akik túlértékelik e formák jelentősé­gét, és olyan várakozással van­nak, amit ez a megoldás nem teljesíthet. Úgy gondolom, az a vélemény a helyes, amely sze­rint a két forma nem helyette­síti, hanem kiegészíti egymást. Lázár György hangoztatta: mindazokat az ajánlásokat és javaslatokat, amelyek a kong­resszuson is elhangzottak, a kormányzati szervek gondosan mérlegelik, majd és azon lesz­nek, hogy a reális lehetőségek keretei között megvalósítsák azokat. — A fogyasztási szövetkeze­tek fontos és jó ügyet szolgál­nak, amikor felkarolják és segí. tik valóra váltani az emberek, nek a- jobb életet igénylő ter­mészetes szándékát és ezt szo­cialista módon,, saját munká­jukkal 'akarják elérni úgy, hogy az egyben a nagyobb közös­ség, az egész társadalom javát is szolgálja - mondotta befe­jezésük lA vitában felszólalók egye­bek között elmondották, hogy a kis települések ellátását sák te­kintetben sikerült javítani. Ja­vasolták, hogy egyes területe­ken hozzanak létre vegyes pro­filú, kitelepített raktárakat, amelyekben tartós fogyasztási cikkeket is árusíthatnának, to­vább javítva ezzel az ellátást. Az ipari és kereskedelmi szol­gáltatások bővítését jól szolgál­ják az új. jogszabályok, ame­lyek azonban még tartalmaz­nak bürokratikus elemeket és akadályozzák a folyamatos, za­vartalan munkát. A felszólalók a vitában hangoztatták azt is, hogy még mindig bonyolult az ipari árak szabályozása, ami különösen a kisebb üzemekben nehezíti a munkát, és felesle­ges adminisztrációval jár. A bedolgozói rendszerben is kí­nálkoznak további lehetőségek, ez a munkaerőforrás azonban csak akkor válik még hozzáfér­hetőbbé, ha a foglalkoztatás kötöttségein lazítanak. Az ipari tevékenység bár fejlődött, az el­múlt időszakban kiütközött né­hány fogyatékossága is; a gyár­tók nem élnek eléggé a koope­ráció lehetőségével. Szóltak ar­ról, hogy javult az együttműkö­dés a tanácsok és a szövetke­zeti lakásépítők között. A kongresszus vasárnap foly­tatja munkáját. Lázár György beszéde s ÉTRÖI I HÉTRE H 1 ÍRRŐL 1 HÍRRE Infrastruktúra Igazán hátrányos helyzetben vagyok: nekem nem volt infrastruktúrám. Lakótelepünkre éve­kig csak földút vezetett, s minthogy tíz évvel ezelőtt még ©lég kevés kismama volt otthon gyesen, ezen a földúton cipeltük bölcsődébe o gyerekeinket. Nem panaszként mondom, de nagyobbik csemetémet reggel is és este is félórát toltam ölben is cipelhető gyerekkocsi­ban, mire a város túlsó sarkán iévő bölcső­débe értünk. Igazán szép látványt esténként nyújtottunk: gyerek (kocsistul), cékker tele hol­mival, rétikul. 'Már csak o rézdob és a mozsár hiányzott. Olyan flan'cra, hogy esernyő, még gondolni sem lehetett. Amilyen o szerencsém: alighogy kinőtték a gyerekek o babakocsit, lett nemcsak lépcső, de feljáró is, boltunk, sőt patyolatunk is van. Ez utóbbi egy .kelle­mesen fűtött garázsban szolgáltat. gyással, szánalomra méltó elbizonytalanodás. saJ, egyszóval mindenféle emberi gyarlóság­gal. A tanulás és pályaválasztás vált itt is a téma, ami szülőnek, gyereknek egyaránt nagy gond. De miért az? Sejtem, talán azért, mert a szülők munkahelye és a gyerekek között egy­általán nincs vagy csak laza o kapcsolat. Ren. geteg az olyan, pályaválasztás előtt álló gye­rek és fiatal, aki apja, anyja munkahelyét egy­általán nem is látta. Ilyenformán nincs semmi­féle kötődése egyetlen szakmához sem, azt látja legfeljebb, hogy az autót szerelik, s ha van, ő is szétszedheti a motorját. Meglehet, ezért jelentkeznek olyan sokan autószerelő­nek? Igen, tudom, a gyárban, a veszélyes gé­pek között nem szaladgálhatnak gyerekek, s a búzatáblán is akadt már tragikus baleset. De azért valahogy meg kellene kóstoltatni velük az olaj kesernyés szagát és a mező illatát. Minden bizonnyal meglesz az eredménye. Hal, hal, ha! A héten megszűnt a halínség: lehetett kap­ni halászlének vaiót. Sorra hallhattuk a hal'bi- reket. Siófoknál például kétszáz mázsa angol­na esett csapdába. Nem rossz étel a halász­lé, persze, akkor az igazi, ha otthon gyúrt tészta kerül bele. Befejezéséhez közeledik az őszi lehalászás az aparhanti .Búzavirág téesz- ben is. A 34 hektárnyi tárói idén 420 mázso halat szállítanak o paksi halászati szövetke­zetbe. Még tenyészanyag is marad a busából, pontyból, amurból. Európában egyedülálló: a csutkaégető kazán. Halászlékockát viszont most nem árulnak — állítólag felvásároltuk, amikor lehetett kapni. Hiába, ilyenek vagyunk, mit lehet tenni . . . Ha az ember nagyon akarja, hát éppen fűsze­rezheti a halat mással is: dióbéllel, ecettel, borral, tengeri szőlővel, székifűvel és borssal. A receptet éppen a héten olvastam egy 1601- ben kiadott szakácskönyvben. 'Erre mondta Jó­kai Mór: „Úgy látszik, eleink nem csupán kí­vül viseltek a tagjaikon páncélt, de a gyom. ruk is bádoggal volt kibélelve.” Van benne valami igazság. D. VARGA MÁRTA Jönnek a téli hónapok, közeledik a tervezés időpontja, ajánlom mindenkinek, akit illet: nézze meg a csutkaégető kazánt. S ha már kocsiba ült, ne legyen rest végigautózni az üzemi utakon. Ha von szeme, hát láthatja, hogy az állattenyésztési telepek és a takar­mánytárolók ésszerű rendben sorakoznak egy­más mellett. Az utakat is úgy építették, hogy a takarmányszállítmány lehetőleg ne tegyen kisebbfajta körutat, mire az állat elé ér. Mert így a jobb, így az olcsóbb. A dombóvári tran­zitraktár még látványnak sem akármilyen: száz méter hosszú és harminc méter széles. Akár fedett sportpályának is megtenné, pláne ilyen tornaterém-imséges időben. Ráadásul jobb, és lényegesen olcsóbb, mint ugyanitt a vetőmag­termeltető vállalaté, amelyik azért ugrott fe­jest ebbe a raktárépítésbe, mert az éppen csőd szélén álló nyékfádházi betonelemgyár termékeit meg kellett venni. 'Ki érti ezt? Hova menjek? Bizonyára sökan vannak, akik látták a hé­ten a televízióban a Családi kört. Kedvenc műsorom'. 'Benne vagyok én, a családom, a barátnőm, a szomszédasszonyom, és egyálta­lán mindenki. Úgy, ahogy van: nagy pocak­kal és önbizalommal, lakodalmas nyakkendő­ben, kishitűséggel, törtetéssel és nagyravá- Busát, pontyot és amurt halásztak Aparhanton Ez csak azért jutott eszembe, mert éppen a héten sokat beszéltünk arról, hogy az ember közérzetét mennyire meghatározza a környe­zete. S nem csak az, amelyik szabad idejében veszi körül, hanem a munkahelyi is. Én pél­dául. ha mezőgazdasági üzemben kellene dol­goznám, habozás nélkül Dallmandot választa­nám. Állítom, nem járnék rosszul, bárhol is vállalnék munkát. Még okkor sem, ha sokan azt mondják: túl nagy ott, o szigor. Meglehet, éppen ez tetszene. Mert Dalmandon minden olyon világos, A hibridkukorica-szárításhoz mi lenne jobb ugye, mint a saját csutkája. Mert 3 kiló csutkával meg tudnak takarítani egy kiló gázolajat. iNosza, rajta- meg kell csinálni. El is készült, idén ősszel üzemelt elő­ször. Igazán nagyszerű gép, a mechanizmusa meg végtelenül egyszerű: ho a szárító hőmér­séklete 40 fok alá esik és a csut’kaadagolás Is a 'maximumon van, ,egy olajégő automati­kusan bekapcsol. A beruházás 2,5 millióba került, s a költsége 4—5 év alatt megtérül. Ma ez cr berendezés Európában egyedülálló. Valaha régen voltak úgynevezett „gyári gye. rekek”, akiket azért hívtak így, mert ott dol­goztak a szüleik. Időnként bevitték őket a gyárba, ahol jutott arra egy perc, hogy a nénik és bácsik megkérdezzék őket: kinek a fia vagy, és mi leszel, ha nagy leszel. S aztán a műhelyek! Igazi csoda: sámfa, patkószeg, fújtató, korong, térdig érő fa.for. gács, babaruhának való rongy és gomb. Az anyaggal való közvetlen kapcsolat szakadt meg a kis, manufakturális üzemek megszűn­tével, s nincs semmi, ami ezt pótolni tudná. De talán olykor szakíthatna időt arra' valaki, hogy — a balesetveszély miatt ha máskor nem, hát munkaszüneti napokon — megmutat­ná a gyárat a dolgozók gyerekeinek. A héten középiskolás diákok pályaválasztá­sát megkönnyébbítendő: pályaválasztási kiál­lítás nyílt a szekszárdi úttörőházbarn. A képek és makettek 26 felsőfokú intézmény életét il­lusztrálják, mutatják be. A középiskolásoknak ezekben a napokban egyetemi és főiskolai hallgatók tartanák előadásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents