Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-11 / 239. szám

1931. október 11. 12 Képújság MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN ' 5? MAGAZIN £ ' ' Ül MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN * V MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN ;»í' A biológia • •• rr* jovoje A viJógon mindenütt foglal­koznak a biológusok azzal', hogy 2000-re a biológia ipami célokat szolgáljon. Egy ötszáz kilós szarvasmarha ma egy nap alatt kb. 0,5 kg fehérjét állít elő. Közben az állatnak magá­nak is táplálkoznia kell, hely­re van szüksége, ami nem kis költséget jelent. Ugyanezen idő alatt 500 kilogramm baktérium 5—50 tonna fehérjét • termelne, viszonylag kis helyen. Az erjesztő baktériumokat már régóta ismeri az ember, de igazi jelentőségüket csak újabban ismerte fel. A japá­noknak nem kevesebb, miint 4000 kutatójuk dolgozik ebben az iparágban. Brazíliában, Nágy-iBritanniában, Svédor­szágban, a Német Szövetségi Köztársaságban, Kubában és másutt is erjesztéssel állítanak elő fehérjéket és energiaszol­gáltató anyagokat. Bukósisak kutyának Egy kutyakedvelő angol spe­ciális bukósisakot készített ku­tyája számára, amelyet motor, kerékpárján mindenüvé magá­val vitt. Az ötlet azonban nem nyerte el a közlekedési rend­őrök tetszését. Ekkor a kutya, tulajdonosnak újabb ötlete tá­madt: kutyájára olyan különle­ges zsákszerű öltözéket adott, amelyből csak az állat bukó­sisakos feje látszik ki, amikor a motoron ül. így a motorozó ku­tyának és gazdájának már nem gyűlik meg a baja a rendőr­séggel. Építmények cölöpökön Az építmények stabilitásáról kétféle módon, síkalapozással vagy mélyalapozással gondos­kodnak a mérnökök. Az előbbi — mintegy a falszierkezet alsó, kiszélesedő talpaként - közvet­lenül adja át a talajra óz épít­mény terhét. A mélyalapozás viszont az építmény súlyának egy mélyebben fekvő talajré­tegre való átvitele oly módon, hogy köztük valamilyen' közvetí­tő szerkezet (például cölöp) van. Mélyalapozásra akkor van szükség, ha a teherbíró réteg mélyen a talajvíz szintje alatt vám és síkalapozás esetében csak nehezen, vagy nagyon költségesen lehetne víztelení­teni a munkagödröt. Akkor is mélyalapozást készítenek, ha az építmény a süllyedések szem. pontjából érzékeny, és viszony­lag nagy terheket aránylag kis területen kell áthárítani a ta­lajra. A síkalapozástól akkor is el kell tekinteni, ha az áramló víz aláüregelő hatása fenyeget­né az építményt (például híd- pi íléreknél). A cölöp a mélyépítés jelleg­zetes, sokszor alkalmazott ele­me. Anyaga lehet fa, acél, be­ton, vagy vasbeton; készülhet előre gyártva, amikor veréssel, sajtolássali, illetve csavarással juttatják a talajba. De készülhet a helyszínen fúrt vagy vert lyuk lebetonozásával is. Méretei a körülményekhez igazodnak, hosszuk néhány métertől akár 100 méterig is terjedhet, átmé­rőjük 0,3—2,0 méter között vál­tozhat. Egy 40, vagy 60 tonnás darutól kombinálható berendezés (a neve: „80 CA Terradrill”) munka közben, amely cölöpalap-lyu- kak mélyítésére való. Rúdfúróval kb. 2,0, markolóveder és lyuktágitó segítségével maximálisan 3,5 méter átmérőjű furat készíthető ezzel az angol gépegyüttessel, akár 80-100 méter mélységig. Használata meggyorsítja, biztonságosabbá és igen gazdaságossá teszi a cölöpalapozás munkáját. „Gázbányák’ Franciaországban hosszú ha­bozás és vajúdás után megszü­letett a mélyen fekvő és jófor­mán Ikibányászhatatlan szénré­tegek föld alatti elgázosításával kísérletező vállalat A kísérle­tek részben la bora tórium ban, részben egy 180 méter mélység­ben lévő szénrétegben folynak. A nagy mélységiben a kísérletek még túl drágák, de remélik, hogy egy-két év múlva már ki­derül, hogy mennyire kifizetődő a vállalkozóSv Ittasság elleni edzés Aki elég gyakran edz alkohol hatása alatt, az alkoholtól ká­bult fejjel is ugyanolyan bizton­sággal reagál, mintha józan volna. A Seattle-ben működő Washington állami' egyetem pszichológusai a patkányokkal végzett kísérletek során erre az (autósokra persze nem érvényes) eredményre jutottak. A rágcsálóknak a tudomány érdekében mindig a vonalira kellett lépniük egy futószala­gon; ,ha oldalt léptek, (enyhe) elektromos ütést kaptak a lá­bukba. Ha a patkányok, miután alkoholt töltöttek beléjük, ele­get gyakoroltak, annyira elsa­játították az egyenes járást, hogy nagyobb alkoholadag után sem tévesztették el, A kí­sérlettel azt a kérdést akarták tisztázni, milyen feltételek 'mel­lett növekszik a kísérleti állatok alkoholtűrése. Egy kontrollcso­port patkányain azonban, ame­lyek csak pálinkát kaptak, de nem edzettek, nem mutatkozott a nagyobb alkoholtűrés. A hét karikatúrája ' 11 ' i ''1 \ '' • 1' i1 • *tV'r"V7~~rr>- — /jtíJAj/- i ii i i *» i»* i .1 i r > i . i.’vn vw­Mit is mondtál, mi a neved? Kattogó növények Egy ausztrál tudós felfedez­te, hogy az aszály sújtotta nö­vények hangot adnak, ha szomjasak. A zaj kattogó hang, amit a növényben lévő piciny vízvezetékek vibrációja okoz. John Milburn, az Armidale- ban működő1 New England-i Egyetem professzora ezeket a hangokat a’ növények szárában elhelyezett miniatűr mikrofonok segítségével hallgatja. Ez az eljárás, az állítása szerint, al­kalmas arra, hogy a nemesi- tők megmérhessék az új nö­vénytípusok szárazságtűrését. A mezőgazdáknak is segítsé­gére lehet a megfelelő fajta­változatok kiválasztásában, ha száraz vidéken kívánnak ter­meszteni1. Milburn professzor a babbal kezdte a kísérleteit, de azt ter­vezi, hogy az Ausztráliában' ter­mesztett növények nagy részét meghallgatja1. fiz arles-í arena 'Franciaország római emlé­kekben egyik leggazdagabb városa Arles, amely az egykori Provence fővárosa volt. Művé­szettörténészek és néprajzosok paradicsoma' ez a város, amelynek' helyén i. e. a VII. században már település állt. Augustus császár idején a krónikák szerint a kereskede­lem lendítette fel ezt az ókori települést. A város földjéből a régé­szetil ásatások során számos értékes műalkotás került fel­színre. A párizsi Louvre-ban (átható az arles-i Vénusz-szo- bor. Az arles-'i Pogány Mú­zeumban őrzik Augustus szob­rát A város fő látnivalója a ró­mai amfiteátrum, az Aréna. Hossza 136 méter, szélessége 107 méter, befogadóképessége huszonhat ezer néző. Korinthusi és dór oszlopok ékesítik, s egy IV. századbeli felirat tanúsko­dik arról, hogy egy arles-i' pol­gár végeztette el a szükséges javításokat annak idején. Az arles-f arénában a kö­zépkorban kétszáz házat és két kápolnát helyeztek el, majd erődítménynek használták. A több miitnt 1800 éves faltaik kö­Szőrtelen egér Az állatokat csak a XIX. szá­zad közepe óta használják fel laboratóriumi kísérletezésre. Az emésztés és az emésztési szer­vek vizsgálatához a kutya, az idegrendszer tanulmányozásá­hoz a macska a legalkalma­sabb. Újabban a genetika sok a speciális betegségekkel fog­lalkozó kutatócsoportok számá­ra olyan különleges mutációkat tenyésztenek ki, amelyek nem tudnának természetes körül­mények között élni, csak kísér­letezésre válnak be. Ilyenek pél­dául a teljesen szőrtelen ege­rek, vagy patkányok, amelyek nem termeinek vörösvérteste- ket. zött 'napjainkban bikaviada'lo- kat rendeznek, tehát a régi római időkhöz hasonlóan, a népet szórakoztatják. Arlesben található még egy érdekes múzeum, a „Museon Arlaten" — provencei nyelven. A Nobel-dijas Frederic Mistral alapította. Ebben a múzeum­ban a látogató megismeri Ca­morgue-pu sztóvidék őrkunyhóit, a környékbeli emberek minden­napi életét, földművelő eszkö­zei*, halászhálóit. A provencei tanya karácsonyi vacsorájától kezdve minden megtalálható itt, ami szemlélteti e vidék ősi népének múltját, szokásait, kul­túráját és tradícióit. Kis esés is lehet halálos Mindeddig a sebészek szá­mára az volt o mérték, minél súlyosabb volt egy baleseti sé­rülés, minél nagyobb egy mű­téti beavatkozás, annál agyobb egy életveszélyes zsírembólia bekövetkezésének esélye. Angol orvosok most arra figyelmez­tetnek, hogy a zsírembóiia ve­szélyét olyan' enyhe sérülések alkalmával sem' szabad lebe­csülni, ha valaikli a csontját megüti, vagy zúzádást szen­ved. Az egyik manchesteri kli­nikára beszállított három be­teg közül, akik elestek, csak egyéni volt külső sérülés (egy karcolás). Hármuk közül egyik­nek sem törött csontja. Mégis mindegyiknél légszomj és gyors szívverés lépett fel néhány óra múlva. Mind1'a három beteg meghalt, mint azt a boncolás utólag megállapította, a tüdő­ben, az agyban és a vesében bekövetkezett zsírembóiia miatt. Elefántszerelem A fiatal elefánt szerelmespár ormányt ormányba öltve sétál az áJlatkertben. Az elefántlány hirtelen felkapja a lejét és mélyen az elefántfiú szemébe néz: „Ugye, nem vezetsz az orromnál lógva?" Mindent, mi élet Háztartások hulladéka Sirató asszonyok a címe ennek a vörösréz domborításnak. Alkotója 1906-ban született Kossuth-dijas szobrászművész. Kérdés: a művész neve. A 12. számú rejtvény megfejtésének beküldési határideje: 1981. október 15., déli 12 óra. A cim: Családi Iroda, Szekszárd, Bezerédj u. 1. sz. A borítékra vagy a levelezőlapra kérjük, ír­ják rá: „Mindent, mi élet”. A 11. számú rejtvény helyes megfejtése: Szőnyi István: Ze- begényi temetés. A 10. számú rejtvény nyertesei: Antlifinger Ildikó, Őcsény, József A. u. 4., Dorogi. Mártonné, Szekszárd, Klapka Itp. A/1. fszt. 2., Szente Erika, Bátaszék, Fürdő u. 1/c. A nyerteseknek a könyveket postán küldjük el. Angliában a becslések sze­rint a háztartásokból mintegy 25 százalékát kidobják annak az élelmiszernek, amit megvá­sárolnak. A háború előtt vég­zett szórványos és hiányos fel­mérések ezt az értéket 3 szá­zaléknak találták, így az emel­kedés igen . magasnak tűnik. Kormánykezdeményezésre az angol szakemberek újabb fel­mérést végeztek 60 háztartás­ban két éven keresztül, s ez megnyugtató eredménnyel járt: a korábban' becsült érték igen magas, s teljesen alaptalan. Kalória -eg yené rtékben szó mól - va, a bevitt élelmiszereknek csak 5 százaléka kerül a hul­ladékba, s ebbe még a moso­gatással járó távozó zsírt is beleszámították. A nagy csalá­dok „pazarlóbbak”, mint a kisebb háztartások. A vizsgá­latnak most kb. 2000 családra való kiterjesztését tervezik, ami azonban igen nagy technikai nehézségekkel jár, s nagy türel­met igényel a megfigyeltek- től is. Kényes kérdések Jól működik-e annak a feje, akinek az egyik fülén be, a másikon ki? Bőkezűnek tekinthető az olyan ember, aki nem fukarko­dik az ígéretekkel? Érdemes-e elővigyázatosság­ból mindenesetre megsemmisí­teni az írást — ha a másolat úgyis megmarad? Lehet-e a nagykutya az em­ber igaz barátja? Ha valaki jót, okosat, örpk- érvényűt vetett — akkor érde­mes-e learatni?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents