Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-11 / 239. szám
1981. október 11. Képújság 11 Mai témák, izgalmas cselekmények A velencei filmfesztivál mérlege Therese-Ann Savoy és Madaras József A zsarnok szive című John Travolta — ezúttal prózai szerepben a Blow Out című új Jancsó Miklós-filmben filmben — rádióriporterként Kora reggeltől a hajnali órákig peregtek a filmek tíz napén 'keresztül', egyszerre öt vetítőteremben, az Wei velencei nemzetközi fílimfesztivá Ion. Erre elsősorban azért volt szükség, hogy a- viliág minden részéből öisszesereg'lett közel kétezer Icái tiilkus, film szakember és fi.lim-üzletemiber láthassa a bemutatott produkcióikat. Egy- egy alkotást — az érdeklődés figyelembevételével1 — háromöt alkalommal is műsorra tűztek, ám a nézők egy részének még így is csak a földön meg a lépcsőkön jutott egy talpalatnyi! hely. A mezőny, a választék gazdagabb volt a tavalyinál, és — hadd tegyük nyomban hozzá — a' színvonal is magasabbnak, rangosabbnak bizonyult. Áltálánosságbán három- jellemző vonást figyelhettünk meg. Az első: a bemutatott művek túlnyomó többsége mai táméjú volt. A második: a re n de z ők , .közö nség centr ik u s ságira" törekedtek, magyarán mondva, fordulatos cselek- ménybonyolításira, feszültség- teremtésre, jó értelemben vett izga’lamikéItésre. Végül, de nem utoljára': jobbnál jobb színészi alakítások fémjelezték a produkciókat, ám- népszerű sztárok helyett jobbára még kezdőnek számító, kevéssé ismert művészek kaptak lehetőséget a „kiugrásra". Hazánkat az idén Jan-csó Miklós A zsarnok szíve című új a (lkot á sa képviselte, megosztva a közönség állásfoglalását. Ez Jónásánál úgyszólván természetes: jellegzetes stílusának-, eszköztárának, képi világának éppúgy vannak lelkes, eltagadta tolt hívei, mint bosszús elutasítói-. A zsarnok szíve bőséges érveket ad mindkét tábor számára. A 'hazai bemutató előtt korái lenne néhány szavas bírálatot írnunk a' -látottakról', de annyit előrebocsátha- tunk: a XV. században játszódó történet egyfajta szembesítés a hátalommal és az elnyomás Jegkör-mönfontabb módozataival. Indokolatlannak tűnő gyilkosságok, s rejtélyes feltámadások, okoznak fejtörést a nézőnek- Tömegmészárlással ér véget ofilm, s — mint azt az egyik epés tollú olasz kritikus megjegyezte: csak az operatőr marad életben... A nagydijat, a-z Arany Oroszlánt NSZK-film nyerte: Margarethe von Trotta Ólomidők című alkotása. Joggal! S azt sem vitatta senki, hogy a film két főszereplője: Jutta Lampe és Barbara Su-kowa is kiérdemelte a-. legjobb női alakítás megosztott díját. A cselekmény az 1960-as évek ■ má sod ik felébe n játszódik az NSZK-beli véres diákmozgalmak idején. Két lánytestvér tragédiáját beszélj el. Az idősebbik a női egyenjogúság élharcosa, a- fiatalabbik pedig -terrorista lesz. Egyikük — az újságírónő — érvekkel, tollával harcol Igazáért, másikuk meg fegyverrel, bombával. Melyiküknek van igaza? Ezt boncolgatja objektiven, ám annál árnyaltabban, izgalmasabban a film. A zs-üri külön- díját sem érdemtelen alkotás kapta: a Nem viselünk szmokingot című brazil film, melyet Leon Hirszman rendezett. A 141 perc A befejezetlen mondatból című Déiry-filmre emlékeztető történet egy munkáscsalád tragédiáját mutatja be, harcukat a kizsákmányolás ellen. Végső kicsengése: a forradalmi harcot megalkuvás, köntörfalazás nélkül lehet csak győzelemre vinni. Európai néző számára megdöbbentő világot tár elénk a Kaleidoszkóp című indiai film. Egy fiatal újságíróról szói, akii azért fog tollat', hogy az indiai családok hozzájuthassanak álmaik álmához: a propán-bután -gázzal működő házi tűzhelyhez. Jelenleg ugyanis az ország lakosainak több mint 90 százaléka kénytelen egyszerű -módon-: fával, szénnel főzni, fűteni... Mindez így leírva- meglehetősen érdektelennek tűnik1, ám a film döbbenetes képsorai csakhamar magukkal ragadják a nézőt. Feledhetetlen a záróje- le-net! Asszonyok százai sorakoznak fel a rendőrszuronyok előtt, kezükben füstöt okádó szénkályhá-cskákkal, sötétbe borítva Calcutta luxusnegyedének palotasorait... Torokszorítóa-n- drámai film Az állatkerti megálló gyermekei című NSZK produkció is. Azokról a nyugat-berlini tizenévesekről szól, akik a kábítószerek rabjaivá váltak és — jobb híján- — lopással, rablással, sőt, prostitúcióval próbálják megszerezni a pénzt mindennapi, egyre növekvő menynyi ség ű ká b ítésze roda g j ükhöz. A film egy hivatalos felmérés adatait dolgozza fel, megtörtént tragikus eseteket mutat be, do k um en-tü,mb i télé s-sé g gél, jobbára amatőr szereplőkkel. Szovjet film- is szerepelt a filmfesztiválon: Igor Talan'kin A csillagok bukása című alkotása. Története a II. világháború napjaiban játszódik1, egy sebesült katona- meg egy fiatal ápolónő líraion szép, ám beteljesületlen szerelmét beszéli el, költői emelkedettséggel. Ü,gy emel szót a háború borzalmai ellen-, hogy egyetlen csata-jelenet se látható a filmben. A kamera jóformán ki sem lép egyetlen díszletből: a félig romos katonokórház-szobóból, folyosóiról.. . A fesztivál közönsége örvendve tapasztalta, hogy az idén a vidámság, a humor sem volt hiányoilkk. Elsősorban az olaszok hoztak több szellemes, ötletes, mulatságos filmhistó- riát. Az Aranyálmok- — melyet Nan-ni Morett-i 'rendezett — olyan jelenséget tűz gombostűhegyre, amely nálunk, Magyarországon is játszódhatna. Ifjú fil'mrenjdezo-titdnok a kacagtató történet hősei, akik nem a ‘ közönségnek, hanem egymásnak készítenek filmet. Megkapja a magáét az olasz televízió is. Kár, hogy amit epésen kígúnyol — mármint az olasz tv kvíz-játékait —, a magyar nézők nem ismerhetik eredetiben, de így is roppant mulatságos, amint a két filmbeli filmrendezőt pingvinnek öltöztetik, és az győz, a;k-i gyorsabban tud ugrálni az izza-sztó jelmezben... Prózai színészként mutatkozott be Velencében a nálunk is népszerű John Travolta-. A Blow Out című amerikai filmben — amely Antonion-i híres Nagyítás című alkotására emlékeztet — egy rádióriportért alakít, aki véletlenül szemtanúja lesz egy vágtató gépkocsi: katasztrófájának. Megszerzi a helyszínen készült fotókat, és addig nagyífgatja a felvételeket, amíg rájön: mindez nem a véletlen, hanem merénylet műve volt. Ám amikor felfedezését nyilvánosságra akarja hozni, maga' is üldözött vaddá vá íiki... Szerepéitek persze a fesztiválon közepes, sőt, gyönge filmek is, de a bemutatott több mint hatvanból legalább tíz olyan- akiad, amelyet érdemes volna nálunk is műsorra- tűzni. Reméljük: előbb-utóbb sor kerül rá. GARAI TAMÁS Róbert De Niro és Robert Duvall, Az őszinte vallomás című amerikai film két főszereplője, akik megosztva nyerték a legjobb férfialakítás nagydíját. Barbara Sukowa és Jutta Lampe az Ólomévek című NSZK- filmdrámában, amely elnyerte a fesztivál nagydíját, az Arany Oroszlánt, a két főszereplőnő pedig — megosztva —, a legjobb női alakítás számára kitűzött dijat. Szimfonikus zenekarok vidéken Elképzetések és lehetőségek egy dolgozat tükrében ziim-fonilkus zenekarok vidéken'. A probléma nem az, hogy melyik szóra helyezzük a- hangsúlyt, hanem, hogy melyiken legyen a nagyobb, o lehetőleg műnél nagyobb hangsúly. Külön-ik-ülön mindegyik szó az asszociációk áradatát indítja el', együtt pedig egy teljes problémakört tesznek ki, amelyet a miskolci igazgató-karmester, Mura Péter véleményével lehetne a legjobban- je I lem ez ni: ,, N e m csak o zenekar helyét, hanem a zene helyét is meg kellene találnunk a társadalomban". A vidéken működő szimfonikus zen-ókorok összehasonlító vizsgálatára egy m-i-n-i'sztérium'i továbbképzés adtai az alkalmait. A -továbbképzésen részt vett Bari Olga, a Győri Filharmonikus Zenekb-r igazgatónője. A kézenfekvő ötletet, hogy szakdolgozata témájául a vidéki szimfonikus zenekarok helyzetének vizsgálatát választottal, saját helyzete, a győri körülmények adták-. — Számos kritika jelenik meg a szimfonikus zenekarok koncertjeiről — mondta —, a nyilvánosság- azonban alig- tud a muzsikusok 'hétköznapjairól, működésük fél tété léiről. Nem ismeretes, hogy létük vagy 'nemlétük mennyire meghatározója eg-y művészeti ág fejlődésének, az sem, hogy művészi elképzeléseik és a- lehetőségek menynyire nincsenek szinkronban. Ez egyébként a dolgozat legfőbb -tanulsága. A hat vidéki függetlenített filhb-rmon-iklus zenekar összesen négyszázhúsz muzsikust? foglalkoztat. Hatalmas szellemi értékről vám szó. Úgy érzem, ha nem- teszünk értük, ez az érték- el is veszhet. A dolgozattal az volt a- szándékom, hogy kicsit felirázzaim azokat, akik tehetnek valamit a zenekarokért. Mindenütt teljes támogatást kaptam. A hat vidéki zenekar a felszabadulás utón mint amatőr együttes jdft létre. Függetlenítő sekre 1952 és 1974 között került sor. Az amatőrizmus örökségeként az együttesek magukkal hoztak a lelkesedést, amely fogyóban van, egyre kevesebben- vannak, akik az amatőr korszakban is muzsikáltak. Az amaltő-rizmus öröksége az is, hogy a zenekarok inkább együttesek, mint intézmények. A fenntartók a városi vagy a megyei tanácsok, Debrecen- kivételével, ahol a Közlekedési és Posta-ügyi Minisztérium a mecénás. A működtető viszont mindenütt az Országos Filharmónia-. — A jövő az, hogy művészeti intézmény legyen a zenekar — mondta Bari Olga-. — A zenekarnak, -mint intézménynek a fejlesztése Szombathely kivételével lelassult. A kettősség következménye, hogy a zenekar problémái teljes súlyukkal sem a fenntartónál-, sem a működtetőnél nem jelentkeznek, mert hiszen egyik a működtetéssel, ai másik- a fenntartással nem foglalkozik. A zenékar vezetőinek felelőssége, döntési lehetősége is szűk körre korlátozódik. ,,'A vidéki szimfonikus zenekarok létrejötte egy évszázados küzdelem eredménye — kezdődik a szakdolgozat történeti része. — Ez a küzdelem sokszínű sokrétű -kulturális tevékenységet tükröz, amely, telített volt harcokkal, válságokkal, belső ellentmondó sókkal. Jellemzője e küzdelmes tevékenységnek, hogy mindig voltak megszállottjai, akik a zene ügyét tovább vitték és mindig voltaik, akik támogatók." 1 1 őst nincsenek ugyan JouiM turáíis egyesületek, mint volt a Debreceni Zene- . — kedvelők Köre, aztán a Bo-rsod-IMiskoIcz i Közm űve 1 ő dési és Múzeum Egyesület, a Győri Ének- és Zeneegylet, a Szegedi Filharmonikus Egyesület, a pécsi és a szombathelyi zenekedvelők egyesülete, de megszállottak, lelkes emberek most is vannak, akik- előbbre vihetik- a- zene ügyét, és képesek odahatni, hogy a1 belső működési struktúrát a kívánatos módon megváltoztassák, hiszen nem kőbe vésett törvényekről' van szó. A -feladatkörök szempontjából két részre oszthatóik a zenekarok. A debreceni, a szegedi és a pécsi együttes kettős feladatkörű, hangversenyeken kívül operakísé-retet is ellát. iEn-néifogva -szolgá látóik száma is több, mint az egy- fuokoiójú másik három együttesé, a győrié, a szomibathelyie, a miskolcié. A kettős lekötöttségnek nemcsak- hátrányai vannak. „A zenekar az utóbbi időben- hatalmasat ugrott előre — mondja Pál Tamás művészeti vezető-, karmester, a szegedi színház igazgatója. — Megőrizte régi erényeit, az operajátszás során kialakult drámaisá-got, alkalmazkodóképességet, rugalmasságot és tudatos munkával fejlődött a tisztái intonáció, fo-rmakészség, az aranyök betartása.” A hátrány azonban, jóval' több, mint az előny. A kettős feladatkörű együ-ttesék évadonként 150— 170 előadáson vesznek ré'szt. A szegediek tavaly októberben 50, az idén májusban 49 szolgálatot adtak. Az évadban járó heti egy szabadnapból huszonnégyet kellett igénybe venniük- munkára. A leterhelést fokozza, hogy sok o tájelőadás. Debrecenben a 110 operaelőadásból 40 volt vidéken. Az operakíséret miatt a három kettők funkciójú együttes kevesebb hangversenyt adhat. Az sem csoda, hogy a zenekari tagok idegrendszeri fáradtságra panaszkodnak. Letérheltsé- gük nem tükröződik a tagok anyagi elismerésében. Mindez még kirívóbb, ha beszámítjuk, hogy a zenekarok a művészi színvonal érdekében, indokoltan, a hangversenyek számának csökkentésére törekednek. A szolgálatok számát illetően nincsen országos norma. A hangversenyek számát a spontán gyakorlat alakította ki. A vidéki szimfonikus zenekarok munkáját számos szempontból lehetne még vizsgálni. Bári Olga szakdolgozata meg is teszi ezt, például a székhelyen-, ai megyében és a megyén kívül adott hangversenyek, a felnőtt- és az ifjúsági koncertek, a külföldi vendégszereplések számszerű összevetésével. A tanulságok a fontosak. Hogy nem rendezett -a tájpénz, hogy a főváro'sii vendégszereplések hasznosak, hogy helyes volna a színházi bemutató hangversenyek tartása', hogy az OF- hangversenyek mellett jelentősek a közönség megnyerésére a saját rendezésű koncertek, hogy a külföldi fellépések a mbgyar zenekultúra hírnevét növeliki, és emelik a zenekar honi rangját, akár a hanglemezfelvételek. Elismerésre méltó például, hogy Debrecen, Szombathely, Miskolc és Győr zenekara tudatosan -törekszik új közönség megnyerésére. A Győri Riiléhairds dolgozóinak tartott hangverseny után egy fiatal szakmunkástanuló ekképpen vélekedett: „Azt hiszem, még -nem vagyok'jártas abban, hogy eldönthessem, jó vagy kevésbé jó-előadást hallottam. Nagyon- tetszett, ennyit érzek, és tudom, hogy még egy szórakozási formát találtam, a hagversenyt.” 1------ zándékosan hagytuk a f P végére a működés íel- tételeit, hogy minél hangsúlyosabb legyen az, amiről utalásszerűén már eddig is több szó esett, s amiről a győri -igazgatónő is beszélt, hogy a művészi elképzelések és a lehetőségek nincsenek összhangban. Enyhén szólva. Egyedül a szombathelyiek rendelkeznek olyan hangversenyterem mel1, amely egyúttal próbaterem is. A miskolciak az ifjúsági házban próbálnak, a többi rendezvény miatt állandóan költözködniük kell. A szegedjeik a Móra Ferenc Művelődési Otthonban albérlők. A győriek próbatermi gondjai is közismert. Természetesen rfie- di-tálhat-nánk azon, miért nem sikerült eddig dűlőre vinni a do-lgoti félő azonban, hogy ennek semmi értelme. Értelme egyedül annak a kérdésnek van: mit -lehet tenni ezután? A próbaterem hiánya mellett szinte eltörpül az az ugyancsak nem kis baj, hogy a költségvetés jó része bérre megy el, kevés jut a dolog i kiadó sokra, például a hangszerek beszerzésére, javítására. Bári Olgával együtt bízunk abban, hogy a vidéki szimfonikus zenekárok vizsgálata valóban feírázzaiazokat, akik tehetnek a zenekarokért. PÁKOVICS MIKLÓS
