Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-08 / 236. szám

1981. október 8. "NÉPÚJSÁG 3 A tomerőmü-ópttkezés A gazdaságpolitikai munkabizottság vezetője Elfoglalt ember Hornyák Ist­ván, az Erőmű Beruházási Vál­lalat műszaki csoportvezetője. Fél nyolckor kezdődik hivatalo­san a munkaideje, de hajnali hatkor már munkahelyén van. Irodájában keresem, de kiderül, a PAV-nál van elintézni valója, majd a reaktornál kell meg­nézni valamit, megbeszélni egy­két problémát a szerelésvezető­vel, nyolckor a naponta meg­tartott koordinációs értekezlet és utána is, este hatig munka. Most különösen sok gyűlt össze. Vasárnap délután jött meg a Szovjetunióból, több mint egy hétig volt távol. A kazányi műszergyárban és Moszkvában járt, elintézendő bizonyos tartalék alkatrészek szállítását és pontosítani, mikor tudják fogadni betanításra a műszerészeket. Zsúfolt nap volt a hétfői, a szakmai tennivaló­kon kívül délután kettőre volt kitűzve a beruházás pártbizott­sága gazdaságpolitikai munka- bizottságának — vezetője Hor­nyák István — ülése. A Dél­alföldi Építőipari Társulás párt- alapszervezetének titkára szá­molt be a pártszervezet terme­lésirányító-ellenőrző tevékeny­ségéről. Speciális helyzetben van ez a pártszervezet. A tár­sulás bárom építővállalat itt dolgozó részlegét fogja össze, gyakran cserélődnek az embe­rek, a részlegek egyrészt válla­latukhoz, másrészt a társulás­hoz tartoznak szervezetileg. Nem könnyű biztosítani, hogy tevékenységük megfeleljen a vállalati érdekeknek, ugyanak­kor — és elsősorban — a be­ruházás érdekeinek. A párttit­kár elmondta eredményeiket, gondjaikat, ám jó néhány ta­nácsot kapott, hogyan fogja össze a vezetőség a tagságot, biztosítsa az oktatásban részt­vevőknek, hogy képzésük, itt- tartózkodásuk időtartamára se szakadjon meg. Jó környezet­ben, jól érezzék magukat itt a három vállalat dolgozói, a jó közérzet ugyanis a munkában, a termelési eredményekben ka­matozik. A munkabizottság tag­jai hasznos tanácsokat adtak a pártszervezet irányító-ellenőrző munkájával kapcsolatban is. Tehették, hiszen ismerik az építkezést, az itt nap mint nap jelentkező problémákat. — Nem könnyű összefogni a bizottságot, amelyben a he­Hornyák István gesztőtől a szerelésvezetőig kü­lönböző szakmák, munkaterüle­tek vannak képviselve —mond­ja Hornyák István. — Néhá­nyon 10 -j- 4-es, vannak, akik 8 + 6-os, én harmadmagam- mal 5 -j- 2-es munkarendben dolgozom és úgy kell kiválasz­tani üléseink időpontját, hogy mind a nyolcán itt legyünk. Ugyanakkor előny ez — már­mint hogy különböző munka- területeken dolgoznak a bizott­ság tagjai —, mert sok hely­ről kaphatunk információt, reá­lisan foglalhatunk állást a kü­lönböző kérdésekben, felada­tokban. — Bizottságunk munkaterve a beruházás pártbizottságának munkatervére épül. Félévenként egy két témát vizsgálunk, ké­szítünk élő, ami aztán a végre­hajtó bizottság elé kerül. De kezdeményezünk önállóan is. Tavaly például a bizottság — saját kezdeményezésre — a tervellátottságot vizsgálta. A téma az idén végrehajtó bizott­ság elé került, majd a párt- bizottság' tárgyalta meg. Nyolc pontban rögzítettük a határo­zati javaslatot, amit végül is a párbizottság határozattá emelt. Szerepel ebben, hogy a hono­sítás során a terveket ki kell egészíteni azokkal, amelyek a magyar kivitelezési gyakorlat­nak megfelelnek, emelni szük­séges a kivitelezési vállalatok­nál az előkészítés színvonalát, erősíteni a folyamatos együtt­működést a tervezőkkel, hogy az esetleges hiányosságok a kivitelezés megkezdése előtt ki­derüljenek. Gyakori a tervmó­dosítás, ezért soron kívül felül kell vzisgálni a tervmódosítá­sok nyilvántartásának rendjét, kidolgozni az olyan módszert, ami kizárja az érvénytelen ter­vek használatát. Ez ugyanis né­hányszor előfordult. Megállapí­tásaink összegezése: „A terve­zésben komoly javulás tapasz­talható, de tovább kell javíta­ni a tervek minőségét, csökken­teni a tervmódosításokat. Tö­rekedni kell a korszerűbb tech­nológiák alkalmazására, az egyszerűbb kivitelezési megol­dások tervezésére és minden­képpen olyan megoldásokat kell használni, amelyek az élő­munka-ráfordítást csökkentik.” — Az elmúlt évben foglal­koztunk a munka szerinti bére­zéssel, a munkaidő kihaszná­lásával, a munkaszervezéssel. Munkatervünkben szerepel pártalapszervezeti titkárok rendszeres beszámoltatása a gazdasági irányító-ellenőrző munkáról, időnként beszámol­tatunk gazdasági vezetőket is. Ez egyrészt azt szolgálja, hogy a munkabizottság informálja a pártbizottságot, a végrehajtó bizottságot, másrészt segítséget adjunk az alapszervezeti veze­tőségeknek, gazdasági vezetők­nek a munkájukhoz. Ebben a negyedévben megvizsgáljuk, hogyan sikerült végrehajtani a pártbizottságnak tavaly április­ban, a munkaerő kihasználásá­nak javítására hozott határoza­tát, ugyancsak felmérjük, hogy mennyiben hajtották végre a kiv telezők az üzem- és munka- szervezéssel kapcsolatos párt­bizottsági állásfoglalást. — Hornyák elvtársi Mióta „atomos"? — 1976. március 25-én kerül­tem ide. Addig Leninvárosban dolgoztam, szintén erőműépíté­sen. Műszaki főiskolát végez­tem, Leninvárosban alapszer­vezeti vezetőségi tag voltam, itt 1976-tól 1980-ig az ERBÉ- nél alapszervezeti titkári funk­ciót töltöttem be és tagja vol­tam a beruházás pártbizottsá­ga gazdaságpolitikai munka- bizottságának, 1980-ban vá­lasztottak meg a bizottság ve­zetőjévé. (J) Az országgyűlés őszi ülésszaka elé Ma délelőtt ismét kigyullad­nak a fények az Országház üléstermében, s a képviselők hozzálátnak az őszi ülésszak teendőihez. A ,,T. Ház” tagjai várhatóan két kérdést vesznek tüzetesebben górcső alá. Meg­hallgatják és megvitatják a mezőgazdaság és az élelmi­szeripar helyzetéről, .illetve a földtulajdont, s a földvédel­met szabályozó törvények vég­rehajtásáról szóló beszámolót. Ugyancsak a mostani ülésszak témájaként várható az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. törvény végrehaj­tásának tapasztalatait összeg­ző jelentés. Az előkészítő munka hagyo­mányainak megfelelően a min­dennapos életünkhöz ezernyi szállal kötődő, s éppen ezért a közérdeklődés homlokterében állá két kérdést az utóbbi na­pokban megvitatták a megyei képviselőcsoportok. Az elemzé­seket ugyancsak napirendre tűzte az országgyűlés három állandó testületé, a mezőgaz­dasági, valamint — együttes ülésen — a jogi: igazgatási és igazságiügyii és az építési és közlekedési bizottság. E tanács­kozások tartalmas, színes vitá­jából csendült ki az a megálla­pítás, hogy társadalmunkat élénken foglalkoztatja, naponta állásfoglalásra készteti a me­zőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a környezetvédelem ügye. Az e tényt bizonyító ész­revételeket, bírálatokat, javas­latokat — választóik vélemé­nyét tolmácsolva — az előké­szítő eszmecseréken nagy szám­ban sorakoztatták fel a kép­viselők. A mezőgazdasági tárca mi­nisztere az ágazat eredményei­ről, gondjairól legutóbb 1972- ben számolt be az országgyű­lésnek, így érthetően volt és van; mit mondani a magyar gazdaságban kulcsszerepet be­töltő területről, összefogóén a parlamenti bizottsági ülésen is elhangzott: az ágazat az utób­bi egy évtizedben jói megfelelt a növekvő, s ugyanakkor vál­tozó körülményeknek. Ezen be­lül is különösen örvendetes, hogy a hazai élelmiszerellátás jó. kiegyensúlyozott, s ezt az erényt a jövőben is meg kí­vánják őrizni. Olyannyira', hogy — bár az export kötelezettsé­gek nehéz teendőket rónak az ágazatra —, a. hazai ellátás továbbra is elsőbbséget élvez, ami várhatóan a jobb minő­ségben, s a nagyobb válasz­tékiban is megmutatkozik. Per­sze a képviselők az elismerő szó mellé figyelmeztetően il­lesztették a gondokat is. Szó­vá tették például, hogy mind több az elhanyagolt, megmű- veletlen termőföld. Ez azért is intő jel, mert bizonyítja: sok helyütt azzal sem gazdálkod­nak jót, ami a legősibb terme­lőeszközből, a földből növény- termesztésre, áll attenyé sztés re hasznosítható. E megállapítás kapcsán hangzott el, hogy a különböző építkezések a kelle­ténél nagyobb étvággyal „ha­rapnak” ki a szántókból. A föld mint megművelendő terület a mezőgazdaságé, árfi elválaszthatatlan annak meg­óvásától, a környezet- és ter­mészetvédelemtől. Nem vélet­lenül érzékeltették a hozzászó­lók az 1976-ban hozott törvény beszámolójának bizottsági ülé­sén: a környezet- és természet- védelem nem lehet önálló te­vékenység. Példák is sorjáztak; a talajjavításra költött, a na­gyobb hozamokat biztosító millió rdok egyúttal az ember és környezete gondtalanabb összhangjának alakítását is szolgálják. A vitában rögvest hozzá is tették, hogy az ügy­ben az iparnak is szép szám­mal akad teendője. A me­gyei képviselőcsoportok tagjai is szinte minden* tanácskozáson hangsúlyosan tolmácsolták megbízóik, a választók egybe­hangzó követelését: nagyobb szigorra van szükség a környe­zetet, a természeti értékeinket s ze nnye z őkkel, r o n g áIókkaI szemben. Az elsősorban a meg­előzést szolgáló beruházások mögött megbújó milliók előte­remtése tehát csak a teendők egyik irányát jelöli. Minden jel szerint az őszi ülésszak' részt­vevőinek munkája is megerő­síti, hogy legalább ennyire fontos a- törvényhez kapcsoló­dó jogszabályok betartása, az ellenőrzés, s a következetes szligor. Program brigádoknak, fiataloknak és általános iskolásoknak lietölkeolii tagcsoport? A Bonyhádi Cipőgyárat úgy tartják számon megye-, sőt or­szágszerte, hogy vetélkedő MSZBT-tagcsoport. így is volt ez kezdetben, és ma sincs .más­ként, de mégsem ez a teljes igazság. Ezen kívül még szám­talan más területen is munkál­kodnak a Szovjetunió megis­mertetésében, népszerűsítésé­ben, a magyar—szovjet barátság elmélyítésén. Az új ötletek „atyja.” dr. Nagy Ernő, „civilben,” értékesítési osz­tályvezető, a tagcsoportban pe­dig ügyvezető elnök. Kiapadha­tatlan energiájú személyiség, aki egyszerre „három helyen is jelen tud lenni,” és mindig új meg új ötletei vannak. Azután nem nyugszik, amíg ezekből az elképzelésekből valóság nem lesz. Szervez, intézkedik, lelkes és lelkesíti a többieket is. Ő az, aki mindent a fejében tart, aki naprakészen tájékozott minden kérdésben. A kilenc elnökségi tag egy- egy üzemrészt képvisel és egy- egy terület gazdája. Mindenki tudja és teszi a dolgát. AZ IDEI MUNKATERV Megkezdődött a' hároméves MSZBT-akadémia előadássoro­zata. Évenként öt előadást ter­veznek., TIT-előadók részvételé­vel. Az idei témák a követke­zők. Orosz-szovjet irodalom, történelem, képzőművészet, ze­ne és folklór. A sorozat részt­vevői látogatási jegyet kapnak. Aki egy évben legalább 4 elő­adást meghallgat, az akadémia bronzérmét kapja meg, a máso­dik évben ezüst, a harmadik év­ben pedig arany fokozatot lehet elérni. Az aranyérmesek között szovjetunióbeír tásasutazást sor­solnak ki. Folyamatos a szovjet export minősége és a határidők pon­tos betartására irányuló véd­nökség, ebben a munkában ed­dig is a szocialista brigádok tet­tek legtöbbet. Részt vett a tagcsoport csa­pata a Hősök városai, városok hősei című országos vetélkedőn, amit az MSZBT országos elnök­sége és a SZOT hirdetett meg. Ebben a versenyben Egerben a második területi fordulón esett ki o csapat. Rendszeres hallgatói a moszk­vai rádió műsorának, az itt el­hangzó minipályázatokon szin­te az egész gyár részt vesz. Az elmúlt évben például 1000 (nem tévedés, ezer) megfejtést küld­tek be. A KISZ-alapszervezetek és a brigádok részvételével rendez­tek lövészversenyt, a forradalmi ifjúsági napokon futóversenyt a fiatotok és brigádok részvételé­vel és már hagyomány a harci túra. A felszabadulás évforduló­ján kerékpárral mentek Sár- szentlőrincre, ebbe a program­ba is bevonták az általános is­kolásokat, mint ahogy minden évben van irodalmi, vagy rajz- pályázat. Szorosabb kapcsolat az I. számú Általános Iskolával alakult ki*, lassan együttműkö­déssé fejlődik, mint ahogyan szeretnék mélyíteni a kapcso­latot a Simontornyai 'Bőrgyár­ral, és felvenni a környék másik két tagcsoportjával, Tevellel és Aparhainttai. Az idén is jártak László István már a Tisza Cipőgyárban, ami tapasztalatcserének sem volt utolsó, és jönnek majd a si- montornyaiak. Tavaly az általános iskolások rajzpályázatára 90 kép érkezett, a IBonyhád felszabadulásának évfordulójára meghirdetett iro­dalmi pályázatra pedig 70 dol­gozatot küldtek be a gyerekek. Szakértő zsűri .bírálta el a raj­zokat, de számított az egész gyár véleménye. A gyerekek munkáiból kiállítást rendeztek, a dolgozók szavazata alapján ítélték oda a közönségdíjat. Félévenként váltanak levelet a Tambov városi cipőgyárral. A múlt hónapban négytagú dele­gáció járt ott. ÉSZRE SEM VESSZÜK László István programozási csoportvezető, az MSZBT-tag- csoport elnökségének tagja. Hogyan van ennyi energia a gyáriakban, miért vállalnak ennyi társadalmi munkát? — Már akkor jó neve volt a gyárnak, amikor tagcsoport let­tünk. Elhatároztuk, hogy ha már elkezdtük, akkor úgy legyen, hogy Játszódjék is amit csiná­lunk. A dolgozókat sikerült be­vonni a munkába. A tagcso­portnak tömegbázis kellett, a szocialista brigádoknak pedig például kulturális vállalások. Si­került mindig összekötnünk a kellemeset a hasznossal. — Ezek szerint a tagcsoport alakítója a gyári kollektívának és része az üzem közéletének? — Azt hiszem, mindenki profi­tálhat a programjainkból. Én magam nem szoktam részt ven­ni a vetélkedők előkészítésében, mert a Delta brigád tagjaként vetélkedek, nem is vagyunk si­kertelenek. Sokszor lettünk el­sők. Hogy miért vállalunk sokat? Nem sok a munka, néha év közben azt hisszük, nem is csi­náltunk semmit, de ha végig­gondolja az ember, eszébe jut, hogy ez is volt, meg az is. Ki­derül mennyi mindent sikerült megoldanunk, de így apródon- ként az ember észre sem veszi, nem megterhelő a társadalmi munka. IHogy néha az ember elfárad, meg mérges, hogy hirtelen sok munkája jött össze? Ilyen is előfordul, de a jól sikerült ren­dezvények megérik a rájuk for­dított energiát. Potzner Béláné TAMBOVBAN JÁRTAK Szeptemberben járt a négy­tagú műszaki delegáció a test­vérmegyei tes’tvérgyárban. Kö­zöttük volt Potzner Béláné, a tüzöde főművezetője is. — Most jártam harmadszor a Szovjetunióban. Először 1970- ben., majd 76-ban, Nagy Ernő turistautakat is szervezett, most végre megadatott, hogy Tam- bovba is eljuthattam. — Hogyan alakult a program­juk? — Jártunk Tambov városban, Micsurimszkban és egy napot a cipőgyárban töltöttünk. A gé­peik szinte teljesen olyanok, mint a mieink, de más lábbelit készítenek rajtuk. Ök elsősor­ban vászon-, farmer- és posztó­anyagból házi és szabadidő- cipőket készítenek. Ami nekünk nincs, de nekik van, az a tisztázógép. Tökéletes volt. Nálunk a sok ollózás még problémát jelent. Tetszett a munkafegyelmük, a tisztaság a gyárban, és az Is, hogy ott a dicséret éppúgy, mint a jogos bírálat, vagy éppen elmaraszta­lás is nyilvánosan, a faliújságon történik. Nagyon szép az étkezdéjük, ahol két óra alatt 1600 ember megebédelhet. — Mi tette önre a legmélyebb benyomást? — Taton a kedvesség, szívé­lyesség, amivel bennünket fo­gadtak. Ez a Szovjetunióhoz kö­tődő legnagyobb élményem és az a tisztelet, amivel a hőseik emlékét őrzik. — Van valami, amit a tapasz­talatcsere után másként csinál, amit kint tanult? — Biztosan több is van, de egy dolgon feltétlenül elgondol­kodtunk. Ott minden üzemrész­ben, a tűzödében, de még az aljaüzemben is zene szólt. Mi is megpróbáltuk már kommunis­ta szombaton, valósággal fel­dobta a dolgozókat. Érdemes lenne kidolgozni ennek a prog­ramját, de kellene hozzá né­hány hangszóró, hogy a közel­ben ülőknek se legyen hangos és a távolabb dolgozók is hall­ják. A tűzödében ritmikusabb zene szólt, az aljaüzemben las­súbb, nyugtatóbb. TERVEK A tagcsoport idei tervei kö­zött szerepel még a delegáció élménybeszámolója, az „Aján­dékot küldök szovjet pajtásom­nak” akció megszervezése az iskolában,. Ebben saját készítésű kis tárgyakat küldenek a. gyere­kek levelezőpartnereiknek. Fotó­albumot készítenek a testvér­gyárnak a termékeikről. Lesz még több sportrendezvény, KISZ—Kom^zomol találkozó, és fogadnak turistacsoportot is. Megünneplik az évfordulókat, ezek között november 7-ét. Fo­lyamatosan törődnek a helyi MSZBT-híradó felfrissítésével. Ezután lesz még a KlSZ-szerve- z^tek és a brigádok szellemi ve­télkedője, és filmvetítések, elő­adások. IHÁROSI IBOLYA .Fotó: G. K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents