Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-08 / 236. szám

U NÉPÚJSÁG 1981. október 8. Életművét könyvek, múzeumok őrzik Emlékezés Kittenberger Kálmánra 100 évvel ezelőtt, 1881. októ­beri 10-én született Kittenberger Kálmán vadász-biológus, az Af­rika állatvilágát bennszülött módján ismerő kutató, hazánk múzeumait és a Budapesti Ál- latkertet gazdagító gyűjtő, a va­dászélményeit számos könyvé­ben közkimccsé tevő író. Gyűj­teményének becses darabjait a Természettudományi Múzeum állandó kiállításán mindenki megcsodálhatja. Könyvtárak polcain sorakozó, a felszabadu­lás óta több kiadásban is meg­jelent vadászélményeit részlete­ző könyvei rendkívül olvasmá­nyosak és tanulságosak. Már diákkorában kitűnt jó megfigyelőképessségével, a ha­zai környezet és ebben különö­sen az állatvilág tanulmányo­zásának szeretetével. Legkedve­sebb szórakozása volt ellesni és megismerni a madarak, rovarok életmódját, viselkedését. Mint szegénysorsú gyerek, a helybeli tanítóképző osztályait végigjár­va tanítói oklevelet szerzett Ez­után a mindig újat megismerni akarók szenvedélyével Budapes­ten folytatta tanulmányait mert természetrajzos polgári iskolai tanári oklevelet akart szerezni. Nyári vakációit feláldozva a Nemzeti Múzeum laboratóriu­mában kisegítő preparátorként bővítette ismereteit. 1902 őszén — részben anyagi okokból, rész­ben tettre vágyástól fűtve — ab­bahagyta főiskolai tanulmánya­it, tanítói állást vállalt Tatragon, a hélfalusi csángó községek egyikében, s körben a Kárpá­tok állatvilágát kezdte tanul­mányozni!. Alig lendült bele e kettős hivatás teendőibe', ami­kor — eddigi törekvéseinek el­ismeréséül — a Nemzeti Múze­umtól megbízást kapott egy af­rikai gyűjtóútra. Hat írben járt Afrikában, s onnan rendszeresen küldte gyűjtött anyagát a múzeumba, élő állatait pedig a Budapesti Állatkertnek. Eközben lázasan készítette úti jegyzeteit, és gyűjtötte szakmai tapasztalatait 1902—1906 körött főleg a Kili­mandzsáró vidékének .madárvi­lágát tanulmányozta. Csaknem négyévi kemény munka után megbetegedett, ezért haza­kényszerült Szívós szervezete és erős akarata hamar túlsegítette ezen az akadályon, és már ugyanebben az évben ismét út­nak indult Második felfedező útja során a Vörös-tenger dél­nyugati partvidékére utazott; ezt az útját azonban rövidesen meg kellett szakítania, mert ka­tonai szolgálatának letöltése miatt 1907-iben hazarendelték. 'Harmadik, most már hosszabb időtartamúnak ígérkező útját 1908 decemberében a Viktória - tó partvidékén (a Inai Kenya és Tanganyika területén) kezdte meg. Innen gazdag élőállat- és múzeumi gyűjteményanyaggal 1912-ben tért haza. Alig ren­dezte itthon dolga it, a követke­ző év tavaszán újból nekiindult, s az Ugandához tartozó Kongó­őserdő rejtett állatvilágát akar­ta tanulmányozni, de itt Is köz­beszólt a sors: az I. világhábo­rú miatt az angol fennhatósá- gú területen internálták, minde­nét elkobozták, s mint hadifog­lyot Indiába szállították. iEz személyes szabadságából és tenniakairó életéből öt évet rabolt el. Hadifog só gólból csak 1919 Szilveszter napján jutott haza. Ettől kezdve a Nimród cí­mű vadászlap szerkesztését vál­lalva újságíróként élt, afrikai utazásálhoz további állami tá­mogatóst nem kapott Magán­jellegű segítséggel azonban még két ízben újból eljutott Af­rikáiba, s a régebben megismert körzetekbe visszatérve lehető­sége nyílt az évtizedes változá­sok felmérésére és a további gyűjtőmunkára. Majd élményeit és tapasztalatait könyveiben is rögzítette. Az életművének is- tekinthető A Kilimandzsárótól Nagymarosig című könyve már nyomásra kész állapotban volt, amikor a II. világháború pusz­títása során 1944-ben a könyv­kiadó raktárában a teljes anyag megsemmisült Szerencsére a felszabadulás utáni években ezt és korábbi munkáit is több kiadásban megjelentették; ezek ma is kedvelt olvasmányai az If­júságnak és. az állatbarátok­nak. Utolsó éveit feleségével és neves barátaival (Csathó Kál­mán., Fekete István) körülvéve Nagymaroson töltötte, s ott halt meg 1958. január 3-án. Hánya­tott, tartalmas életét, értékes emberi tulajdonságait Fekete István Kittenberger Kálmán élete című munkájából (1962) ismerhetjük meg. Ez is meg­győzhet bennünket arról, hogy nevének és emlékének megőr­zését munkájával jócskán kiér­demelte. DR. SZÉKELY PÁL Maradandó érték a lakóhelynek (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Felavatták Kurdon a há­zasságkötő térem részére ké­szített faragott anyakönyv­vezetői asztalt, melyet a köz­ségi tanács felkérésére Eőry Szabó Dezső fafaragó népi iparművész alkotott. Az öt, egyenként 45x55 ern­es cseresznyefa táblába fa­ragott képek az ember és a természet élni akarását, a párkeresést és az élet tovább­folytatása iránti vágyát szim­bolizálja. Az asztal kerete tölgyfából készült, s ebbe illesztették be a faragott táblákat, köze­pébe a címert helyezte az alkotó. Eőry Szabó Dezső jelenleg is Kurdon lakik, így községé­nek olyan maradandó érté­ket adott, amely több ember­öltőn át hirdeti majd művé­szetét. Magyarszéki Endre A népi iparművész munka közben Az anyakönyvvezetői asztal, a képen „kinyitva” FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Tovább folytatódik a duna­újvárosi konverter acélmű épí­tése — az első gépegység üzembe helyezése után a be­ruházás második üteme — és folytatódik a' beruházás felett vállalt KlSZ-védnöfcség kereté­ben szervezett társadalmi mun- kaakcíák sorozata is. Az ifjúmunkáshónap rendez­vényeihez kapcsolódva a Du­nai Vasmű KlSZ-bizottsága másfél hónapon át tartó ak­ciót szervezett, amelynek kö­zéppontjában a beruházás kü­lönböző létesítményeinek téli felkészítése — zömmel festési munka — áll. A pénteken meg­kezdett és november 14-ig ter­vezett társadalmi munka soro­zatot a kohászati gyáregység 15 ifjúkommunistája nyitotta meg. 'Október 30-án és 31-én ke­rül sor a hagyományos védnök- ségl napokra, amelyek kereté­ben a beruházáson dolgozó több mint 20 kivitelező vállalat várhatóan mintegy 120 fiatal­ja csatlakozik egynapi mun­kájával, a konverter építésé­hez, a Dunai Vasmű KlSZ-esei't segítve. SOMOGV1NÉHAP Sokirányú vizsgálat folyt a balatoni terület közlekedésének és hírközlésének javítása érde­kében. Szakértői bizottság vizs­gálta', hogy miként lehet a> déli part közlekedését korszerűsíte­ni és továbbfejleszteni Siófok közlekedési rendszerét Javas­lataikról még ebben a hónap­ban dönt a megyei tanács végrehajtó bizottsága'. A parti trolibusz-közlekedés bevezetésének lehetőségeiről, a műszaki egyetem készített szakvéleményt: e közlekedési eszköznek munkába állítását gazdaságtalannak minősítette. Az intézkedési terv alapján a szennyvízelvezetés és -tisztítás megoldására három regionális rendszert alakítanak ki. Az el­sőben a siófoki telep kapaci­Festmények ajándékba Ötvenöt alkotását ajándé­kozta a soproni Központi Bá­nyászati Múzeumnak Gáspár Sándor budapesti festőművész. A képek — valamennyi olaj- festmény — a bányászok éle­tét, munkakörülményeit ábrá­zolják. Az ajándékozó 1916- ban született bányászcsalád­ban: maga is dolgozott a Do­rog közelében lévő Anna-völgy. ben, bányászból lett festő. A képzőművészeti főiskolára 1949- ben került. A múzeumnak ado­mányozott festményeit — ame­lyeket hamarosan kiállításon mutatnak be — az 1940-es években alkotta. Népmesesorezat a televízióban Elkészült a magyar népmese­sorozat újabb 13 epizódja a Pannónia Filmstúdió kecskemé­ti műtermében. A műfaj hazai gyöngyszemeiből Kovács Ág­nes népmesegyűjtő, -kutató — Ortutay Gyula egykori munka­társa — negyven mesét válo­gatott ki, s közülük 13 animá­ciós változatát mutatja be a televízió. Az új népmesecsokor epizód­jai nem elsősorban a gyerme­kek részére készültek; a felnőt­tek érdeklődésére számot tartó 10 perces filmeket Jankovich Marcell népi motívumokat fel­használó rajzai illusztrálják. A képernyőn október 8-tól, fő műsoridőben jelentkező me­sefilmek zenéjét ezúttal is a Kaláka együttes szerezte és tol­mácsolja. A meséket Molnár Piroska és Szabó Gyula mond­ja el. tatát, a hatodik ötéves tervben napi tízezer köbméterrel növe­lik. A másodikba' a boglárlellei tisztítótelep és vezetékrendszer építése tartozik; ez, a tisztított szennyvizet a Balaton vízgyűj­tőjén kívülre vezeti. A beruházás megkezdődött. A harmadik ré­gióba1 a délnyugati partszakasz tartozik: ott a mostani tervidő­szakban csak minimális javu­lásra lehet számítani. Sok gon­dot okoznak a szennyvízSzik- kasztók is: o majdnem négy­ezernek háromnegyede nemi fe­lél meg a 'környezetvédelmi előírásoknak. Felülvizsgálták a Balaton déli vízgyűjtőjén levő sza k te lepeket is: tizenöt sertés­telepen áll fenn a szennyezés veszélye. A gond megszünte­téséhez legalább százmillió fo­rint kellene. PETŐFI NÉPE Kelebia. Az ország déli vasúti kapuja, ahová naponta hat nemzetközi gyorsvonat és 25 tehervonat érkezik. A vám­hivatal dolgozói nem panasz­kodhatnak arról, hogy nincs munkájuk, hiszen az utasok ellenőrzése — egy-egy vonaton 600—800-an utaznak — éppen úgy féladatuk, mint a teher­vagonok vámkezelése, zárai­nak ellenőrzése. Szabó Béla pénzügyőr százados, a vámhi­vatal parancsnoka azonban nem a munkára, inkább a csempészekre, az üzérkedőkre, a valutúzokra panaszkodik. A Török- és Görögországból érkező vonatokban' szinte levé­tel nélkül az irha*- és bőráru­kat vizsgálják, ugyanis a ma­gyar állampolgárok gyakran próbálnak behozni ilyen áru­cikkeket L. P.-né budapesti la­kos a Puskin-expresszel1 érke­zett Törökországból. Csomag­jaiból 15 300 forint értékű irha- bunda és bőráru került elő, amelyeket természetesen elko­boztak. A vám kifizetése keve­sebbe került volna. A pénzügy­őrök' a Puskin-expressz padlás­terében 8 irhabundát találtak és foglaltak le, amelynek az értéke 40 500 forint volt. Miniszteri rendelet jelent meg a művi megtermékenyítésről. Amint az Egészségügyi Minisz­tériumban elmondták, az eljá­rást ez ideig is alkalmazták or­szágunkban, szükséges volt azonban, hogy jogszabályban rögzítsék ennek szakmai felté­teleit és jogi vonatkozásait. A rendelet házasságban élő nőkre vonatkozik. Azoknak a negyvenévesnél fiatalabb, ma­gyar állampolgárságú, cselek­vőképes nőknek teszi lehetővé a művi megtermékenyítést, akiknek házasságából termé­szetes úton egészséges gyer- mék nem származhat. A be­avatkozás az orvostudományi egyetemek és az orvostovább­képző intézet szülészeti-nőgyó­gyászati klinikáin, valamint a fővárosi anyavédelmi központ­ban történhet. Más egészség- ügyi intézményben csak akkor kérhető, ha ezt az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati In­tézet előzetes véleménye alap­ján az Egészségügyi Miniszté­rium engedélyezi. A házastársak a megjelölt intézményekben közvetlenül vagy a család- és nővédelmi tanácsadást végző orvos, illet­ve más orvos beutalása alap­ján kérhetik a 'beavatkozást. A kérelemben kinyilvánítják azt is, hogy vállalják a kísérlet esetleges sikertelenségét, kö­Társadalmi munkában készí­tett korszerű műtőasztalt adott át a pécsi Sophianae Gépgyár és a Medicor Művek a pécsi megyei kórház ez év elején sú­Ki gondolná, hogy a csempé­szek még különböző vetőmag­vakat is próbálnak kijuttatni az országból. K. S. jugosriáv állampolgár csomagjainak át­vizsgálásakor tízdekás papír- zsacskökban dinnyemagot ta­láltak. Az alaposabb vizsgálat 1,8 kilogramm ilyen vetőmagot derített fel. Ugyanezen a' vo­naton' utazott B. S. jugoszláv állampolgár, akinél két kilo­grammot, és P. F. jugoszláv ál­lampolgár, akinél két és fél ki­ló dinnyemagot találtak. A vetőmagoik ‘kivitele egyébként tiltott. Dunántúlt napló Az 506-os szakmunkásképző intézet Baranya megyében el­sőként tért át a heti ötnapos munkarendre, vagyis szeptem­ber 1-től ebben az iskolában tanárnak, diáknak egyaránt minden szombatja szabad. — A mi iskolánkban' oktatott szakmáik legtöbbje építőipari szakma — mondja' Horváth Jó­zsef. Az építőipari vállalatok pedig', ahol a gyerekek a gya­korlati oktatásban részesülnek, január 1-től áttérnek az ötna­pos munkahétre. Ez ‘azt jelen­ti, hogy szombaton minden' le­áll, munkaterületük ugyanúgy, mint a konyha', a fürdő, stb. A tanulókat sem tudják fo­gadni. Természetesen ehhez kell az iskolának is alkalmaz­kodnia, és úgy gondoltuk, ak­kor jobb már most szeptember 1-tő'l, nem- a tanév közepétől. Az előlkészítő munkát még az elmúlt tanév végén, júniusban elkezdték. Az eddigi rendszer­rel szemben kéthetes periódu­sokban' kell gondolkodni. Az iskola 566 tanulójának ugyan­is a fele most egy teljes hétig gyakorlati képzésen vesz részt, a másik fele elméleti oktatá­son, a' következő héten' pedig váltanak. Az iskoIában minden tanulócsoportnak mindennap hét órója van, a munkahelye­ken pedig 8 és fél órát dol­goznak. Csalk ezután (délután fél 5—5 órától) kerülhet sor KISZ- vagy sportprogramok le­bonyolítósóra. 'Minden nehézség ellenére az elmúlt 'hetek' gördülékenyen zajlottak és úgy néz ki: tanuló, tanár egyaránt elégedett. Egy már biztosan beigazolódott: a gyakorlati' oktatás szempontjá­ból sokkal előnyösebb az új oktatási rend. vetkezményeit. Tudomásul ve­szik, hogy az így származó utód családi jogállása az 1974. évi családjogi törvény értelmében azonos a vér szerinti gyerme­kével. A kérelem benyújtása előtt az eljárást alkalmazó or­vos tájékoztatja a házaspáro­kat a beavatkozás jellegéről és kockázatáról. A házastársak együttesen, illetőleg a nő egy­maga is, visszavonhatják a kérelmet. A rendelet szerint a megter­mékenyítésnél elsősorban a férj jön számításba. Idegen férfi — donor — az orvosi eljárásnál csak akkor vehető igénybe, ha a megtermékenyítésnek ez a módja a férjjel kapcsolatban sikertelen volt. A mesterséges művi megtermékenyítésre vál­lalkozó asszonyokat nőgyógyá­szati, onkológiai, meddőségi vizsgálatban részesítik. A do­nor csak jó fizikai adottságú, öröklődő betegségben nem szenvedő, megfelelő szellemi képességű, egészséges férfi le­het. A beavatkozást az orvo­sok és a más egészségügyi dol­gozók természetesen szolgálati titokként kezelik. A jogalkotók a rendeletben külön aláhúz­ták: e kérelmeket és más ira­tokat az egészségügyi intézmé­nyeknek a többi orvosi irattól elkülönítve kell őrizniük. lyos tűzkárt szenvedett szülé­szeti osztályának. A műtőasz­talt az év végéig újjáépülő kórházépületben állítják fel. Műtőasztal társadalmi munkában Szabálynzták a művi megtermékenyítést

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents