Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-07 / 235. szám
A NÉPÚJSÁG 1981. október 7. ON KERDEZ Mikor jár a gyermekgondozási segély ? „Egy aggódó, de boldog nagymama" aláírással érkezett a tanácskérő levél szerkesztősé g'ün'khöz: „A menyem az idén érettségizett, munka mellett tanult. Hatéves munkaviszonya -van, de hogy sikerüljön az érettségije, egy évig hatórás, majd újból nyolcórás műszakban dolgozott. Ekkor azonban — alig két hét után — mint veszélyeztetett terhest táppénzre vették. Kérdésem: a hatórás munkaidő miatt kaphat-e gyermekgondozási segélyt?” A levélre dr. Deák Konrád válaszolt: „A gyermekgondozási segélyről szóló — több vonatkozásban i módosított — 3/1967. (I. 29.) Koirm. számú rendelet szerint: ,A dolgozó nőt a szülési szabadság lejártát követőén a gye nmeik 3 éves korának betöltéséig gyerm-ekgondo- zásli segély illeti meg, ha a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül összesen 12 hónapig munkaviszonyban, állt és legalább napi 6 órai munkáid övei dolgozott, továbbá a gyermek gondozása céljából T elefonszámunk: 12-284 fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe.' Ha ez a három feltétel együtesen fennáll, a gyermekgondozási segélyre való igényijogosuttság miatt nem kel1! aggódnia, s legközelebbi levelét nem ,Egy aggódó, de boldog nagymama’-ként, hanem egyértelműen csak. .Boldog nagymamái'-ként írhatja alá.” A postakocsira várva Karácsonyi Jánosné és nyoilc lakótársa aláírásával érkezett a levél: „Szekszárdon, a Béke-telepen lakunk. Minden hónap egy-egy napján órákig kell várni a postakocsira. Vagyis csak annak, aki tud várni. Sok az idős ember, aki kis nyugdijáért is erre a sorsra kényszerül: hidegben, melegben, esőben az utcán állni. Kérdésünk: lehetséges-e olyan intézkedés, hogy amikor a nyugdíjat és a gyest hozza a kocsi, minden házhoz bekopogna a postás?" A levélre a Pécsi Postaigazgatóság osztályvezetője, Csermely László válaszait: „A panaszosok részére gépkocsis külterületi levélszekrényes rendszer keretében történik a küldeménvek kézbesítése. Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Ez nem teszi lehetővé, hogy akárcsak egy napon is a kézbesítő végigjárja a házakat, mert ezzel a, menetidő még jobban' megnövekedne és akkor másoknak keltene várakozniuk. Ennek a kézbesítési formának a> rendszeresség és a pontosság a fő erénye. Az érdekelt dolgozót utasítottam a menetidő pontos betartására. A kellemetlenségekért elnézésüket kérem', s remélem, hogy a jövőben hasonló panaszra nem lesz ok.” • Rosszak a munkakörülmények 'Egy szekszárdi olvasónktól érkezett a panasz: „Már régóta tudomásom van arról, hogy Szekszárdon, az Aranyfürt Termelőszövetkezet irodaépülete melletti élelmiszerboltban a női dolgozóknak igen ,kemény’ fizikai munkát kell végezni. Sok esetben (pl. áruátvételnél) napi 16—17 órát kell dolgoznia egy-egy személynek, huszonöt kilogrammos ládákat emelgetni naponta. Kérem az illetékeseket, hogy vizsgálják meg a bolti dolgozók helyzetét, munkakörülményeit!" r A levelet a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátói pari Dolgozók Szakszervezete Tolna megyei Bizottságához továbbítotok, ahonnan Brauer János szervező titkár az alábbi'választ adtai: „A levélben írtaik valós problémára' hívták fel a figyelmet. Az említett boltegység eladótere, de különösképpen' a raktártere a forgalomhoz viszonyítva nem megfelelő, amely számos munkavédelmi, tűz rendészeti, szociális ellátaflainság- ra, stb. utaló problémát okoz. A 9 felnőtt és a 4 tainülálét- száim a' kétműszakos üzemeltetést a> teljes létszám jelenléte esetén is csak nagy munikáin- tenzitássall tudja ellátni. A különböző okok miatt (betegség, szabad sá g, g ye r m eikg o n do zá s, társadalmi elkötelezettség, stb.) a lecsóikként létszámtól esetenként túlórázást követel, melyet a munkáltató megfizet. A közeli térségben' ez év szeptemberében egy új ABC-jelilegű egység létesül, amikor a szóban forgó egységet az áfész megszünteti. Kapcsolatot vettünk fel a szekszárdi áfész illetékeseivel és kértük, hogy az ott dolgozók munkakörülményeinek jobbá tételére — a. lehetőségek keretein belül — azonnal tegyenek intézkedést.” MI VÁLASZOLUNK Egyetlu csepp 'Már ölvén ipari és mezőgazdasági üzemben alkalmazzák a takarékos és biztonságos olajcseréhez a szikoméiért, a Magyar Ásványolaj- és Földgázkí- sérleti Intézet, valamint a. Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet közös szabadalmát. Az ötletes kis berendezés a dízelmotorok olajától kivett egyetlen cseppből is képes meghatározni, hogy szükség van-e már a cserére, vagy még felesleges, az olaj nem használódott el. A kenőolajok csereidejét meghatározó szerkezet kifejlesztésére azért volt szükség, mert az átlagosan meghatározott csereidők legtöbbször eltértek a szükségestől. Az .előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy az esetek többségében még jó minőségű olajat cseréltek. Az észszerű kenőolaj-felhasználás érdekében ismerni kell az adott motor igényét és minden esetben a géphez kell igazítani a cserét. Ehhez ad útmutatást a sziikométer, amelyet — más üzemek között — már az idén alkalmaz a MAHART, használnak a vízügyi igazgatóságok és harminc nagyüzemi gazdaság. A tapasztalatok szerint az olaj. csere idejének pontos 'bemérése mintegy 25—30 százalékos kenőanyag-megtakarítást hoz. „Aranypatak” a Mecsekben A Mecsek hegyei között kanyargó Bükkösdi-patak völgyében különlegesen szép, aranysárga szirmú virágok nyíltak ki, A napraforgóhoz 'hasonló növények oly nagy tömegben lepték el a vízpartot, mintha arany áradna a pataktól. A pompás virág botanikar neve: sokvirágú napraforgó. Észak-'Ameri kában őshonos, ahol vadon terem, hozzánk dísznövényként került valaha és különösen a falusi kertekben terjedt el. Valószínűleg a madarak és a szelek útján „lépett ki” a kertekből, s a vízfolyások is segítették, hogy újra vadontermő légyen. Ez utóbbira vall, hogy főleg a patakok mentén virít a növény. Rendkívül gyorsan terjed, s ahol megtelepszik — így a Bükkösdi-patak völgyében - aranysárga szőnyegként borítja el a földet. Szabadtéri néprajzi gyűjtemény Opusztaszeren Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban 1975 óta folyamatosan gyarapodik a szabadtéri néprajzi gyűjtemény. Az ópusztaszeri emlékbizottság döntése alapján így mentik meg a dél-alföldi tájegység néprajzi értékeit. Eddig már elkészült a szegedi, a szentesi, a csongrádi tanyamúzeum, a makói hagymás polgárház, és bővítik a mezőgazdasági gépek parkját is. A szentesi tanyamúzeum tiszta szobája Pulykatartás a tanyaudvaron ....... A gazdasági munkaÍ v közösségekről szól m a Minisztertanács 28/1981 (IX. 9.) számú rendelete, amely _____Jszerint magánszemélyek fogyasztási és egyéb szolgáltatás, kisüzemi termelés és a gazdálkodó szervezetek tevékenységét kiegészítő tevékenység végzésére, valamint ezek szervezésére és elősegítésére társasági szerződéssel gazdasági munkaközösséget hozhat- * nak létre, az így létrehozott munkaközösség jogi személyiséggel nem rendelkezik. Legalább két, de legfeljebb harminc tag hozhat létre társasági szerződéssel munkaközösséget, a tagok kötelesek a munka- közösség tevékenységében személyesen közreműködni, de foglalkoztathat a munkaközösség segítő családtagot, továbbá alkalmazottat, bedolgozót és szakmunkástanulót is. A jogszabály kimondja, hogy a gazdálkodó szervezetek és az állami költségvetési szervek a dolgozóik és nyugdíjasaik részvételével alakult munkaközösséget eszközök átengedésével, helyiség biztosításával és más módon is támogathatják, a támogatás módját és annak feltételeit külön szerződésben kelj meghatározni. Nem lehet tagja a munkaközösségnek az a személy, aki egy másik munka- közösségben tagként már részt vesz, valamint aki bűncselekmény elkövetése miatt kisipari tevékenységet nem gyakorolhat. M ódosult a kisiparról szóló korábbi jogszabály, s a módosító rendelkezések a korábbiakkal egységes szerkezetbe foglalva — ugyanúgy, mint a gazdasági munkaközösségekről szóló rendelkezések — a Magyar Közlöny 1981. évi 53. számában jelentek meg és 1982. évi január hó 1. napján lépnek hatályba. A kisiparról szóló végrehajtási rendeletből itt csupán arra utalunk, hogy a kisiparos egyidejűleg foglalkoztathat hat segítő családtagot, három alkalmazottat vagy bedolgozót, három szakmunkástanulót, ha a szakmunkástanuló szakmájának megfelelő szakmunkás-képesítéssel rendelkezik, vagy ha legalább egy, a szakmunkástanuló szakmájának megfelelő szakmunkásképzettségű alkalmazottat vagy segítő családtagot foglalkoztat. Az alkalmazottak vagy bedolgozók és segítő családtagok együttes száma a kilenc főt nem haladhatja meg. (Az ipari miniszter 4/1981. (IX .9.) IpM számú rendelete.) A Minisztertanács 31/1981. (IX. 14.) számú rendelete módosítja a magánszemélyek gépjárműhasználatáról szóló korábbi jogszabályt és lehetővé teszi, hogy fuvarozó kisiparos — ha a fuvarozást kizárólagos tevékenységként végzi — egy darab, legfeljebb 5 tonna hasznos teherbírású tehergépkocsit, ha a fuvarozást egyéb tevékenység mellett vagy nyugdíjasként végzi, egy darab, legfeljebb 3 tonna hasznos teherbírású tehergépkocsit tartson üzemben. A vonatkozó részletes végrehajtási rendeletek a Magyar Közlöny idei 54. számában olvashatók. Ugyanitt jelent meg a Minisztertanácsnak az egyes, ipari és szolgáltató egységek bérletéről szóló 29/1981. (IX. 14.) számú rendelete, amely szerint a gazdálkodó szervezet az olyan kisüzemi jellegű ipari vagy szolgáltató egységet, amely főleg lakossági szükségletet elégít ki, magánszemélynek bérbe adhatja. Bérlő lehet gazdasági munkaközösség, kisiparos, továbbá az a személy, akinek iparjogosítványa nincs, de annak kiadását kérte és rendelkezik az iparjogosítvány kiadásához szükséges feltételekkel. Az egység bérbe adása közjegyző jelenlétében folytatott versenytárgyaláson történik, kivéve, ha a versenytárgyalásra csak egy jelentkező volt. » Az Egészségügyi Közlöny idei 18. számában jelent meg az Egészségügyi Minisztérium 1390/1981. EüM számú irányelve az ötnapos munkahét bevezetéséhez. Az irányelv megjelöli az alapvető követelményeket, kimondja, hogy az abban említett szerveknek egyidejűleg 1982. január hó 1. napjával kell áttérniük az ötnapos munkahétre, s hogy az ötnapos munkahétre való áttérés időpontjától kezdődően a dolgozók munkaideje — a megjelölt kivételekkel — heti 42 óra lesz, eligazítást ad a munkaidő beosztása, a munkaközi szünet kiadása, s az áttéréssel kapcsolatos egyes bérezési és gazdálkodási szabályok tekintetében is. Kihangsúlyozandó, hogy az irányelv szerint is az ötnapos munkahét bevezetése során biztosítani kell, hogy a lakosság, az intézeti ápoltak, gondozottak ellátása megfelelően, folyamatosan biztosított legyen. DR. DEÁK KONRÁD. a TIT városi-járási szervezetének elnöke Ellenpólusok A megyeszékhely főterének hétköznapi zsivalyában a mentőautó idegtépő szirénája 'hasít, a főutcán kék-fényes rendőrautó száguld. A járókelők egy pillanatra gondolatba merülnek; valami főtérit? Aztán bár mindenki megy tovább, intézi ügyes-bajos ügyeit, az agyak azonban dolgoznak: mi történt? iMire agysejíjeiinken a kérdések sora- végigpörög, az egészség valamint a 'közrend és a közbiztonság 'hivatásos őrei a helyszínre érkeznek. A kép, mely eléjük tárül, sajnos, ismerős. Gépkocsironcs, összetört karosszéria', leszakadt motor, sérültek. .. A közlekedés 'biztonsága, a balesetek megelőzése, a baleset- mentes közlekedés biztosítása társadalmi közügy. Évente milliár- dokat költünk a1 közlekedésben részt vevők élét- és vagyonbiztonságának megóvására. Több százezrén sajátítják el a közlekedés szabályait, illetve újítják fél ismereteiket. Társadalmi közös ügyünkké vált az idősebb korosztály, a rokkantak, a gyerekek védelme is. Közgondol kodásunkban ma már éles kritika, sőt ellenérzés fogalmazódik meg az olyan társadalmi 'jelenséggel szem-ben, mint áz al- köholizmuS', az ittas járművezetés, a felelőtlen emberi magatartás. Az ellenpóluson a jól értesültek állnak, akik kézlegyintéssel intézik el a társadalmi együttélés írott és- íratlan szabályait. Egy korsó sör, egy féldeci számukra megengedhető, bocsánatos bűn. önmagukat kívül helyezik az általánosan- elfogadott tásadalmi nor- mákon. A közlekedési bűncselekmények megelőzésére az utóbbi években a különböző társadalmi szervezetek és jogalkalmazó szervek összehangolt intézkedéseket tettek. Gyakoribbá és a törvény adta lehetőségen belül szigorúbbá váltak a rendőri intézkedések. Az alkohol utáni vágyakozás azonban, úgy látszik, némelyekben még mindig nagyobb, mint az ittas vezetéssel elkövetett bűncselekmény szankciójának visszatartó 'hatása. E megállapodásnak ékes bizonyítéka, hagy 1980-ban a megyeszékhelyen elkövetett 148 közlekedési bűncselekményből 123-inalk ittas vezetés volt az okai (Amit — egyébként — csak szándékosan lehet elkövetni.) Hazánk 95 városának rangsorában 10 000 lakosra jutó gyakoriságot alapul véve az „előkelő” 3. 'helyezést érték el az ittas járművezetők. A megye- székhelyek között Szekszárd oz első 'helyen áll! 1981 első félévében bekövetkezett 228 körúti közlekedési baleset 21 százalékánál az elkövető alkohol hatása alatt állott. j A közúti forgalom lelassul. 'Néhányon az összetört gépkocsi felé tekintenek, ki megdöbben, ki csak fel'sóhaijt: szerencsére nem én voltam az áldozat. . . Mire a helyszínelő rendőr befejezi a munkáját, a sérülteket már régen elszállították, és az összetört gépkocsival az autómentő Is elindul. Már csak az üvegszilánkok jelzik, hogy itt baleset történt. 'És lehet, hogy néhány nap múlva a tragédia nyomán csak egy tábla figyelmeztet: Élt.... évet. BERTA ATTILA
