Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-31 / 256. szám

XXXI. évfolyam, 256. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. október 31., szombat Mai számunkból GYÜNK, 1981. (3. old.)' A MEGÚ1ULÁS GONDJAI AZ OKTATÁSÜGY TERÜLETÉN (4. old.) BEJÁRÓ NŐDOLGOZÓK A BONYHÁDI CIPŐGYÁRBAN (4. old.) PRÓBATERMELÉS KÉT ÚJ ÜZEMRÉSZBEN (3. old.) T akarékossági világnap Mindennapi életünkben egyre nagyobb szerephez jut a takarékosság. Az a gazdasági korszakváltás, amelynek magunk is cse­lekvő részesei vagyunk, az élet minden területén megköve­teli a szellemi és anyagi javainkkal való ésszerű, takarékos gazdálkodást. A takarékosság nem rövid ideig tartó kampányfeladat, hanem sokkal több ennél, az élet minden területét sok-sok szállal átfogó vezérfonal, amelynek érvényesülnie kell úgy a családok, a munkahelyi közösségek, mint az egész társada­lom életében. 17 év óta hazánkban is minden esztendőben megemléke­zünk október 31-én a takarékosság napjáról, figyelemmel a világ takarékpénztári képviselőinek 1924-ben Milánóban el­fogadott határozatára, amely minden esztendő októberé­nek utolsó munkanapját a takarékos emberek ünnepévé nyilvánította. Hazánkban is nagy hagyományai vannak a takarékosság­nak. Csaknem másfél évszázada alakult meg az Első Hazai Takarékpénztár, s ezt szinte gomba módra követték a többiek. A takarékpénztárak kezdettől a lakosság szolgálatában álltak, s ebből fejlődött ki szocialista bankrendszerünk egyik erőssége, az Országos Takarékpénztár. A takarékpénztár együttműködve a takarékszövetkezetek­kel és a postával, figyelemre méltó helyet foglal el hazánk gazdasági életében. E szervek közreműködése nyomán a lakosság megtakarításaiból 1980 végéig 145 milliárd forint gyűlt össze takarékbetétként, amely összeg 1981 végére vár­hatóan a 150 milliárd forintot is meghaladja. Hasonló ará­nyú a növekedés szűkebb hazánkban, Tolna megyében is. Szorgalmas, takarékos lakosságunk az 1980. év végi 3 mil­liárd 672 millió forint takarékbetétjét napjainkig mintegy 175 millió forinttal növelte. A számadatok önmagukban csak sejtetik, hogy a takaré­koskodó ember nemcsak gondtalanabb, hanem szebb és tartalmasabb életet is célul tűzött maga elé, amely a szé­pen berendezett otthon, a gépesített háztartás, a gépkocsi és egyéb, a kulturáltabb és a teljesebb életet biztosító anyagi javak formájában ölt majd testet. Külön figyelmet érdemel annak a 17 ezer Tolna megyei fiatalnak — esetenként szülői közreműködéssel alakított — életfelfogása, akik az ifjúsági takarékbetét 11 éves fenn­állása óta 163 millió forintot gyűjtöttek össze, felkészülve a családi élet gondtalanabb kezdésére. Takarékoskodó fiataljaink közül több százan bizonyíthat­ják, hogy önálló életük megkezdéséhez mennyire jelentős segítség az ifjúsági betétben összegyűjtött pénzösszeg és I ehhez kapcsolódóan a takarékpénztár által biztosított egyéb kedvezmények. Az ifjúsági takarékbetét jogán vásárolhatott OTP-lakást az elmúlt években Tolna megyében 230 fiatal, s így részesül­hetett több mint 18 millió forintnyi — ifjúsági betét utáni ,— különkölcsönben 750 fiatal. Ezen túl 773 ifjúsági betétes 13,5 millió forint összegben kedvezményes áruvásárlási hi­telt is igénybe vett. S ha már a kedvezményekről esik szó, említésre méltó az az utólagos takarékosságra serkentő, 142 millió forint hitel is, amelyet a családalapító fiatalok közül több mint 5600-an használtak fel életük, körülményeik szebbé, kulturáltabbá tételére. A takarékpénztár segítő partnereivel együtt a maga sa­játos helyzetéből adódóan természetesen elsősorban a pénz­takarékosságra buzdít. Újabb és újabb, a lakosság érdekeit és kényelmét szolgáló betétformákat dolgoz ki, illetve a már meglévőket a kor követelményeihez igazítja. Igaz, hogy a takarékpénztár a pénztakarékosságban érdekelt elsődle­gesen, mégis teljeskörűen értelmezi és ápolja a takarékos­ság eszméjét, mint a gazdasági hatékonyság egyik legfon- | tosabb alkotóelemét. Aki takarékosan él, és így is irányítja családjának gazdálkodását, annak ez a gondolkodásmód életelemévé válik, s takarékosan bánik munkahelyén is a rábízott anyaggal, szerszámmal, munkaidővel. Hazánk gazdasági helyzete parancsnoló szükségszerűség­ként követeli meg a hatékonyság növelését, mely elképzel- í hetetlen a takarékos gazdálkodás nélkül. Ez az összefüggés ' ma már közismert és ebből ered, hogy a takarékossági világnap eszméjét magukénak vallják és támogatják az ál- j lami és társadalmi szervezetek is. A „takarékosság — gondtalanabb élet” jelszó a beosztó, a tényleges lehetőségekhez igazodó életmód alapgondolata. A szocializmus célja olyan kiegyensúlyozott körülményeket biztosítani az egész társadalomnak, amelyben az emberek élni tudnak a rendelkezésükre álló anyagi javakkal és cél- J tudatosan megalapozhatják jövőjüket is. A takarékos életszemléletre való nevelést már gyermek- 5 korban el kell kezdeni, s ebben a generációk nevelésében szerepet vállaló összes szervnek és a családnak egyaránt f jelentős feladatai vannak. KISS MAGDOLNA, a KISZ mb első titkára Befejezte ülését a Varsói Szerződés katonai tanácsa Ülést tartott az Elnöki Tanács 1981. október 27—30. között hazánkban tartotta meg soros ülését a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa. Az ülés munkájában Vik­tor Kulikov marsall, az egyesített fegyveres erők főparancsnoka elnökletével részt vettek a katonai tanács tagjai, valamint a Bolgár Nép­hadsereg, a Csehszlovák Nép­hadsereg, a Magyar Néphad­sereg, az NDK Nemzeti Nép­hadserege, a Lengyel Néphad­sereg, a Román Szocialista Köztársaság hadserege, és a Szovjetunió fegyveres erőinek 'küldöttségei. A megértésre, a polémia mellőzésére felszólító beszédek mellett a madridi találkozó pénteki teljes ülésén több nyu­gati küldött, elsősorban az Egyesült Államok képviselője, továbbra is konfrontációs, vá­daskodó hangnemet használt felszólalásában, és ismét elzár­kózott a szovjet kezdeményezé­sekre adandó választól. Rappe nagykövet, a svéd de­legáció vezetője a résztvevő országok küldöttségeit rugal­masságra, egymás álláspontjá­nak megértésére hívta fel. Ha­sonló szellemben szólalt fel Eduard Brunner nagykövet, a svájci küldöttség vezetője. A katonai tanács megvitatta az egyesített fegyveres erők te­vékenységének időszerű 'kérdé­seit és azokkal kapcsolatban megfelelő ajánlásokat fogadott el. A katonai tanács ülése a barátság, a szoros együttmű­ködés és a kölcsönös megértés jegyében zajlott le. ♦ Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Lázár György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke pénte­ken fogadta a Varsói Szerző­dés tagállamai egyesített fegy­Jacques Martin nagykövet, a francia küldöttség vezetője he­lyeselte, hogy a katonai biza­lomerősítő intézkedések övezete egész Európára kiterjedjék, de elvetette azt a szovjet javas­latot, hogy ennek fejében nyu­gati irányban is kiterjesszék az intézkedések övezetét. Éles hangú, vádaskodó felszólalásá­ban hasonló álláspontra he­lyezkedett Max Kampelman nagykövet, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője. Radoslav Klein nagykövet, a csehszlovák delegáció vezetője hangsúlyozta, hogy lehetséges és szükséges is eredményesen befejezni a madridi találkozót, amelyen kezdettől fogva két veres erői .katonai tanácsának tagjait, élén Viktor Ku'likowal, a Szovjetunió marsalljával, az egyesített fegyveres erők főpa­rancsnokával abból az alka­lomból, hogy a katonai tanács hazánkban tartotta soros ülé­sét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Korom Mi­hály, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizóttság titkára és Czlnege La­jos hadseregtábornok, honvé­delmi miniszter. Az ülés munkájában részt vett delegációk elutaztak ha­zánkból. álláspont és magatartás áll egymással szemben. Az egyik a Szovjetunió és a szocialista országok által képviselt építő jellegű álláspont, amelyet a csehszlovák küldöttség is tá­mogat. Ez arra irányul, hogy a legnehezebb kérdéseket is, mint például a katonai biza­lomerősítő övezet problémája, egyenjogú alapokon oldják meg. Ezzel szemben a másik álláspont demagóg, propagan- disztikus hangnemben egyolda­lú előnyökre törekedett. Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel fog­lalkozó madridi találkozó leg­közelebbi teljes ülését kedden tartja. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke tájékoztatta a testületet Jósé Eduardo dos Santos, az Angolai Népi Köz­társaság és az MPLA-Munka- párt elnöke által vezetett an­golai párt- és állami delegáció közelmúltban hazánkban tett hivatalos, baráti látogatásáról. Az Elnöki Tanács megállapítot­ta, hogy a nemzetközi politi­ka alapvető kérdéseiben a fe­lek azonos nézeteket vallanak. Megelégedéssel vette tudomá­sul, hogy a tárgyalások, a lá­togatás során aláírt barátsági és együttműködési szerződés megerősítette internacionalista barátságunkat, kifejezte a ma­gyar nép szolidaritását az or­szága szuverenitásáért, területi integritásáért harcoló angolai néppel, határozott irányt mu­tatott sokoldalú együttműködé­sünk továbbfejlesztéséhez. Az Elnöki Tanács a jelentést jóvá­hagyólag tudomásul vette. Időközi képviselőválasztást tűzött ki az Elnöki Tanács 1982. január 24-re - az elhalálozás miatt megüresedett — Fejér me­gyei 1. számú országgyűlési képviselői választókerületben. Az Elnöki Tanács határozatot hozott a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 64. évfor­dulója alkalmából adományo­zandó kitüntetésekről; kiváló munkájuk elismeréseként 1932- en részesülnek magas kitünte­tésben. Az Elnöki Tanács ezután bí­rákat választott meg és men­tett fel, továbbá egyéb, folya­matban lévő ügyeket tárgyalt. Teljes ülés Madridban Újítók börzéje a Bonyhádi Cipőgyárban Kétnapos rendezvény kereté­ben tegnap Bonyhádon a cipő­gyárban nyolc vállalat — Mi­nőségi, Tisza., Duna, Saibaria, Szigetvár, Szabolcs, Alföldi, Bony'hád — kiváló újítói tanács­kozással egybekötött börzéje kezdődött A találkozót a Bony­hádi Cipőgyár szakszervezeti bizottsága kezdeményezte, a szervezésben segítségükre volt a Bőripari Tudomány Egyesület helyi csoportja, s kaptak támo­gatást a Bőripari Dólgozók Szakszervezetétől. A kétnapos találkozó célja, hogy az egyes vállalatoknál el­fogadott újításokat hasznosíta­ni tudják a többiek is. Az ipar­ágban fejlődik az újítási tevé­kenység, de elmaradnak a töb­bi ipartól. Az elmúlt évben a ci­pőiparban 770 újítást adtak be. ebből elfogadtak 474-et, de csak 415-öt vezettek be. Ha to­vább nézzük a számokat, kitű­nik; ezeknek az újításoknak csak alig több mlint egy szá­zaléka hasznosult más vállalat­nál. A mostani rendezvényen — amely első az országban — az újítókon kívül részt vesznek a szakszervezeti titkárók és a vál­lalatok gazdasági vezetői is. Ez azért fontos, mert egy-egy újítás bemutatása utón még ezen a két napon szerződést köthetnek egymással a vállala­tok. Ez azért is lehetséges, mi­vel a cipőiparban azonos tech­nológiával dolgoznak szinte az egész országban. A megnyitón Pardi Kiss Tibor, a Bőripari Dolgozóik Szakszer­vezetének közgazdasági osz­tályvezető-helyettese tartott elő­adást az újítás helyzetéről, a gondokról és természetesen az eredményekről. Többek között elmondotta, hogy az utóbbi időiben nagyon sok az eszmei díjazásos újítás és kevés a konkrét gazdasági számítások­kal alátámasztott javaslat. Sok helyütt nagyon szűkmarkúan bánnak az újításért kifizethető pénzekkel, így nem ösztönző az újítás, a javaslattevés, vagy a találmány. Kevés fiától vesz részt a mozgalomban, és nem sikerült bevonni ebbe a mun­kába a műszaki értelmiséget sem. Javasolta, hogy a válla­latok készítsenek újítási katoló- gust, amelyben értesíteni tud­ják a többi vállalatot a már megoldott dolgokról, így több helyen léhet hasznosítani az öt­leteket. A bonyhádi találkozón min­den vállalattól két három újító készült fel, hogy átadja tapasz­talatait, felajánlja egy vagy több elfogadott újítását. A találkozót — mint említet­tük - a bonyhádiak szervez­ték, s ez annál is inkább figye­lemre méltó, mivel az 'iparág újításainak egyiharmadát a bonyhádiak adták be az utóbbi időben. H. J.-G. K.

Next

/
Thumbnails
Contents