Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-28 / 253. szám
ArtHPÜJSÁG 1981. október 28. • • ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mit vesznek figyelembe a nyugdíjmegállapításnál ? Sárszentlőrincről tették fel a kérdést: „1982-ben megyek nyugdíjba, s úgy tudom, hogy az előző öt évből a három legjobb keresetet biztosító évet veszik figyelembe. A jelenlegi munkahelyemen más munkakörben dolgozom, mint eddig. Napi 12 órás munkaidővel 16 forintos az órabérem. Előzőleg napi 9 órát dolgoztam, 18 forintért. Kérdésem, hogy a nyugdíj megálla- pitásánál melyik a kedvezőbb?” A Társadalombiztosítási Igazgatóság Tolna megyei kirendeltségének nyugellátási osztályvezetője, Földesi Józsefné válaszolt: „Az 1975. évi II. sz. törvény 44. §. (1) bek, szerint az öregségi nyugdíj összegét a nyugdíjazás évében a nyugdíj megállapításáig, valamint a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző öt naptári év közül az igénylőre legkedvezőbb három naptári év alatt a főfoglalkozás keretében elért kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. Ha a nyugdíjigénylő kéri, és ez számára kedvezőbb, akkor az öregségi nyugdíj megállapítható az öregségi korhatárnál öt évvel alacsonyabb életkort (férfiaknál 55., nőknél 50. életévet) megelőzően elért keresetek havi átlaga alapján is, ha a nyugdíjigénylő az említett életkor Betöltéséig rendelkezik legalább tíz év szolgálati idővel. Az említett öt naptári év közül azt a három évet lehet figyelembe venni, amelyben az igénylőnek naptári évenként legalább 180 naptári napra és a három év alfltt összesen 730 naptári napra munkabére volt; mezőgazdasági szövetkezeti tagoknál naptári évenként legalább a férfiak 150, a nők 100 munkanapot teljesítettek. Ha a nyugdíjigénylőnek előnyösebb, akkor az öregségi nyugdíj ösz- szegét a nyugdíjazás évét megelőző negyedik naptári év első napjától a nyugdíj megállapításáig terjedő idő alatt elért T elefonszámunk: 12-284 kereset havi átlaga alapján kell megállapítani. A nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámításánál figyelembe kell venni a főfoglalkozásban a nyugdíjazásig kapott minden olyan bér jellegű juttatást, amely utón a biztosított nyugdíjjárulékot köteles fizetni. Nyugdíjjárulékot kell fizetni a munkáltatótól kapott időbér, teljesítmény, havidíj, személyi fizetés, bérpótlékok és természetbeni juttatások mellett a bérköltség, a béralap, a jutalmazási keret, a részesedési alap terhére kifizetett prémiumjutalom, nyereségjutalom, stb. juttatás után. Egyes juttatások beszámítását pl. részesedés, jutalom, külön jogszabályok szabályozzák, melyek részletezésére itt nem tudunk kitérni. Abban az esetben, ha a nyugdíjigénylőnek a nyugdíj alapját képező átlagkereset kiszámítási időszak alatt (nyugdíjazás éve, és azt megelőző 5 év) nincs olyan három éve, amelyben 180 nap bérezett napja van, illetve a három év alatt nincs 730 bérezett nap, akkor a nyugdíj összegét, a munkáltatójánál az utolsó munkakörének megfelelő munkakörben foglalkoztatottak átlagos keresete alapján kell megállapítani. A levél írójának kérdésére konkrét választ adni nem tudunk, pontos adatok hiányában. Tájékoztatásul közöljük még, hogy a nyugdíj alapját képező átlagkeresetnél a nyugdíjigénylőnek a kedvezőbb éveket megjelölni nem kell, azt igazgatóságunk hivatalból kiszámítja. Külön kérelem csak akkor szükséges, ha a korhatárnál öt évvel alacsonyabb életkor szerinti bér alapján kéri nyugellátásának megállapítását.” Ha leadják a szolgálati lakást Farkasné Forgács Ilonától Paksról kaptuk a levelet: „1971. augusztus 1-én szolgálati lakásba költöztem, használatbavételi dijat nem fizettem. Jelenleg üresen akarom leadni a lakást, kérhetek-e valamilyen összeget?” A kérdésre dr. Deák Konrád válaszolt: „A tanácskérő levelében írtak arra utalnak, miszerint munkáltatójával (vagy volt munkáltatójával) szemben azon a címen, hogy részére az eddigi szolgálati lakását „üresen” visszaadja, jogos követelése nincs. Az 1971. július hó 1-én hatályba lépett — azóta több vonatkozásban módosított - lakásügyi jogszabályaink szerint, ha a bérlő munkaviszonya megszűnik, vagy a munkaköre (amelynek ellátása miatt részesült szolgálati lakásjuttatásban) megváltozik, a szolgálati lakásra kötött bérleti jogviszony is megszűnik, hiszen a szolgálati lakásra létesített lakásbérleti jogviszony általában függvénye a bérlő munkaviszonyának. Ha a lakásbérleti jogviszony megszűnése következtében a szolgálati lakásban jóhiszemű jogcím nélkül visszamaradt személy van, akinek az elhelyezéséről a vállalat tanácsi bérlakás biztosítása útján gondoskodik, a vállalat köteles a jóhiszemű személynek a tanácsi bérlakás után fizetett la- káshasználatba-vételi díjat megtéríteni. Ez a kötelezettség azonban csak akkor terheli a vállalatot, ha a szolgálati lakásra 1971. július 1-e előtt jött létre lakásbérleti jogviszony. A jobb megértés kedvéért: Ha a vállalat pl. 1969. augusztus 1-től munkaviszonyt létesített gondnoki munkakörben egy dolgozóval és ehhez gondnoki (szolgálati) lakást biztosít, a gondnoknak munkaviszonya azonban mondjuk nyugdíjazás következtében 1973. január 1- vel megszűnt, akkor megszűnt a gondnoki lakásra létesített lakásbérleti jogviszony is. A lakásügyi jogszabályok szerint a* ilyen volt bérlőt jóhiszemű jogcím nélkül visszamaradt személynek kell tekinteni. A vállalatnak szüksége van a gondnoki lakásra, ezért a volt dolgozóját tanácsi bérlakásban helyezi el. A tanácsi bérlakás után mindenképpen lakáshasználatba-vételi díjat kell fizetni, s hogy a volt dolgozót méltánytalanság ne érje, ezt az összeget a vállalat köteles volt részére megtéríteni, ismételten kihangsúlyozzuk azonban, hogy a fenti esetben is 1971. július 1. előtt létrejött lakáslbérleti jogviszonyról van szó. On e határidő után létesített lakásbérleti jogviszonyt o szolgálati lakására (azaz 1971. július 1-e után kapta a szolgálati lakást), tanácskérő levelében arról szó sincs, hogy ön most tanácsi bérlakásba kívánna 'költözni és ezért a tanács felé lakáshaszná- latba-vételi díjat kellene fizetnie. A szolgálati lakásért annak idején nem fizetett lakáshasz- nálatba-vételi díjat, semmiféle méltánytalanság nem éri tehát, ha most mindennemű térítés nélkül adja vissza üresen eddigi szolgálati lakását a munkáltatójának, vagy volt munkáltatójának." „Félretették” az inget az expóban Mittel'holcz Bélóné Szekszárd- ról írta: „Október 3-án, a reggeli órákban a Skála-expóban vásároltam. Egy inget is szerettem volna venni. Az árut az eladó kikapta a kezemből azzal, hogy ezt névre szólóan már eladták, s a köpenyébe dugta, majd eltűnt vele. A dolog nagyon bántott, annál is inkább, mert az eladó flegmán, udvariatlanul viselkedett. A dobozt, amiben az ingek voltak, az eladók a pult alá dugták.” Az eset kapcsán történt intézkedésről a Skála Szekszárd Áruház igazgatója', Mikóczi György tájékoztatott 'bennünket, s a vásárlót: „A kivizsgálás során megállapítottuk, hogy a panaszossal szemben az expóvásárunkban kiszolgáló dolgozónk helytelenül járt el. 'Nem jogosult a kereskedelem dolgozóija árut félretenni vásárló részére, ha azt előre nem fizetik ki és tulajdonjegyzékkel nem látják el. Ezt sajnos nem tartották be munkatársaink. Mindezt tetézi, az udvariatlan magatartás. Ezért dolgozónkat áruházigazgatói figyelmeztetésben részesítettem, s egyben kizártam az 1981. évi negyedik negyedévben folyósításra kerülő jutalom jellegű bér- kiegészítésből, mely negyedéves keresetének 10 százalékát teszi ki." A1/ VÁLASZOLUNK Történelmi emlékhelyek Kopogtatások Bács-iK'iskun, Csongrád, Szolnok és Veszprém megyében már fényképezik, felmérik a történelmi emlékhelyeket, s az év végéig az ország valamennyi megyéjéből megérkeznek az adatok a „'Magyarországi történelmi emlékhelyek 1832—1962” című országos kataszter összeállításához. A 'Magyar Munkás- mozgalmi Múzeum irányítja és fogja össze az új- és legúljabb- kori muzeológia VI. ötéves tervidőszakának egyik fő munkáját, történelmi emlékhelyeink központi nyilvántartását. Ezt a feladatot a tudományszervezési és informatikai 'intézet lis kiemelt témaként kezeli. A kataszter az 1832 és 1962 közötti időszak haladó társadalompolitikai irányzataival, mozgalmaival, harcaival, ezek jelentős eseményeivel és résztvevőivel — személyekkel, szervezetekkel, intézményeikkel kapcsolatos emlékhelyek és em. lékiművek fényképét, történelmi, topográfiai, művészeti, műszaki, bibliográfiai valamint fenntartási adatait tartalmazza majd. Jelenleg az adatoknak körülbelül nyolcvan százaléka már a múzeum birtokában van. Nagy részük a Magyar Partizán Szövetség 1978-ban végzettfelméréséből származik, és — korábbi helytörténeti gyűjtéseikből merítve - segítettek és segítenek a Hazafias Népfront megyei szervei is. — Ki az? — Én vagyok. — Gyere be. — Mit csinálsz? — Írok. — Kritikát? — Nem, most nem kritikát írok. Verset. — Írjál nekem is egyet. — Nicsak, ez nem is rossz gondolat. És miről írjak? — Valamiről. — Micsoda?... Egyébként igazad van. S nem is tudod, menynyire keményen. Valamiről még úgysem írtam soha. Mindig csak másról... mindig csak másról. * — Ki az? — Én vagyok. — Gyere be. — Találtam egy sípot. Fújhatom? — Miért pont itt, s amikor dolgozom? — Mert máshol nem hallja senki. Akkor pedig minek fújjam? — Nagy igazság. Magam is így lennék vele. — Hátha dolgozni is jobban tudsz majd tőle. — Ettől nemigen, de fújjad, hallgatom. — Szép? — Hát, olyan-amilyen. Közönséges Á-sip. Ehhez mérik a hegedű hangolását. — A csellóét is? — Azt is. — Ágiét is? — Igen, ha ugyan méri egyáltalán valamihez az a mihaszna. Hol találtad? — A kissublót alatt. — Ugye mondtam. — Amit te dolgozol, azt nem kell mérni semmihez? — Kéne, de nem Á-siphoz. Valami máshoz. De azt meg alighanem, én hánytam el valahol. — Megnézzem a kissublót alatt? — Hol?... Különben miért ne? Hátha ott van. Mért éppen ott ne lehetne? — Akkor menjünk és keressük meg. — Menjünk. Ennél fontosabbat úgysem tehetünk. * — Ki az? — Én vagyok. — Gyere be. — Mért kérded mindig, hogy ki az? — Megszokásból. Az ember sohasem tudhatja, hogy ki kopogtat. — Például most ki kopoghatott volna? — Hajaj, de nehéz. Van, ami bármelyik percben kopogtathat. — Miért mondod hogy ami? Aki kopogtat, az nem ami. — Mert az az egy, az sajnos: ami. — És kopogtat? Mint a fakopáncs? — Igen. Talán éppen úgy, mint a fakopács. — Piros a leje? — Hogy piros-e? Nem tudom. — Sose láttad? — Ha piros a leje, akkor biztos, hogy fakopáncs, és akkor ami. De ha aki, akkor az én vagyok. És most én kopogtam. — Legyen hála annak, aki a kopogtatásoknak is ura. ,,A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a halászati termelőszövetkezetek, valamint a mezőgazdasági szakszövetkezetek külön megállapodást köthetnek tagjaikkal olyan, közös munkaszervezetben teljesítmény alapján díjazott alaptevékenységhez tartozó fizikai munkák munkaidőn túli elvégzésére, amelyek egyébként nem tartoznak a tag munkaköri feladatai közé." Ezt mondja ki a mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter 17/1981. (IX. 29.) MÉM számú rendelete, megszabva azt is, hogy a munkakörön és munkaidőn túli munka elvégzésére fordított munkaidő nem haladhatja meg a tárgyévi munkamegállapodásban vállalt éves munkaidő 50 százalékát. A rendelet, amely a Magyar Közlöny idei 60. számában jeent meg, 1982. január 1. napján lép hatályba. Á munkaügyi miniszter 8/1981. (IX. 29.) MüM számú rendelete a másodállás, mellékfoglalkozás és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásról szóló korábbi jogszabályt módosítja, s e módosítás szerint a más munkáltatónál történő foglalkoztatáshoz szükséges engedély csak abban az esetben adható meg, ha a dolgozó a munkáltatójánál két éve munkaviszonyban áll, a dolgozó munkaideje a másodállásban, mellékfoglalkozásban és munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban nem haladja meg havonta együttvéve a törvényes munkaideje egyharmadát, fizikai tevékenység esetén annak felét. Előírja a rendelet, hogy a másodállást, a mellékfoglalkozást és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt mind a foglalkoztatónál, mind pedig a főállás szerinti munkáltatónál nyilván kell tartani, s hogy e foglalkoztatások hasznosságát a foglalkoztatónak, jogszerűségét pedig mind a foglalkoztatónak, mind a főállás szerinti munkáltatónak ellenőriznie kell. (Magyar Közlöny, 1981. évi 60. száma.) A bedolgozók foglalkoztatásáról szól a munkaügyi miniszternek — ugyancsak a Magyar Közlöny idei 60. számában megjelent — 10/1 $81. (IX. 29.) MüM számú rendelete, amely bevezetőben meghatározza, hogy mely munkáltató létesíthet bedolgozói munkaviszonyt és kik foglalkoztathatók bedolgozóként, valamint hogy milyen munkák elvégzésére létesíthető bedolgozói munka- viszony, szabályozza a munka elvégzésének helyét, előírja, hogy a munka kiadásával egyidejűleg meg kell határozni és a munkalapon rögzíteni kell a munka elvégzéséért járó díjazást, a rendelet melléklete pedig felsorolja, hogy a bedolgozó részére milyen rezsiköltségek térítendők meg. Kihang- súlyozandónak tartjuk, hogy a bedolgozónak kiadható munka- mennyiséget a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) kell szabályozni. Ez azonban negyedéves átlagban nem haladhatja meg a munka- viszonyban (tagsági viszonyban) álló dolgozókra meghatározott törvényes munkaidőben és a kollektív szerződésben megengedett túlmunka keretében elvégezhető munka mértékét.' A rendelet 1982. január 1. napján lép hatályba. A Művelődési Közlöny f. évi 19. számában jelent meg az a hivatalos közlemény, amely a munkajogi felelősséggel kapcsolatos ügyek törvényességi vizsgálatának megállapításait rögzíti, s amely szerint az ügyek mintegy egyhar- madánál túlzottan liberális szemlélet volt megállapítandó, de kiderült az is, hogy a kártérítési jogkört gyakorló vezetők egy része nem ismeri kielégítő módon a munkajogi szabályokat. A közlemény felhívja a munkáltatókat, hogy évente egy alkalommal vezetői szintű tárgyaláson értékeljék — a munka- fegyelem alakulásával együtt — a munkajogi anyagi felelősséggel kapcsolatos ügyek intézését, azok szabályszerűségét. Az előbbiekkel áll szoros ösz- szefüggésben a munkaügyi miniszternek ugyanitt megjelent 105/1981. MüM számú utasítása, amely szerint a munkaügyi döntőbizottság elnöke köteles rendszeresen — legalább kéthavonként — továbbképzés céljából munka- megbeszélést tartani a döntő- bizottsági tisztségviselők részvételével, a munkáltató pedig köteles elősegíteni és figyelemmel kísérni a döntőbizottsági tisztségviselők továbbképzését. Ez az utasítás a közzététele napján hatályba lépett. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Bormúzeum Badacsonyban Badacsonyban, a bazaltsziklák szomszédságában a Badacsonyi Állami Gazdaság bormúzeumot rendezett be. Használati tárgyak, eredeti dokumentumok, fényképek és grafikonok adnak szinte teljes képet a bortermelés 2000 évéről, a történelmi borvidék múltjáról.
