Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-28 / 253. szám
1981. október 28. Képújság 5 Műtráava* ^ évszázada használják rendszeresen tóanyagú műtrágyák nélkül nem tudott volna élelmiszergazdaságunk 8 lllli a mezőgazdasági üzemekben a műtrágyát, a ta- kimagasló termelési eredményeket, hozamokat elérni. írásainkban a laj erejének pótlására. A műtrágyák jelentős része olefinszármazék, de műtrágya felhasználásáról, az ellátás helyzetéről - és szervezett for- felhasználnak ásványi anyagokat is — főleg vivőanyagként. A nagy ha- máiról adunk áttekintő képet. AGROKER Magas készletek kálisóból Újdonságok: TITJWÍT* Itliphokal Nitrogén, foszfor, káli és a többiek Magasabb és kiegyenlítettebb a termés Műtrágyózósi javaslat — mini számitógéppel Az élelmiszergazdaságok az AGROTRÖSZT megyei AGROKER vállalatai szolgálják ki, feladatkörükbe tartozik a műtrágya- és o növényvédőszer-ellá- tás is. Évek hosszú során tapasztalhattuk, hogy a Tolna megyei mezőgazdasági üzemeket pontosan, a rendeléseknek megfelelően látják el különféle hatóanyagokkal. A talajvizsgálatok bevezetése, általánosabbá tétele óta szakszerűbb a mezőgazdasági üzemekben a munka, ám az is megfigyelhe- tő, hogy a növekvő terméseredményekkel arányosan a műtrágya fölhasználása is emelkedik, íme egy példa. Tíz évvel ezelőtt, 1971-lben nitrogéntartalmú szerekből, foszforkészítményekből és kálisóból összesen 60 800 tonna hatóanyagnak megfelelő mennyiséget adtak el, míg idén pontosan 78 ezer tonnát. A hatóanyag megoszlása 1980-ban a következő volt: N: 29 451, P: 18 262, K: 30 584 tonna. iHa a mezőgazdaságilag művelt területre vetítjük a fel- használást, akkor kiderül, hogy egy hektárra 286 kilogramm hatóanyagot használtak, míg ha a szántóföldekre számítjuk, akkor 359 kilogrammot. A megyében felhasznált ösz- szes műtrágya 31 százaléka az agrokémiai társulásokon keresztül kerül ki a földekre, e társulásoknak természetesen tagja az AGROKER sőt, alapítója, kezdeményezője volt létrehozásuknak. Idén a nitrogén tartalmú szerékből várható emelkedés, míg a foszforfelhasználás az 1980. évi szinten marad. Viszont a káli műtrágyák hatóanyag fel- használása csökken. Érdekes módon a talajvizsgálatok derítették kí, hogy nem szükséges A megelégedés jellemezte a társulati 'ülést Pakson, október 16-án, az agrokémiai gazdaságii társaságnál, mondja az üzemvezető, Feil Ferenc. iMinden szempontból hasznos, gazdaságos a tevékenységük. A közvetlenül mérhető haszon: kiküszöbölték a fölösleges szállításokat, ez a megtakarítás évente 100 ezer tonnakilométer. Sokat jelent a társuló gazdaságoknak O'z is, hogy a vagonkirakáshoz nem kell kocsit használni. Az új paksi vasútállomás mellett, saját iparvágánnyal kiépített telephelyen közvetlenül megvalósul a kirakás, a tároláshoz. Gyorsabb is így a kirakodás. Segítenek egymásnak a gazdaságok a műtrágya 'kiszóró sáoly sóik káiisót kiszórni, mint korábban. így, az előzetes adatok szerint négyezer tonna kálisó „megtakarításával" lehet számolni, úgy, hogy a termőföld „nem igényli" ezt, a növény- kultúrák magas hozama ellenére sem. Karbamidból az import- korlátozások miatt tavasszal ellátási nehézségek voltak átmenetileg, ezért szükségessé vált a hazai gyártóktól átcsoportosítást kérni, a meglehetősen szűk lehetőségek ellenére. Az importált karbamiddal is bajok voltak. A szennyezettsége miatt a felhasználók általában húszszázalékos árkedvezményben részesültek. Az agrokémiai társulások, illetve egyezményük következményeként a nitrogénműtrágya felhasználása, a karbamid tekintetében mégis 41 százalékkal magasabb volt, de várható hasonló arányú növekedés 1982-ben is. Afosz- fonműtrágyá'kból egész évben folyamatos, jó volt az ellátás. Sőt: lehetőség van az esetleges pótlólagos rendelések azonnali kielégítésére is, tehát még az ősziekhez, ahol nem vetettek el, fel lehet használni. Kálisó- ból olyan jó volt az ellátás, hogy egyes időszakokban 15 százalékos árkedvezményt adtak a vevőknek. A káliműtrágyákból vannak bőséges készletek, és azt ajánlják az AGROKER szakemberei, hogy már most vásárolják meg, hiszen a betakarítás után van szabad szállítóeszköz és mindenütt 'jól tudják ezt a műtrágyát tárolni. Jövőre az összetett és kom- lex műtrágyák választéka szűkül, kevesebb lesz az imiport, de a hazat gyárak termékei azonos értékűek. A gyárak mind ban, ez a másik általánosan jellemző tény. A segítségnyújtás mindig a szabad kapacitásoktól függ: ésszerűen kihasználják a gépeket. A felhasznált műtrágya 80 százalékát közvetlenül a telephelyről viszik el szórókpcsikka! a táblákra. Szabadban is történik tárolás az iparvágány mellett, de 8322 tonna- műtrágya mindig fedél alatt van, a hatalmas tárházat nyolcmillió forintért építtette az agrokémiai társaság. Érdekes adatok ezzel kapcsolatban: tíz és fél méter magasságig tudják fölvinni az anyagot a tárolóban. A csarnokszerű épület hossza 66 méter, szélessége 27. Négy hektárnyi ez a bázis, tehát a társaság paksi telephelye, s innen el tudnak látni mennyiség, mind határidő tekintetében megbízhatóak. Az utóbbi időkben a gazdaságok megrendelése egyre inkább megközelíti a tényleges felhasználást. Ez a tény jelentősen elősegíti, hogy a vállalat a gyárakkal, külkereskedőkkel pontos, megbízható szerződést tudjon kötni. Ennék köszönhető az is, hogy egyre újabb termékeket tudnak ajánlani. A mikroelem és levéltrágya tekintetében a választék bővült, új termékeket hoztak forgalomba. Újdonságként jelentkeztek idén a VOLIGOP—2, a TITAVIT, a Sequestren talajkondícionáló készítményekkel, a Niphokal levél- és tafajtrágya alkalmazását is megkezdlték a megyében. A jövő évi ellátás javítása érdekében máris megkezdték a műtrágyák kiszállítását a.z üzemekbe, várhatóan a Tolna megyéi üzemek 1982-es első negyedévi rendeléseinek 55—60 százalékát tudják előre kiküldeni. Jelentős fejlődés volt a kiskereskedelmi üzleték ellátásában is. Próbálkoztak a kisebb csomagolású műtrágyák forgalmazásával, ez a vevőknek nem tetszik - főleg magasabb ára miatt, ezért a kistermelők is 'inkább az 50 kilós zsákolását kérik. 1980-iban a kiskereskedelmi hálózatban 7,5 millió forint értékűt, idén pedig 10,3 millió forintot érő különféle műtrágyát juttattak a kisgazdaságokba, háztáji kertekbe felhasználásra. A bolthálózatot feltöltötték, hatszáz tonna különféle műtrágyát küldtek o megye boltjaiba, a legtöbbet a szekszárdi Skála kertészeti áruházába, kétszáz tonnát. hat termelőszövetkezetet meg egy nagy állami gazdaságot, összesen 28 ezer 500 hektárt, a szükséges hatóanyagokkal. Az évi műtrágyaforgalom várhatóan 20 ezer tonna lesz az idén. Nincs nagy növekedés a fel- használás mennyiségét illetően, de ezek a gazdaságok azelőtt is a megyei átlag fölött jártak műtrágyázásban, talajerő-pótlásban. A folyamatosság, a gyorsaság és a műtrágya tárolásának javítása mind arra vezet, hogy minőségben Viszont van előrelépés a műtrágyázásban. Ez ugyancsak gazdaságosságot ’ jelent, ha nem mérhető is közvetlenül a haszon. A paksi agrokémiai gazdasá- , gi társaság tagjai: a Paksi Állami Gazdaság (vállalta az irányitó szerepét is), továbbá hat mezőgazdasági termelőszövet, kezet, Pakson a Duna menti Egyesülés Tsz, az Aranykalász Tsz, a Szabadság Tsz, továbbá a dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Tsz, a madocsa'i Igazság Tsz, a németkéri Haladás Tsz. A fejlesztéssel kapcsolatban megemlítette Feil Ferenc üzemvezető, hogy újabb tárház építését nem tervezik, .mivel a jövő a folyékony műtrágyák alkalmazására való áttéréshez vezet. Amikor szükséges lesz, a folyékony műtrágya tárolásához, lilletve felihasználásához fejlesztik majd telephelyüket, paksi bázisukat. G. J. Évekkel ezelőtt csupán azt tartották szem előtt a szakemberek, hogy a búza, a kukorica, a szőlő hány mázsa műtrágyát igényel területegységenként. Azt nem sok helyütt Vizsgálták, hogy a talajnak milyen a tápanyagkészlete, vagy hogy az elővetemény mennyit vont ki a földből. Az eredmény: az agyonműtrágyázott talaj tönkrement, s ráadásul nem biztos, hogy a növények azt a tápanyagot kapták, amire szükségük volt. A talaj tápanyagtartalmának vizsgálata 1978 óta minden mezőgazdasági üzemben kötelező, a munkákat a Tolna megyei Állami Gazdaságok Szak- szolgálati Állomása végzi. Az üzemekkel három évre szóló szerződésük van, háromévenként vizsgálják a talajokat. Ez pedig úgy történik, hogy 6 hektáronként a szántott rétegből átlagmintát vesznek, az ültetvényeknél ennél több, a szőlőnél két, a gyümölcsösnél pedig 3 rétegből, mégpedig géppel és kézzel. A mintát alaposan átvizsgálják, s 14 paramétert határoznak meg. Nézik többek között a foszfor-, kálium-, kalciumtartalmat, s azt is, menynyi a cink, vas, mangán, vagy éppen a szénhidrátok beépülését, a cukortartalom növelését a virág termékenyülését elősegítő bór mennyisége. Az, hogy melyik elem hiányzik elsősorban, a talaj típusától függ. Homokon általában jellemző a mangánhiány — ez sárgulást okoz. A csernozjom talajokon Tamási környékén vashiány mutatkozik, ami a Dalmand környéki erdőtalajokon nem fordul elő. Egyre nagyobb problémát okoz a relatív mikroelemhiány: a foszforral túltrágyázott táblák vas-, téz- és cinkfelvétele akadozik, emiatt a kukorica levele például sávosan csíkozott, s a növény kezdetben lassan fejlődik. Éppen ezért táblánként adják meg, hogy mennyi nitrogén, foszfor, kálium és mikroelem adagolandó — figyelembe véve persze a termesztett növény tápanyagigényét. A műtrágyázás-javaslatot az állomás szakemberei az eddigi legmagasabb termésátlagnak megfelelően adják az üzemekTöbb mint tíz éve alakult Szakáidban a Hőgyészi Állami Gazdaság gesztorságával az agrokémiai társulás, öt termelőszövetkezet csatlakozott, így napjainkban harmincezer hektár föld — ebből húszezer szántó — műtrágyázásáért felelnek. A gazdaságok három évenként végeztetnek a Szekszárdon dolgozó agrokémiai állomással talajmintavételt, ahol kidolgozzák, hogy melyik terület menynyi műtrágyát igényel. Ennék dz ajánlásnak az alapján rendelik meg a gazdaságok a társulástól a munkát. nek, de nemcsak akkor határozzák meg a kiszórandó műtrágya mennyiségét, amikor éppen a vizsgálat esedékes, hanem a két vizsgálat közötti években is. A talajvizsgálatok mellett levélanalízist is végeznek, évente átlag 15 üzem kéri ezt, mégpedig májusban a búza kora tavaszi fejtrágyázása és a kalászoláskor esedékes fejtrágyázás idején. Levélanalízist készítenek levéltrágyázás előtt, az ültetvényeknél a következő évi komplex trágyázásia készül javaslat. Különösen felhívják a figyelmet a szervestrágyázás jelentőségére, hisz csak megfelelő talajösszetételben hasznosul jól a műtrágya. Műtrágyákkal kapcsolatban az elmúlt években minőségi kifogás is felmerült: nem volt annyi hatóanyag benAz idei évben 249 vagon hatóanyagot rendeltek a szakágiaktól. (Ebből az első negyedévben 97, a másodikban 37, a harmadikban pedig 57 vagon kiszórását végezték el. Az év utolsó három hónapjában pedig ismételten 57 vagon műtrágyát rendeltek a gazdaságok. IMíint münden munkánál, itt is van gond. Panaszkodnak a társulásnál, hogy nem megfelelő a szállítási ütem.: Az év elején nitrogén hatóanyagból a felhasználási idő után érkezett meg a rendelt mennyiség. A mostani időszakban pedig a nük, mint amennyit szabvány szerint tartalmazniuk kellett volna. Az állomáson elvégezték a vizsgálatot, ezt dokumentálták, s végül a termelőüzem és a gyár megegyezett: olcsóbban adták a gyenge minőségű műtrágyát. Az állomás szaktanácsait az üzemek mindenütt betartják, ha nem ezt tennék tápanyaghiány lépne fel a talajokban. Mióta rendszeresen figyelemmel kísérik a talajok tápanyag-ellátottságát, magasabb és kiegyenlítettebb a termés. A szakszolgálati állomás hat állami gazdasággal és 63 mezőgazdasági szövetkezettel van kapcsolatban, ez azt jelenti, hogy 70 ezer hektár terület tápanyagszintjét vizsgálják, s adnak javaslatot a műtrágya helyes alkalmazására. triplefoszfát 46 százalékos kon- centrátum hiányzik. Van helyette 18 százalékos, de abból háromszoros mennyiség kell a földekre, így természetesen sokkal több munkával lehet csak elvégezni a trágyázást. — összességében jó az ellátás — mondják Szakályban. Csak helyenként az import anyagok nem érkeznek meg időben. Eddig sikerült minden esetben azonos anyaggal pótolni a hiánycikkeket, így a gazdaságok nem nagyon érezhették meg az agrokémiai társulás gondjait- Pj A társulás haszna Az IBM-számitógépbe csak az új adatokat Talajbemérés: meghatározzák a foszfor- és kell betáplálni káliumtartalmat Harmincezer hektárért felelnek
