Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-28 / 253. szám
1981. október 28. Képújság 3 A hústermelés helyzete, feladatai Tolna megyében Terjeszteni keli az energiatakarékos módszereket Tolna, GÉM Ipari Szövetkezet Kommunisták a szocialista brigádokban Szépek a borjak a dunaföldvári Virágzó Mgtsz központi ma jorjában Kaposváron rendezték októ. bér 8-9-én a XIV. állattenyésztési tudományos napokat, „A gazdaságos hústermelés nőve. lésének feladatai" témakörben, dr. Horn Artúr akadémikusnak, a MAE Állattenyésztők Társasága elnökének vezetésével. A tudományos ülésszakon elhangzott előadások, kiegészítő referátumok és hozzászólások tájékoztatást adtak hústermelésünk jelenlegi helyzetéről és körvonalazták ezzel összefüggő feladatainkat a tenyésztés, tartás, takarmányozás területén. A belföldi ellátás mellett nagy gondot kell fordítani; az exportkötelezettség teljesítésére. Ahhoz, hogy a külföldi piacokon versenyképesek lehessünk, javítani kell a termékek minőségét, növelni a munka hatékonyságát és csökkenteni kell az egységnyi termékre jutó költséget. SZARVASMARHATENYÉSZTÉS Az időszerű feladatokat és «- megyénkre adaptálva — a következőkben lehet meghatározni. Tenyésztéspolitikánk változation. A speciális hasznosítási irányoknak megfelelő szakosodás útján kell tovább haladni a nagyüzemekben. Ezen belül nem cél a tejtermelő-állomány növelése, hanem a fajlagos hozamszint emelésével, a teljesítőképesség gazdaságos kihasználásával kell megtermelni a szükséges tejmennyiséget, viszont növelni kell a húshasznú tehénállományt. A beruházási lehetőségek korlátozottak, így nem a költséges új férőhelyek építése, hanem a meglévő — különösen az iparszarűen termelő telepeken rendelkezésre álló - férőhelyek maximális kihasználása a cél. iNövelni szükséges a szelekció hatékonyságát, figyelmet fordítva a korábbi tenyésztésbe vételre, valamint a hizlalásra szánt üszők elő'hasznosítására. 'Fontos követelmény, hogy a szaporodásbiológián munka tökéletesítésével növeljük a szaporulatot, a ta'rtási és egészségügyi viszonyok javításával pedig csökkentsük a felnevelési veszteségeket. Parancsoló szükségszerűség, hogy szüntelenül fokozzuk az ágazat jövedelmezőségét, az export gazdaságosságát az áru minőségének javításával, a hatékonyság növelésével, a költségek csökkentésével. Különösen ezzel összéfüggő kívánalom, hogy a szarvasmarhák takarmányozását jó minőségű tömegta- karmámyokra alapozzuk, a melléktermékeket szakszerűen hasznosítsuk, az ágazatban felhasznált kukoricát szárítás nélkül tároljuk. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a gyepterületek kihasználására, így lehetőség nyílik a takarmánytermő szántóföldi területek csökkentésére. A SERTÉSTENYÉSZTÉSI SZEKCIÓ VITAULÉSE A gazdaságos és intenzív termelésnek, a jó minőségű, egységes áru előállításának kiemelkedő feltétele a megfelelő tenyésztési program kialakítása és annak szilárd tenyésztési fegyelemmel való betartása'. Ez a feltétel általánosan ismert ugyan a szakemberek körében, de a tenyésztési eljárások hibáira visszavezethető gazdasági károk (állományok leromlása, szaporaság csökkenése, stresszérzékenység fokozódása1, heterogén végtermék) miatt ilyen vonatkozásban több előadásnak volt hangsúlyozott mondanivalója. Az állományok termelőképes, ségének növelésében jelentős szerepe van az anyai vonalak mellett a megfelelő apai vonalak kiválasztásának. Sertéseknél a heterózishatás kihasználásának ez nélkülözhetetlen feltétele. Ebben segítséget nyújthat a dr. Klosz Tamás által 'ismertetett, a keresztezési vonalak kialakítására végzett kísérletek eredménye, ugyanúgy mint a Kováah Gábor előadásának témájaként szereplő ha- lotán teszt alkalmazása, amely a stresszérzékeny egyedek kiszűrését teszi lehetővé. A másik témakör az okszerű takarmányozásnak, az egészséges tartási és felnevelési feltételek megteremtésének lehetőségeit és szükségszerűségét ölelte feli. Ebben a témakörben dr. 'Fekete bajos egyetemi tanár ismertette a tenyész'kocák túikondíciójából eredő szaporodásbiológiai problémákat. Ilyen természetű hibák megyénknek is több üzemében fordulnak elő. Or. Kovács Ferenc akadémikus többek között a helytelenül tárolt nedves kukoricában felhalmozódó toxin káros következményéjre irányította rá a figyelmet: Megyénkben a megelőzés szempontjából van ennék különös jelentősége. Előadása további részéből ki kell emelni a kistermes, egyszerre üríthető létesítmények kialakításának, ezáltal a fertőzési lánc megszakításának a fontosságát, egyúttal a jó levegő biztosításának szükségességét. Az energiatakarékps és al- mozásos épületek tervezésének előtérbe kerülését ismertette Demeter Kálmán, majd Széles István körvonalazta a vizenyős (PSE) húsok okozta húsipari problémákat és utalt az értékes húsrészek aránya alapján történő minősítés bevezetésének fontosságárai Dr. Kovács József egyetemi tanár, vitavezető a nagyobb — állatonként 4 köbméter — légterű épületek kialakítását sürgette, továbbá felhívta a figyelmet — többek között a hús minőségét károsan befolyásoló kíméletlen tartási és szállítási körülmények megszüntetésének szükségességére. Nyomatékosan emelte ki az ember és a lelkiismeretes munka szerepét az állattenyésztésben, kiemelten méltatva az állatgondozók és középvezetők tevékenységének jelentőségét az elérhető eredményekben. JUHTENYÉSZTÉSI SZEKCIÓ A vágójuh értékesítési lehetőségeit legfőképpen annak minősége határozza meg a külpiacon. A hús elzsirosodása, erősen faggyús állapota különösen hátrányos feltételeket teremt. Jó minőségű árukínálat esetében is kedvezőtlenek lehetnek számunkra a Közös Piac (EGK) tagországaira! előírt beviteli korlátozások. Az igényeknek megfelelő hús- minőség elsősorban a takarmányozási feltételek javításával, kiegyenlített, azonos összetételű — úgynevezett monodiétás — takarmányozással látszik elérhetőnek. A bárányhizlaláshoz legalkalmasabb tápok összetételére nézve további útkeresés és kísérletezés folyik. A hús elrsírosodásának csők-- kentésén túlmenően javítani kell a takarmányozás költségszintjét is. Jelenleg kg-onként 23—25 Ft-ot ér el a> bárányhizlalás takarmányköltsége. fajta tekintetében ugyancsak útkeresés folyik. Nagyobb állományokban célszerűnek látszik a fésüsmerinó tenyészutánpót- lás szükségletén felüli anya és jerkeállományt hústípusú (Suffolk, Dorset horn, Feketefejű német hús) kosokkal termékeny!, teni, kimondottan áruanyag előállítása céljából. Tartástechnológia vonatkozásában még sok a tennivaló. A szopósbárányok elhullásának csökkentése érdekében elsősorban az ellető hodályokban kell rendet teremteni. Az elletőho- dályokban az elletéshez szükséges feltételeket (víz, villany, eiletőboxok, rácsok, bárányóvoda) maximálisan biztosítani kell. A többi épület lehet szerfás, olcsón kivitelezhető hodály. Rontja a gazdaságosságot a rendkívül nagy elhullási arány, különösen a növendék és a felnőtt állományokban. Nemcsak ajánlatos, hanem szükséges is a rendszeres bonitálós és selejtezés elvégzése, miáltal a beteg és öreg egyedek kiszűrhetők, a vágójuh-értékesítés feltételei pedig javulnak. A tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezetben kereken két évtizedes hagyományai vannak a szocialista brigádmozgalomnak. Hatvanegyben indult versenybe az első kis kollektíva — a Gábor Áron brigád - a szocialista címért, öt évvel ezelőtt elsőként — és a megye ipari szövetkezeti mozgalmában egyedül - megkapta a „Népköztársaság Kiváló Brigádja” kitüntetést. Némi nosztalgiával beszél ezekről az időkről Szilák Mihály pórttitkár. Ugyanis ő maga is, sok éven keresztül tagja volt a brigádnak, ám ma már, [leosztása miatt nem lehet brigádtag. Ez nem jelenti azt, hogy „kívül lenne” a mozgalmon, hiszen az alapszervezet, a vezetőség irányítja a szocialista brigádokban dolgozó kommunisták munkáját.- A szövetkezet dolgozóinak 12 százaléka párttag. A szocialista brigádmozgalom résztvevőinek azonban 17 százaléka tagja az alapszervezetnek - mondja. — És ha még hozzászámítjuk azt a nyolc kommunistát a szövetkezet elnökétől a versenyfelelősig, aki nem lehet brigádtag, ám közvetlenül foglalkozik a verseny szervezésével, az arány kereken 20 százalék. A brigádvezetőknek egyharma- da tagja a pártnak.- A brigádok munkájának értékelésénél, a címek adományozásánál teljesen objektív a megítélés: a kollektíva milyen vállalásokat tett, hogyan teljesítette azokat, mennyiben segítette elő a szövetkezet előtt álló feladatok megvalósítását — így Biber László elnök. — Az értékeléskor, elbíráláskor soha sem nézzük, pontoSSbban: nem alapja az értékelésnek, hogy hány kommunista dolgozik a brigádban. Kizárólag a teljesítmény, a mozgalom hármas jelszava jegyében végzett munka, a tanúsított magatartás a mérvadó. Ám ha utólag, mégis megvizsgáljuk a párttagok tevékenységét, kiderül, hogy azok a brigádok működnek a legjobban, ahol nagyobb a párttagok aránya. A „Szövetkezet Kiváló Brigádja" címmel legutóbb két kollektívát tüntettünk ki. A forgácsolóüzem „Latinca Sándor" szocialista brigádja az egyik — kilenc tagjából négy a párttag. Az autószerviz „Wankel” brigádja tagjainak Gáncs János kereken egyharmada tagja a pártnak. A szövetkezet pártszervezete évenként tavasszal taggyűlésen értékeli-elemzi a szocialista brigádmozgalmat, ősszel vezetőségi ülésen tűzik napirendre. Itt foglalkoznak a mozgalomban részt vevő párttagok tevékenységével, adják ki az új feladatokat, pártmegbízatásokat. Van, aki az újítómozgalom segítését kapja feladatul, van, aki a munkafegyelem megszilárdításában való közreműködést, mások meg azt, hogy nézzenek körül jobban munkahelyükön, kit, kiket lehetne még bevonni a mozgalomba. Ezt kapta egy 1977-ben tartott taggyűlésen Gáncs János lakatos is. Nyugdíjazások, áthelyezések miatt a lakatosműhely szocialista brigádja szétesett. Gáncs Jánost bízta meg a pártszervezet, hogy szervezze újjá a brigádot. Hamarosan meg is alakult a „Lenin" szocialista brigád. — Nem volt nehéz feladat, hiszen jómagam 1968 óta vagyok tagja szocialista brigádnak — mondja. — Mi, szocialista brigádban dolgozó kommunisták a sokféle tennivaló közt arra is kaptunk pártmegbízatást, hogy az arra alkalmas embereket beszervezzük a brigádba. Most is folyamatban van egy lakatosnak a fölvétele. A pártszervezet meg lehet elégedve a munkámmal, gon-- dolom ezért választottak tavaly Egresi Józsefné be az alapszervezet vezetőségébe. Termelési felelős lettem, egyben vezetője a gazdaság- politikai munkabizottságnak. A gazdaságpolitikai munka- bizottságnak mind a hét tagja szocialista brigádban dolgozik. A brigádmozgalomban részt vevő kommunisták közül soknak van egyéb pártmegbízatása is. Munkásőrök, tagjai pártvezetőtestületnek, KISZ-bizottságnak, községi, járási pártbizottságnak, KISZ-alapszervezeti vezetőségnek, stb. Egresi Józsefné elektroműszerész — a szocialista brigádban egyedül párttag - tavaly Gáncs Jánossal együtt lett „újonca" a pártszervezet vezetőségének. Hegedűs József a présműhely „Petőfi" brigádjának vezetője — két éve kapta feladatul a brigád megszervezését — parancsnoka a GÉM munkásőr-rajnak és tagja a járási pártbizottságnak. A szocialista brigádokban működő kommunisták nemrég feladatul kapták, hogy aktívan működjenek közre az ötnapos munkahétre való áttérés előkésztésében. — Sokat beszélgettem munkatársaimmal — mondja Egresiné - és ennek alapján javasoltam a vezetőségnek: lévén nálunk jó néhány kisgyermekes anya, vezessük be, kinek, kinek a lehetőségei alapján, már minthogy mikorra viheti az óvodába, bölcsődébe a kicsiket, a lépcsőzetes munkakezdést. Elfogadták. Sikerült egy jó kis kollektívát összehozni itt a présműhelyben - vélekedik Hegedűs József. — Ezekre a srácokra mindig lehet számítani. Itt is, és a társadalmi munkában is. — Jóskának tekintélye van köztünk — mondja Kövesd i Péter, a „Petőfi” brigád egyik tagja. — Az első a murkában, különösen, ha valami nehéz feladatot kell elvégezni, de ha beszélgetés közben fölmerül egy-két kül- vagy belpolitikai kérdés, rendszerint az ő véleményét fogadjuk el. A tolnai GÉM párt-alapszer- vezete 1980-ban két új taggal gyarapodott. Tófalusi Józsefnét és Németh Lajost vették föl a pártba. Az előbbi a „Radnóti Miklós", az utóbbi a „Wankel" szocialista brigád tagja. J. J. Az élelmiszeripari nyugdíjasok helyzete Az ÉDOSZ nagy munkára vállalkozott: hozzávetőleg 30 ezer élelmiszerpari nyugdíjas helyzetét vizsgálta meg úgy, hogy a vállalati szakszervezeti bizottságok tagjai és megbízottai, a szocialista brigádok tagjai és a vöröskeresztes aktivisták csaknem mindegyikükkel beszéltek. Tájékozódtak életkörülményeikről és sorra vették javaslataikat. Az ÉDOSZ elemzése szerint a nyugdíjasok életét, helyzetét több szempontból meghatározza az, hogy miképpen alakul kapcsolatuk — jelenleg is — régi munkahelyükkel. Minden ötödik nyugdíjas visszajár vállalatához, időszakos munkát vállal, mindenekelőtt a feldolgozási főszezonban. Mindössze 10 százalékuknak szakadt meg minden kapcsolata az üzemekkel, elsősorban — amint a vizsgálat megállapította — elköltözés vagy az üzemtől való nagyobb távolság miatt. A vizsgálat foglalkozott egészségi állapotukkal is. Orvosi ellátásra, gyógykezelésre szorul az idős emberek csaknem fele — az adatok szerint 41 százaléka —, és az ellátással általában elégedettek. Az átlagosnál több törődést és figyelmet érdemelnek az egyedül élő és beteg nyugdíjasok, ők a vizsgálatot végzőktől is kérték a nagyobb segítségét. Az ÉDOSZ- hoz tartozó nyugdíjasok mintegy 10—15 százalékáról van szó. Közülük sokan részesülnek A felmérés szerint a nyugdíjasok mintegy negyed része veszi igénybe a szakszervezeti üdülést — elsősorban a gyógy- vizes beutalók iránt nagy az érdeklődés, s ezt csak részben tudják kielégíteni. Kérték az idős emberek, hogy a nagyobb vállalatoknál a szakszervezeti bizottságok mellett hozzanak létre nyugdíjasbizottságot, így még szorosabbá lehetne tenni a régi munkahely és a régi dolgozók kapcsolatát. (MTI)
