Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-27 / 252. szám
1981. október 27. Képújság 3-----■ ....... ......................................—------------------------~-------------------------------P atikacentrum Korszerűsítés, új lehetőségek A biztosítás Jövő évi változásai — Évekre elég ez a tengernyi gyógyszer — sztailbdt ki a szóimon a mondat, aimlilkor a jóikéira, galériás gyógyszerrak- tárban, nézelődtem. — 142—3144 napira, javított ki 0 szakember preoiziitásával dr. László Vílktoir, a megyei gyógyszertó rlcözpont igazgatója. — Nagyjából: ennyi idö.e elégendő- VafiKtHétdaal 'kell' rendelkeznünk, s a- gyakorlatban: is ez alatt c'seirélőd'ifc ki az itt tárolt mennyiség. A hatos úthoz vezető deltától1 másfél, száz méterre tavaly tapasszal vette birtokból a vállalat az új épületkomplexumot. Azóta sikerült „béllakmii”. Kisebb hibáik néha akadtak, ítt- o'tt esőkor becsorgott a. víz, de már ezek java: réisze megszűnt, s münden dolgozó otthoni érzi magáit. A raktár ma1 az, országban a legkorszerűbb. Egyik oldalon behozzák a hafallmas ládákban, dobozokban* érkező ezernyi medllónáit, s azt fürge* tar- gonicáklkali rakják fel. a* hat méter magas pofcsorokra, A túloldalán pedig, mór kisebb dobozokban, ikerül az asztalsor- ra, aiho'f a megye negyvenhat gyóg yszeríá rónak m e g rend elésé alapján, állítják össze a csomagokat., A forgalomtól beszélgetünk. — 1977 óta — attól van érvényben az új rendszer, hogy a gyógyszereknek csak, egy árai azaz csak térítési dija van — évente átlóig 10 százainkkal több gyógyszer fogy. Ez egyébként1 nem hazai1 specialitás, mondhatom nyugodtan, világ- jelenség. Tolnában, egyébként most ez az emelkedés szerencsére mérséklődik, Tavaly csak kilenc százalék volt, az idén pedig az ellső háromnegyed évben, mindössze öt százalék. , — Megcsappannak az otthon» miiniilpaítikák készletei ? — Erre nincs adat, de abban biztos vagyok, hogy rengeteg gyógyszer hever a, lakásokban. Gyógyszerészeink évente több száz ilyent vizsgálnak át, s elképesztő, hogy mennyi régit lejárt, romlott anyagot találnak ilyenkor, — Az orvosok felírják, mi meg saját belátásunk szerint es|szük, vagy eltesszük. — Az a, legrosszabb, hogy ismét egyre jobban terjed a „szomszédasszony ajánlotta” állápon, a gyógyszervásárlás. És ez nemeseik azlt 'idézi elő, hogy indolkofaflainüll, veszik aiz áránál valójában sokkal többet érő orvosságokat, hanem, a fölöslegesen szedett gyógyszer a szervezetre >te káros. — Milyen szerek fogyása nőtt mostanában? — A szívre és az érrendszerre hatókból, az idén, 28,8 szá- zalélklká!' többét vittek el: a gyógyszertárakból!, mint, tavaly, hasonló idő alatt. Egyébként a hallá lozáisók okai között is ez szerepel: a leggyakrabban. — Az altatóikról mit mutat a stat:ils1zítjikái?i — Az iS több, fogyott, de kevesebb, mint 3 százalék volt a> növekedés,. — Hallottam, hogy az antibiotikumok helyett új készítményeik kerültek előtérbe. — Nem helyettük, hanem mellettük aillkallmaznak sikeresen új sziuilíonaimlild készítményeiket, De az antibiioltilkumok- ból1 is jóval, több fogyott, mint tavaly— És szabályozható a gyógyszerfogyasztás? Na, nem olyá'n durva módszerekre gondolok, mint amivel1 ai pékek szoktattak lé minket a sóskiifllirőll már- milnS, hogy keveset sütnek,.. — Valamelyest. Egészségne- velő előadásokkal. S azzal, hogy egyre jobb az orvosok és a gyógyszerésziek közötti' káp- osolalt. Főleg, a gyógyszerismertető 'hálózatiunk, amit tavaly szerveztünk meg, sok segítséget jelent mindkét réslzen. Egyébként érzésem szterimt ez. is segített a, gyógyszerforgalom növekedésének mérsékli ődésében. * 'Két éve fotókkal szerettem volna bemutatói!, hocfyain dolgoznak a gyógyszervizsgáló laborban. Akikor mégi a réigii helyen voltaik, a mostanihoz képesít nyomorúságos körülményeik között, s már készülitek a költözik,ödésre. Végül abban állapodtunk meg, hogy majd az új helyem találkozunk. Ez ai randevú most jött létté. S a helyszín, a központ első emejtetén egy valóban korszerű laboratórium, A műszereik:, oslil'logó üvegedényeik, veg yszerek a rra, szol - gáilnalkl, hogy o gyógyszertálrak- ban készített cseppek, kúpok, porok összetételét ellenőrizzék. — 'Előfordult, hogy rossz összetételű medicinát készítettek? — Ilyenre a, megyében, még nem volt példa. Egészen, parányi eltérés fordul elő néha az egyes hatóanyagok mennyisége körött. így itt aizt vizsgáljuk, hogy mennyfre precíz a patikában dolgozó szakember. * A laboratóriummal szemben egy modern boszorkánykonyha. A neve Gafenusi labor. Itt a klilnti, kollégák munkáját köny- nyiMIk azzal, hogy nagyobb tételekben előállítják a helyben készítendő, szakmyellven, mo- giszltrá'lls készítményeket. Vannak tégelyek, keverőtálaik, de a munka nehezét egy gépezet végzi. — Egy-kettő ilyen, van, az or- szálgban — újságolja, dir. Ma.yer Klára, a labor vezetője. A Baranya megyéi ÁÉV gyártotta gép kísérleti példány, s bevált. Az mák más témái, hogy még:Sém készüli több belőle. Ez nemcsak keveri, a gyógyító kemikáliákat, hanem adagolja is. Amikor ott já'rtólm, éppen ötszáz tubust töltöttek segítségévéi, S a szúrópróbaszerűen végzett mérés bizonyította, hogy az adagoló szerkezete nagyon pontosam mér. * A gyógyszerfogyasztás világszerte emelkedik. A gyógy szer- tárközpanit pedig még jó néhány ékig, sőt', tovább iS megfelel az, egyre növekvő mennyiségi igényeknek, A munkát gépek 'könnyítik, o korszerű raktár jól áttékliinithető, s lehetővé teszi a pontos, gyors munkát. Ma, nem, okoz gondot, ha iinifilueinzajárvámy idején hitele,n, kell1 útnak Indítani újabb küldeményéket a, patikákba. S az pedig az elismerés egyik jeleként is felfogható, hogy nemrég: ítf rendezték meg, az országa s gyógyszerraktálrozősi komifereindiá.t. IKorábban — egy-egy új biztosítási forma bevezetésekor - az Állami Biztosító sajtótájékoztatóin visszatérő kérdés volt: miért késlekedik az intézmény, miért csak az élet által „kiprovokált” módozatokat alkalmazzák. Nos, ez alkalommal változott a helyzet.! A biztosító elébe ment annak, ami várható, amikor máris kidolgozta a kisvállalatok, magánvállalkozások biztosítási rendszerét. A kisüzemi termelés új szervezeti formáiról: a kisvállalatokról, a kisszövetkezetekről, a gazdasági munkaközösségekről naponta olvashatunk az újságokban. Alapításuk feltételeiről, szervezeti felépítésükről, működési rendijükről október közepéig több mint 30 jogszabály jelent meg. Ennek hatására az utóbbi hetekben erősen megnőtt az emberekben a vállalkozási készség. Egyes becslések szerint 1982. január 1 -ét követően rövid időn belül többszáz kisvállalkozás alakulhat. Az Állami Biztosító a jövőben létrejövő gazdasági szervezetek vagyonbiztosítási igényeit szem előtt tartva, mind a szocialista, mind a magánszektorban az ipari, kereskedelmi, szolgáltató, mezőgazdasági és szállítmányozó-fuvarozó tevékenységet foly. tató vállalkozások résztvevői — tulajdonosai, 'bérlői, bérbeadói, hitelezői — szántóra lehetővé kell tenni, hogy az előre nem látható, o véletlen következtében fellépő károk, veszteségek elhárítására megfelelő biztosításokat köthessenek. Ebben a körben a biztosítási védelem maximumát szeretné nyújtani az intézet. Az új biztosítások alapján kártérítést nyújt, ha a vagyontárgyak — álló- és forgóeszközök — tűr, villámcsapás, robbanás, vihar, földrengés, földcsuszamlás, kő- és földomlás, felhőszakadás, árvíz, csőrepédés, jégverés, hónyomás, idegen járművek összeütközése folytán károsodnak. Az összevont vagyonbiztosítás ezen túlmenően tartalmazza a betöréses-lopás, rablás és küldöncrablás, valamint a felelősségbiztosítási védelmet is. Ebbe a körbe tartozik még az üvegtörés és a szállítmánybiztosítás. 'Az összevont vagyonbiztosítási szerződés mellett az intézet o kisvállalatok részére lehetővé teszi, 'hogy megkössék az üzemszüneti, illetve az építéséi szerelésbiztosítást. Újdonságok a mezőgazdasági biztosításban Ha a mezőgazdasági biztosítás jelenlegi helyzetét értékelni akarjuk, elkerülhetetlen, hogy röviden összefoglaljuk, mi is volt az 1976-ban bevezetett konstrukció alapvető célkitűzése. Az V. ötéves tervidőszak kezdetére érkezett el mezőgazdaságunk arra a fejlettségi szintre, amely a biztosítást is új feladatok elé állítatta. A biztosítás eredeti célkitűzését, hogy a jelentősebb veszteséget akozó károkat, amelyek teljesen vagy nagyobb részt nem megelőzhetőek, ejháríthatóak, a korábbinál fokozottabban kellett megvalósítani,. Vagyis méginkább tekintetbe kellett venni az intenzíven fejlődő magyar mező- gazdaság biztosítási igényeit. 1976 és 1980 között a ^jnező- gazdasági nagyüzemek több mint 20 milliárd forint kártérítésiben részesültek. A befizetett díj 181 milliárd volt. Ez azt bizonyltja, hogy a biztosításnak ez az — mezőgazdasági — ágazata „nem tartotta el önmagát”, holott ez közgazdasági alapkövetelmény. A megismétlődő vízkárokra az elmúlt három év átlagában egymilliárd forintot fizettek 'ki. Figyelmet érdemel, hogy a vízkárok jelentős hányada ugyanazon — a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozó hét megye - területen következett be. Az, hogy a veszélyközösség valamennyi tagja — a kevésbé veszélyeztetettek is — egyformán fizette a biztosítási díjakat, bizonyos mérvű feszültséget váltott ki. Ez is arra indított, hogy az üzemeket fokozottan érdekeltté tegyék a kánmegelőzésben. A biztosító úgy segíti ezt a törekvést a következő évtől, hogy a víztől veszélyeztetett területeken — ilyenek például a vésztározók területe, és az árterek — limitálja a biztosítható értéket, illetőleg korlátozza a fedezetbe vehető növények 'körét. Amióta a szőlőkre, gyümölcsösökre tavaszi fagybiztosítást lehet kötni, nem volt olyan év, hogy ne lett volna súlyes vesz. teség. (164 százalék a kifizetett kártérítés a biztosítási díjhoz képest.) Eredetileg 100 százalékos térítést vállalt a biztosító. Ilyen mértékű kártalanítás nem indokolt, hiszen a betakarítási költségek részben vagy teljesen elmaradnak. A gyakori károsodás miatt a 100 százalékos térítés fenntartása esetén a díjat mintegy 70 százalékkal emelni kellett volna, hogy a biztosításnak ez az ágazata az alapkövetelményeknek megfelelően öneltartó legyen. Ezért vezették be a 20 százalékos önrész alkalmazását. 1982-től azokon a területeken, illetve üzemek esetében, ahol a károsodás mértéke magas — 90 százalék fölötti -, a szőlők, gyümölcsösök biztosítási díját 10 százalékkal emelik. Kedvezmény a kártérítés szerint Az igazságos díjelosztás elve azt követeli, hogy a kármentes, illetve kevésbé károsodó gazdaságok díjkedvezményt kapjanak. A jövőben a biztosító jobban differenciál az egyes díjosztályok között. Például a 15 százalékos kárhányad alatt gazdálkodó üzemek 40 százalékos díjcsökkenésben részesülnek. Előfeltétele ennek az eddigi gyakorlat megszüntetése. Indokolatlan, hogy a biztosított érték alapján kapjanak kedvezményit az üzemek. A kedvezményt a kártérítésVnértékéhez keII igazítani. 'Még egy újdonság: biztosíthatók a mezőgazdasági nagyüzemek üvegházaü. Ez a konstrukció az üvegihóz állagára, berendezési és felszerelési tárgyaira vállal kockázatot, emellett érvényes az üvegfelületek törésére és biztosítást nyújt a fűthető üvegházban termelt növényekre, A kisvállalkozások további elterjedésére a mezőgazdaságban is számítanak. 'Ennek kapcsán egyre sürgetőbben jelentkezik a kisállatok — baromfi, nyúl, galamb stb. — biztosításának igénye. Jelenleg a nyúl- biztosítás feltételét dolgozzák ki a szakemberek. Ahogy ez o kisüzemi termelési mód elterjed, egyre többen szeretnék biztosítani fólia alatt termelt zöldségféléiket. Jelenleg a kisüzemi termelés keretében folyó iparszerű állattartásra, a kisiparosok és kiskereskedők összevont vagyonbiztosítása alapján nyújtanak fedezetet tűz, betöréses-lopás, rablás és a felelősség kockázataira. így a mezőgazdasági kisvállalkozások biztosítási lehetősége kétoldalról oldható meg. Ha kedvezőbb, akkor a nagyüzemi biztosításra épülve, ho a viszonyok alapján úgy indokolt, akkor a lakossági biztosítási módozatók kockázati és kártérítési köréhez kapcsolódóA Galenusi labor okos gépe an. A lakáskérdésről Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a társadalom legszélesebb rétegeit érintő kérdés megvitatására ült össze az elmúlt héten a Központi Bizottság. Hisz még napjainkban is legégetőbb gondjaink közé tartozik a lakáshiány; pedig, ha visszapillantunk eddigi eredményeinkre vagy körsétát teszünk valamelyik városunkban, szembetűnő a változás. De azoknak, akik több éve albérletben laknak kisgyermekükkel vagy hatodmagukkal alszanak egy szobában (sorolhatnánk még a példákat), vajmi kevéssé vigasztalóak a következő — valóban impozáns — adatok; az elmúlt tíz évben hárommillióan (!) költöztek korszerűen felszerelt új lakásba. Azaz az ország csaknem egyharmada. De nemcsak új lakások épültek, régieket is komlortosítottak. Az elmúlt 5 évben 75 ezer tanácsi lakást korszerűsítettek. Ez pedig óriási összeget emésztett fel. Mert azt senki sem gondolhatja komolyan, hogy a havi néhány száz forintos lakbér fedezi egy tanácsi lakás karbantartási költségeit! Ebből következik, hogy a tanácsi ingatlankezelés csak jelentős állami támogatással tudja hálózatát fenntartani. Gondoljuk csak meg: csupán Budapesten 180 ezer lakás vár felújításra az elkövetkezendő évtizedben. S miközben a régi lakásokat lelújitják, új meg új lakások épülnek. S mégis: minél több új lakás épül, annál több lesz az igénylő. Mikor érjük utol magunkat? — kérdezik sokan. Miért kell még mindig tiz-tizenöt évet várni, amíg lakást kap valaki? A szűkre szabott válasz ennyi: mert az eredmények ellenére a lakásépítésben és -elosztásban továbbra is vannak feszültségek. S mert az igények egyre nőnek. Mert nő az egyszemélyes és a kis létszámú háztartások aránya. Mert számtalan család felbomlik, újratermelve ezzel a lakásigénylést. Mert még mindig sokan költöznek a városba, ahol önállá lakásra tartanak igényt. S végül, mert az élet- színvonal emelkedésével együtt természetszerűen megnőtt a nagyobb, kényelmesebb lakások iránti igény. Az igények zöme jogos: lakni — s ma már: egészséges, korszerű lakásban — mindenkinek kell. A Központi Bizottság úgy foglal állást, hogy tovább kell lejleszteni a lakásgazdálkodási rendszert. A realitások ismeretében a fokozatosság elvét hangsúlyozta. S azt, hogy belátható időn belül a jogosultakat lakáshoz kell juttatni. De azt is hangsúlyozta, hogy ennek terheit az eddiginél nagyobb arányban kell viselni a tanácsi lakások bérlőinek, s a lakbéreket — ugyancsak a lokozatosság elve alapján — úgy kell megállapítani, hogy azok fedezzék a lakás fenntartásának költségeit. Természetesen nem hagyva figyelmen kívül a családok szociális, jövedelmi és vagyoni helyzetét. Hogy mindenki teherbírásának megfelelően vállaljon részt a költségviselésből. Ezeket az irányelveket a Központi Bizottság és a Minisztertanács széles körben vitára bocsátja. A legilletékesebb társadalmi és állami szervek jövő év februárjáig megtárgyalják a lakásépítés, -fenntartás, -gazdálkodás és -elosztás rendszerének továbbfejlesztését. Észrevételeik, javaslataik figyelembevétele után véglegesítik az irányelveket. — szepesi —
