Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-27 / 252. szám

Mai számunkból XXXI. évfolyam, 252. szám. ARA: 1(40 Ft 1981. október 27., kedd A LAKÁSKÉRDÉSRŐL (3. old.) SZERENCSÉS CSILLAGZAT ALATT (4. old.) ÉRTÉKES SZEKSZÁRDI GYŐZELEM VESZPRÉMBEN (5. old.) PATIKACENTRUM (3. old.) ■■■■■ Átválthatóság Mindjárt elöljáróban leszögezem: nem a forintkonvertibili- tásról akarok beszélni. Már csak azért sem, mert a törté­neteket sem illik a sztori végével kezdeni. Kezdem tehát az elején: a munkával! Egészen pontosan képességeink konvertibilissá, átválthatóvá tételének lehető­ségeivel, szükségességével. S mindjárt egy meghökkentőnek tűnő megállapítással: az ipari társadalomban az emberi képesség konvertálhatósága a fejlődéssel párhuzamosan beszűkült. Gondoljuk csak végig: a földműveléssel foglalkozó em­bert a megélhetésért vívott örök harca rákényszerítette a maga szakterületének átfogó ismeretére. Szántott, vetett, aratott, s a maga kárán megtanulta a vetésforgók rendjét, a biológiai kártevők elleni védekezés módszereit, s szelektá­lással a növénynemesítés nagy feladatsorába is belekóstolt. Kényszerűségből „konyított" a bognár, a kovács szakmákhoz, s az állattenyésztésben sem maradhatott járatlan. Ha élni akart. Ha emellett jól is akart élni, akkor az átlagosnál nagyobb erőfeszítéssel bővítette sokoldalúságát, konvertálhatóságát. Ugyanez az ember két-három évtizeddel ezelőtt bekerült az ipari üzembe, s odaállt fémforgácsot hordani az eszter­gályosoktól. És hordta, hordta a fémforgácsot mindaddig, amíg el ném érkezett a nyugdíjkorhatár. Szerencsésebb esetben — élve az átképzési lehetőséggel — kitanulta az esztergályos szakmát — teljesen mindegy, hogy géplakatos, marós, gépszerelő szakmát írunk-e az esztergályos helyébe •—, s odaállt a gép mellé, hogy heteken, hónapokon, eset­leg éveken át fúróperselyt, szakítócsapot, tengelycsonkot, vagy körgyűrűt esztergáljon. Természetesen volt és van néhány esztergályos, akire bonyolultabb feladatok várnak, akik egyedi darabokat ké­szítenek a szerszámüzemnek, a tmk-nak, vagy éppen jó kézügyességet kívánó feladatként sakkfigurákat önmaguk­nak, vagy a főnöküknek. Az optimális sorozatnagyságra tö­rekvő gyártóiparban azonban a többség nagy sorozatú munkadarabokat esztergál. És semmi mást! S ha valaki valaha még kis műhelyben sajátította el a szakma titkait, s egykoron még az esztergakést is maga kovácsolta, for- Ä rasztotta és köszörülte, a termelékenység fokozásának igé­nye ettől az ismeretanyagtól, illetve ennek gyakorlási lehető­ségétől is megfosztja. És mindennek a fonákjára akkor döbbenünk rá, amikor az élet — rendelések hiánya, más szakmai összetételű munkásgárdát követelő feladatok jelentkezése — rákénysze- rít bennünket a változtatásra. Másképpen, amikor kiderül, hogy átváltható, konvertálható képességű munkásgárdával maradhatunk csak versenyben. Mindez természetesen nem mostani felfedezés. Jó néhány éve már, hogy a népgazdaság minden ágában ösztönözzük a két- és többszakmásítást, hogy megfogalmazódott az igény: olyan esztergályosra van szükségünk, aki ha kell, marósfeladatokat is elvégez, s nem kisebb hatásfokkal, mint az esztergályozást. És olyan lakatosra van szükségünk, aki ha kell, nagy hatékonysággal és jól hegeszt, vagy odaáll a végszerelde egy-egy ütemhelyére, össztársadalmi érdek­ből csakúgy, mint csoport- és egyéni érdekből minél töb­bünknek el kell sajátítanunk a második, s ha lehet, a har­madik szakma ismeretét is, s ezáltal tenni konvertálhatóvá képességeinket. És eszközeinket is. Mert sok esetben hiába a több szakmához értő munkásközösség, ha gépeik, szer­számaik jószerével csak egyetlen feladat teljesítésére al- kalmasak. Egyik gazdaságpolitikai lapunkban olvastam, hogy egy műszer szerelvényfalán egyetlen furat áthelyezésének igényét több hónapon át nem tudta vállalni a gyártó cég, mondván, hogy célgépei nem teszik lehetővé az átállást. Nevetségesen bosszantó helyzet, hiszen a külső szemlélő joggal hihetné, hogy a technika jelenlegi fejlettsége mellett csak néhány mozdulat a beállítólakatos részéről, s az aggre­gót, ez a sok kezű masina oda fúrja a lyukat, ahova akarjuk. Szerencsére így is történt. Mert a gépbeállító lakatos jól ismerte a gondjaira bízott gép lehetőségeit, konvertálható­ságát. Jobban, mint a gyártmány- és gyártásfejlesztők. A példákat lehetne sorolni tovább, hogy mennyire fontos az emberi sokoldalúság és az eszközök többcélúságának ismerete, az élő és holt munkának a konvertálhatósága. S egyre fontosabb lesz, legalábbis a termelőmunka legtöbb területén. Ahhoz nélkülözhetetlen, hogy rugalmasan igazod­hassunk a hazai és külföldi piac igényeihez. Mert bár­mennyire is szeretnénk, hogy a világ a szocialista tervgaz­dálkodás hosszú távra beállítható feladatsorai szerint éljen, rendeléseit eszerint adja fel, a valóság az, hogy nekünk kell megrendeléseket keresnünk, s ezekhez igazítani lépéseinket. Példák igazolják — persze korántsem tömegével —, hogy tudunk igazodni már a gyorsan változó igényekhez. Például fel tudunk építeni egy iskolát Irakban öt hónap alatt, egy konzervgyárat Spanyolországban fél év alatt, s tudunk fél éven belül olyan autóbuszokat szállítani Törökországnak, ‘ amilyet rendeltek, noha nem olyan buszok gyártására készül- t tünk fel éppen akkor. Mert volt konvertálható vezetői ké- ’ pesség, konvertálható szakmunkásgárda. A fegyverkezési hajsza ellen, a leszerelésért Nagyszabású béketiintelések Európában Róma A Rómában szombaton lezaj­lott több százezres béketüntetés­ről részletesen beszámolnak a vasárnapi olasz lopok. Elsősor­ban azt emelik ki: egységet tükrözött, tehát a haladó erők és a különböző vallási feleke­zetek képviselőit egyaránt moz­gósította a háború ellen. A La Reputoblica „Búcsú a fegyverektől" című vezércikké­ben azt hja: Olaszország ön­tudata teljes összhangban van és azonos Európa öntudatával. És ez valóban új és sokféle szempontból meglepő. Helytelen dolog lenne félté, telezni — folytatja a La Repubb­lica —, mint ahogyan sokan fel­tételezik, hogy a békemozga­lom mögött csak a kommunis­ták állnak. A kommunisták - legalábbis közülük sokan — valóban felvonultak Rómában, de biztos, hogy nemcsak ők vo­nultak fel Londonban, Bonnban vagy Berlinben. Brüsszel Kétszázezren, de lehet hogy még többen vettek részt vasár­nap délután Brüsszelben az atomfegyverek elleni béketünte­tésen, amely a legnagyobb ilyen megmozdulás volt eddig Belgiumban és a NATO szék­helyén. Késő délután indult útnak a hatalmas emberfolyam az észa. ki negyed főteréről a belváros sugórútján át a Déli pályaud­var felé. A menet élén a tün­tetés jelszavai hatalmas táblá­kon. A tüntető fiatalok között ott lépkedtek a megmozdulást támogató pártok és szakszerve­zetek vezetői: Guy SpitaelsVal­lon és Karel van Miért fla. mand szocialista pártelnök, Louis van Geyt, a BKP elnö­ke, a lemondott kormány szo­cialista párti miniszterei, szak- szervezeti vezetők, parlamenti képviselők, katolikus társadalmi szervezetek vezetői. És fiatalok óriásíi tömegben­öt órán keresztül hömpöly­gőit az óriási menet a belváros egyik végétől a másikig érő sű­rű tömött oszlopban. A felvo­nulás a késő esti órákig tartott. Párizs Sok ezer fiatal meneté­vel vasárnap délelőtt kez­dődött . a párizsi béke- tüntetés. A Beaubourg térről útnak indult menet résztvevői a „fiatalok békebizottsága" fel­hívására sereglettek egybe Pá­rizs belvárosában, a napsütéses vasárnap délelőttön. A menet­ben részt vettek a kommunista ifjúsági szövetség, ai CGT fia­taljai, több diákszervezet akti­vistái, a „Greenpeace" mozga­lom ökológistóii, s a „iNők a békéért” mozgalom képviselői. A külföldi résztvevők között ott voltak Hollandia, Olaszország és az NSZK békeharcosai — az utóbbiak között kommunisták, szociáldemokratáik és a DGB szakszervezeti központ aktivis­tái. Délután a baloldali gaul. le-isták is képviseltették magu­kat a Pantin-kapunál rendezett nagygyűlésen. A békegyűlésen jelen volt Georges Marohais, a Francia KP főtitkára és Henri Krasuc'ki, a CGT országos titkára is Oslo A fegyverkezési hajsza nor­vég ellenzői vasárnap este nagyszabású béketüntetésen ítélték el a NATO irányvona­lát. Az országos békébizottság és az oslói szakszervezetek fel­hívására több, mint tízezer tűn. tető vonult lobogó fáklyákkal az oslói Fridtjof-'Nansen térre, követelve, hogy vessenek véget a nukleáris fegyverkezési haj­szának, s hárítsák el az Euró­pát és a világot fenyegető atomháború veszélyét. * A nukleáris leszerelésért foly­tatott kampány résztvevőit „ko­molyan kell venni", ez azonban mit sem változtat a kormányok politikáján — jelentette ki va­sárnap délután a londoni Heathrow repülőtéren Caspar Weinberger amerikai hadügy­miniszter, 'mielőtt hazautazott volna Washingtoniba. Utalva a hét végén európai nagyvárosokban — Londoniban, Rómában, Párizsban és Brüsz- szelben — lezajlott atomfegy­verellenes tömeatüntetésekre, Weinberger „teljesen érthető­nek” nevezte azt, hogy százez­rek követelik a nukleáris lesze­relést, de hozzátette: „ez rossz módszer annak elérésére, amit valamennyien akarunk, neveze­tesen, hogy ne legyen több há­ború" Tudományos tanácskozás Budapesten A nemzetközi biztonság és a leszerelés kérdéseiről tudomá­nyos tanácskozásit tartottak hét­főn a budapesti Kossuth Klub­ban» A konferenciáit az Orszá­gos Békeitonács, az Európai b izton ság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága, a Magyar ENSZ Társaság, és a Tudományos Ismeretterjesztő Tálnsuialt rendezte- a leszerelési világhét hazai programjának részeiként. A tanácskozáson Gyovaí Gyulának» ai Magyar Külügyi' Intézet Igazgatójának megnyitóját követően Berecz János, az MSZlMP Központi Bizottsága külügyi' osztályának vezetője tartott: előadást a nemzetközi biztonság időszerű kérdéseitől, összefüggéseiről, Lázár György ma az NSZK-ba utazik Lázár György, a Magyar Népköztársaság Milnitezteirtar nácsáinatk elnöke Htelimut Schmildtnék, a Német Szövet­ségi Köztársaság szövetségi ikaincejMálrljának meghívására1 október 27-én, hlitraitallás láto­gatásra a Német Szövetségi Köztórsalságba uitaziik. Budapest A VSZ katonai tanácsának ülése A közelii napokban hazáink­ban! tartja meg soron következő ülését a Varsái Szerződés taig- állolmai egyesített fegyveres erőiknek katonai tanácsa»_______ Moszkvába érkezett Észak-Jemen államfőié Leonyid Brezsnyev, Andrej Gromiko, Dmitrij Usztyinov és más szovjet hivatalos személyi­ségek fogadták hétfőn Moszkva vnukovói repülőterén Ali Ab­dullah Szalehet, a Jemeni Arab Köztársaság Elnöki Tanácsának elnökét. A jemeni államfő a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a szovjet mi­nisztertanácsnak a meghívásá­ra érkezett hivatalos látogatás­ra Moszkvába. Megbeszéjése- ket folytat a szovjet vezetőkkel a két ország kapcsolatairól és az időszerű nemzetközi kérdé­sekről, különös tekintettej _a közel- és a közép-keleti térség problémáira. Az észak-jemeni elnököt ka­tonai tiszteletadással fogadták a szovjet fővárosban. A varos­ba vezető útvonalakat a két or­szág zászlóival, üdvözlő felira- toMaalI; dteíteitték felt Kölesd A törzsállomány 1600 anyajuh A kölesdi Eegyetértés Terme­lőszövetkezet területének jelen­tős része annyira hegyes-völ- gyes, hogy a művelése a kor­szerű gépekkel nagyon nehéz vagy éppen lehetetlen. Ezt a több mint 500 hektárt kitevő birtokrészt birka legelőnek hasz­nálják. A gazdaság törzsállo­mánya jelenleg 1600 anyajuh. Ezt a létszámot 1985-ig 3 ezer­re növelik. Fokozatosan épül­nek a szükséges épületek is. Jelenleg egy 640 férőhelyes el- letőhodályt készít a szövetke­zet építőbrigádja. A kész épü­letet december 20-íg kell átad- niok, de olyan jól állnak a munkával, hogy élőbb is meg­lesz a báránykák „szülőottho­na". cz­KATAY ANTAL

Next

/
Thumbnails
Contents