Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-24 / 250. szám
1981. október 24. Képújság 3 Finn vendégeink befejezték Tolna megyei programjukat Két finn szakszervezeti küldöttség tartózkodott néhány napon át megyénkben. Ismerkedtek életünkkel, munkánkkal, különös tekintettel a szakszervezeti szervek, alapszervezetek tevékenységére. Az ÉDOSZ vendégeként nálunk tartózkodó delegáció tegnap a szekszárdi húskombinátnál és Decsen, a háziipari és népművészeti szövetkezetnél tett látogatást. A MEÖOSZ vendégei a lengyeli mezőgazdasági szakiskola vendégei voltak. A finn mezőgazdasági küldöttséget elkísérte tegnapi útjára Varga György, a MEDOSZ központi vezetőségének titkára és részt vett a programon Horváth József, az SZMT vezető titkára is. A szakközépiskola és szakmunkásképző intézet életéről, tevékenységéről Fodor János, az intézet igazgatója adott tájékoztatást, majd a finn delegáció tagjai megtekintették az intézetet és a csodálatos arborétumot, amelynek közepén a kastély fekszik. A vendégek hosszasan időztek a parkban, majd a diákok élet- és munka- körülményeivel ismerkedtek. A lengyeli és egyben a Tolna megyei látogatást befejezve, Kaarlo Tammela úr, a finn mezőgazdasági és erdészeti dolgozók szakszervezetének al- elnöke nyilatkozott lapunk munkatársának. Első kérdésünkre, amely a finn és a magyar szakszervezeti munka különbözőségeire és azonosságaira vonatkozott, elmondta : Természetesen, társadalmunk különbözőségéből, a szakszervezeti munka stílusa is más önöknél, mint nálunk. Van azonban sok közös terület, ahol együtt tudunk és együtt kell dolgoznunk.' Együttműködésünk legfontosabb területe az, hogy mindketten a béke megőrzésén dolgozunk. Az európai béke megőrzése biztosítéka a nemzetközi béke megőrzésének. Együttműködésünkben a legjobb módszer a személyes kontaktusok megteremtése és megőrzése. Sok a hasonlóság a két ország szakszervezeti szociálpolitikai, bérpolitikai tevékenységében is, hogy csak a két legfontosabbat említsem. Különbözünk abban, hogy mi nem tudunk olyan súllyal részt venni a gazdaság irányításában Séta a lengyeli arborétumban és a hatalom gyakorlásában, mint magyar barátaink. Különösen üzemi szinten érvényes ez. 'Második kérdésünk Tolna megyei benyomásaikra vonatkozott, tudván, hogy a rövid idő átfogó ismeretek szerzését nem teszi lehetővé. Kaarlo Tammela alelnök, szintén az időproblémát említette elsőként. Ennek ellenére elmondta, hogy tapasztalhatták a legszebb testvéri vendég- barátságot a mieink részéről. A magyar mezőgazdaságról szerzett tapasztalatait abban ösz- szegezte, hogy biztos alapokon áll, biztosabbon, mint a környező, vagy akár a nyugati országoké. összehasonlításképpen elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság hektáronkénti átlagtermése 90—100 százalékkal magasabb, mint a finné. Harmadik kérdésünk arra vonatkozott,, mi tetszett legjobban kedves vendégünknek és mi a legkevésbé. Az alelnök a kérdés első felére adandó, válaszában ismételten a kedves vendéglátást emelte ki és felemlítette a már előbb is ismertetetteket. Megszívlelendő számunkra, ami a legkevésbé tetszett Kaarlo Tam- melának. Szó szerint idézzük: „Úgy vettem észre, hogy. a munkavédelem területén van még tennivalójuk a magyar kollégáknak. Különösen a zajártalom tekintetében... Itt mintha túlságosan .rugamlasak’ lenKaarlo Tammela nének magyar szakszervezeti barátaink." A kedves vendégünk által elmondottakat alátámasztja, hogy látogatásukat munkalátő- gatásnak, tapasztalatcserének tekintették és ennek jegyében mindent megismertek, ami ilyen rövid idő alatt megismerhető volt számukra. LETENYEI GYÖRGY Fotó: Elakó Jenő Társadalmi juttatások természetben és pénzben (III.) Hogy kilábaljunk a demográfiai hullámvölgyből A családi pótlék közvetlen pénzben! hozzájárulás a gyer- . méknevelés . költségeihez. A családi pótlék reálértéke és átlagkeresetekhez viszonyított aránya egyaránt növekedett az: utóbbi másfél évtizedben. A családi pótlék így a három- és többgyermekes családok átlagos gyermeknevelési költségeinek jelenleg mintegy 40 százalékát fedezi. A kétgyermekes családok esetében ez az arány körülbelül 25 százalék. A gyermeknevelést segítő természetbeni társadalmi juttatások köre szintén jelentősen bővült. Jelenleg ezer bölcsődés- korú gyermekre 139 bölcsődei hely jut, 42-vel tölbb, mint öt évvel ezelőtt. Az óvodai helyek száma öt év alatt 90 ezerrel gyarapodott. Az óvodáiba járó gyermekek száma azonban ennél is gyorsabban, 149 ezerrel nőtt. A jövőben csak a három, és több gyermek után fizetett családi pótlék reálértékének megőrzésére vállalkozhatunk. De az idő múlásával még ezek a családok is anyagi helyzetük romlását fogják érzékelni. Ennek objektív alapja, hogy a gyermekek fogyasztása növekedésükkel arányosan emelkedik, így még a változatlan reálértékű csaiádi pótlék is a gyermeknevelési költségek mind kisebb hányadát fedezi. A szociális kiadások kiemelkedően nagy és egyre növekvő hányadát a nyugdijak teszik ki. Mind a nyugdíjasok száma, mind a kifizetett nyugdíjak át- lagöszege évről évre gyorsan nő. Még 1960-ban száz keresőre 16, 1980-ban már 41 nyugdíjas, jutott. Az átlagnyugdíjak növekedése főleg a nyugdíjasok összetételének változásából adódik. Az újonnan nyugdíjba lépők - a gyarapodó szolgálati évek és az emelkedő átlagkeresetek révén - egyre magasa bb nyugdíjat élveznek. Hozzá kell tenni, hogy az alacsony nyugdíjak is emelkedtek — részben automatikusan, részben központi döntések hatására. A nyugdíjak összege 1971 januárijától minden éviben 2 százalékkal emelkedik. 1974 januárjában az automatikus nyugdíjemelés havi legkisebb összegét 30 forintban határozták meg; ez 1981 júniusától 100 forintra emelkedett. így terveinknek megfelelően immár intézményesen garantált az átlag alatti nyugdíjak reálértékének megőrzése. A VI. ötéves terv egész időszakában évi 4,5-5 százalékos fogyasztói árszínvonal-emelkedéssel számolunk, s az automatikus emelés minimális összege, a 100 forint garan. tálja tehát a 2000—2500 forint öszegű nyugdíjak reálértékének megőrzését. A 2000-2500 forintnál nagyobb összegű nyugdíjak vásárlóerejének megőrzésére nincs magasabb nyugdíjak esetében biztosíték. Az 5000 forintnál a 4,5—5 százalékos á remei ke - désből az automatizmus 2 százalékot ellensúlyoz, a fennmaradó .2,5—3 százalék,, nyugdíj- emeléssel nem fedezett árszínvonalnövekedés pedig a nyugdíjak vásárlóerejét csökkenti. Az 5000 és a 2500 forint között lévő nyugdíjaknál visszafelé haladva azonban egyre kisébb a vásárlóerő-csökkenés. Természetesen az lenne a legelfogadhatóbb, hogy minden nyugdíj - összeghatártól függetlenül — megőroizze reálértékét. így tükröznék leghívebben a folyósítások a múltbán végzett munka társadalmi értékét, a munkában eltöltött időt. A nyugdíjasok száma és az átlagnyugdíjak összege jelenlegi gyors ütemben a 80-as évek közepéig növekednek. Négy-öt év 'múlva 100 keresőre várhatóan 45 nyugdíjas jut, s az átlag- nyugdíj valószínűleg meghaladja majd az átlagkereset 60 százalékát (jelenleg 51 százalék). Ezeket a csúcsértékeket követően a nyugdíjak gyors növekedési üteme erősen mérséklődik. KOVÁCS JÓZSEF — Vége — Üzemi vöröskeresztesek Tamási Miután fülembe jutott, hogy a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát tamási' gyáregységében létezik egy jól dolgozó Vöröskereszt-alapszervezet, elhatároztam', felkeresem azt. Előbb azonban — a hírt megerősítendő'— elmentem Tamásiban a Deák Ferenc utcába, ahol a Vöröskereszt járási vezetőségének irodája van. Itt Mayer- Félné, a járási vezetőség titkára kissé módosította info rmá dióm at: — Nemcsak jól dolgozó üzemi ala-psz-e-rveze-t oz egykori Phylaxiáé, hanem a legjobb a nagyközségben — mondotta. — Miért? — Sokoldalúak, élen- járnak szinte mindenben, akár a szervezettséget, akár a programjaikat nézzük. — Hát nézzük! — javasoltam, szó szerint értve a kifeje- •zést, s elindulunk Mayer Pál- néval a hosszú névű gyáregység felé. Eközben megtudtam: Tamásiban 21 Vöröskereszt- alapszervezet dolgozik, s közülük! 7 valamelyik- üzem-ben'. — November elején 200 diófát ültetünk el a- szervezet cen*- tená-r-iumi éve tiszteletére — újságolta Mayerné. — Kérem majd ehhez Miiisz-langnééik segítségét is. Az említett személy Miszlang Józsefné, a gyáregységi alap- szervezet titkára — főfoglalkozásban titkárnő —, s • a jelek szeriét kiválóan eleget tesz társadalmi megb-ízd-tó sónak — állapíttattam meg magamban, miközben- azt firtattam: meddig megyünk még? — A gyáregység Tamási „másik végén” van, a siófoki út mellett — mondta Mayer Pál-né, s mint rövidesen- kiderült, egy kicsivel azon i-s túl. Ugyanis a település belterületi határát jelző táblát elhagyva pillantottuk megi rendezett környezetű bejáratát; s a cseppet sem hivalkodó, de szembeötlő táblácskát az épület falán: ./Tiszta üzem”. Beljebb kerülve egy férfi nyújtotta a kezét, s jövetelem céljáról . hallva a kölcsönös bemutatkozáskor ez-t mondta: — Marikó Vince vagyok, raktáros, no meg tizenötszörös véradó. — Hogyan lett azzá? — Rájöttem, jó dolog a véradás, vagyis inkább hasznos. — Úgy é-rtí: pért-zért ad vért? — Dehogy! Az soha nem fordult elő velem. Arra gondoltam, hogy másoknak, a rászorulóknak nagyon fontos, sőt, Markó Vince „másik végén’ létkérdés a véradás. A jó szón és a köszönő, hálás leveleken kívül mást nem kaptam, de nem is kérek, a véradásért. Azaz, hogy pontos legyek, tavaly a Dóm Hotelben kitüntetést vettem át egy véradőün- nepsége n. A beszélgetésbe ekkor kapcsolódott be Miszlang Józsefné, kezében az alapszervezet „történelmével" a munkanaplóval, amelybe minden lényeges esemény, mozzanat, dokumentum bekerült az 1978. január 19-li* alakuló taggyűlés óta. De mielőtt a naplóba beHe-ía-poztam volna, Miszíangaé még megjegyezte a véradással kapcsolatban: oik-tóbe-r 29-én lesz legközelebb ilyen megmozdulás, s többen már jelezték: jönnek. Az alapító tagok listájában Fo-rgá László-né -neve áll az élen, de csupán nevének kezdőbetűje miatt előzve meg a szintén 1978 óta vöröskeresztes Gadányi Lászlón.ét és Gulyás Sándornét. Az Itteni férfiak annyira udvariasak, hogy még a névsorban is „-maguk elé engedik" a nőiket — mondhatnánk némi túlzással, mert a „legelső" férfi éppen Markó Vince, s őt Márkus József követik — Hetvenhaton vagyunk alapszervezett tagok — előzött -meg a Számolásban Miszlang * Józsefné. — S összesen hányán dolgoznak a gyáregységben? — Mintegy 130-a-n. — Milyén eredményeket hozott az- eltelt csokine-m négy esztendő? — érdbklődtem az a l ap szerve zeti ti-tká rtól . — Már az alakuló taggyűléseit az elsősegélynyújtással, az egészségneveléssel, 0- család- és környezetvédelemmel, a véradással, az alkoholizmus- elleni küzdelemmel- és. az öregek- segítésévél kapcsolatos tennivalókat határoztunk meg főbb feladatokként. Nos, azóta is ez alapján, és a Vöröskereszt V. kongresszusa dokumentumai -szellemében tevékenykedünk Még 1978-ban elsőségé I yn-yújtá ta-nfo-lya mo t szerveztünk, részt vettünk a tisztasági mozgalomban, s terjesztettük a Családi Lapot, iránt az egészségnevelés eredményes eszközét. Ezenkívül ellátogattunk- ajándékokkal az öregék napközi otthonába, s abban az évben 13 véradónk volt. Bepillantva a naplóba, 1979-, es dátummal ellátva többek között ezeket olvastam: Dr. Révész Ottóné is túl „Az öregek napközi otthonévá I. tovább ra is tartjuk a kapcsolatot; Veszélyeztetett gyermeket környezetünkben. nem észleltünk; Megünnepeltük; a Vör-öskeirészt viliág-napját; A .gyermekek nemzetközi évé alkalmából felajánlásokat tettünk; Patronáljuk az ireg-szem- csei gyógypedagógiai intézet tanulóit; További feladatunknak- tartjuk a véradók száménak ' -növelését; 4650 forintot gyűjtöttünk a jugoszláviai földrengés sújtotta területeik, lakóinak; Tartjuk a kapcsolatot a gyes-en lévőkké!,”, Eddig jutottam, miikor az a-l-apszervezet egy újabb tagja lépett be az ajtón-: dr. Révész Ottóné, laborvezető. — Milyennek ítéli saját vöröske reszt-e s munkájukat? — Nem túlságosan látványos ez, amelyben, a folyamatosság nagy hangsúlyt kap, ugyanis állandóan napirenden kell- tartani feladataink megoldását. Egyébként alfgi vártuk, hogy megalakuljon az alapszervezet, mert fontos ösz- szefogni az emberek segítő- ké-s?ségét. — Hálás dolog ez? — Feltétlenül. És nagyon szép. — S milyen- eredményeket hozott az idei é-v? — kérdeztem ismét Mfezla-ng Józ-sefné- től. — Vé'Halé sa.lnlk megtételében. és teljesítésében kiemelt jelentőségű volt a Magyar Vő- • röskereszt megalakulásának 100. évfordulója, valamint a fogyatékos emberek megkülönböztetett segítése. A mozgássérült gyerekek táborára például mintegy 4700 forintot adtunk.. A már említett, folyamatosán. érvényben lévő tennivalóinkon kívül sor került négy kiváló véradónk megjutaima- zasára, s mozgósítottuk a dolgozókat a nyáron' megtartott rákszűrésre. rflh a— mm mr Hogy mennyire szép, vagy látványos a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát tamási gyáregysége Vöröskereszt-a lapszervezetének tevékenysége, azt nem- vagyunk hivatottak bármiféle mércét állítva eldönteni. Annyi bizonyos: tiszteletreméltó segíteniakará'sról és tét-, tekről tesznek tanúbizonyságot az a'lapszervezeti tagok, akiknek önzetlensége mindenki számára példamutató. V. Z. Fotó: Cz. S.—G. K. Miszlang Józsefné
