Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-23 / 249. szám

A KÉPÚJSÁG 1981; október 23. Barkácsoljunk Térelválasztó A térelválasztó készítéséhez négy darab 40X160 om-es mé­retű falemezre van szüksé­günk, melynek vastagsága 22 mm-es legyen. A falemezeket felhasználás előtt célszerű dörzspapírral simára csiszolni. A huzat így könnyebben csú­szik a lemezen. A spanyolfal 'bevonásához 6,6 mXÚ m méretű anyagot ve­gyünk. Tetszés szerint 2 színű anyagiból is készíthetjük a hu­zatot Ha kétféle anyagiból ké­szítjük o 'huzatot, először a szé­lességét, majd az anyagból ki­rajzolt minta szerint a hosszab­bik oldalát szabjuk ki. Hogy a huzatnak oldala is legyen, fi­gyelembe kell venni a szabás­nál az összevonáshoz szükséges plusz 2,2 om-t is. Tehát 40+2,2 cm szélesre szabjuk az egyes oldalakat Mielőtt az anyagok oldalát összevarrjuk, 10—10 ern­es távolságokra szalagpántot varrunk az oldalára, (összesen 30 db-ot készítünk.) A két szél­ső huzatnak csak a belső ol­dalára, a két belső lemezhuzat mindkét oldalára varrjuk a sza- lagpántdkat. Oly módon varrjuk fel, hogy az egymással szemben álló lemezek oldalán váltakozva 10—10 cm szalag'pánt illetve üres rész következzen. (Széles­sége a söprűnyél vastagságától függ.) A falemezek összekap­csolása 3 db söprűnyéllel tör­ténik, amelyeket a szalagipán. ton keresztiül felülről lefelé csúsztatunk o lemez oldalán. A 3 legalsó szalagpántot alul ösz- szevarrjuk, hogy a söprűnyél ki ne csússzon. A kész huzatot, melynek fel­ső részét összevarrjuk, ráhúzzuk az egyes falemezekre, és kisi­mítjuk. Majd a söprű nyelekkel összeerősítjük. A főrészeket így teljesen láthatatlanná tettük. A spanyolfal olljáro tetszés szerint 8 db fémkereket szerelhetünk fel, hogy könnyebben mozgat­ható legyen. A szili és a hír iröme Jó hajvágás: tökéletes frizura A SZŐlŐ számozását ----------------- máiig sem tud­ták tisztázni, csalki egy bizo­nyos: már a legrégebb! korok­ban' ismerte az ember. A född különböző részein felszínre ke­rült leietek, maradványok, le­nyomatok azt igazolják, hogy elterjedt növény volt a szőlő, és hogy a belőle készült élve­zeti italt, a bort becsben tar­totta az ember. Val ószínű, hogy Ázsiai, talán Elő-Ázsüo volt a szőlő őshazá­ja, és onnan terjedt el nyuga­ton és keletem, meghódítva az egész földet, melynek minden részén megvannak az emlékei, nyomai. Kínában a bornak és a sző lőnék külön istene volt, és Foki-lbi egyenrangú volt a többi istennel. Indiai is magáé­nak vallja' a bor felfedezésének dicsőségét: a 'hagyományok szerint a Nysa-hegy vidékéről származik, és Prithu-Síiva isten örvendeztette meg először bor­ral ai világot. Perzsiában Dzsemdíd király i. e. kb. 2500 évvel már híres szőlőlskertet mutogatott vendégeinek. Babi­lon, Asszíria, Mezopotámia is termelt szőlőt, és innen, szállí­tották hajóikon a bort ai föní- ciailk Európa szomjas népeinek. Egyiptom, ahol még ma is akiadnak újabb ókori leletek, mór vagy tízezer éve ismerte a szőlőt és a> bort. Szőlőmagvak kerültek' elő a fáraók szikllasír- ja'iból. Menas, III. Totmes és más fáraók sírjaiban a szőlő­művelést és a borkészítést be­mutató rajzok láthatók. A Bibliában Noét nevezik a szólő atyjának, mert az özönvíz elvonulásai után az Ararat he­gyének lankáin, szőlőt telepített. A görögök, rómaiak is ősidők­től' ismerték a szőlőt és a. bort. Sok híres szőlőterületet telepí­tettek a római birodalomban (Szicília, Falemum., stb.). A galíiai (mali franciaországi) provinciában nagy ára. volt a bornak: egy piht borért egy rabszolgát lehetett vásárolni! A római katonák pedig, bárhová is vonultaik, mindenütt telepí­tettek. jófajta itáliai szőlővesz­szőlket Ez érthető Is volítj hi­szen. a köznép nemcsak kenyer rét és Olajat kapott naponta, hanem bort is, de a. katonai ellátáshoz is hozzátartozott a mindennapos borodag. A bor az egész világon el­terjedt, és ezzel együtt az iszá­koskodás is, amit szigorú intéz­kedéseikkel igyekeztek megfé­kezni! de ez soha. és sehol sem sikerült teljesen. Ezt jól mu­tatja Hammurabi babilóniai kliirály (i. e. 4200 év körül) egy kőbe vésett rendelete, mely megtiltotta, hogy ittas embere­ket borral itassanak, vagy ré­szükre bort adjanak... Az is megtörtént Dáciában (i sz. 1. század 'körül), hogy Buravista király kiirtotta az országban lé­vő szőlőket, hogy ezzel eltérít­se népét a borivá sító I, és ily módon erkölcséit javítsa. Thé- bában a. borivá son rajtakapott embert halálra ítélték. görögök' például sót tettek a bonba, vagy sás tengervízzel ízesítették'. A rómaiaknál két rész borhoz három rész vizet töltötték. Akii hígítás nélkül ivott bort. azt iszákosnak nevezték. Ugyanekkor a bor ízét fűsze­rekkel (ániizs, Ikoriander, ráizsa- szüromievéí, stb.) javították. így tudták a bor mellékízét meg­szüntetni, közömbösíteni. A bort ugyanis nem pincében, hanem padláson, vagy a lakó­ház' felső emeletén tartották, érlelték, éspedig közel a ké­ményhez, ezért a. bor fanyar, kesernyés ízt és füstszagot ka­pott, amit mesterséges ízjaví­tással akartaik megszüntetni. .Hazánkban1 a római szőlő­kultúráknak számos nyoma, ma­radt meg. Például a Balaton közelében lévő Balácza-pusztón feltárt egykori római vfiöo falán lévő freskók szüreti jeleneteket ábrázolnak. Sopron határában egy boroshordó emlékeztet a rómaiakra, és egy szőlöFürtök- kel díszített síremléket is talál­tak, stb. Hazánk területén legalább 2000 éve ismerik a szőlőkéivé ­lést és a borkészítést. A ró­maiak idejében Pannóniában (a mai Dunántúlon) a. domb­oldalakon voltak a. szőlősker- tek. Almikor őseink ideérkeztek, nyilván örömmel üdvözölték a szőlőt és a bort, amit itt talál­tak, hiszen, ezeket már a Kau­kázusban is megismerték. Egyes vidékeink szőlőtelepí­téseiről még o honfoglalás ide­jéből maradtak feljegyzések. Kecskemét határában a Kört- vély-tó és a Gyümölcsös erdő körüli' vidék, mint feljegyezték, jó minőségű bort adott Anony­mus írja, hogy Turzol (Tárcái), Ound (Ond) és Ketel vitézek a Turzol (ma: Tárcái) hegyen áldomást ittak. A magyarországi, bonok kö­zül a leghíresebb a tokaji aszú, de ezenkívül Somlón, Ba­dacsonyban is készítenek, jó minőségű aszúbort. A tokaji aszú külföldön is a leghíresebb bórák közé tartozik. A szek­szárdi, balatonfüredi, csopaki, sopronit badacsonyii, villányi, mecsekvlildékii, egri borok is nemzetköz! hirűek, és különle­ges márkát jelentenék. Meg­említjük, hogy a szürkebarát együk illeg jobb nemes borunk. Neve onnan, származik, hogy már a. 14. századtól kezdve így nevézík o ferences rendi szerzeteseknék azt a csoport­ját; amely 1370 körül települt be hazánkba Boszniából, és hí­res volt gyógyító tevékenységé­ről. Gyógyfüveket használt a borok és a szeszes italok íze­sítésére. Az így 'készült bort szürkebarátnak nevezték el a szerzetesekről, akik készítették. Később ezt a nevet kapta a badacsonyi bor is. A bor fOTfénete — az em­________ béri sésg története. B ékéidében virágzott a szőlő­művelés, háborúban, elpusztítot­ták a telepítéseket az embe­rekkel. együtt, de regeneráló­dott, fejlődött újra, mint maga az ember. A szőlő és a. bor ma. is hozzátartozik minden­napi életünkhöz. RUDNAYJÁNOS Ma már mindenki tudja, hogy a kifogástalan frizurának szin­te egyetlen titka van; a szabá­lyos, jó hajvágás. Itt most azt mutatjuk be, hogyan lehet kö­zéphosszú hajat otthon is jól levágni. 1. A rajzon látható módon, mindkét oldalon két centiméter széles sávban — a vizes hajat ferdén, az arc irányába kell fésülni, majd enyhén rézsúto­son az arc felé tompán le­vágni. 2. A még elfekvő haj réteget most feljebb, egy még széle­sebb csíkban elválasztjuk, rá­fésüljük az előbbi sávra, s is­mét az arc irányában, rézsúto­son, tompán levágjuk. 3. Ezután a fejtető irányából az egész elülső hajrészt az orr felé fésüljük, majd az orrtő fe­lett 1 cm magasságban úgy vágjuk egyenletesen végig a hajat, hogy egyik arcszéltől a másikig könnyed, enyhén félkör alakú ívet adjon. 4. Hátul, a haj formájának kialakításánál három szempon­tot kell figyelembe venni: nor­mális, rövid vagy éppenséggel hasszabb-e a nyakunk. Ennek alapján: a) szabályos nyaknál a felső nyakcsigolya magasságában teljesen egyenesen, tompán vágjuk le a hajat, b) rövidebb nyakúak egy kis fortéllyal hosszabbnak tüntet­hetik fel a nyakat, ha á hajat enyhén felfelé kerekítve vágják le, azaz az oldalrészeket rézsú­toson az első rész felé, c) akinek pedig kissé hosz- szabb a nyaka, az éppen az előbbivel ellentétesen, a hajat lefelé kerekítve, félkör alakban vágja le. Ennél a műveletnél a legfon­tosabb: nagyon pontos legyen mindig a hajvágás. Az első haj­részt a fejtető felől lefelé indul­va kell vágni oly módon, hogy a választékok mindenütt tökéle­tesen egyenesek legyenek, mert a későbbiek folyamán csak így lehet majd jó (akár választék nélküli frizurát is) kialakítani. BK. Csirke - kakas TÖLTÖTT C6IRKE Hozzávalók 4 személyre: 1 csirke, só, bors. Töltelékhez: 20 dkg gesztenye, 1 főj vöröshagy­ma, 5 dkg szalonna, 2 szelet pirított kenyér, 1 tojás, só, bors, 1 csomag petrezselyem, szere­csendió, 5 dkg vaj vagy marga­rin, 2 db sárgarépa. A esi íkét .megmossuk és kí- vül-ibelül sóval és borssal meg­szóljuk. A gesztenyéket felül megvágjuk és forrásban lévő vízibe dobjuk, [gy a gesztenye héja könnyebben lejön. A meg­tisztított hagymát és a szalon­nát feldaraboljuk, A szalonna- darabokat egy serpenyőiben ki­sütjük. A hagymát és a csirke­májat hozzátesszük, és 3 per­éig sütjük. A kenyeret megpi­rítják és apró darabokra vág­juk. A kenyeret, tojást, fűszere­ket, apróra vágott petrezselymet és a gesztenyéket a serpenyőbe tesszük, és mindent jól elkeve­rünk. Fűszerezzük és pároljuk. A csirkét ezzel- a keverékkel megtöltjük és összevarrjuk. Kí­vül megzsírozzu'k és megsütjük A megtisztított sárgarépát feldaraboljuk és hozzátesz- szük. A csirkével együtt körülbelül egy órát sütjük. Körí­tésként rizst és salátát adunk mellé. TŰZDELT CSIRKEMELL .Hozzávalók: 2 csirkemell (csont és bőr nélkül), só, 'bors, 2 gerezd fokhagyma, 1 kávés­kanál rozmaring, 4 evőkanál olaj, 1 citrom leve. A csirkemellet sózzuk és bor- sozzuik. A húsba éles késsel kis vágásokot vágunk. Megtűzdel­jük apró fokhagyma- és rozma- ringdarabkákka'l. A húst kevés farrá olajban mindkét oldalán 7—7 percig sütjük. Tálaláskor le­öntjük citromlével és kevés olaj­jal. Hozzá pirított kenyeret adunik. GRILLKAKAS Hozzávalók: 1 db kis kakas, 2 evőkanál citromlé, 1 evőkanál ecet, 1 gerezd fokhagyma, 2 evőkanál curry, 'bors, só, olaj. A kakast feldaraboljuk, meg­tisztítjuk, gégéjét és a szárnya csücskét eltávolítjuk. Jól meg­mossuk és a húsdarabokat a citromléből, ecetből, összenyo­mott fokhagymából, curryből, sóból és borsból .készült fűszer- keverékkel bekenjük. Körülbelül fél óra hosszat állni hagyjuk. Olajjal bekenjük és 35—40 per­éig grillsütőben átsütjük. TÖLTÖTT KAKAS Hozzávalók: 1 kakas, 20 dkg darált hús, 1 tojás, 1 zsemle, 1 evőkanál vágott tárkony, só, bors, édes-nemes paprika, olaj. A kakast a gégéjétől és be­leitől megtisztítjuk. Jól kimos­suk és sóval és édes-nemes paprikával kívül'-beliH beszór­juk. A darált húst a beáztatott zsemlével, tárkonnyal és bors­sal összekeverjük, majd a ka­kas .belsejébe töltjük és bevarr­juk. Olajjal bekenjük és grill­sütőben 45 percig sütjük. A lakásomba látogató alkalmi ismerősök, barátok furcsállva billegetik fejüket, amikor egy-egy, a szobába nem „illő" tárgyat vélnek fölfedezni. És akkor újra meg újra el kell mondanom, hogy szivemhez nőtt „kacatjaim" azok, amelye­ket országhatárokon túli csavargásaim során süllyesztettem útitáskám mélyére. Szándékosan nem hívom őket föntebb stí­lusban másnak, mert nem valószínű, hogy ép­pen ezek a tárgyak jellemzőek az illető ország­ra. Némelyik még csak kapcsolatba sem hoz­ható lelőhelyével. Nem mániám, még csak nem is hobbim ez a gyűjtögetés. Ha az lenne, szuvenírekkel bás­tyáznám magamat körül, mint teszi ezt oly sok turista ismerősöm. Velencéből nem giccses gondolákat, még csak nem is szerelmetes va- porettókat, Burgaszból nem rózsaolajat, Salz­burgból nem Mozart-mütyürkéket, a Kaukázus­ból nem az Ararát fénylő koronáját hoztam haza; hanem „kocátokat". Az én kacatjaimat! Szóval el kell mesélnem, hogy a vadgeszte­nyét a házsongárdi temető-ország egyik sírjá­ról hoztam el; Kriza János nyugszik alatta. A koromfekete, csillogó köveket — valamilyen vulkáni üveg —, a szürke és hamukönnyű tufá­kat a Kaukázus lejtőin és valahol a Szevan-tó környékén dugtam zsebre. Jesolóból csúnya, szürke követ emeltem el, és így tovább... Sok helyről semmit sem hoztam. De amit hoztam, azokhoz a kocátokhoz olyan történe­tek fűződnek, amelyeket az ember nem akar elfelejteni. Még akkor sem, ha tonnányi él­mény, esemény rakódik föléjük. Elég rájuk egy pillantás és az emlékezet bozótosaiban megmozdulnak az ágak. KAGYLÓ: Újra látom a punta-sabbioni „öreg halászt", aki szótlanul ül bádogtepsibe ömlesztett csenevész, hajnalban kifogott halai mellett. Apró halaiból tán soha senki, vagy csak én vásárolhattam. Mégis minden áldott reggel ott ül — az olaszokat meghazudtoló birkatürelemmel — rozoga bárkájában, a fil­mes turisták pergőtüzében; hogy azután vissza- hajigálja a még élő halakat a tengerbe. Meri összejött már egy raviolira, egy vino rossóra, vagy egy tányér spagettira való adomány. I ______1 Egyetlen imát ismer: Arrivederrci, Signor! Arri­vederrci Signora! A GESZTENYÉRE pillantva újra kezembe ve­szem Kriza János „Vadrózsáit", Dsida, Kányá- di és Szilágyi Domokos könyveit. Aztán nagy­messziről hallom Albertus Molnár zsoltárait, hallom Sütő András gyilkosán pontos és hihe­tetlenül magyar mondatait fölkászálódni lakó­telepeink porából, sarából. MÁRVÁNY-MORZSÁK könyvespolcom alsó lapján. Rómeó és Júlia; örök szerelem örök ál­mát alussza. De jön velem szembe a veronai amfiteátrum díszletező munkása, egy-csurom izzadton. így van ez rendjén; estére elkészül az Aida díszlete, és a hagyományokhoz híven több ezer ember gyertyagyújtásánál majd mindjárt felhangzik Verdi halhatatlan műve. A sziklák fölé feszülő, romantikusan kék ég feke­tére vált, a karcsú-zöld ciprusfák még feke­tébbre. HAMUKÖNNYŰ TUFÁK! Talán titeket ismer­lek a legkevésbé, ezért titeket csodállak a leg­jobban. Jeremtőm, milyen messze innen a ci­vilizáció, a Kodak-masinák csattogása milyen messze innen?! A kolostorok kazamatáiban itt áldozati bárányok sírnak; gyönge nyakuknál kés időz, hörgésük holnapra bevérzi a Kauká­zus vizeit, bevérzi ezt a papírt is. Hiába kötöt­tünk zsebkendőt a kengyelfutó patakok fölé, hiába csomót a hiedelemre! Ki űzi el a „beteg­ségeket", ha nem az írástudók!? Hiába hang­zik el magyar népdal az egyik sziklatömbből kifaragott kolostor kazamatáiban. FAFORGÁCS egy lidóról; szép az ember meztelenül. Jönnek a lányok, lányos asszonyok; pizza a kezükben: déli nap. Két mellük: ka­rámból szabadult kiscsikók. Rousseau? Nosz­talgia? Vagy a századvég racionalizálódása? Teljesen mindegy. Mintha a bikinivel együtt, szép lassan prüdériáját is levetné Európa. Még a szentek földjén is. Csak hát a lidón. Kacatjaim; kövek, kagylók, gesztenyék... ha jön még közétek vendég, majd újra elmon­dom, hogy... Mit is mondok el? Kacatjaim vagytok; soha többé nem ismétel­hető utak, a sirályok állandó, mégsem kiszá­mítható útjai. PATKAI TIVADAR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents