Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-23 / 249. szám

1981. október 23.

NÉPÚJSÁG 5

Könyvtára in le • A lexiko? szerint a könyvtár olyan ÄIIIIV • könyvgyűjtemény, mely valamely terv

szerint osztályozva és rendszerezve van. Az írásbeliség kezdetéig a történelmi múlt homályába vész. Tény, hogy könyvtárról - vallási adat- és iratgyűjteményről - már az i. e. XIX. századból van adatunk. A számunkra sokkal fontosabb Európa második egyetemi könytvára —

Prága után — Pécsett működött, sajnos, rövid ideig. Az első nyilvános könyvtár Firenzében 1437-ben nyitotta meg kapuit. Ez rég volt. Ma megyénkben 149 tanácsi és sok szakszervezeti könyvtár mellett iskolai, főiskolai, vállalati és üzemi könyvtárak is vannak. Nagy, viszonylag kevéssé ismert, a megyei levéltár és a múzeum könyvtára.

Könyvek, könyvtárosok, könyvtárak

A MEGYE könyvtáraiban lévő könyvek számát a legjobb akarattal se lehet megállapítani. A legnagyobbakkal, a tanácsok kezelésében lévő 'hálózattal és a szakszervezetiekkel kapcsalat- bam természetesen talál itt adatokat az ölvaisó. Vannak azonban kitűnő szakmai, vállalati könyvtárak, iskolalak és őriznek, fejlesztenek ilyeneket o termelőszövetkezetekben is. Utóbbiaknál — csak helyeselhető elgondolás szerint — a könyvek beszerzésére fordított összeg sok helyen a termelési költségek közt szerepel. íNyilvánvaló- ao abból a meggondolásból, hogy a szakkönyvek segítik a termelést, almi tagadhatatlan. Van szép könyvtára a főiskolának. Az iskolai könyvtáraik közül kiemelésre kívánkozik a dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumé, melyről a közelmúltban imár írtunk és a szekszárdi Garay Gimnázium és Óvónői Szakközépiskola könyvtára.

Elsősorban természetesen a tanácsi könyvtárakról kell megemlékezni. Több van, mint település. A 149 közül A) típusú a megyéi. Van négy B) típusú városi, nagyközségi, járási, 79 C) típusú önálló Ikpzségi és 65 O) típusú fiiók-, illetve letéti könyvtár. A könyvtár szolgáltatás. Ebbéli funkcióit nem láthatja el kizárólag nagy, koncentrált egységekben, arra várva, hogy az olvasó helyébe menjen, hanem fordítva, kell tennie. Ilyen célt szolgálnak a fiókkönyvtárak. Szekszórdon például fiókkönyvtár van a Tartsay és Kadarka lakótelepeken, a Felsővárosban, Csatáron, Szőlőhegyen, Ózsákon és mire ezek a sorok megjelennek, valószínűleg megnyílik a baiktdi Május 1. utcáiban lévő is. Van letéti könyvállomány a BM klubjában, a palánk! rehaibillitáöiós foglalkoztatóban és 50—100 kötettel', melyeket évente cserélnék, a város valamennyi óvodájában.

A megyében 1970-ben 45 főfoglalkozású és 156 mellékfoglalkozásban dolgozó könyvtáros volt a hálózatban. Számuk most 90, lilletve 129., A korábbi 11 felsőfokú és 19 középfokú képesítésűvel szemben ima 42 személynek van felsőfokú és 44- nek középfokú szakmai képesítése. A meglehetősen sűrűn változó tiszteletdíjas könyvtárosok alapfokú ismereteinek elsajátíttatásáról a megyei könyvtár és

a hálózati alközpontok folyamatosan gondoskodnak. A megyei könyvtárban, mély egyúttal módszertani központ, huszonhaton dolgoznak fő-, és egy személy részfoglalkozásban.

A könyvtár természetesen nem a könyvtárosokért, hanem az olvasókért van. A tanácsi könyvtárakban az évek során a beiratkozott Olvasók száma szerény 'mértékben emelkedett, a könyvtárakba ellátogaták száma csökkent, a kölcsönzött 'köteteké pedig jelentősen csökkent. Ez így leírva, cseppet sem hangzik megnyugtatóan és nem is nyugszik meg benne senki.

AZ OLVASÁSI szokások megváltozását o hivatásos könyvtárosok minőségi változásként regisztrálják, ami elsősorban a szakirodalmi tevékenység területén jelentkezik. Mivel ilyen tapasztalatot például a Garoy gimnázium 13 550 kötetes könyvtáráiban is szereztek, melynék alapjait nagyon magas színvonalon már 1890-ben megteremtette néhai Wigand János, az első igaizgató: — más valószínű összefüggésekre is szabad utalni. Tavaly Tolna megyében 11 Ibolt 43 millió 226 ezer forintos 'könyv, és hangle- mezforgalimat 'bonyolított le. Ez az idei év első felében is 'közel jár a. 20 millió forinthoz. A magánkönyvtárakba kerülő kötetek valahol imindenhogyam szel. lem! tőkét jelentenek és 'hozzájárulhatnak a könyvtári 'kölcsönzések csökkenéséhez.

fOifc az olvasóik? 1970 óta a 14 évesnél fiatalabb olvasók száma 3875 személlyel gyarapodott, az ennél idősebbeké 1992-vel csökkent. A gyermek olvasók aránya 37,3 százalékról 44,2 százalékra növekedett. Ha ezt úgy fogjuk fel, mint a jövő olva sónemzedéké nek születését, akkor a helyzet napsugaras. Főleg, ha a fia,tolók később 'is könyvtári olvasók maradnak. A felnőttek olvasási kedvének csökkenése azonban sehogy sém örvendetes és véleményünk szerint sem önvigasz, hogy a gyerekek által hazavitt könyveket esetleg a családtagok is kézibe veszik, (gy a tényleges olvasók száma a nyilvántartottnál tulajdoniképpen több.

'Hol olvashatnak o könyvtárakba látogatók, illetve milyen körülmények közt történik a kölcsönzés? A helyzet az utóbbi években nagyon sokfelé javult. Dombóváron és Tamásiban új épületbe költözött a könyvtár, a paksi bővült és javult az elhelyezés Németkéren, Regölyben, Gyönkön, Dunaköm- lődön, Nagymányokon, Mado- csán, Györikönyben, Simon tornyán, Ozorán. Decsen, Faddon, Pincehelyen, Bogyiszlón és Hő- gyészen viszont a könyvtár „Olyan körülmények közt működik, melyek sem a gyűjtemény megvédését, sem az alapszölgáltatásók nyújtását nem teszik megnyugtatóan lehetővé." ('Lovas Henrik, megyei igazgató.)

Tagadhatatlanul legrosszabb a megyei könyvtár helyzete. Tervezője, Vas Zoltán, a pécsi közé pulte tervező vállalat dolgozója a maga- idején szépet és korszerűt alkotott. A jó szemű megfigyelő — Kéki Béla — azonban már 1960 májusában így írt JKönyvtárépítés Szek- szárdon” című cikkében. A könyvtár elhelyezésénél „ ...nem ártott volna egy-két jövőbe mutató tényezőt alaposabban fontolóra venni.” A megyeszékhely páratlan iramú fejlődésével a könyvtár nem tudott lépést tartani. Jelenleg egy országos felmérés tanúbizonysága szerint az olvasószolgálati tér és az olvasótermi látogatókra jutó hely terén a legrosszabbul áll az or. szág hasonló intézményei között.

A KÖNYVEK pénzbe kerülnek. Az 1979-es adatók szerint egy kötet 43 forint 43 fillérbe, tavaly 50 forint 90 fillérbe, az idén sejthetőleg még többe. A már említett Garoy gimnáziumban az évi fejlesztésre változatlanul rendelkezésre álló 20 ezer forintos keretből korábban 400, tavaly már csak 332 kötetet tudtak vásárolni'. Az 1980-as helyzethez viszonyítva a tanácsok az idén több 'pénzt adtak Izményben, 'Lengyelben, Mórágyon, Ounaföldváron, Bátán, Bátaszéken, Decsen, 'Faddon, Zambán, Sárpilisen, Tengelicen, Gyönkön, 'Belecskán, Keszőhi- degkúton, Nagyszékelyben, Si- montornyán, Szakályban, Hő- gyészen. Áttolón és Kapospu- lán. Csökkent o 'könyvbeszerzésre fordítható keret iMőcsény- ben, Genjenben, Madocsán, Németkéren, Bogyiszlón, Köles- den, Értényben, Koppányszán. tón, Nagykónyiban és Gyula- jon.

A megyei könyvtár raktárhelyzete rossz, a zsúfolt polcok közt alig lehet mozogni. 1961-ben, a nyitáskor 34 ezer kötet volt itt, most több, mint az ötszöröse.

Gutenberg

csodálkozna...

Johann Gensfleisch, akit az utókor Gutenberg néven tisztel, mint a mozgatható betűkkel történő könyvnyomtatás feltalálóját, aligha álmodhatott arról, hogy milyen messzire jut a „könyvtár", tehát a könyvek puszta tárolása, aminek épp az ö találmánya adott máig tartó lökést a fejlődés útján. Alább csak röviden összegezzük, hogy hányféle tevékenység folyik napjainkban a megyei könyvtárban:

1. könyvkölcsönzés,

2. diafilmek kölcsönzése,

3. helyben olvasás (sajnos csak 16 ülőhelyen),

4. könyvtárközi kölcsönzés (évi 2—3000 kötet az egész megyében),

5. tájékoztatás, irodalom- kutatás,

6. helyismereti, helytörténeti tájékoztatás,

7. másolatszolgáltatás,

8. zenehallgatás,

9. magnószalagok átjátszása,

10. gyermek- és ifjúsági foglalkozások (tavaly 131 óra, 4334 résztvevővel),

11. rendezvények, író—olvasó találkozók,

12. ajánló bibliográfiák elkészítése,

13. olvasótáborok szervezése,

14. vetélkedők szervezése,

15. műsorok összeállítása,

16. szakfolyóirat-szerkesztés (Tolnai Könyvtáros)

...és ami ebből a fölsorolásból netán még kimaradt.

Nem lenne teljes a megyei könyvtári helyzetről szóló beszámoló, ha kihagynánk a szak- szervezetek munkáját. A magyar szakszervezetek megalakulásuk óta mindig nagy felelősséggel gondozták könyvtáraikat. Ez napjainkban is így van, természetesen a korábbiaknál lényegesen jobb anyagi és személyi feltételek között. A köz- művelődésnek olyan formáját gyakorolják, melyre egyetlen más szervezet se képes. A munkahelyen igyekeznek kielégíteni a dolgozók olvasási igényeit, önmagunkról is tudhatjuk, hogy az emberek többsége alaptermészete szerint kényelmes, szívesen fogadja el azt, amit helyébe visznek. A szakszervezeti könyvtárak ezt teszik a könyvekkel.

A'Az SZMT központi könyvtára egyben körzeti szerepet is betölt. Ide tartozik a tolnai selyemgyár, a RATEX, o fácán- kerti és a mözsi klubkönyvtár, két általános iskola, önálló a Volán könyvtára, 6128 kötetét tavaly 619-en forgatták. A kisebb könyvtárakat két típusba sorolják, aszerint, hogy 700— 1500 vagy 700-nál kevesebb

dolgozót foglalkoztató üzemekben vannak. Előbbiekből 14, utóbbaikból 65 van a megyében. A viszonylag kis- és középüzemek a jellemzőek ímegyénk- re.

'Ebből következik a szakszervezeti könyvtárhálózat több sajátsága. Az egyik az, hogy viszonylag kevés, mindössze 9 főhivatású könyvtárossal dolgozik. Közülük öten a központban vannak, ők végzik az érkező könyvek feldolgozását, regisztrálják a beérkező igényeket és központilag látják el a kisebb könyvtárakat, ahol viszont tiszteletdíjas és társadalmi munkás könyvtárosok dolgoznak. Ezt a könyvtárhálózatot nagyfokú rugalmasság jellemzi. Igényeik szerint nyitnak új könyvtárakat, de az 'is előfordulhat, hogy egyik- másik megszűnik. A Népbolt Vállalatnál például jövőre nyílik klubkönyvtár és belátható időn belül létrehozzák o húsipari vállalót új könyvtárát is.

A szakszervezeti könyvtár- hálózat szervezésében zajlanak éppen most a műszaki és köz- gazdasági könyvnapok rendezvényei, összesen 16 előadás.

A Nobel-díjas véleménye

Az 1976. évi V. törvény

Részlet a 'közművelődésről hozott törvényből:

II. fejezet 23. § (1) „A művelődési otthonok és a közművelődési könyvtárak o közművelődés hely!!, esetenként területi feladatokat 'is ellátó alapintézményei.”

„(4) Alkalmazkodva a helyi sajátosságokhoz, ápolják és felhasználják az értékes helyi hagyományokat, közreműködnek a közművelődési tevékenység új módszereinek kialakításában és elterjesztésében.

'(5) A közkönyvtárak egymással >is együttműködve — a lakóhelyi, oktatási, munkahelyi, szakmai és tudományos igényekre figyelemmel — népszerűsítik és rendelkezésre bocsátják a kultúra írásban vagy más módon rögzített alkotásait."

Az egymással történő együttműködéshez tartozik a megyei könyvtár, átalakulóban lévő, módszertani, irányító munkája. Ennek fontos láncszemei a> városi-járási könyvtárok, mint hálózati alközpontok. Áramoltatják az 'információkat, részt vesz. nek a könyvtárosok differenciált továbbképzésében.

A közművelődési törvény I. fejezetének 9. §-ának 'megyénkben fokozott 'jelentősége van. Eszerint: „Az állam a nemzetiségekhez tartozó magyar állampolgárok művelődési lehetőségeit anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájuk szabad művelésének támogatásával is biztosítja. Az állaim elősegíti, hogy o nemzetiségek körművelődési tevékenységükkel is hozzájáruljanak hazánk és a 'környező országok kapcsolatainak elmélyítéséhez.”

Tolno megyében a nemzetiségi településeken, iskolákban összesen 50 helyen van letéti könyvtár. Az 'itteni könyvek száma 7349, ezenkívül a községi könyvtárak saját német nyelvű anyaga 3971 darab. Az idei évre tervezett mintegy 1000 kötetes gyarapodás háromnegyed részben imát ímegvalósu'lt. A német könyvek beszerzése nem a megyei keretet terheli, hanem azt a kulturális alap biztosítja.

'Nagy hazánkfiát, 5zent-Györ- gyi Albert professzort .idézzük: „Az ismereteinket tartalmazó könyvek természetéről széles köriben elterjedt egy helytelen felfogás. Ügy vélik, hogy ezek a könyvek olyanok, amelyeknek a tartalmát a fejünkbe kell préselni. Azt gondolom, ennek az ellenkezője közelebb áll az igazsághoz. A könyvek azért vannak, hogy megtartsák magukban a }udást, mialatt- mi a fejünket valami jobbra' 'használjuk. Az én saját fejemben bármelyik 'könyvszagú ismeretnek a felidérési ideje néhány hét. így hát az ismeretieket biztos megőrzésre a könyveknek és a könyvtáraknak hagyom, és én inkább horgászni megyek, néha halra, néha új ismeretre.”

Az oldal összeállításánál segítségünkre volt Lovas Henrik, a megyei könyvtár igazgatója, helyettese, Elekes Eduard né, a megyei könyvtár kollektívája, Pacsai László, a szakszervezetek megyei 'könyvtárának igazgatója, Németh Károly tanár, a Garay Gimnázium és Óvónői Szak- középiskola könyvtárosa, Fiáth Attila, a megyei párt- bizottság munkatársa, Kras- say Gyula, a faddi művelődési ház igazgatója. A cikkeket írta: Ordas Ivón.

Munkahelyi közművelés

Pakson, a munkásművelődési központban kétszintes a modern

könyvtár