Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-21 / 247. szám

4 NÉPÚJSÁG 1981. október 21. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárdi, Postafiók: 71 Javaslatok mozi ügy bpn-Báíiln-t Mártontól, szekszárdi olvtaisónkítól kaptak a. levelet: „Véleményem szerint szüksé­ges lenne Szekszárdon délelőt­ti filmvetítést szervezni a mo­zikban. Ugyanis a váltott mű­szakban dolgozókra, s a filme­ket kedvelő nagyszámú nyug­díjasra is gondolni kellene. Legalább heti két alkalommal lehetne részükre a Nagyvilág moziban vetíteni. Javaslom még, hogy a sok bejáró diák részére heti egy alkalommal a Pano­ráma moziban délután három­tól öt óráig legyen egy elő­adás. Sok a vidéki, a bejáró fiatalok is szeretnék megnézni színvonalas körülmények között a filmeket. Az esti előadások időpontja a közlekedési prob­lémák miatt nem megfelelő a részükre.” A levelet a Tolna megyei Mo­ziüzemi Vállfa Hathoz továbbítot­tuk, ahonnan' Harmat József igazga'to válaszolt: „A szokásos mozi-időn kívüli filmvetítéseik lehetősége mindig foglalkoztatta a mozikedvelő­ket és O' mo-zidol goz-ókat. Euró­pában, és hazánkban is a* leg­kedvezőbb moziidő a 17—21 ára. A televízió elterjedése egy bizonyos fokiig megváltoztatta az embereik szabadidő-beosz­tását, több mozinál folytattak olyan- irányú kísérletet, hogy a mozielóadásPttcl alkalmaz­kodjanak ai teltevíz-ió csúcside­jéhez úgy, hogy az előadást fél 8-ig befejezzék. A gyakor­lat mégis — ai színházra!, mo­zira fordított idő — az emlí­tett esti órákat igazolja. A moz-ilkedve'lő a, nyugdíja­sok és a több műszakban dol­gozók érdekében javasolja a délelőtti filmvetítéseket. Ha a nyugdíjasok és a több mű­szakban dolgozók számát vesz- szük- alapul, akikor a délelőtti moziéiba dó sok beiktató sa min­denképpen indokolt tenne. Szekszárdon és a megye többi városaiban! az úgynevezett kö- zömségsiikerű filmekből, éppen az említett rétegek érdekében iktattunk be délelőtti és dél­utáni külön előadásokat. A tapasztalat — sajnos — nem kedvező. A közelmúltban bemutatott Kóma és ai Piedone Egyiptomban című filmek ese­Telefonszámunk: 12-284 t-ében többnyire csak azok jöt­tek a küfönelőadásokra, akik nem kaptok jegyet a-z esti elő­adásoktól A nyugdíjasok filmellátása tekintetében jó kezdeményezés­nek tartjuk a nyugdíjasok klubjának a Nagyvilág mozi­val való megállapodását, amely havi egy fillm vetítésére szól, a-z általuk megjelölt filmekből. Hasonló a helyzet a Volán nyugd íjaista-inál is, ők is üzem­be kérik a vetítést. A délelőtti moziidő kedvezőt­len tényét nehéz lenne meg­állapítani, de elképzelhetőnek latrom, hogy a nyugdíjas ko­rúak ilyenkor az unokáikkal, főzéssel, vásárlással vonalaik el­foglalva. A több műszakban dolgozók valami hasonló okok miatt nem járnak délelőtt mo­ziba. A bejáró tanulóknak mozi­ba járó sóhoz javasolja a. Pano­ráma moziban- a délután 3—5- ig tartó külön- előadást. Az említett filmfo-rgaJmazási forma 5—6 éves tapasztalatot igazol, azzal a módosítással, hogy csak a- tanítás szünide­jére a-lkallma’zz'uki. A megye 27 —28 nagyobb településén a tla-n-ulóifjúság számának meg­felelően heti egy-két alkalom­mal vetítenek ifjúsági filmeket. A délutáni előadásokat ál­landósítani nem lehet, mert az említett ifjúsági sorozatokból a jobb filmékre volt érdeklődés, a gyengébb filmekre alig volt látogató, és elmaradtak az előadások. A tanév alatt a tanulók- filfm- elilátá-sai többnyire az iskola irányításával történik. Itt azon­ban meg kell említenem, hogy a bejáró tanulók ezeken az előadásokon nem vesznék részt, mert ez időben hazautaznak. Báilint Márton véleménye és javaslata részben találkozik a közönség mozibajárá si igényé­vel, amely a nagy közönség- sikerű filmeknél és a tanulók vakációs idejében alkalmazha­tó, azonban állandósítani nem lehet, ehhez Székszéird lélek- száma is kevés.” A traktorosok nyugdíjazásáról-Blézer János attfalai olva­sónktól 'kaptuk1 a levelet: „Nagy örömmel értesültem arról, hogy szóba került a ter­melőszövetkezetek IV. kongresz- szusán a traktorosok korked­vezményes nyugdíjazása. Én 1951-ben ültem traktorra, s 1959-ig különféle típusokat „ki­próbáltam”. Ezek fülke nélkü­liek voltak, így a reumától a csonttörésig, az aranyértől az idegességig sok betegséget szereztem. November vége felé már a havas eső vert bennün­ket, de másnap elölről kezdő­dött minden. 1956-ban eltörött a jobb karom, még ebben az évben .baleset következtében a bal karomat is operálni kellett. 1963 telén szintén baleset miatt a jobb lábam törött. S még sok kellemetlen epizód fűződik traktoros életemhez, mely mind az egészségem ro­vására ment. 1971 nyarán arat­tam utoljára, még abban az évben elmentem a MÁV-hoz dolgozni, de itt is nagyon ér­zem — különösen télen — a mezőgazdaságban szerzett be­tegségeim hatását. Harminchá­rom küzdelmes évet dolgoztam. Úgy érzem, a többi traktoros­kolléga nevében is szólok, ami­kor a korkedvezményes nyugdí­jazást sürgetem.” A SZOT Tár.sodalambiz-tosítá- si Főigazgatóságáról Fis-chl Ti- borné, panasziroda-vezető vá­laszolt : „A társadalombiztosítási tör­vény jelen-lég nem ad lehető­séget a. traktorosok korkedvez­ményben történő nyugdíjazásá­hoz. Ha erre vonatkozó ren­delkezés a későbbiekben meg­jelenne, arról az érdekeltek a hírközlő szervek (sajtó, rádió, televízió) útján értesülnek. Tájékoztató sóra- közöljük, hogy ha egészségi állapota miatt az öregségi nyugdíjra jogosító fcorhla-tár betöltése előtt kívánja nyugdíjazását kér­ni, úgy -rokkantsági nyugdíj- igényt terjeszthet elő. A levelé­ben, közöltek szeriint 1971 óta a MÁV-nál dolgozik, ez eset­ben nyugdíjigénye elbírálására a MÁV Nyugdíjhivatal (posta­cím: 1378 Budapest, Pf.: 20.) illetékes. Ha tehát rokkantsági nyugdíjigényt klívá-nma előter­jeszteni, vagy nyugdíj vonatko­zású további kérdése merülne fel, áttör szíveskedjék a MÁV Nyugdíjhiiivta,tálához, vagy az il­letékes szolgálati főnökséghez fordulni.” Nyereség- részesedésről a kollektív szerződés dönt Ifj. Bodnár Laija-s tette fel a kérdést: „1973. szeptember elsejétől ipari tanulóként, majd mint gépszerelő dolgoztam a Tamási Állami Gazdaságban 1980. no­vember 15-ig. Ekkor felmon­dással a fürgedi Dózsa Mgtsz- be mentem. Az állami gazda­ságtól azonban az 1980. évre járó nyereségrészesedésemet nem kaptam meg. Érdeklődé­semre -azt a választ adták, hogy azért nem kaptam meg, mert másfél hónappal az év vége előtt jöttem el. Nem tudom, hogy jogosan járt-e el az ál­lami gazdaság?” A levélne dr. Deák Kon-rád válaszolt: „A 13/1979. (XII. 1.) számú rendelet 4. §-a k-ilmondja: ,A kollektív szerződésben, vala­mint az ipari szövetkezet mun­kaügyi szabáiyzatóbaini kell meghatározó» a- bérfejlesztési befizetés teljesítése utón. fenn­maradó részesedési alap fel­osztásának és felhasználásának élveit..Idézzük en-nek a ren­deletnek- a 8. §-át i-s: .An-na-k a dolgozónak, aki- a- vállalattal a- naptári év egész folyamán munka'v-iszonybtan- állt, év végi részesedést kell -megá-Hápítan-i a- -kollektív szerződésben meg­határozott szabályaik- szerint.. Ugyanennek a rendeletnek a 10. §-a pedig- így szól: ,Év vég-i részesedés állapítható meg an­nak a dolgozónak is, aki a- vál­lalatnál a naptári évnek csak egy részében állt munkavi­szonyban'. Volt munkáltatójánál, a Ta­mási Álltakra Gazdaságnál ér­vényben lévő kollektiv szerző­dést- mi- nem ismerjük a gaz­daságnak azonban- kötelessége volt biztosítani, hogy dolgozói a kolfektív szerződést megis­merjék, ön-nek pedig bőven volt lehetősége ennek megis­merésére. A gazdaság bizonyá­rai most sem- zárkózik el attól, hogy — ai munkaügyi vita el­kerülése végett — tehetőséget biztosítson! az ön számára, a kollektív szerződésbe történő betekintésre. Csak ebből fogja tudni megállapítani, hogy o töredékévire jogo-sul-f-e nyere­ségrészesedésre' ’. Ml VÁLASZOLUNK f------ 1 Az üzemi étkeztetés­J . jp. ről és az étkeztetési : nyersanyagnorma egy­I V} ségesítéséről a kivi­je telező építőiparban i.......... tárgyú korábbi jog­szabályt módosítja az építés­ügyi és városfejlesztési minisz­ter, a munkaügyi miniszter és a pénzügyminiszter 24/1981. (IX. 23.) ÉVM—MüM—PM számú együttes rendelete, amikor ki­mondja, hogy a vállalati kol­lektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) az üzemi étkez­tetés keretében nyújtott reggeli, ebéd és vacsora 1981. évre elő­írt nyersanyagértékét az 1981. június 29,-i központi árintézke­dések miatti élelmezési nyers­anyagköltség-növekedés össze­gével fel kell emelni. A dolgo­zói térítés emiatt nem emelhe­tő, a nyersanyagköltség-növe­kedés teljes összegével a vál­lalati hozzájárulást kell fel­emelni. A rendelet — amely a Ma­gyar Közlöny 1981. évi 56. szá­mában jelent meg — kihirde­tése napján (1981. szeptember 23-án) lépett hatályba, rendel­kezéseit azonban már 1981. jú­nius 29-től kell alkalmazni. Az állami vállalatokról tör­vényt módosítja a Magyar Köz­löny idei 59. szó-mában- megje­lent 1981. évi 20. számú tör­vényerejű rendelet és ennek megfelelően módosult termé­szetesen a törvény végrehajtási rendelete is, amely ugyancsak a Magyar Közlöny f. évi 59. számában olvasható. A módo­sításból kiemeljük azt, hogy a vállalat leányvállalatot alapít­hat, a vállalat jogosult az ala­pító határozatában meghatáro­zott tevékenységi körébe nem tartozó, de a vállalat gazdasá­gos működését elősegítő ki­egészítő tevékenység folytatá­sára is. Leányvállalat alapítá­sához, megszüntetéséhez, tevé­kenységi körének meghatáro­zásához és módosításához nem szükséges a pénzügyminiszter és az ágazati miniszter előzetes egyetértése, az alapításhoz azonban ki kell kérni a leány- vállalat tevékenységi köre sze­rint illetékes ágazati miniszter, a székhelye szerint illetékes megyei tanács végrehajtó bi­zottsága véleményét. A leány- vállalat tartozásaiért az alapító vállalat kezesként felel. Az építésügyi és városfejlesz­tési miniszter 25/1981. (IX. 26.) ÉVM—ÁH számú, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben kiadott rendele­te a magántervezési tevékeny­hatálya a magántervező által végzett valamennyi építésterve­zési munkára kiterjed. Kimond­ja a jogszabály — s ez bizo­nyára a terveztetőket is érdekli —, hogy’ a tervezési díjat, va­lamint a tervezéssel kapcsola­tos költségek összegét a terve­zési tevékenység megkezdése előtt árvetésben kell meghatá­rozni. Meghatározza a jogsza­bály — amely a Magyar Köz­löny 1981. évi 58. számában jelent meg — azt is, hogy a tervezési díjért a tervezőknek mit kell szolgáltatnia, ugyan­akkor a tervező a tervezési dí­jon felül milyen költségeket számíthat fel. Indokoltnak tartjuk felhívni a figyelmet arra a közle­ményre, amely a közületi gépjárművek üzemben tartásá­val kapcsolatos ellenőrzések ta­pasztalatairól szól, s amely sze­rint gyakori, hogy a gépjármű- vezető részére előírt jelentkezési hely rovatot nem töltik ki, az átlagostól eltérő körülmények közötti üzemeltetésre utaló fel­jegyzések a menetlevélen nem szerepelnek, szabálytalanul esz­közölnek javításokat a menet­leveleken, több esetben a hó­végi zárásnál mutatkozó túl­fogyasztást korrekciós tényezők utólagos alkalmazásával igye­keznek eltüntetni, stb., de a személyi tulajdonban lévő gép­kocsik hivatali célokra történő használata területén is számta­lan hibát, hiányosságot tártak fel az ellenőrzések. Egy idézet a közleményből: „Az általános célú és a nem hagyományos célú szolgáltató közületi gép­járművek szabálytalan haszná­lata esetén az illetékesek a jövőben minden szabálytalan­ságot szigorú pénzbírsággal büntetnek, súlyosabb esetekben bűnvádi eljárást indítványoz­nak.” A közlemény a SZÖVÓSZ Tájékoztató idei 39. számában jelent meg. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Értesítő idei 22. számá­ban a szállítások jobb meg­szervezése tárgyában megjelent felhívásból ugyancsak idézünk: „Felhívjuk és kérjük a vállalatokat és gazdaságo­kat, hogy vasárnapi berakásaik­kal, ezek növelésével, kirakási munkáik gyorsításával, általá­ban hét végi munkájuk fokozá­sával segítsék élő a verseny sikerét és ezzel az 1981. évi őszi forgalom zavartalan lebonyolí­tását". DR. DEÁK KONRÁD, A TIT városi-járási szervezetének elnöke. Múzeumba kerül a villamoskocsi Múzeumi tárgy lesz a hajda­ni szombathelyi villamos egyik régi kocsija. Szombathely ut­cáin 1974. augusztus 20-án köz­lekedett utoljára az ország el­ső vidéki villamosjárata. Het­venhét évig bonyolította te a forgalmat, sokáig a legfonto­sabb tömegközlekedési eszköz volt a városban. Korszerűtlen, egyvágányú, kitérő rendszerű vonalvezetése miatt azonban már nem felelt meg a növekvő forgalom követelményeinek, s ezért megszüntették. A város lakossága nehezen vált meg a kis sárga járművektől, de vé­gül mégiscsak felváltották a villamost a korszerűbb autó­buszok. A régi villamoskocsikból most egyet társadalmi munkában felújít a Szombathelyi Jármű­javító Vállalat Munkácsy Mihály szocialista brigádja. Ezt a ko­csit 1951-ben kapta a város Budapestről, ahol 1927 óta használták. A forradalmi mú­zeumban elhelyezett villamos- kocsiban a felújítás után kiál­lítást rendeznek be a szombat- helyi villamosközlekedés törté­netéről. A régi szombathelyi villamos- kocsikból található egy példány a Budapesti Közlekedési Mú­zeumban, s egy kocsi a grazi múzeumban is. Kastély a Bodua völgyében Az Aggteleki hegység fő kiöz- lekiedési tengelye, a- Bódvarvöl- g-ye Toirnainódtaslkától egészen a Sajóval- történő egyesüléséig régen ismert és- közkedvelt Ici- rá'nd-ulé útvonal. Az olykor, sze­szélyesen- ka-nyatrgó, festői fo- lyó-cslktai völgyének történeti és építészeti büszlkesége is van: aiz előbbi -Bors vezér hajdani földvárának helye, az utóbbi Ede-lé-ny korai barokk- kastélya, mely messze Ikiiima-gasllliik ha­sonló korú kastélyaink- közül. Elsőként Bors vezér váltóról érdemes említést tenin-i, mert kiváló katona»1 érzékkel kivá­lasztott fekvése remek kilátó-sit nyújt a környező erdőségekre és a Bódva folyó kanyargó út­járól Ez a magaslat őseink ál­tal sem- vé-létfen-üt nyert figyel­met: hiszen éppen jó kilátási viszonyai, természetes védettsé­ge tettek alkalmassá vár, erő­dítés építésére. Igaz, miután- e vá-r legelső erődíteseink közé tartozik-, kő -helyett föld-vár védte a környék Itakáíit. Oly eredményesem, ho-gy bár má-r a tató-rok -felégették, végleges pusztulásfai csupán- a török hó­doltság idején következett be. De addig igen. sok’ szolgáltatót tett a környék- lalko-ssá górnak, és ezért tolóin- érthető -is, hogy építtetőijéről, a- legendás Bors vezérről ne-m csupán- a hajdani várat, ha-nem az egész megyét elnevezték-. Bors vezér vára- 1604-ben még- egy igen, fontos csata szín­helye is volt: Bocskai itt vívta ki egyik legjelentősebb csatá­ját hajdúival. Básta császári hadvezér katonái ellen-. Néhány kilométeres séta után szemünkbe ölik Edel én y kasté­lyai -melyet alig néhány eszten­deje restauráltak szinte -teljesen eredeti álla,patáiba visszaállítva!. E -ritka szép kastélyt -a- híres eg­ri várkapitány, L'iHuillllier Ferenc János építtette 1727—1730. kö­zött. A tervező nevére — G. B. Carlo n e olasz származású egri építész vagy J. L. von Hiilde- bramd-t — még a legújabb -kuta­tások -sem -metlilk leadni a vég­leges szavazatot. A kastély, melyet restaurálá­sa (1965—68.) óta szépen gon­dozott-, gyönyörű ős-fákkal d-i- csekvő patt vesz körüli, óriási kovácsoltvas kapubejáraton kö­zelíthető -meg. A helyreállítás során gondosan ügyeltek a-r-ra is, hogy a kastély visszanyerje eredeti szépségét, -formáját, jel­legzetességeit. A főbejárati ol­dali különleges héttengelyes, négyszintes, -kiemelkedő hom­lokzatrésszel — emeletenként el­térő ablakiformával. Az épület belsejét díszítő szín-pompás, mozgalmas 18. századi rokokó falfestmények ü-de életörömöt sugároznak. Kora-belii forrásokból tu-dj-uk, hogy a -kastély -parkja óriási ki­terjedésű volt különböző rendel­tetésű épületekkel — -istálkókkal, téiiikertek'ke,l,1 vadásZháza-k-kal. A patt jellenileoii területe jóval ki­sebb az eredetioéli de bőven kárpótolja a szemlélőt a folyó és a kastély harmo-niik-us. együt­tesének szépsége.-Edelény, a nyaralóhely jelle­gű község -is tartogat érdekes­séget: 1330 körül épült refor­mátus temploma a- többszöri új­jáépítés ellenére a templom belsejében és a templomu-dvair felől még mindig- tisztán mu­tatja az első változatként é-pi- t-iszta, gótikus eredetet. Rövid körsétánk során, visszakanyarod­hatunk ismét -Borsod község fe­lé, ahol az -itt fakadó kén savas- szénsava-s gyógyvízzel, a borso­di vízzel frissíthetjük fel -magun­kat. RÉVY ESZTER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents