Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-21 / 247. szám
1981. október 21. ^PÜJSÁGö „Kinyílt a KÖJÁL” November vége az újabb határidő — Tervmódosítások Főhet a feje a TOLNABER vezérkarának, késik a szekszárdi KÖJÁL-székház átadása. Pedig nagy igyekezet volt tapasztalható minden „szinten" — mégis sok a gond. Bár a nehezén túljutottak, áll az épület. Ismerve megyénk székhelyének talajviszonyait, az ebből eredő problémákat, nem csodálkoztunk volna, ha ez a nagy épület is megmozdul. így csak a közvélemény mozdult meg, több okból is: az első, hogy kinyitották az építkezést. Megbontották a kerítést, tehát a közönség láthatja az építkezést, s nézheti, miként folyik a munka. Arra nem lehet panasz, az építkezés közel három éve alatt sem volt, hogy létszám hiánya akadályozta volna a munkát, bár jól tudjuk, hogy mindig akadt fontosabb beruházás, ahova az erőket kellett összpontosítani. Itt is volt erre példa, a húskombinát építésének kritikus szakában. A gondok azonban nagyonis kézzelfoghatók. A tervmódosítás megtörtént, kényszerűségből. Ugyanis a tervek nem kapcsolódtak a földben lévő közművekhez, pontosabban a szennyvízcsatornához Ugyanis a rajzok szerint kitűnt, hogy az új épületből kijövő csövek jóval mélyebben vannak a földben, mint a fogadó, a meglévő csatornaszint. Ilyenkor kell módosítani a tervet. Több alternatíva szóba került. Egyik szerint be kellene mégiscsak kötni az Arany János utcai fővezetékbe — ez azonban túlterhelt, s a vízművek nem járult hozzá a bekötéshez... S hogy ne menjen minden a maga sima útján, többször elöntötte a szennyvíz az épület alagsorát... Tehát „eldugták" az Arany János utca felől nyíló — kinyitott — vezetéket, s folytatódott a tűnődés, hogyan valósítsák meg a második alternatívát, amely nyilván növeli a költségeket is. A döntés megszületett. Még ez év áprilisában, de a terv lassan készült el — nem lehet összecsapni egy ilyen fontos munkát. Eszerint: a Wesselényi utcában lévő másik fővezetékre kell kötni a KÖJÁL-csatornát. Hozzáfogtak a munkához. Először lezárták az utat, hogy ne zavarja a közlekedés a munkálatokat. Aztán lerakták a víztelenítő, talajvízszint-süllyesztő csöveket, felállították ennek gépházát — mert mint említettük is, a szekszárdi altalaj veszélyes. Elkezdték a szivattyúzást? Dehogy! Hiszen a tervek csak szeptember derekára készültek el. S már most valóban kijelölték a földön a nyomvonalat, és markolóval elkezdték az árkot ásni... Csak úgy ne járjanak itt is, mint a SZÜV- székház csatornájának ásásakor, akkor ugyanis két olyan keresztben álló csőrendszert találtak, amelyek sehol, semmiféle rajzon nem voltak jelölve — megkerülések, „áthidalások”, persze mindez növelte a költséget... S ha elkészül a csatorna, akkor még mindig van nagy feladat: az átemelőrendszert megépíteni. Ehhez pedig egy nagy „gödröt" kell ásni, megfelelően szigetelni, amelyhez kapcsolódó szivattyúk gépházát ugyancsak föl kell építeni, szerelni. És ha ez a csatornaszivattyú rendszer kész lesz, akkor lehet csak átadni az épületet. De nehogy azt gondoljuk, hogy most már egyenesben van az építkezés. Sűrűsödnek a gondok, bár dicséretes módon fogadkozik minden alvállalkozó, generálkivitelező. Csak éppen a helyszínen a művezető és építésvezető fogja a fejét. A közelmúltban elvonultak a munkahelyről a festők-mázolók. A bonyhádi lakásokat kell átadni, ott volt rájuk szükség. Jó is, hogy elmentek, mert itt nem tudtak volna folyamatosan dolgozni, mert a műszereket szerelő alvállalkozók késnek. Sokat késik némelyik, van, amelyik csak most, októberben vonul föl, a kőfaragók. Az épület főlépcsőházába ugyanis kőipari munkával készített lapokkal burkolják a falakat. Már gyártják ezeket, de csiszolás, helyszíni szerelés, s ha készen lesz novemberre, tapsolhat mindenki... Egyébként az építőmesteri munkát a TAÉV jó minőségben elvégezte. Azt szokták mondani az ilyen megállapításra a ka- jánkodók, hogy volt is rá idejük bőségesen... Szeptember 30-ra akarták átadni a munkát, a fentiekből is látszik, hogy a novemberi időpont is csak nehezen tartható. Leginkább a technológiai szerelés okoz majd itt gondot. A laboratóriumi és egyéb műszerek, gépek csövezése, bekötése nemcsak abból áll, hogy a kötőelemekkel a falhoz erősítik, bemérik és mehet is a gép. Sok-sok kézi munkát, élőmunkát kíván a szerelés. Hiszen az egész épületkomplexum szinte egy óriási műszer belülről — és a berendezés valamiképpen minden szinten, szakmában kapcsolódik egymáshoz. Tehát most a szakiparnak, az alvállalkozóknak kell munkaterület: van munkaterület. Gyorsítani a munkát mindenkinek érdeke, hiszen erre az egészségügyi objektumra nagy szükség van. A régit már régen kinőtte a KÖJÁL — és a soron lévő új feladatokat csak komplett, teljesen kész üzemben lehet elvégezni. Utaltunk rá, hogy ez az épület nagyon bonyolult felszereltség ű, sok feladatra képes lesz, és nem öt-tíz évre készítik. Tehát az ára is magas, nyolcvan- millió forint körül van... PÁLKOVÁCS JENŐ A csatornaépítők a Wesselényi utca felé haladnak, előtérben a talajvízszint-süllyesztő gép csőrendszere Az épület déli és keleti oldala kész, az előtérben még lesz dolga a mélyépítő részlegnek Visszajöttek a festők, de még kívülről, az északi oldalon dolgoznak ü természet ajándéka: T raubiszóda Kezdetben volt a Bambi. Aztán jött a Colái Majd ai Trau- biiszáda. Ez volllti ai hetvenes éveik elején, ma 72-félte üdítő italnál tartunk. Létjogosultságuk ugyancsak megkérdőjelllez- heitő, ment a bőséges választék ellenére most is a Traubi az egyik legkedveltebb frissítőnk. A Traubíszódánalki, mondhatni történelme vani már. Pontosait tíz éve, 1971-ben jelent meg, hazánkban. Neve a; Trauben' (németül szőlő) szóból ered, a licence* az osztrák Lenz Moser cégtől vásárolta meg a Badacsonyi Áliltaiml, Gazdaság. Az itail nevének idegen hangzása ellenére — nem kis gondot jelentett, amíg megtanultuk, hogyan, kell helyesen ejteni —, gyorsan, meghonosodott nádiunk, Álmig, az első évben 1,6 milliót; 1972-ben már csaknem tizenötmillió palackkal gyártottunk, 1980-ban, pedig — ez volt ai csúcs — 120 millió palack Traiuibiszóda fogyott. E hatalmás mennyiség előállítására a badacsonyi üdítő ital - üzem már nem is volt elég, ezért társult velük a, csernyi, a1 debreceni és a. Kunbajai— BácsSzőllősi Állami Gazdaság is. A Traubiszóda, a'laipamyaga a legkiválóbb magyar csemege- szőlő, amelyet természetes anyagokkal, ízesítenek. Hogy hogyan az természetesen, az osztrák cég titka, az viszont nem- titok, hogy ezer liter Tra,u- biszódához összesen három deciliter importaroma, szükséges. Eddig a, világi négy országában vásárolták meg az osztiák licence*, mi elsőként, és állítólag a magyar ital1 a legjobb ízű. Mi átlagosan személyenként 51 litert iszunk belőle évente, többet, miilnt ősihazájá- bdn, Ausztriában, Fogyasztják Irakban, és Jugoszláviában, is, és már érdeklődik' iránta' az NSZK és Anglia, O. É. Új szőlőtelepítések előkészítését kezdték meg. a tokaij- hegyailljai borvidékhez tartozó tolcsvai domboldalaikon. A déli fekvésű domboldalak a jellegzetes hegyaljai zamaitú bort adják és o filóikiszé rávesz előtt a jó bortermő területeki közé tartoztak. A .korábban parlagon hölgyöt* területeket most már géppé! is tudják művelni, így betelepítésük gazdaságos. A mintegy negyvenhektaros nagyüzemi táblába furmintot, hárslevelűt és sárga, muskotályt ük tetnék. A gyümölcsfák helye A fák sor- illetve tőtávolságát meghatározó tényezőik: közül legfontosabbak a gyümölcsfa életógényéi. Lényeges, hogy a nap, a levegő minden fát szabadon érjen, mégpedig koronájának teljes terjedelmében.. Nagyon fontos, hogy a fák megvilágítása minél tökéletesebb legyein. A fajták elrendezésekor a következő szempontalkat kell fi- gyélem'be veninli, ha a. család szükség létein túl árutermeléssel is akarunk foglalkozni: — a fajtáik és klónak növekedési enélye; — a megközelítőleg azonos virágporélosizlás lehetővé tétele; — oz agrötedhníikoi és főleg a növényvédelmi munkák zavartalan elvégzéséhez szükséges féltételék megteremtése; — a kézimunka,-igényes szüret optimális időben történő lebonyolítása. A telepítés terülteiének talajai, a talaj szerkezete, eredeti, illetve „feltöltött” tápanyag-gazdagsága, a talajvíz állapota is nagymértékben hat a. térál,lás- ra. Az utóbbi időben egyre kedveltebbé váló meggyet kombinált ikorono alkalmazása esetén 8 m sor-és 5 m tőtáválságra, termőkairos rendszerben 7 m sor- és 4 ,m tótávolságra, gyengébb növekedésű fajtákat 6 m sor- és 4 m tőtávoiságira, sövények kialakításához, 4,5 m sörös 3,5 m tőtáivolságira vagy a gyengébb növekedésű fajtákat 4 m sor- és 3 m tőtávaliságra lehet telepíteni. A gyümölcsfáik helyét bizonyos mértani ábrák szerint jelöljük ki. Először a terület leghosszabb oldalén derékszöget, majd az ültetési távolság tízszeresének megféllélő hálózatot pl. 6 im-es sor- és 4 m-es tő- távolság esetén, 60X40 m nagy. ságú hálózatot tűzünk ki. Az alaphálózat négy sarkát lehetőleg messziről is jól .látható, mo- gas karóval jelöljük meg. A kijelölt pontok közé kiét akkuiról ültetőhuzalt feszítünk ki, amelyen a fák helye kis csomóval van megjelölve. A jélzésékhez kis jéizőkairót szúrunk le, aimély a fa helyét fogja jelölni. Az üitetőgödör nagysága legalább 120X120X160 cm legyen. A gödörásás előtt ültetőlécet kell készíteni. Az ültetőléc 2 im hosszú, 10 cm széles, két végén és a közepén félkör alakú bemetszés van. A gödör- ásásnál ezt úgy használjuk, hogy a léc középső bemetszését a fa helyét jelölő karóhoz illesztjük, majd a két végét se- gédka,róva! megjelöljük. Ezután elvehetjük a lécet, és megkezdhetjük a gödörásást, mert a fa helye a segédka,rák közé visz- szahelyezett ültettőléc segítségévei bármikor megállapítható. A gödrök behúzásaikor ügyeljünk a talajszélvény megcsrálésére, illetve összekeverésére. ültetés élőtt az oltványok gyö. keiét éles metszőollóval vágjuk Vissza. A gyökerek közül csak a roncsolta,kot távolítsuk öl, o nagyon hosszúakat pedig kurtítsuk meg,. Ajánlatos a 'kiszáradás ellen o gyökémetet növényvédő szeres agyag pépbe mártani. Ezután a fa gyökérzetétől függően, a már megforgatott földet kiemelij'üik és az oltványt úgy helyezzük a gödörbe, hogy a gyökérzete jól elférjen, és a győkérnyalk a talajisziimttel egy magasságba .kerüljön.. ültetés után a nyúlkár megelőzése cél jóiból a fáikat bekötözzük. Ajáin latos a kiültetett fákat 20—30 cm magasan fel- kupacölmi, mert így a gyökereiket az esetleges nagy tólli hide. . géktől meg tudjuk óvni. Jó májú liba Hogyan, imitőii lesz jó nagy mája a Hibának? - kiérd,ik egymástól és mindenki mástól — akiről csak gyanítható, hogy mond valami ökosat — a l'iba,- hizfclással foglalkozók. .Drága ugyanis a na,posliilbai, a tömésre való. soványaké ugyancsak, haszonra tehát csak akkor számíthat a tömő, ha Hibáinak a mája I.—ill. osztályú. Márpedig nem mindig és nem mind ilyen. Olyan libaihizlallási módszer, a,m,i százszázalékos sikert, vagyis I. osztályú libamájat eredményez, nem létezik. A íibahizlau lá-ssal régóta és eredményesen foglalkozók azonban tudnak néhány dőlgot, amit érdemes megjegyezni. Közülük az egyik az a tapasztalait, hogy csak egészséges, betegségen át .nem esett, kellően fejlett - legalább négykillós - belső élősködőktől mentes, jó húsformáiban lévő, sok füvet, tömegtakarmányt fogyasztó, s attól kitágult nyelőcsövű libák foghatók hizlalásra. Fontos, hogy a hizltailnsra kerülő libákat nagyság szerint csoportosítsák, s az egyforma fejlettség űek, súlyúak kerüljenek egy-egy kutricálba. Az eddigi tapasztalatok szerint az egészséges, ép szemű, pórölt, vagy áztatott kukorica a leg'jobb hizlaló takarmány. A párolt dara kevésbé vált be. Sokan úgy gondolják, hogy az ivóvízbe tett agyag, rézpénz, a takarmányba kevert főtt burgonya, cukor, Jiszt májnövelő hatású, pedig ném az. Szükséges azonban zsírral csúszósalbbá tenni, sóval ízesíteni a kukoricát és hetenként egyszer vitaminkészítményt adagolni a hízó állatok ivóvizébe. Hiába tartozunk a legnagyobb lilbaimájtermelő országok közé, hizlalást könnyítő gépet, eszközt oz állami és a szövetkezeti ipariban nem gyártanak nálunk. Készítenek azonban ilyeneket iparosok, 'barkácsoló emberek. A Jászságon, Kiskunfélegyháza, Szentes és Kiskun- maljsa környékén villain,nyal és lábbal haj,ható tömőgépeket használnak a sok Hibát hizlalók. Ha csak kevesebb libát hizlal valaki, a piacokon, vagy a laka- tosmestereknél ibeszerezihetó tö- mőtölcsér is megtétel, Aki nagy o jó minőségű májat adó íilbát akar értékesíteni, legkevésbé a tömés gyorsaságára kell törekednie. Fontosabb, hogy kezdetben naponta háromszor, később ötször, hatszor teljesen .megtömje állatait, kíméletesen bánjon velük, figyelje emésztésüket, viselkedésüket. A libának akkor nagy a mája, ha sokat és hangosan liheg, s lassan mozog. Ha intenzíven tömik a libát — hajnaltól éjszakáig legalább ötször — akkor három hét alatt meghízik, vágásra érett. A napi háromszori tömés lassúbb hízást eredményez és legalább négy hetet vész igénybe. A hízó libák lucskosak s mert az egyre vastagabb zsírréteg miatt melegük van, ha tehetik, sak Vizet kipancsolnak. Ezért is kell alájuk vastagon almozni. Ennél jobb, ha llécrács aljazató hizHalóiékeszeket készítenek számukra. A baromfüfeldolgozók kifogásolják, ha a sokat üldögélő hízó libák hasfallá .lekopik, palik, ezlért vagy lécrácsos ketrecekről vagy rendszeres alomfrrs- sítésrőí kell gondoskodni. DR. GONDA IRÉN
