Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-21 / 247. szám
1981. október 21. NÉPÚJSÁG 3 Tudományos munka a szekszárdi főiskolán Dr. Endrédi Lajos A Kaposvári Tanítóképző Fő. iskola szekszárdi kihegyezett tagozatán 32 főállású oktató dolgozik. Az „iskolaalapítás" évei befejeződték,, az oktotágárda saibiil, a tudományos munka a kezdeti bizonytalanság után, beindult. Nyilvánvaló, hogy az oktatói gárda o tudományos kutatás szempontjából nem egységes. Vannak, akik már komoly tudományos múlttal, főiskolai gyakorlattal érkeztek az Intézménybe, már régen .megkezdett kutatásaikat itt fejezték be, míg mások itt kezdtek és mutatták fel az első eredményeket. Az oktatók harmadik csoportja pedig mind a főiskolai oktatásban, mind fjedig a tudományos kutatásban pályája elején tart. ’Ennek ellenére az elmúlt években jelentős tudományos munka folyt az intézményben,, és ezek eredményei tudományos fokozatokban és publikációban is kifejeződtek. Egy főiskolai tanár dolgozik az intézménybein, dr. Rónai Béla, egyetemi doktor, kandidátusi értekezésének munkahelyi vitája mór megvolt Az öt docens közül hárman egyetemi doktorok, egy kandidátusi értekezés elkészült, egy másikon szerzője most kezdte meg a munkát. Kutatásainak intézményi feltételét, a lélektani vizsgálatok elvégzésére alkalmas laboratóriumot a főiskola megteremtette. Az oktatók közül 16-an adjunktusok, akik közül hárman, egyetemi doktorátussal bírnak. A felsőoktatási Intézményekben o tudományos munkát is öt évre tervezik, ez az iskola éppen ciklus köziben kezdte meg működését, ezért most készült először ötéves kutatási terv, e között kilenc egyetemi1 doktori cím megszerzése is szerepel, Dr. Endrédi Lajos főiskolai docens, tagozatvezető egyben a tudományos bizottság vezetője is, mindkét fumlkiciőjábál következően feladata a tudományos élet irányítása. — A főiskolai bizottság ok tanácsadó testületék is a tagozatvezető mellett. Tudni kell! a témához, hogy a mi Intézményünkben sok bizottság működik, ezért óhatatlanul előfordul, hogy ugyanaz az oktató többnek a munkájában is érdekelt. A magam részéről szorg alma - zom o tudományos kutatást valamennyi Oktatónk esetében, mert személyes meggyőződésem i*, hogy ezek eredménye az oktatásban megjelenik. Ma még nem léhetünk elégedettek a tudományos munkával, de elégedetlenek sem. Az elmúlt tanévben már értékelte bizottságunk az Oktatók tudományos munkáját, és segítette is azt. Azokat a témákat, amelyek a legtöbb eredményt ígérték és ígérik a közeljövőben anyagilag is támogatjuk. Ez a támogatás persze nem jelenti azt, hogy a többi kutató, vagy téma kevésbé lenne fontos, és a támogatás Kappelmayer Mátyás mértéke is attól függ, hogy mennyire közigényes az adott téma. Törekedtünk arra is, hogy az oktatók megismerjék egymás munkáját, tevékenységét. Ezt szolgálja egy már megjelent házi bibliográfia a publikációinkról!. Ebbe csak a valóban tudományos publikációkat, disszertációkat és szakelőadásokat vettük be, amelyék önálló kutatáson alapulnak. Ugyancsak egymás munkájának a megismerését segítik a felolvasóüléseik, a pedagógiai témákat a Magyar Pedagógiai Társaság megyei tagozatának ülésein is előadjuk. A felolvasó- ülésekkel nem titkolt célunk a kutatásra e t od'ika i to vábbké pzés is. Dr. Rónai Béla munkássága már közismert, Kappelmayer Mátyás Oktatástechnikai kutatásait sem mostanában kezdte meg. Jómagam eredeti szakterületemnek megfelelően foglalkozom a mezőföldi löszpuszta réti növényállományok produktivitásának vizsgálatával, szabadföldi és kondicionált körülmények között. Mindig is érdekélték az Okta- tásmetodikai kérdések. Most Kappelmayer Mátyással közösen foglalkozunk a kollektív és egyéni oktatóberendezésék kifejlesztésével és o hozzájuk tartozó módszertani eljárások kidolgozásává II Céljaink közé tartozik a kapcsolatok kialakítása és ápolása Dél-’Dunántúl tudományos életével, és minél több tudományos intézettel,, egyetemmel. Az egyetemi doktori, elmék megszerzése során ki is afllakültak és alakulnak ezék a kapcsolatok az egyetemékkell. A pécsi akadémiái bizottságinak magam tagja lettem, dr. Rónai 'Béla pedig annak nyelvészeti szakbizottságában tevékenykedik. Tovább szeretnénk erősíteni közreműködésünket a Magyar Pedagógiai Társaság megyei szervezetével, amelynek elnöke is vagyok. JKappelmayer Mátyás az indulásitól kezdve oktatója az in- téziménynék, de már a bátaszé- ki gimnáziumiban is foglalkozott oktatástechnikával, Oktatásmetodikával. A közös kutató-fejlesz tő munka eredményét egy országosain és öt Tolna mégyé- bein elfogadott újítás is jelzi. Az már persze más kérdés, hogy ezeket az iskolatípustól függet. lenül is adoptálható berendezéseket használják-e egyáltalán. — A laikus úgy gondolja: hogy az oktatás,ban a legfontosabb az ember, akkor miért ehhez gépeket szerkeszteni ki- és továbbfejleszteni ? — Egy hasonlattal szeretnék válaszolni — mondja Kappel- mayer Mátyás —, ami, persze - mint minden hasonlat — sántít egy kicsit. Ha mai technikai körülményék között az ember a termelési folyamatban nem Dr. Rónai Béla használna gépeket, mennyivel lenne rövidébb a keze? Az oktatástechnikai eszközök, audiovizuális berendezések sem helyettesítik és nem helyettesíthetik o pedagógust éppúgy, mint ahogy a termelési folyamatban is a legfontosabb az ember. Nem is ez a céljuk, hanem, hogy megikönnyitsék és még hatékonyabbá tegyék a munkáját. A mi .berendezéseinknek nem mindegyike új, hanem továbbfejlesztett, korszerűsített változat. Van Olyan gépünk, amit háromezerért lehetett megvásárolni; a mienkénék az anyagköltsége pedig háromszáz forint. Persze, azért vannak új ötleteink, de én mégis inkább azt mondanám, hogy a berendezéseink technológiája aiz, ami új. — Milyen berendezésekről van szó? — Endrédi Lajossal, az elmúlt két évben elíkésztettük az alábbi oktatástechnikai eszközök és eszközrendszerek teljes dokumentációját és kísérteti példányait: Egyszerű digitális szink- ronlizátar, elektromos -és digitális korrepetitor, programozható digitális automata diavetítőgép- vezérlő, automatikus visszalép- betést biztosító és programozható digitális szí nkronizátor, valamint programozható audiovizuális robotinformátor. Egyik fő törekvésüniki, hogy olyan berendezéseket és programozási stratégiákat fejlesszü nk, illetve dolgozzunk ki, amelyekkel az egyénileg differenciált tanítás, az oktatás jelenlegi szervezetei között is optimálisan megvalósítható. Dr. Rónai Béla kutatási területe a dialektológia, a nyelvjárások kutatása. E tárgykörben legismertebb munkája a Nyelvföldrajzi vizsgálatok a Zsellc- ben, de összeállítottal a szekszárdi járás teljes névanyagát, ami a Tolnia megye- földrajzi nevei című kiadványban lát napvilágot. £ .mellett számos tudományos dolgozat szerzője. Ugyanakkor ismeretterjesztéssel is foglal kozi’k, többek között a Pécsi Rádióban és lapunkban. A családi és társadalmi ünnepségeket rendező iroda hivatásos és aJkálimi szónokainak retorikai képzését is váWalta immár negyedik alkalommal. — Belső késztetés van bennem arra, hogy a társadalom, ban megn.ylfflvánuló igényeknek a magám szalkterülétén, szerény imódján eleget tegyek. A nyelv nemcsak a nyelvtudományoknak tárgya, hanem mindennapi életünknek is szerves része. A helyes és érthető .kifejezésmód nemcsak a műveltség fokának jelzője, hanem áttételesen o gazdasági munkában is jelentős, Az emberek közötti társbdálími és egyéni érintkezés iS csak úgy lehet harmonikus, ho egy nyelven, beszélünk. IHAROSI IBOLYA A tizenévesek és a társadalom Az általános iskolák felső osztályaiban, a középiskolákban és a szakmunkástanuló intézetekben több mint másfél millió tizenéves fiú és lány készül a felnőttéletre. Különös, sajátos, érdekes a tizenévesek kamaszvilága. Fő jellemzője az átmenetiség, a nyugtalanság, vibráló feszültség. Testi, lelki életmódbeli változásokról van szó, pontosabban azok egymásba fonódó, gyakran kibogozhatatlan halmazatáról, és ez kisebb-nagyobb konfliktusok, nem egyszer szomorú tragédiák hordozója. A testi változásokat kezdetben még a szülők sem észlelik. Egyszerre aztán rádöbbennek, hogy gyermekük megnőtt, ifjúvá érett, titkolózni kezd, elmaradozik, sajátos problémákkal terheli a halálraijedt anyukát — pedig mindez csak a testi érettség jele. Furcsák és nem egyszer riasztóak a serdülőkort jellemző lelki problémák is. A későbbi jó tulajdonságok, pozitív jellemvonások gyakran fonák módon jelentkeznek a tinédzsereknél. A leendő erős akarat, jellemszilárdság gyakran a makacs türelmetlenség, követelőzés arcát ölti. A majdani egészséges kritikai érzék, ebben a korban a mindent lekicsinylő, mindent rossznak tartó tagadásban is kifejeződhet. Ráadásul a tényleges jellemvonások tizenéves korban amúgy is lokozott hevességgel ütköznek ki. Csak nagy türelemmel, soksok megértéssel segíthetjük át gyermekeinket ezen a nyugtalan időszakon. A tinédzserek érdeklődése mindenre kiterjed. Mindent tudni, tapasztalni akarnak. Érdeklődésük, szorgalmuk, türelmük, elképzeléseik, ideáljaik is gyakran változnak. Mivel még kevés élettapasztalattal rendelkeznek, könnyen befolyásolhatók. A nyugati propagandaszervek nem véletlenül fordítanak oly sok időt, energiát fiataljaink ideológiai, politikai „megdolgozására“. A nyugati életforma túlértékelése, hazai gondjaink felnagyítása, az ellenzékieskedés elhintése, a múlt és közelmúlt történelmének egyoldalú tálalása, meghamisítása, a szabadosság, a mának élés dicsőítése — ilyen és ezekhez hasonló módszerekkel dolgoznak. Nem is hatástalanul. Már csak ezért is fontos, hogy nyíltan és őszintén, egyenrangú partnerként foglalkozzunk serdülő gyermekeinkkel. A tinédzser igényli a párbeszédet, szeret vitatkozni, őszintén és jó szándékkal keresi a választ élete nagy kérdéseire. Azonnal észleli és jelzi, ha valahol megbillen a társadalmi egyensúly, és nekünk, felnőtteknek igenis komolyan kell venni e jelzéseket. A Halatok és az idősebbek közötti íratlan „társadalmi szerződés" aranyalapja a kölcsönös bizalom. A fiatalok éppen, mert bíznak a jövőben, vállalják a munkás életre való felkészülés sok gondját, tehertételét. Felelősséget éreznek saját maguk és a haza jövője iránt. Csakhát tizenévesek még. Nem ismerik eléggé képességeiket, adottságaikat és az ország helyzetéből adódó reális lehetőségeket sem. Legtöbbjük természetesnek tartja, elvárja, hogy mindent megkapjon, minden vágya teljesüljön, azt a pályát, életmódot válassza, amit az egyéni és társadalmi realitásoktól függetlenül magának elképzel. Ismét csak a szülők, a leinőttek felelősségére kell utalni. A kényeztetés, a szülői nagyvonalúság éppoly káros, mint a nemtörődömség. A kamaszgyerek igényli, éhezi a törődést, a szeretetet, de a majomszeretet csak árt neki, meg kell, hogy értse már tizenéves korban, hogy nem körülötte forog a világ, nem minden úgy történik, ahogy szeretné. A korai pályaválasztás, a lassanként már bölcsődés korban elkezdődő „lelvesznek, nem vesznek" stresszhatása éppen a kamaszgyerek érzékenységét irritálja legjobban. A szülői, tanári lelkizés, a példabeszédek mit sem érnek, ha nem teremtjük meg a tanulás, az iskolai, a tanműhelyi munka tárgyi és alanyi feltételeit, ha nem gondoskodunk iskolarendszerünk 'folyamatos megújításáról, ha nevelési módszereinket nem alkalmazzuk az élet folyamatos változásaihoz. A tanulás mellett, a szabad idő értelmes eltöltésének kérdése az, amellyel a szülőnek, az iskolának, ifjúsági szervezeteknek, kulturális és sportvezetésünknek szembe kell néznie. A ráolvasás, a jelszavak önmagukban itt sem segítenek. Annál inkább a sokoldalú, érdekes, hasznos, szórakoztató programok. Ezek keretében alakulhatnak ki a közös érdeklődésen, érzelmeken alapuló úttörő, KISZ baráti közösségek. Sok-sok konkrét intézkedésre, folyamatos odafigyelésre van szükség. Példamutatás, következetesség, türelem és megértés — ezek a leinőttek és a tizenévesek közti bizalom kulcsszavai. VASVÁRI FERENC Vasipari Szövetkezet - Bonyhád Export a Szovjetunióba A Bonyhádi Vasipari Szövetkezet erre az évre 50 millió forint termelési érték teljesítését irányoztál elő. Ebből’ 8 millió forintot tlesz ki a szocialista exporttá’ készülő termékek értéke. A legnagyobb megrende- lő a’ Szovjetunió. Jelenleg a krasznojarszlki komibájngyár festőüzeme részére készítenek 5 darab hűtőafagiutat. A televízió is foglalkozott a Bonyhádi Zománcárugyár rossz Csomagolástechnikájává!. A jó megoldásért nem kellett mesz- sze menni — csqik ai szomszédba’. A Vasipari Szövetkezet a zománcgyárialk megrendelésére készített egy olyan fóllazsugo- rító berendezésit, amely az eddiginél gyorsabban dolgozik és ami O’ lényeg — jobbam. A kényes zománoárut így meg tudják óvni» ai szállítás, közbeni sérülésektől. A fóliazsugorító méreteit az Eurápa-szerfe használt szabvány raklap méreteihez igazítottak, így az arra. rakott bármilyen áru zsugorított fóliával való csomagolása lehetővé válik. Csehszlovákiából vá’sá róttak egy excenterprésit, amely amellett, hogy automatát nagyobb a meglevőknél a saljtolónyo- má'sa is. Most folyik a szerelése és ha munkába, áll, megnöveli a sajtolóüzem teljesítményét: ez— A hűtőalagút alkatrészeit A LEXN 100C excenterprés beállítását Klausz János és Sártargoncával mozgatják ficki György művezetők végzik A lakatosműhelyben hegesztik a szovjet megrendelésre készülő berendezések elemeit
