Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-21 / 247. szám

XXXI. évfolym, 247. szám. ARA: MO Ft 1981. október 21., szerda.- Mai számunkból A TIZENÉVESEK ÉS A TÁRSADALOM (3. old.) ON KÉRDEZ - Ml VÁLASZOLUNK (4. old.) AZ ßZ. SPARTACUS MEGMENEKÜLT A KIESÉSTŐL (6. old.) „KINYÍLT A KÖJÁL” (5. old.) Ügyfélszolgálat Nem mindegy, hogy milyen benyomásokkal távozunk a tanácsházáról hivatalos ügyeink intézése után. Jó néhány éve divat volt még szidni a hivatalt. Helyenként legendák keringtek — s nem alaptalanul — arról, hogy az ügyfeleket egyik osztályról a másikra küldözgették, voltak, akik órákat bolyongtak különösebb eredmény nélkül a hivatal folyosóin. Ez a helyzet az elmúlt néhány évben érzékelhetően meg­változott. Ma mindennapos tapasztalataink egyre gyakrab­ban arra intenek, hogy inkább dicsérjük, mint szidjuk a hi­vatalt. Még mindig előfordul persze az ügyfelek számára érthetetlenül hosszú ideig tartó ügyintézés, találkozni még hivatalnokokkal, s felesleges, bürokratikus előírásokkal is a tanácsházán. De ez egyre kevésbé jellemző. Egyre több he­lyen ismerik fel, hogy a tanács van az ügyfelekért és nem fordítva. Kezdődött az ügyfélszolgálati irodák megszervezésével, amellyel a hivatal egy része a lakossághoz az érdemi mun­kában közelebb került. Ma már országszerte minden ta­nácsnál megszervezték ezeket az irodákat, amelyek egyre sokrétűbb feladatokat kapnak. Kezdetben csak amolyan tájékoztató szerepet töltöttek be: eligazították az ügyfele­ket, hogy milyen ügyekben milyen papírokra van szükség, hova forduljanak. Aztán egyre több érdemi ügyintéző is leköltözött az egyes osztályokról az ügyfélszolgálati irodá­ba. Néhány kisvárosunkban — így Törökszentmiklóson, Aj­kán, Balatonfüreden — valósággal „felrobbantották" a hagyományos szervezeti kereteket a tanácsházán. Egy or­szágos kísérlet részeként ezeknél a tanácsoknál gyakorlati­lag valamennyi olyan előadó, aki lakossági témákkal fog­lalkozik, az ügyfélszolgálati irodába költözött. Ezek az ügy­félszolgálati irodák leginkább egy OTP-fiókhoz hasonlíta­nak: az egyes ablakokon fel vannak sorolva az ott intéz­hető ügyek, s az állampolgár percek alatt dolgavégezetten távozhat. Nemcsak kulturáltabb lett, hanem jelentősen egy­szerűsödött, gyorsult is az ügyintézés. A különféle beadvá­nyokat nem kell az egyik osztályról a másikra küldözgetni, az ügyintézők rögtön helyben megbeszélhetik a tenni­valókat. Korábban az államigazgatási ügyek intézésének határ­ideje egységesen 30 nap volt. Ez azt jelentette, hogy nem egyszer az egy-'két nap alatt elintézhető aktákat a kérelem beadásától számított 28—29. napon vették elő az ügyinté­zők, s az állampolgárnak addig várnia kellett a szükséges engedélyre, igazolásra. Ma már ebben a tekintetben is alapvetően megváltozott a helyzet. Az új államigazgatási eljárási törvény nyomán a tanácsoknál országszerte differenciált ügyintézési határidő­ket vezettek be. Azonnal kiadják például az adóigazoláso­kat, záradékolják az ingatlanszerzéshez szükséges nyilat­kozatot, kiállítják az anyakönyvi okiratot, az egyszerűbb, helyszíni szemlét nem igénylő hatósági bizonyítványt. Van­nak ügyek, amelyeket három, nyolc, illetve tizenöt napon belül intéznek el. A tanácsok az adminisztráció egyszerűsí­tésével fokozatosan bővítik a gyorsított ügyintézés körét. Mert rájöttek, hogy nemcsak az állampolgároknak tesznek jó szolgálatot ezzel, hanem a saját munkájukat is meg­könnyítik. Kevesebb így a restancia, a befejezetlen akta, több idő és erő marad a valóban bonyolult ügyek inté­zésére. Az Államigazgatási Szervezési Intézet és a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatala hamarosan országosan átfogóan értékeli az említett ügyfélszolgálati kísérlet tanulságait, a többi tanács számára is hozzáférhetővé teszi a pozitív és a negatív tapasztalatokat egyaránt. Mert természetesen az ügyfélszolgálat fejlesztése nem diadalmenet, egy sor gond­dal is együttjár. Hiába igyekszik például a hatóság a le­hető legegyszerűbben és bürokráciamentesen intézkedni, ha a különféle szabályok, körlevelek olykor még mindig túlsá­gosan megkötik ebben a kezét. Másrészt viszont az is igaz, hogy egy bizonyos határon túl az államigazgatási eljárás egyszerűsítésének is vannak veszélyei. Hiszen az alapvető adminisztrációs előírások éppen az ügyfelek érdekeit is vé­dik, megtartásuk tehát valamennyiünk érdeke. Az ügyintézés korszerűsítése immár hosszú évek óta tartó folyamat, amelyet a következő esztendőkben is folytatni kell. Nem lehet általános sémát kidolgozni ehhez, hiszen az államigazgatási munka különösen megköveteli az élethez, a változó viszonyokhoz történő rugalmas alkalmazkodást. Ar­ról nem is beszélve, hogy teljesen más a helyzet egy nagy­város vagy mondjuk egy kisközség tanácsánál. Csak egy bizonyos. A jövőben is úgy kell formálni — ha szükséges, tovább reformálni — az államigazgatást, hogy az emberek érezzék: a tanács nem aktagyártó és -tologató hivatal, hanem értük van, értük dolgozik. DEÁK ANDRAS Kádár János fogadta Giulio Andreottit Kádár János üdvözli Giulio Andreottit (Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára ked­den déliellőtt a KB székiházában fogadta Giulio Andreottit, az olasz képviselőhöz külügyi bi­zottságának és az Interparla­mentáris Unió olasz csoportjá­nak elnökét. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, az országgyűlés külügyi bizottságé, nak elnöke. Jelein volt Giulio Bilancioni, az Olasz Köztársa­ság budapesti .nagyikövete. Ugyancsak kedden fogadta Púja Frigyes külügyminiszter a Küliügymi m-sztériumban Giulio Andreottit. A nyíft, őszinte lég­körű eszmecserén áttekinették országaink kétoldalú kapcsola­tait, s .véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdé­sekről!1. Ott volt Barcs Sándor, az Interparlamentáris Unió ma­gyar csoportjának elnöke, to­vábbá Giulio Bilancioni. iDélután Grullio Andreotti Esz­tergomba látogatott, ahol az érseki palotáiban találkozott Lé­kéi László bíboros, esztergomi érsek, prímással A szívélyes, közvetlen légkörű beszélgetésen jelen volt Barcs Sándor és Giuilio Bilancioni is. New York, ENSZ Leszerelési vita Az ENSZ-közgyűlés politikai bizottsága hétfőn megkezdte a vitát a leszerelési kérdésekről, Oleg Trója novszkliij, a Szovjet­unió állandó ENSZ-'képviselőije hivatalosain o bizottság elé ter­jesztette a nukleáris katasztrófa elkerüléséről széló szovjet ja­vaslatot * Az ENSZ székhelyén a köz­gyűlés és a Biztonsági Tanács hivatalos dokumentumaiként ter­jesztik Hum Sen kambodzsai külügyminiszternek az ENSZ fő­titkárához és az ülésszak elnö­kéhez intézett táviratát, amely­ben határozottan tiltakozik az úgynevezett kambodzsai kérdés­nek a közgyűlés 36. ülésszaká­nak napirendjére történt tűzése ellen. A próbléma megvitatása súlyos beavatkozás Kambodzsa belügyeibe, az ENSZ alapok­mányának nyílt megsértését je­lenti — állapítja meg a kam­bodzsai külügyminiszter távira­ta. Brezsnyev és Arafat megbeszélése Diplomáciai státust kapott Moszkvában a PFSZ A Szovjetunió és a Paleszti­nái Felszalbadítási Szervezet félytatja erőfeszítéseit az átfo­gó közei-Ikeléti rendezés érde­kében — hangoztatta Leonyid Brezsnyev és Ja'sszer Arafat keddi megbeszélésén. Az SZKP KB főtitkárai, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke, ked­den a Kremlben fogadta a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnö­két, s tájékoztatta ót arról 'hogy a PFSZ moszlkwa'i képvise­lete hivatalos diplomáciai stá­tust kapott a Szovjetunióban. A szívélyes, baráti légikörű megbeszélésen jelen volt Artd- rej Gram Üko, az SZKP KB Poli- tükOii Bizottságának tagja, a Szovjetunió kü lü g yminisztere. Borisz Ponomarjov, az SZKP KB PoWhkaS Bizottságának póttag­ja, a Központi Bizottság titkára, találkozón Fárufc Kadduimi, a Palesztin részről részt vett a PFSZ politikai osztályának ve­zetője. 'Brezsnyev és Araifát a politi­kai kérdések széles körét tekin­tette át, elsősoHban a közé!-'ke­leti helyzetet. Kifejezésre juttat­tok aggodailmulkat amiatt, hogy az Egyesült Államok militarista törekvéseinek és Izrael növekvő agresszivitásának következmé­nyéként tovább éleződik a fe­szültség a térségiben. A megbeszélés résztvevői megállapították, hogy nyugta.. lanságot kelt az Egyesült Álla­moknak és csatlósaiknak Líbia éllen irányuló tevékenysége. A háborús pszichózist szító, Líbiát nyíltan fenyegető Egyesült Álla­mok és szövetségesei provoká­ciót terveznék ez ellen az arab ország ellen, arra akarják rá­kényszeríteni, hogy mondjon le impertiál isitaellenes pántlikájáról. Leonyid Brezsnyev és Jasszer Arafat határozottan élítélte a Caimp Oavid-i megállapodás résztvevőinék azt a próbálkozá­sát, hogy az úgynevezett palesz­tin autonómiáról folytatott tár­gyalásokkal helyettesítsék az alapvető kérdés megoldását, a palesztin nép önrendelkezési és állaima'ltopításí jogának biztosí­tását. Az SZKP KB főtitkára hang­súlyoztál, hogy a Szovjetunió következetesen támogatja a pa­lesztin nép igazságos ügyét. E harc eredményeként a palesztin nép nem kis sikereket ért el, kiemelkedő helyet vívott ki ma­gának az analb nemzeti felsza­badító mozgalomban. Politikai élcsapatai, a Palfesztin Félsza- badítási Szervezet pedig elérte, hogy széles körben a palesztin nép egyetlen törvényes képvise­lőjeként ismerjék el. Leonyid Brezsnyev és Jasszer Arafat megerősítette, hogy a Szovjetunió és a PFSZ továbbra is közös erőfeszítéséket kíván tenni az átfogó közel-keleti rendezés megoldása érdeké­ben. * „Az ifjúsági regény és olvasója” Országos irodalmi tanácskozás Szekszárdon Stílszerű környezetben, a szekszárdi úttörőházban kezdő­dött el tegnap délelőtt Az ifjú­sági regény és olvasója című kétnapos tanácskozás, amelyet a Magyar írák Szövetsége gyer­mek. és ifjúságii irodalmi szak­osztálya, a Tölna megyei Tanács művelődésügyi osztálya, a me­gyei könyvtár, valamint a KISZ megyei bizottsága szerve­zett. Kiss Magdákra, a megyei KISZ-bizottság élső titkára kö­szöntötte az eseményen részt vevő több mint hús? regényírót és a nagy számiban megjelent érdeklődőket, majd Totay Sán­dor író, az írószövetség gyer­mek. és ifjúsági irodalmi szak­osztályának elnöke nyitotta meg a .rendezvényt, beszélve az ifjúsági regények szerzőinek időszerű feladatairól. Ezt követően Földes Péter író, a szakosztály titkára a mostani, VII. tanácskozást megelőző esz­tendőket értékelte, felelevení­tette a .korábbi konteren diákat, méltatva azok .jelentőségét, eredményeit. Visszapillantást tett az első, az ifjúsági történe­ti regényről szálé, majd az azt követő tanácskozósökro, ame­lyek révén immár évtizedes ha­gyománnyá váltak e rendezvé­nyék Szekszárdon. A délelőtti program főreferá­tumát Fioláné Komáromi Gab­riella, a Kaposvárt' Tanítóképző Főiskola docense tartotta, rész­letesen elemezve az 1970-es évek második felének ifjúsági regényeit. Délután Nagy Attila psziChálégus a 10—14 évesék korosztályáról beszélt élőadásá­ban, azokról, akikhez az ifjúsá­gi regényék szólnak. A tanácskozás ma délélőtt 9 órakor további előadósokkolt és vitával folytatódik, majd a je­lenlévők látogatást tesznek a húsipari vállalatnál. Fotó: B. J. A kétnapos esemény résztvevői az úttörőházban

Next

/
Thumbnails
Contents