Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-18 / 245. szám
2 NÉPÚJSÁG 1981. október 18. A Magyar-Szovjet Baráti Társaság VII. országos értekezlete TESZÖV-küldöttközgyűlés Előremutató értékelés, élénk, hasznos vita TOT-tagokat, kongresszusi küldötteket, tisztségviselőket választottak Lakos József beszámolóját tartja (Folytatás az 1. oldalról.) valósulását elősegítő, széles tömegbázisra épülő olyan politi- ka,i tömegmozgalom, amelynek változatos munkájában áldozatkész, a magyar—szovjet barátságot felelősségteljes elkötelezettséggel, önzetlenül szolgáló tisztségviselők, társadalmi munkások - közöttük nagy számban kommunisták — népes tábora vesz részt — folytatta a főtitkár. — Tevékenységünk a párt kongresszusainak határozatai alapján jelentősen fejlődött, összhangban van pártunk több mint negyedszázada követett kiegyensúlyozott, elvi politikájával. — Az országos értekezletet előkészítő, a tagcsoportok megyei és budapesti kerületi munkaértekezletein egyöntetű véleményként fogalmazódott meg, hogy a mozgalom 1970-ben történt új alapokra helyezése szükséges lépés volt és Iflálfta, az idő próbáját. A tagcsoportok a barátságii munka bázisaivá váltak és lérejöttükkel megteremtődött a tömegmozgalmi tevékenység alapfeltétele. — Tagcsoportjaink kiemelkedő szerepet játszanak a testvérmegyei kapcsolatok ápolásában. Nagy részük van abban, hogy e kapcsolatok többsége túllépett a formalitásokon és gyümölcsöző együttműködést, tartalmas tapasztalatcserét is jelent az élet szinte minden területén. Jó példaként említhetjük Békés, Nógrád és Somogy megye gyümölcsöző együttműködését Penza, Kemerovo, Kalin,yin dolgozóival. ~ Egyre tartalmasabbá válnak az ál lámáink közötti gazdasági-termelési együttműködésre alapozott tesvérkapcsolaiA Központi Bizottság titkára, bevezetőben az MSZMP Központi .Bizottságai és személy szerint Kádár János nevében köszön,törte az MSZBT VII. országos érteke z'letének résztvevőit, a magyar—szovjet barátság elmélyítésén fáradozó minden társadalmi munkást. A Központi Bizottság titkára á többi közit hangsúlyozta: — Az önök, tanácskozása, társadalmi életünk jelentős eseménye. A Szovjetunióihoz fűződő barátságunk ápolása, inter- na,dónál ista együttműködésünk fejlesztése nemcsak pártunk és kormányunk bel- és külpolitikájának tartós és lényegi eleme, hanem fontos társadalmi ügy is minden, a hazájáért, az egyetemes emberi haladásért felelősséget érző és cselekvő ember ügye. A Szovjetunió népünk igaz barátja, és szövetségese. Ennek bizonyságát adta történelmi sorsiforduló inkán éppúgy, mint a bélkés alkotómunkái ihétlköznaljalban, emlékeztetett arra; hogy barátságunk közös hárcokban, született, s népünk nem feledi: a szovjet nép 1945-ben súlyos véráldozatok árán, hozta meg szabóid Ság unkat. Óvári Miklós részletesen szólt orrát, hogy napjainkban a Szovjetunió fejlődése, nemzetközi szerepe és aktivitása az egész viilágpolittlkia; a nemzetközi osztólyihairc, így az ideológiai harc szempontjából is egyaránt alapvető fontosságú. — Érthető, hogy népünk félti kemény munkával elért szocialistái vívmányait; félti a békét és ez fokozza éfezámtságát, hogy kivegye részét a békéért folyó küzdelemből. A feszültebb nemzetközi helyzet még nyilvánvalóbbá teszi számunkra; hogy a, Szovjetunióhoz fűződő baráti, szövetséges! viszony, a szocialista, országok egysége, összeforró,ttsóga, közös fellépésünk' az imperializmus összehangolt politikája ellen alapvető nemzeti és nemzetközi érdekünk. — A Szovjetunióval' való szoros együttműködés nemcsak külpolitikai kérdés számunkra. Kapcsolata inknaki pótol hatatlan szerepük van szocialista társadalmunk, építésében, gazdasági, kulturális, tudományos feladataink megoldásában, A magyar-szovjet barátság és inter nacionalliista együttműködés fejlesztése pártunk és kormátok is, iMind több azoknak az üzemeknek, szocialista brigádoknak a száma, amelyek szovjet üzemekkel, vállalatokkal állnak termelési kapcsolatban és ez jó hatással van a barátság elmélyítésére is, Példáiként említhetem a Mechanikai Mérőműszerek Gyárai bicskei gyáregységének Vajda János szocialista brigádját, amelynek tagjai testvérkapcsolatot tartanak fenn szovjet partnerüze- mük dolgozóival. — Természetesen,, mind a testvérkapcsolatok szélesítése, mind pedig a barátsági munka hatókörének bővítése terén igen nagy tartalékaink vannak még — folytatta a főtitkár —, különösen a tagcsoportok és az SZM BT-kol lektívák közvetlen kapcsolatainak fejlesztésében. A továbbiakban elismeréssel szólt a szovjet testvérmozgalom, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság tevékenységéről, amelyben tekintélyes, elkötelezett aktivisták sokasága vesz részt és tartja elevenen a barátság gondolatát. Az MSZMP XII. kongresszusának határozatai alapján, az elkövetkező időszakban is jelentős felddatok hárulnak a Magyar-Szovjet Baráti Társaságra. Legfontosabb teendőnk, hogy felelős elkötelezettséggel, a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus szerves egységének szellemében vegyünk részt a magyar—szovjet barátság elmélyítésében. Míg a mozgalom tevékenységének alapvető céljai változatlanok, a jövőben törekedni kell munkánk állandó tartalmi és módszerbeli megújítására — hangsúlyozta a főtitkár. nyunk politikájának sarkalatos eleme. — Pártunk megalakulásától kezdve hazafias és intern,acioA találkozón felszólalt Filipp Tyimofejevics Jermás, aki Leo- ny,id Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnöksége elnökének jókívánságait, a Szovjet-Magyar Baráti Társaság üdvözletét tolmácsolta az értekezlet résztvevőinek, az MSZBT tagságának. Ezt követően a többi között szólt arról, hogy a Szovjetunió dolgozói is tevékeny részt vállalnak a két ország gyümölcsöző gazdasági, tudományos-technikia és kulturális együttműködésének erősítésében. Az együttműködést erősíti a közvetlen kapcsolatok rendszere, amely a Szovjetunió köztársaságait, megannyi területét és városát köti össze a magyarországi testvérmegyékkel, városokkal. Most a szocialista gazdasági integráció, a Szovjetunió és a Magyarország közötti hosszú távú szakosodási és kooperációs termelési program céljainak népszerűsítését tartja egyik legfőbb időszerű feladatának az SZMBT. E munkában támaszkodhat az ipari és mezőgazda- sági üzemek közvetlen együttműködésére, a testvérvállafatok szoros kapcsolataira. A szervezet a jövőben a barátsági munka eddig kihasználatlan lehetőségeinek feltárásán is .munkálkodva; javítja tevékenységének tervszerűségét, s - elsősorban az ifjúság köréből - mind több aktivistát von be mindennapi tennivalóinak elvégzésébe — hangoztatta Filipp Tyimofejevics Jehmás. Ezt követőem Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizoittsá górnak titkára; Padh Zsligmond Pá'l, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, a! Magyar—Szovjet Társadalomtudományi Együttműködési Vegyes Bizottság magyar tagozatának elnöke, Pócsi Ilona, az MSZBT Gorkij Nyelviskolájának vezetője, Hadics László, a, Fővárosi Operettszím- hátz színművésze szólóit fel. A felszólalók egyetértettek abban, hogy az elkövetkező időszakban is- kiemelt figyelmet kell fordítani a poWWIkiaii agitánalistai párt. Politikáját a marxizmus!—lenlnizimus elméletére, a szocialista épitőmunka általános érvényű törvényszerűségeinek és hazánk konkrét viszonya inaik, nemzeti sajátosságainak figyelembevételére alapozza. Hazánk felszabadulás utáni történellmében akkor születtek népünk javát szolgáló nagy eredmények, amikor érvényre jutottak ezek a követelmények, s nem, feledjük el, hogy új társadalmat építő munkánk jelenlegi és jövőbeni sikereinek is ez elengedhetetlen feltétele. A szociaillista hazai, ísághoz és ai proletár inter- nacionallizmiushoz, a népek barátságának ügyéhez való hűség a, magyar nép nemzeti érdeke. Fontosnak tartjuk, hogy az egészséges nemzeti tudót és a nemzetköziség eszméje mind erőteljesebbé váljék népünk gondolkodásában, és cselekvésében; a fejlett szocialista' társadalom építése olyan emberek, munkáját, aktivitását igényli,, akíifc számára, a szocialista haza szeretete elválaszthatott Ionul összefonódik a, nemzetköziséggel:. Óvári Miklós befejezésül a párt és a1 magyar—szovjet barátság valamennyi aktivistájának nevében köszönetét mondott mindazon, szovjet barátainknak; aklilk cselekvőén részt vesznek közös ügyünk, a népeink közötti barátság elmélyítésében,. Egyben, sok sikert kívánt a testvéri szovjet népnek kommunizmust építő mankó jóhoz, a párt XXVI. kongresszusai határozatainak megvalósításához, a világ békéjének védelmezésé- hez. Végül a barátsági mozgalom odaadó aktivistáihoz szóivá hangsúlyozta,: — Munkájukat továbbra is abban a, tudatban, végezzék, hogy ezzel, szocialista hazánk sokoldalú fejlődését, a biztonságban végzett alkotómunkát, a szocializmus egyetemes ügyét szolgálják'. ció erősítéslére, a! magyar— szovjet m ű szaki-tu d om á nyos együttm üködé s p rop a ga n dá já - ra; a' szocialista brigádok körében végzett, s az ifjúság, sajátos igényeihez igazodó barátsági munkai, a, testvérmegyei kapcsolóitok ápolására, továbbá az 'iskolán, fcívülli orosz n ye Ivó kitaíá's s z ín vo naláSab b á tételére. A vitában, elhangzottakra! vélő,szólva, Bíró Gyula, főtitkár hangsúlyozta: a hozzászólások is megerősítették azt a törekvésünkét, hogy mozgalmunknak a következő öt esztendőben, az eddigi úton, kell továbbhaladnia, szüntelenül, törekedve munkánk ta,rtá!l|mának és módszereinek korszerűbbé, gazdagabbá tételére, ai barátsági mozgalom adta lehetőségek még, teljesebb1 kiaknázására. Határozatok Az értekezlet elfogadta az országos elnökség beszámolóját, annak szóbeli kiegészítését, valamint a baráti társaság működési elveinek módosítására tett javaslatot. Az országos értekezlet határozatban rögzítette az MSZ1BT elkövetkező fél évtizedre szóló legfőbb feladatait, és megválasztotta a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 197 tagú új országos elnökségét. Az MSZBT elnöke Apró Antal, alelnöikök: Dusohek Lajos- né, a Magyar Nők Országos Tana csónak elnöke, Ligeti Lajos akadémikus, Naigy Mária,, az MSZBT nyugalmazott főtitkára, Rapal Gyula, a Kossuth Könyvkiadó igazgatója, Tamássy István, a kertészeti egyetem tanszékvezető tanára, Tasnádi Emil, az Országos Találmányi Hivatal nyugalmazott elnöke és Veres József nyugalmazott miniszter. A baráti társaság főtitkára .ismét Bíró Gyula lett, titkára pedig György Sándor. Az MSZBT VII. országos értekezlete Apró Anal zárszavával ért véget. A mezőgazdasági szövetkezetek IV. országos kongresszusára való készülődés jegyében tegnap Szekszárdon, az MSZMP Oktatási Igazgatóságának nagytermében tartotta a Tolna megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége a TÓT tag- és kongresszusi küldöttválasztó, valamint tisztújító küldöttközgyűlését. A szövetkezetekben lezajlott választások eredményeként megújult testületet a megye tsz-mozgalmának idősebb generációja nevében Uh- rin Vendel, a küldöttközgyűlés korelnöke köszöntötte, majd Horváth József, a TESZÖV titkára üdvözölte a vendégeket. Külön köszöntötte K. Papp Józsefet, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának első titkárát, dr. Nyíri Bélát, a TOT főtitkárhelyettesét és dr. Dajka Balázst, o MÉM főosztályvezetőjét, akik az elnökségben foglaltak helyet. A küldöttek módosították a’ alapszabályt, mely szerint o termelési és a közgazdasági bizottság szétvált, ezentúl 11— 11 taggal tevékenykedik, a? ifjúsági bizottságot hétről tizenegy tagúra, a szövetkezetpolitikai bizottságot kilencről tizenegy tagúra bővítették. Ezt követően a küldöttek mandátumvizsgáló, szavazatszedő és jelölő bizottságot választottak, A beszámoló A területi szövetség ötéves tevékenységéről, a mezőgazda- sági szövetkezetek negyedik országos kongresszusa állás- foglalásának kialakítására kiadott, s a TOT-irányelvek megvitatásának tapasztalatairól szóló tájékoztatóhoz Lakos József, a szövetség elnöke fűzött szóbeli kiegészítőt. Bevezetőjében hangsúlyozta: A társadalom, annak kisebb-nagyobb közössége egy-egy útszakasz megtétele után számba veszi munkájának eredményeit, tevékenységének hiányosságait. — A mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusára készülve a megye szövetkezeti mozgalma a mai küldöttközgyűlésen végzi el ezt az összegző és feladatmeghatározó munkát. A visszatekintés, az elkészített mérleg összességében kedvező képet mutat. A megye termelőszövetkezetei a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa és a mező- gazdasági szövetkezetek III. kongresszusa határozatainak végrehajtása során jelentős gazdasági és társadalompolitikai eredményeket értek el, hozzájárultak a lakosság magas szintű élelmiszer-ellátásának biztosításához, az ország exportalapjának növeléséhez, a népgazdasági egyensúly javításához. A két alapvető ágazat közül a növénytermesztés fejlődött dinamikusabban. A szövetkezetek éltek a megye átlagosnál kedvezőbb természeti adottságaival, a korszerű technika és technológia adta lehetőségekkel. Eredményeink A szövetség elnöke ezek után részletesen szólt a termelés eredményeiről. — A gabonafélék termésátlaga — eltekintve egy-egy év kedvezőtlen időjárása okozta visszaeséstől — folyamatosan növekedett. Az V. ötéves terv időszakában a búza és kukorica, továbbá a napraforgó termésátlagában országosan első helyet foglalt el megyénk. A zöldségtermesztést a szakosodás, a dinamikus színvonalnövekedés és a tervciklus végére erőteljes területcsökkenés jellemezte. A terméshozamok több növény esetében meghaladják az országos átlagot. Nagyarányú szőlőtelepítés indult és folyik a szövetkezeteinkben, megvan rá a lehetőség, hogy a szekszárdi történelmi borvidék visszaszerezze hírnevét. Az állattenyésztésben, bár a kitűzött célokat maradéktalanul nem érték el a szövetkezetek, de több területen kiemelA termelés Az elmúlt időszak egyik fontos eredménye, hogy a szövetkezetek döntő többsége felismerte, hogy a gazdasági fejlődésnek különösen nagy tartalékai rejlenek az együttműködésben. A létrehozott gazdasági társaságok kapcsolódnak a termeléshez, gazdálkodóshoz, kiterjednek az agrokémia, a növényvédelem, kertészet, erdészet, tejtermelés, juhászat területére. A két éve szervezett gazdasági körzetek szövetkezetei egymás segítésében több helyen jelentős eredményeket értek el. Az eredmények azt mutatják, hogy ebben a formában is jelentős lehetőségek vannak, csak céltudatosan ki kell használni azokat — Amikor a magyar mező- gazdaságról beszélünk, egyre gyakrabban esik szó a földvédelemről — folytatta a beszámoló. Az elmúlt héten az országgyűlésen a mezőgazdaság és élelmiszeripar helyzetének tárgyalása mellett napirendre került ez a nagy jelentőségű téma is. Ez érthető, hiszen az értékes területek művelésből való kivonása, a nem megfelelő tápanyag-visszapótlás, a termőhelyi adottságoknak nem kedő eredmények születtek. Különösen a szarvasmarhatenyésztésben, ahol a fajtaátalakító keresztezések és a szakosítás következtében több mint 40 százalékkal nőtt a tejtermelés. öt év alatt az egy tehénre vetített éves tejhozam mintegy 1000 literrel emelkedett és meghaladja a 3500 litert. Ez a fejlődés országos viszonylatban is elismerésre méltó. örvendetesen fejlődött a sertés- és a juhágazat is. A tervidőszakban erőteljesen fellendült a háztáji termelés. Ebben már nemcsak a szövetkezeti tagok és nyugdíjasok érdekeltek, hanem a falun élő munkások és egyéb lakosok előtt is nyitva álló lehetőség és jövedelemkiegészítő forrás. A megye szövetkezetei — együttműködve a helyi áfészekkel — egyre szervezettebben nyújtanak segítséget a termelés ki- terjesztéséhez, növeléséhez. tartalékai megfelelő vetésszerkezet kialo- kítása nemzeti kincsünk -pazarlását jelenti. A növénytermesztés és az állattenyésztés hozamai, eredményei szövetkezetenként igen nagy szóródást mutatnak. Ezeknek a különbségeknek részint objektív okai vannak, hiszen udjuk, hogy még ilyen kis megyében is, mint a mienk, igen jelentős eltérések vannak a természeti adottságokban, de az is biztos, hogy egyes szövetkezeteknél objektíve nem indőkolt a nagymérvű lemaradás. A szövetség elnöke beszélt a közgazdasági szabályzókról, amelyek eddig is — de ezután is — a meglévő tartalékok feltárását, hatékonyabb gazdálkodást követel,neik, ez pedig céltudatosabb munkaszervezéssel, a vezetési színvonal emelkedésével, anyag- és energiatakarékosabb munkával érhető el. A megye szövetkezetei az egyes növényi kultúrák hozamával viszonylag olyan magas eredményeket érteik el, hogy azok növelése, bár továbbra is cél, indokolt, hogy a gazdaságossági szempontokat fokozottabban előtérbe helyezzük. Óvári Miklós felszólalása F. Jermás hozzászólása
