Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

XXXI. évfolyam, 245. szám. ÁRA: 1,80 Ft 1981. október 18., vasárnap Barátságunk történelmi gyökerű és élő folyamat A Magyar-Szovjet Baráti Társaság VII. országos értekezlete A Magyar—Szovjet Baráti Társaság szom­baton a XIII. kerületi pártbizottság székházá­ban tartotta meg VII. országos értekezletét. A mozgalom legfelsőbb fórumán — a társaság 1664 üzemi, termelőszövetkezeti, intézményi, iskolai tagcsoportjának képviseletében — csaknem 700 küldött, s számos meghivott vett részt, hogy áttekintse az utóbbi fél évtized­ben végzett barátsági munka eredményeit, s meghatározza a soron lévő feladatokat, a népeink barátságának, sokszínű kapcsolatai­nak további erősítésében, gazdagításában. Az értekezlet elnökségében foglalt helyet Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, tár­sadalmi, politikai és kulturális életünk szá­mos jeles képviselője, Filipp Jermás, az SZKP KB póttagja, a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság elnöke, a Szovjetunió állami filmbizott­ságának elnöke, a tanácskozásra érkezett szovjet küldöttség vezetője. Ott volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az országos értekezletet Apró Antal, az MSZBT elnöke nyitotta meg. Köszöntötte a megjelenteket, külön üdvözölte azt a 43 akti­vistát, akinek a tanácskozás megkezdése előtt lezajlott ünnepségen nyújtották át a kiváló barátsági munkáért az MSZBT aranykoszorús jelvénye kitüntetést. A legutóbbi tanácskozás óta eltelt időszak munkáját összegező Írásos beszámolóhoz Biró Gyula főtitkár fűzött szóbeli kiegészitést. Bíró Gyula beszéde Bíró Gyula, az MSZBT főtit­kára, az országos elnökség írá­sos jelentéséhez fűzött szóbeli kiegészítésében szólt arról, hogy az elmúlt fél évtizedben új ta­pasztalatokkal', formákkal és módszerekkel gazdagodott a társaság munkája, tovább nőtt a tagcsoportok, a barátsági mozgalom részvétele, aktív je­lenléte hazánk társadalmi éle­tében. A továbbiakban a nem­zetközi helyzet alakulásává'! kapcsolatban kiemelte: — Éleződött, romlott a nem­zetközi politikai légkör, lelas­sult az enyhülés folyamata1. Az imperializmus erői - minde­nekelőtt az amerikai imperia­lizmus militarista körei - fo­kozták támadásaikat az eny­hülés sürgetői ellen, arra tö­rekszenek, hogy megbontsák a két világrendszer közötti erő- egyensúlyt, s katonai fölényre tegyenek szert. — Ilyen körülmények között különösen fontos, hogy népünk megismerje a Szovjetunió való­ságos törekvéseit, hiteles képet kapjon politikájáról és a szín­tiszta igazságot hallja a Szov­jetunióhoz fűződő kapcsolata­inkról'.. Ebben vállalt megtiszte­lő, felelősségteljes feladatot mozgalmunk, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság — hangsú­lyozta Bíró Gyula, majd emlé­keztetett airra, hogy hazánkat felszabadítónkhoz, a Szovjet­unióhoz a történelmi múltban gyökerező testvéri barátság fű­zi. Kiemelte: a magyar—szovjet kapcsolatok meghatározó ereje az MSZMP és az SZKP szilárd elvi-politikai egysége, nézet­azonossága és elvtársi együtt­működése, s pártunknak az a kettős felelősséggel számoló — a szocialista hazafiságon és a proletár Internacionalizmusán nyugvó — következetes politiká­ja, amely immár negyedszázada töretlenül érvényesül az MSZMP tevékenységében. — Mindaz, amit ezért a ba­rátságért, együttműködésünk fejlesztéséért, a szocializmus el­vi alapján teszünk, egyéni meg­győződésen alapszik. lEz a barátság történelmi gyökerű, felszabadulásunktól napjainkig a gazdasági-politi­kai gyakorlat ezernyi szálával átszőtt, elszakíthatatlan és élő folyamat, amelyben nemcsak a szavak, hanem a konkrét tettek sokasága ölt testet. A mi -moz­galmunk munkája is hozzájá­rul ahhoz, hogy a magyar—szov­jet barátság a tömegek ügye, párttagoké, és pártonkívülieké, fiataloké és időseké, munkáso­ké és értelmiségieké, mező­gazdasági dolgozóké és diáko­ké, vagyis a népé legyen. Moz­galmunk a baráti kötelékek fej­lesztésében és elmélyítésében alapításától napjainkig sokat tett, de bőségesen vannak mai időszerű feladatai is. — Az MSZBT a párt célkitűzé­seinek szellemében tevékeny­kedő, a párt politikájának meg­(Folytatás a 2. oldalon.) Mai számunkból ÉRTÉKVÁLTÁS (10. old.) KÉSŐIREVANS (10. old.) MINDENT, Ml ÉLET (11. old.) FILMESEK A TŰZKŐDOMBON (11. old.) KÁLLITAS BARTÓK BÉLA EMLÉKÉRE (11. old.) KÖRNYEZETET NEM SZENNYEZŐ HŐERŐMŰ (12. old.) A NAPRAFORGÓ ÚTJA (9. old.) LÁTOGATÁS AZ ERNST THALMANN SPORT.FÓRUMBAN (14. old.) SÍPSZÓ ELŐTT (14. old.) TESZÖV KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS (2-3. old.) A PATRIA NYOMDA DOMBÓVAROTT FEJLŐDK (4. old.) CSAK AZT... (4. old.) JÓ KEZEKBEN A KÖRNYEZETVÉDELEM (5. old.) FÖLDES-PUSZTA '81 (7. old.) TAKARÉKBÉLYEGTŐL TAKARÉKLEVÉLIG BONYHADON (7. old.) AZ ALUMÍNIUM - MA ÉS HOLNAP (12. old.) SZEMETES KOSÁR, MEGHÍVÓVAL (13. old.) A BAJKAL 2000-BEN (8. old.) ZENEÉRTŐ FECSKEMADAR (9. old.) «• Lázár György az NSZK-ba utazik Lázár György, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke Helmut Schmidtnek, a Német Szövetségi Köztársa­ság szövetségi kancellárjának meghívására a közeljövőben hi­vatalos látogatást tesz a Német Szövetségi Köztársaságban. Befejeződött az ipari szövetkezetek Vili. kongresszusa Az Ipari Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsának beszámolója fölötti vitával folytatta munká­ját szombaton- az Építők szék­házában az OKISZ Vili. kong­resszusa. Az elnökségben fog­lalt helyet Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, o KB titkára. Jelen voltak a minisztériumok, a társadalmi szervezetek és a társszövetkeze­ti ágazatok képviselői. A vitában felszólaló küldöt­tek egyebek közt értékelték a szövetkezeti -ipar 10 éves fej­lesztési programjának eredmé­nyeit. Hangsúlyozták egyebek -között, hogy az álfa-mi ipar mel­lett szükséges a szövetkezetek egymás közötti, gazdasági kap­csolatainak javítása, új formák kialakítása. Rév La-jos, az OKISZ elnöke a vita összefoglalójában rámuta­tott: a megválasztandó új el­nökség legfontosabb feladata, hogy a kongresszuson elhang­zott javaslat okát alaposan megvizsgáljál, feldolgozza, és szükség esetén előterjesztést készítsen a kormányzati és más szerveknek az ipari szövetkeze­teket érintő kérdésekre. Ezután a kongresszusi küldöt­tek egyhangúan elfogadták az országos tanács beszámolóját. Állásfoglalásban -rögzítették a szövetkezetek, a szövetségek és az országos tanács következő öt évi feladatait. A kongresszus el­fogadta az ipari szövetkezetek­re vonatkozó jogszabályok to­vábbfejlesztéséről szóló előter­jesztést és a megváltozott köve­telményeknek megfelelően mó­dosította az OKISZ alapszabá-- lyát Végül a kongresszus által új­jáválasztott országos tanács megtartotta első ülését, ame­lyen megválasztották az orszá­gos tanács vezető testületéit. Az OKISZ elnöke ismét Rév Lajos lett. Nagy János svájci látogatása-Nagy János külügymin-iszté- rium-i álla-mtitlkár október 15—17 között hivatalos látogatásit tett Svájcban. Megbeszélést folyta­tott Raymond Probsttal, a sváj­ci -külügyminisztárium államtit­kárával, a két ország kaipcso- lata-i-ról és a nemzetközi hely­zetről, különös tekintettel az európai biztonság és együttmű­ködés -időszerű kérdéseire. Élet a diákotthonban A pincehelyi hétközi diákotthonban készült képriportunk lapunk 5. oldalán található.

Next

/
Thumbnails
Contents