Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-17 / 244. szám
1981. október 17. NÉPÚJSÁG 3 Ilyen még nem volt Rácvölgyben A népi ellenőrzés életéből Mezsgyehatár betonból Célvizsgálat a mözsi sütőüzemben íme a közös mű, aminek folyta tása lesz... Raktári csendélet a faddi szak üzletben: a friss kifli mellett penészes kenyérdarabok... Keresem Orsós Ferencet, aki foglalkozását tekintve rakodó- munkás és több mint egy éve tanácstagja a tamási Nagyközségi Közös Tanácsban a rácvölgyieknek. Se otthon, se a munkahelyén,. Hát akkor hol található? Némi nyomozás után kitudódik, hogy semmi értelme a keresgélésnek, Orsós Ferenc •munkásőr, és társaival majd valamikor a kora esti órákban vonul csak be. Utána érdemes már bekopogni hozzájuk, az Ady Endre utca 18-ba. Hogy gyakorlat után azonmód sörözni menne? 'Nem hiszik. No, •nem mintha ellensége lenne o jó hideg árpalének, de abban ugyancsak elüt a kortársaitól, munkatársaitól, hogy ritka vendége az italboltnak. Különben, ha netán mégse járnék szerencsével, mert nincs otthon, akkor nézzünk be a régi rácvölgyi iskolába1, oda, ahol a cigányklub van. Most is vezeti még a klubot, így aztán oda akkor is ki szokott kerekezni, ha egyéb dolga nincs, mint megnézni a házat kívül-belül. Tudom-e, hogy az idén megkapta a kiváló címet a klub? De azt biztosan nem, hogy be akar szakadni az épület teteje, és most még csak találgatni lehet, hogy mi lesz a sorsa a különben jó állapotban lévő, -kőlábazatos épületnek, amiben működik egy fiókkönyvtár is. Na, ha mór ezt nem tudtam, van a tarsolyban több is, amit nem árt meghallgatni. Nem érti azt az emberfia, hogy olyan gyöngén eleresztve berendezéssel, hogyan szerezték meg ezek a rácvölgyi cigányfiatalok a kiváló kitüntetést. Semmi klub külseje nincs ott az utcafrontra -néző helyiségeknek. A könyvtári rész valamivel jobban fest, tán a körberakott polcok miatt. De ami az otthonosságot illeti, hát az igencsak vérszegény. Aki ide jön, könyvért jön, s nem azért, hogy elidőzzön. Bajos is a hosszabb tartózkodás, mert minden hiányzik, ami a hosszasabb maradáshoz kell. Tönkrement a kút, víz nincs. Aki meg- szomjazik, loholhat haza. Az illemhelyek tájéka se sorolható a a civilizáció világába.. Mióta kiment az iskola ebből az épületből, tán senki se gondnokolta gazda módjára a házat. Mondják különben, hogy „el akarja adni a tanács és másutt vásárol ingatlant," s abban alakítja ki a klubot. No de legjobb, ha megkérdezem „a Ferit", az majd mindenben eligazít... hosszúságú járdaszakasz megépítésére is elegendő lenne. De a győzelem teljes- Úgy értem, o lent lévő vízelvezető árkot átívelő gyaloghídig. A sódert, a cementet a tanács adta. A zsaluzáshoz hozta mindenki az éppen kéznél lévő faanyagot. Akadt, aki ágydeszkát hozott, más szöget. A vízszerzés se volt egyszerű dolog. így utólag azonban már semmi se baj, ami annak látszott, amikor még nyakig benne voltak a munkában és morgolódhattak azokra, akik „csak óhajtják o jót, de szalmaszálat se raknának érte arrébb”. — Ha a Feri nem olyan kemény gyerek, itt sose lett volna járda — közölte véltem ellentmondást nem tűrő hangon egyik jeles járdaépítő, akit eleinte bizony noszogatni kellett, mert úgy vélte, a. vasárnapok inkább valóak sörivásra., lazításra, mint társadalmi munká- zásra. * Az együtt létrehozott „jó” különben befejezésre vár. Föl kell még tölteni egy jó negyvenméteres szakaszon azt a vizenyős részt, ami az Újvárhegy utcáról lefutó járdo folytatását parancsolja, a tuskósi buszmegállóval szemben. Itt fordult elő •nem egyszer, hogy a buszvezető •nem vette föl az iskolába igyekvő rácvölgyi gyerekeket, mert sáros volt a cipőjük. Hát hogyne lett volna az, amikor át kellett captatniok a kukoricaföldön, utána meg a szittyóson, ami csak aszályos időben száraz! — Még az ősz beállta előtt szeretnénk befejezni, ha állja a szavát a tanács műszaki embere és megkapjuk a földet, anyagot. e Utána? Jövőre el kellene kezdeni az Újvárhegy utcában is a járdaépítést. A földút egyik oldalán, persze, hogy legalább gyalog járható legyen rossz időben, amikor itt még a terepjáró se tud mindenütt elmenni. Megkérdeztem, hát persze, hogy megkérdeztem Orsós Ferencet, elégedett-e, hiszen a körzet másik, már nagy gyakorlattal rendelkező tanácstagja, Gáli József se hitte, hogy a rácvölgyiek társadalmi munkásokként babért arathatnak. S ekkor ért a mellbevágó meglepetés. Orsós Ferenc azt mondta, hogy ami a vállalkozást illeti, nincs oka panaszra, mert a választói nem hagyták cserben. De azért legközelebb már jobbján meggondolja, hogy fölvállalja-e a tanácstagságot... Mostanábjan egyre többször kell hallani a feleségétől is, hoqy futkosson a saját ügyeik után is. Másodszor is meg kel1- lett a nyáron operálni a kisebbik gyereket, aki szívhibóvai született. A ház, amiben laknak, nyolc éve, megroskadt. A klub sem olyan, amilyennek lennie kellene. Száz szónak is egy a vége, olyan Orsós Ferencet láttam viszont, aki tanácstagként, klubvezetőként sikert sikerre gyűjtött, és mégsem néz olyan optimistán a jövőbje, mint tavaly nyár derekán, amikor arro figyelmeztetett, hogy semmiben se lesz egy szál magában... o Néhány nap múlva, amikor dr. Mózes György tanácselnök kíséretében kint jártam a rácvölgyi iskolábjan, Orsós Ferencet mégis ott találtuk pénteken délután a klubiján. Jó gazdaként rendezkedett, és mintha- mintha visszanyerte volna a derűlátását azt hallgatva, mit tervez igen gyorsan elvégeztetni a tanács az épület felújítása címén. Még a tél beállta előtt... LÁSZLÓ IBOLYA Fotó: Gottvald rögzítették másak is, a KÖJÁL például ez év május 15-én, a belső ellenőrzés pedig augusztus 4-én. A kereskedelemben is akadnak problémák. A tárolás általában megfelelő, bár Faddon, a szakboltban a fényképekkel is illusztrált drámai helyzetet láthatták a népi ellenőrök. A sütőipar kérte, hogy a kiszállítás időpontját jelezzék a boltok, ez nem történik meg. Az áruátvétel csupán számszerű, a minőséget, de még a súlyt sem vizsgálják, az ellátás nefiézségeire hivatkozva. Így a sütőiparhoz valójában soha nem fut be írásos, dokumentálható reklamáció. A vitás ügyek rendezése szóban folyik ugyan, de írásban szinte semmi nyoma sincs. A sütőipar szerint túlrendelnek a boltok, a boltok pedig azért rendelnek túl, mert úgysem kapják meg az igényelt mennyiséget. Ugyanilyen vég nélküli a vita a rekeszek ügyében. Ezek a sütőipar tulajdonai, szerintük a kereskedelem tördeli és piszkítja őket, és kevesebbet is- ad vissza, mint amennyit kiszállítanak. Az egyszerű számszerű nyilvántartásba viszont ők nem mennek bele, érték szerinti ki- és bevételezést követelnek, amit viszont a kereskedelem nem vállal. Nyilvánvaló, hogy a közös •feladataikat, a szállítási ütemterv kialakítását, a rekeszek nyilvántartását együtt kell megoldaniuk. Van-e változás a vizsgálat óta.? Valami van. A Pécsi Élelmiszerellenőrző Vegyvizsgáló Intézet szeptember huszonkilence- dikén megállapította, hogy a kenyér „...már kielégíti az üzemtől elvárható minőségi követelményeket". A népi ellenőrzés eddig időközben összehívott egy megbeszélést, ahol az illetékesek egyeztették a tennivalókat. Varsányi Ottó, a Tolna megyei Sütőipari 'Vállalat igazgatója pedig az alábbi intézkedésekről értesítette a népi ellenőrzést: A fegyelmi felelősségre- vonás megtörtént, ezt részletezik is. A szakajtókat a központi raktártól kicserélték, ugyaninnen vételezett az üzem 25 új csészetakairót, a kelesztőláda- kendőket is kicserélték. A rendszeres tisztítás lehetőségeit •még keresik. A rekeszeket megjavították és tiszták. Kevés a .péksütemény, mondják a vevők és a bjoltosok, a sütőipar keresi „a korlátozott lehetőségek között is, a péksütemény, ellátás javításának lehetőségeit..” A munkalapokat már a valóságnak megfelelően vezetik. A szekszárdi gyáregység vezetőjét — ő o mözsi üzemegység felettese — utasította a hiányzó munkaköri leírások és a gépkocsik túratervének elkészítésére, valamint a fokozottabb helyszíni ellenőrzésre. IHAROS! IBOLYA Hogyan kerül a „csizma az asztalra” — Faddon a friss kenyér mellé? Azt mondják, aki keres, az talál. Fél hatkor szorítunk kezet. Ismerősökként pedig több, mint egy éve találkoztunk, s azután, hogy a 30 éves Orsós Ferenc fölkerült o tanácstagjelöltek listájára. A megválasztáshoz most gratulálni, késő. A Vili. sz. tanácstagi körzet második tanácstagja már túl van a bemutatkozáson a nagyköz- sági közös tanácsban. Vezető emberektől tudom, hogy sikeresen végzi tanácstagi munkáját, de nemcsak a testületben, hanem „odakint” is. — A járda miatt jött? — kérdezi, amint túljutunk a kölcsönös üdvözlésen. Mondom, hogy amiatt is. 'Erre azt javasolja, hogy ugorjunk ki 'Rácvölgybje, mert azt amit ott kint csináltak, érdemes látni.. Igaz, a munka befejező része még hátravan, de a jég, az bizony megtört. 'Pedig de sokan tanácsolták, hogy „'Feri, ne fogj bele, a járdaépítéssel itt csak megbukni lehet”. — Ferikém, ha elkészül a járda1, én megeszem a sapkámat — fogadkozott a legjobb barátja, de aki azért csak kitartott Orsós Ferenc melltett, amikor ösztönözni kellett o-társadalmi mun kává Halókat arra, hogy amit megkezdték1, be is fejezzék becsülettel. Kemény munka eredménye az o 150 méter hosszúságú bjetonjárda, ami a 65-ös út irányába fut befelé a jó lejtésű dombjon és két gazda kukoricoföldjén jelzi a határmezsgyét. Volt itt gyűrkőzés, vita, annyi, amennyi más lakó- környezetben tán két ekkora A Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság célvizsgálat ke- retébjen ellenőrizte egy közérdekű bejelentés nyomán, hogy miként működik a Tolna megyei Sütőipari Vállalat mözsi üzemegysége, illetve hogyan foglalkozik a kereskedelem a lakosság ellátásának eme fontos területével. A bejelentés a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsághoz érkezett, és mivel a kenyérellátásra más forrásból is érkeztek már panaszok, az ügy tisztázása érdekében a megyei NEB, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint a kereskedelmi osztálya közös vizsgálatot indított. Ennek keretébjen 198b szeptember elsején éjszaka három óra negyvenöt perckor négytagú csoport látogatott az üzemegységbe. Az ellenőrzés során — többek között — a következőket állapították meg: a kenyerek színe sötét, majdnem fekete volt, héjuk repedezett, sok-sok kenyér kiforrt, alakjuk deformált, amelyet tovább rontott, hogy azokat forrón rekeszeklje rakták. A lemért öt darab kenyér átlagsúlya a szabványban előírtaknál kevesebbnek bjizonyult. A zsemle szemre megfelelt, súlyra már kicsit kevesebb volt a szabványnál. A tejes kifli minősége változónak bizonyult, a fémért 30 db átlagsúlya 40,3 gramm volt a szabványban előírt 42—46 gramm helyett. A kenyér kelesztésére használt szakajtók egy része töredezett, elhasználódott, penészes és piszkos, a dagasztócsészék takarói piszkosak és szakadtak voltak, nemkülönbjen a szállításra használt rekeszek. A dolgozók munka közben dohányoztak, az üzem területén a feldolgozó, tároló és közlekedő helyiségekben egyaránt cigarettacsikk és egyéb szemét borította a padozatot. Egy héttel később ismét ellenőrzést tartottak az üzemijen, ahol mór rend és tisztaság volt, a rekeszeket is kijavították és tiszták voltak. Nem változott a 'helyzet a szakajtók esetébien, pedig a művezető állítása szerint egy részüket már kicserélték. A kelesztő- kendők ismét penészesek voltak, a dolgozók elmondása szerint ezek mosása még nem indokolt, hiszen csak két hete vásárolták. A raktárban talált váltókészlet — amit a Patyolatban mosattak — szakadt és penészfoltos volt. A Patyolatnál megtudták a népi ellenőrök, hogy egy hónapja nem is vállalják a tisztítást, mert a penészfoltokat az ő technológiájukkal nem lehet eltávolítani. A munkofegyelem sem állt a helyzet magaslatán. A tájékozódásból a következők derültek ki. A művezető éjszakai ellenőrzést nem végez. Az üzem dolgozói — beleértve a művezetőt is — úgy tudják, hogy a helyettese az adminisztrátor, akinek nincs munkaköri leírása, de a csoportvezetőknek sincs. Az éjszakai műszak dolgozói a munkalapot nem a valóságnak megfelelően töltik ki. A helyszíni ellenőrzés során kiderült, hogy a kenyeres műszak csoportvezetője és 2 dolgozó 3.45- kor nem tartózkodott az üzemben, ugyanakkor másoknak még túlmunkát is igazolt, amiről nem győződhetett meg, hiszen több mint egy órával a munkaidő bjefejezése előtt távozott. Sók a kifogás a szállításra is, de szállítási ütemtervvel nem rendelkeznek. Mindez a vállalat vezetői számára nem hathatott a meglepetés erejével, mert az üzem t>első és külső ellenőrzési naplójából kitűnik, hogy ugyanezeket a megállapításokat már A kenyerek sötétre sikerültek Orsós Ferenc: „Senki se hitte, hogy sikerül”
