Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-16 / 243. szám

1981. október 16. NÉPÚJSÁG 5 Koraibb felfedezés - biztosabb gyógyulás Az emlőrákról A hatvanas^ °™°.si ______________szak irodátma ­b an. az- ernlőda gátiatokról je­lent meg a legtöbb közlemény,, amely azt tükrözi, hogy gyógyí­tásukat az orvostudomány még nem tudta megoldani. Nem túlzás azt mondaini!, bogy a leglkórszerűbb sebészi, radioló­giái és gyógyszeres kezelési módszerek együttes bevetése nem hozta meg a várva várt eredményt. Az emlönákos bete- géknek ugyanis csak fele érte meg. kezelésbe vételé után az 5. évet, 30 százalékuk él 10 év elteltékel, s még kevesebb a végérvényesen gyógyult. A si­kertelen ség okát kutatva ki­derült, hogy — bár az emlő felszínes szerv és daganatát elméletileg könnyebb megtalál­ni, miint pl. egy hasnyálimirigy- daganatot — többségűikben, a nők saiját maguk által először észlelt „csomók” átmérője 3 cm felett volt, s ekkor az ese­tek több mint fele már előre­haladott állapotban volt, azaz a betegség már meghaladta az emlő anatómiai határát. Logikus volt tehát az a felis­merés, hogy jobb gyógyered- rnények elsősorban, nem a terápiás fegyvertár tökéletesíté­sétől, hanem a korábbi kóris- mézéstől várhatók. Megfigyel­ték ugyanis, hogy miinél kisebb egy rosszindulatú daganat, an­nál valószínűbb, hogy még- nem terjedt szét a gazdaszervezet­ben.. Az áttétmentesség a zálo­ga ugyanis a gyökeres és vég­leges gyógyíthatóságnak. Em­lőrákok esetében az lenne a kívánatos, ha 1 cm,-es, vagy ennél kisebb daganatokat le­hetne felfedezni, mert ebben, a koraibb növekedési szakaszban 90 százalékuk még nem ad át­tétet. Nézzük, milyen diagnosz­tikái. eszközök, segíthetnek eh­hez. A klinikai vizsgálót az em­lőik és környékük megtekinté­séből' és áttapintó sóból áll. Egyszerű, gyors és veszélytele­nül ismételhető. Nagy tapasz­talaté szakorvos kezében, 70 százalékos pontossággail kóris- mézhetölk. a már tapintható nagyságot elért daganatok A klinikai, vizsgálatot a nők sa­ját maguk is megtanulhatják és egész életükben rendszere­sen gyakorolhatják. Ez az ön­vizsgálat nem helyettesítheti az időszakos szakorvosi ellen­őrzést, de biztosítékot nyújt két orvosi vizsgálóit között az ilyenkor megnövekvő dagana­tok korábbi felfedezéséhez és a szakorvosi szűrést mellőző nőknek ez az egyedüli lehető­ség, hogy emiíórák fellépése esetén, idejében szakorvosit el­látásban részesülhessenek. A klinikai vizsgálat értéke azonban. 1 centiméteres elvál­tozások kimutatásában, korláto­zott lehet akikor, ha a kis da­ganat nem a felszín közelé­ben, hanem nagyobb méretű emlő mélyén. helyezkedik el; vagy ha szerkezete olyan,, hogy tapintással, környezetétől nem különíthető el. Ezeknek kimu­tatásában, nyújt segítséget az emlő röntgenvizsgálata, a mamimográfia. A vizsgálat so­rán, minden, emlőről1 úgyneve­zett lágy röntgensugár-techni­kával készülnek felvételek, spe­ciális filmre, vagy xerox sze­lén,lemezre. Kiegészítő módszer a goJblktográfia, amelyet kóros emlőbimbá-váladélkozásnál vé­geznek a tej járatokban, ülő pa­rányi daganat kiilmuta fására sugárfogó ko ntrasztanya gga 1. S u gárá-tere szfő 'kontraszton yag- gal készül a másik fajta ki­egészítő röntgenvizsgálat, a p ne umoc isztog rafia. H aszna kettős: egyrészt a változó kor­ban, leggyakoribb tömlős daga­natnak, a cisztának feltérképe­zése,, van-e benne szövetsza- porulat? Másrészit, a císztaben- nék leszívása után, beadott le­vegő a röntge,nlképen nemcsak esetleges daganatot képes ki­mutatni,, hanem, a tömlős el­változást, ha, ilyesmit nem tar­talmaz, véglegesen meg is gyógyítja. A mammográfia pontossága, az e m lődagana - tok megítélésében, 90 százalék. Legnagyobb érdeme a, nem tapintható elváltozások kifnu- tatásai amelyek, általában, ki­csinyek és mindenképpen ko­rábbi stádiumot jelentenek. Kü­lönösen, a zsí.rbő, nagyméretű, áttapioflha.tatlain, emlőik képezik hálás területét a röntgenvizs­gálatnak, amelyek általában 35 éves kor felett gyakoriak. Ettől az életkortól kezdve kez­denek: az emlőrákok is gyako­ribbá, válni. A mammográfio ezért jelenleg a rosszindulatú emlődaganatok legfontosabb diagnosztikai eszköze. Kézen­fekvő gondolat fakad mindeb­ből: alkalmas-e a mammográ­fia tömeges szűrővizsgálatra, valamennyi 35 év feletti nő rendszeres és ismétlődő ellen­őrzésére? Erre azonban egye­lőre csblk elméletileg „igen," a válasz. Világszerte, így hazánk­ban, is, bíztató modellkísérletek voltak és zajlanak manapság is. Gyakorlatilag a dolog Ma­gyarországon még nem oldha­tó meg, mert a több, mint két­millió érdekelt kétévenkénti át­vizsgálásához nincs elég szak- erner, s az anyagiak sem áll­nak rendelkezésre (röntgengé­pek,, filmek). .Érdeméit elismerve szólni kell azonban, a röntgenvizsgá­lat korlátáiról is. A módszernek ugyOnis kb. 10 százaléknyi, bi­zonyba lan,sági faktora van. Ez esetek nagy része a fiatalabb betegek, 'közül 'kerül ki, akik­nek a kisebb, tömörebb szer­kezetű emlőjében, tapintással felismerhető daganatok marad­hatnak rejtve. Ezért bevett szo­kás, hogy a mammog ráfiét kli­nikai vizsgálattal kell kiegészí­teni, különösen 50 évesnél fia­talabbaknál. 30 év alatt a mammográfia általában ellen- javaflt; a tapimtásos vizsgálat­hoz képest alárendelt teljesít­ményű. A mammográfiás vizsgálatok gyakoribbá válásává,! egyre in­kább hangoztatott ellenérv a vizsgálati sugárkodkázat. Ennek elméleti alapja azokon, a meg­figyeléseken nyugszik, hogy olyan nőkön,, akik, valamilyen okból évtizedekkel, előbb mel­lükre röntgensugárzást kaptak (pl. a hilrosiimaii atomtámadás után,, gyerek,ágy.i emlő gyulla­dás, vagy tbc-s mellkasröntge- nezés), gyakoribb volt az emlő­rák. Az az igazság,, hogy a mammográfiás vizsgálat sugár­terhelése 2 nagyságrenddel, azaz több mint százszorta kie­sebb azoknál a sugáradagok- nál, s így a kockázat gyakorla­tilag elenyésző a, módszer hasz­nához képest. A vizsgáló köte­lessége ugyanakkor, hogy ezt a szempontot folyamatosan ve­gye figyelembe, amikor mam­mográfiát kér, vagy végez. Másfajta emlővizsgálati mód­szerek is léteznek, de ezek ön­állóan, nem állják, meg a he­lyüket még, mert egyrészt pon­tatlanok, vagy kísérleti stádium­ba,™ vannak. Az előző csoport­ba tartozik a thermo graphic, amely az emlő bőrének hőel- oszlásáből következtet daganat jelenlétére. Az ultrahangos vizsgálat az emlőelváltozások­ról visszaverődő visszhangot ábrázolja. Néhány adat van már az emlő számítógépes ré­tegvizsgálatáról is. Írásom célja az egészséges éberség kifejlesztése az érde­keltekben., nem pedig félelem- keltés. Mi a, helyzet ugyanis e betegséggel kapcsolatban? Magyarországon, évente, kib. 3000 új emlőrákost jelentenek be és 1700 körüli halálesetet regisztrálnak. Ha azonban, eze­ket a számokat a több', mint ötmillió magyarországi nő,re ve­títjük, akkor .kiderül, hogy az emlőrák pl. a magas vérnyo­máshoz, vagy az epekőhöz ké­pesít ritka betegség. Statisztikai becslés szerint a nők kb. 5 százaléka, veszélyeztetett, ezek­ben. valamikor életükben, emlő­rák fejlődhet ki. De hogy ki­ben. és mikor, azt megjósolni manapság még nem lehet. Szorongásra az éfetbem számos ok van ezen, kívül is. Az az egészséges felfogás, ha ennek a problémának is annyi fi­gyelmet szentéinek a nők, amennyi szükséges egészségük védelmében,. Ehhez szere'tinisk néhány _________ tanácsot adni: 30 é ven. alul a daganatos emlő­betegségek viszonylag ritkák, de akiknek, állandó, nemcsak a, menstruáció előtt fellépő pa­naszaik vannak, onkológiai szakorvosi vizsgálatuk indokolt. — 30 éves koron túl mindén nő számára- javasolt az éven­kénti szűrővizsgálaton, való megjelenés, s ezen, belül az emlők tapasztalt szakorvos ál­tal való ellenőrzése. — 25 év felett minden asz- szony végezzen havonta egy­szer (menstruáció után., vagy már nem menstruálok esetében, amikor legpuhábbna'k érzik a mellüket) emlóönwzsgáfatot. Meg,tanulásához mindenki ke­zelőorvosától, vagy a Szekszár­di Kórház Mammográfiás Állo­másáról kaphat segédanyagot, tanácsot. DR. PÉNTEK ZOLTÁN A bírálat jogáról A bírálat joga hazánkban, mint a szólásszabadság egyik formája, nemcsak élő gyakor­lat, hanem alkotmányos jog is. A Magyar Népköztársaság al­kotmánya garantálja és bizto­sítja a szólásszabadságot, a vélemények szabad kinyilvání­tását. léteznek társadalmunk­ban napjainkban is érdekellen­tétek, a szocializmus építésének egyes részletkérdéseiben véle­ményeltérések. Az sem tagad­ható, hogy az állami szervek működése nem tökéletes, és en­nek ellenkezője az egyéb szó. cialista intézményeinkről sem állítható. Mindezek a valóságban meg. lévő társadalmi jelenségek elégséges lehetőséget biztosíta­nak a bírálatra, a vélemény, nyilvánításra, a kritikára - egy­szóval a közéleti aktivitásra. íNincs okunk megriadni attól, akkor sem, ha, ez a közéleti ak. tivitás adott esetben és adott helyzetben az állam egyes szerveivel, vagy az állami dön­tések egyikével-másikával szem. ben nyilvánul meg, mert a köz­életi aktivitás kibontakoztatása a szocialista fejlődés napjaink, ban talán legalapvetőbb felté­tele. Másként fogalmazva: pár. tunk nyílt politizálása azzal az egyenesen várt és kívánt követ­kezményekkel jár, hogy a meg. lévő társadalmi, gazdasági fe- szükségeknek megfelelően éle­sednek a társadalmi viták is, a bírálat jogával egyre több em­ber él és ezzel maga, is előse­gíti a feltárt ellentmondás fel­oldását, a társadalmi feszült, ségek csökkenését. A bírálat, a kritika azonban csak akkor le- hét az érdekellentétek feloldó- sónak egyik módja,, ha a bíráló a bírálat mellett maga1 is haj. landó az érdekellentétek, prob­lémák szocialista megoldásáért cselekedni. KÖZÉRDEKŰ BEJELENTÉSEK A bírálat jogának gyakorlá­sára sokféle lehetőség van. Ezek egyikének tekinthető a közérdekű .bejelentés is. A bí­rálat ezen megnyilvánulási for­májáról érdemes külön is szól­ni, mert jogilag teljesen szabá­lyozott intézményről van szó. Nevezetesen az 1977. évi I. szá­mú törvény tételesen meghatá­rozza, hogy mit kell közérdekű bejelentésnek tekinteni, a, köz­érdekű bejelentés alapján ki­nek, milyen feladatai vannak és nem utolsósorban o törvény szabályozza a közrédekű beje­lentő védelmével kapcsolatos kérdéseket is. A törvény szavai szerint „A közérdekű bejelentés olyan kö. rülményre, hibára vagy hi­ányosságra hívja fel a figyel­met, amelynek orvoslása, illető­leg megszüntetése a közösség, vagy az egész társadalom érde­két szolgálja. Felhívja a figyel­met olyan magatartásra vagy tényre is, amely jogszabályba ütközik, vagy ellentétes a szo­cialista erkölccsel, a szocialis­ta gazdálkodás elveivel, illető­leg más módon sérti vagy ve­szélyezteti a társadalom érde­két.” E meghatározásból a fi­gyelmes olvasó a maga számá­ra is nyomban levonhatja azt a következtetést, hogy a közérde­kű bejelentés intézménye nem az egyéni, hanem a kö­zösségi, a társadalmi érdé. kék védelmére létrehozott in. tézmény, másrészt pedig a ha­talommal visszaélő, a szocialis­ta erkölcs normáit önmagától nem, csak másoktól megköve. telő, a hatalom gyakorlásában kisebb-nagyobb posztokon részt vevő emberek „már nem elviselhető” .káros, a közösséget romboló magatartásának feltá­rására is alkalmas forma a köz­érdekű bejelentés. INyitva hagyom a kérdést: élünk-e minden esetben a, tör­vényben biztosított lehetőséggel, a .bírálat jogával? A kérdés nyi­tottságának meghagyása mel­lett ügyészi tapasztalatok alap­ján mondhatom, hogy az ala­pos közérdekű bejelentések többségét későn fogalmazzák meg a bejelentők, sokszor már csak akkor, amikor helyrehoz­hatatlan erkölcsi és anyagi ká­rok keletkeztek. A közérdekű bejelentés elin­dít egy olyan kötött, a törvény­ben részletesen szabályozott el­járást, amely azt hivatott meg­állapítani, hogy a közérdekű bejelentő állításai, tényközlései igazak-e. A közérdekű bejelen­tés kivizsgálása a törvény ren­delkezéseinél fogva kötelező, a kivizsgálás nem mellőzhető, ki­véve azt az esetet, amikor is­mételten azonos tartalmú köz­érdekű bejelentést tesznek, vagy amikor a közérdekű bejelentő névtelen. Kevéssé ismert, törvé­nyi rendelkezés az, hogy a vizs­gálatot végző szervtől a fel­ügyeletet ellátó szerv, a népi ellenőrzési bizottság és az ügyészség a közérdekű bejelen­tés vizsgálatát és elintézését magához vonhatja. A vizsgálat eredményeként - ha a közérdekű bejelentés igaz­nak bizonyult — a vizsgálatot végző szerv köteles a szükséges intézkedéseket megtenni., tör. vénysértés esetén a törvény- sértést megszüntetni és ugyan- csele törvényben szabályozott kötelezettég az is, hogy a köz­érdekű bejelentőt az intézke­désről, vagy az intézkedés mel­lőzéséről írásban haladéktala­nul, az állásfoglalás indokai­nak közlése mellett értesíteni kell. Ezzel tulajdonképpen a törvényben szabályozott eljáró, sí rendnek megfelelően az ügy befejeződött, a „törvényes rend helyreállt” — feltéve, hogy a közérdekű bejelentőt nem kell jogvédelemben részesíteni. A BEJELENTŐK VÉDELME Jó oka volt a törvényalkotó­nak arra, hogy o közérdekű be­jelentők védelmének kérdését is szabályozza a törvényben. Nem egy közérdekű bejelentő keser­ves harcát, megaláztatását, eg­zisztenciájának szétrombolását jegyezte fel napjaink sajtótör­ténete. Ügy tűnik, sok esetben még a törvénynek a közérdekű bejelentők védelmére vonatko­zó egyértelmű és szigorú ren­delkezései sem biztosítanak elégséges garanciát, ha hiány­zik az a közösségi, társadalmi háttér, amely igazi, emberi ér­telemben vett módon is képes védelmébe venni azokat, akik a jó cél érdekében emelték fel szavukat. INehéz harc ez, de egy-egy ügyben abban a tudatban kell ezt a harcot megvívni, hogy a közérdekű bejelentő a törvény teljes védelmét élvezi, és ezt az elvet a közérdekű bejelentést kivizsgáló állami, társadalmi szerveknek egy percre sem sza. bad szem elől téveszteniük. Ilyen „harcos” alapállás olvas­tán a megbíráltak, a megvá­doltak joggal kérhetik számon a jogtól és a jogalkalmazóktól az ő érdekeik megvédését is olyan esetekben, amikor a köz­érdekű bejelentő rosszhiszemű Volt, amikor valótlan., alaptalan adatokat, tényeket, valónak tün­tetett fel bejelentésében. Amennyire kiemelkedően fontos társadalmi érdek a jóhiszemű közérdekű bejelentők védelme, legalább annyira fontos társa­dalmi érdele az alaptalanul megrágalmazott, megvádolt em­berek becsületének megvédése, visszaszerzése is. Hogy mi a jogalkalmazók álláspontja eb­ben a kérdésben, arra legjobb példaként a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának a kö­zelmúltban közzétett egyik ál­lásfoglalása említhető meg. A Legfelsőbb iBíróság állás- foglalása szerint a törvényben meghatározott védelem a beje­lentőt csak akkor illeti meg, ha a bejelentés alapos és az eset. leges tévedése jóhiszemű volt. A rosszhiszemű bejelentőt fele­lősségre kell vonni. Munkajogi szempontból megvilágítva a kérdést, a „rosszhiszemű, intri- kus, az üzem egész légkörére káros hatású, a vezetőket és társadalmi szerveket lejárató bejelentést tevővel szemben akkor is indokolta, legsúlyosabb fegyelmi büntetés kiszabása, ha a bejelentés viszonylag cse­kély súlyú töredékrészében igaz­nak bizonyult” — állapította meg egy konkrét esetben a Legfelsőbb Bíróság. Tiszta és egyértelmű állásfoglalás, nem hagy kétséget afelől, hogy az alaptalanul megrágalmazottak is élvezik a törvény védelmét. A bírálat joga ürügyén — úgy gondolom - ezekről a kér­désekről a sajtóban, a munka­helyeken,, közösségi összejöve­teleken is még nagyon sokszor kell beszélnünk, mert az élet igazolja, hogy a törvény .betűje egymagában nem képes meg­oldani ezeket o társadalmunk­ban létező valós jelenségeket. Ezek megoldása ránk vár. Mindannyiunknak, munkatár­saknak és jogalkalmazóknak, vezetőknek és nem vezetőknek, társadalmi szerveknek és az állampolgároknak külön-,külön és együttesen is ez nagy erő­próbát, felelősségteljes felada­tot jelent DR. KOVÁCS JANOS megyei főügyészhelyettes A közoktatás kérdései Nevel-e Tovóly — országosan — az általános iskolai tanulók fele járt napközibe. Az arány idén is hasonló, csakhogy most több a diák. Ezért igen, sok helyen az igazgatóik kénytelenek jog­szabályéi lenesen e I járni. Ugyanis a, rendelet szerint min­den napközis tanulóra, 1,7 négyzetméternyi hely kellene, hogy jusson,. Sok Iskolában, persze nem­csak az alaptémáiéi 'kicsi, osz­tályterem, sincs elegendő. Ezért előfordul, hogy egyes napközis csoportok ebédlőben vagy jó időiben az udvaron tartják a foglalkozásokat* A jelenlegi gyakorlat szerint az alsótagozatosoktat részesítik előnyben, s ez érthető. Viszont így helyhiány miatt esetleg, ki­maradnak azok a felsőtagoza­tos diákok, akiknek rendezet­lenek az otthoni1 körülményei, akiknék különösen nagy szük­ségük lenne a pedagógus fel­ügyeletére, okos irányítására. Az egyetemen-, s a főiskolán azonban eddig a tanárjelöltek nem, tanultak kellő óraszám­a napközi bon, nlaplközls módszertant Et­től a tanévtől kezdve vala­mennyi: tanítóképző főiskolán, a hallgatóknak kötelező a napkö­zis nevelés részletkérdéseivel is foglalkozniuk,, ami csak évek otthon ? múlva érezteti majd hatását. Sajnos, jelenleg, a, napköziben öktatá-nevelő tanárok egy ötö­dének nincs képesítése s igen sóik közöttük a nyugdíjas. Hosszan, lehetne még sorolni a g,ondóikat. Nem megfelelő például az osztálytermek be­rendezése. Dehót nemcsak a bútorokkal van baj, hanem a jogszabályok merevségével is. Ma például csak az a gyerek étkezhet az iskolai menzán,, aki napközis. Találhatni azért jó néhány követendő kezdeményezést. Ilyen az iskolaotthonos oktatás és a klub,napközik rendszere. Mindkettő lényege abban állt hogy a tanulási feladatokat egész napra egyenletesen, el­osztják* és a délutáni foglal­kozásokat, is ezzel összhang­ban lévő, gondosan megterve­zett program szerint végzik, így nem alakulhat ki a tanárok között a „napköziző'k” gyen­gébb kvalitásúnak, tartott cso­portja, hiszen a délelőtt oktató szaktanárok is részt vesznek, a délutáni munkában. ,Ez a rendszer persze a peda­gógusokra, a hagyományosnál lényegesen, nagyobb terhet rá. Nem lehet ugyánis úgy össze­állítani az órarendet, hogy a délelőtti és a. délutáni órák mindig folyamatoson csatla­kozzanak egymáshoz. A taná­rok iskolában, töltött ideje te­hát a korszerű szisztémában hosszabb. Viszont pedagógiai lehetőségeik lényegesen na­gyobbak. Az eredeti tervek szerint az iskolaotthonos rendszernek a nyolcvanas évek közepére álta­lánossá kell válnia hazánk­ban* A jelenlegi pedagógus­hiány, a képesítés nélküliek, s a még dolgozó nyugdíjasok nagy száma azonban késlélteti a terv teljes megvalósítását. Megnyugtató viszont tudni, hgy e korszerű megoldás álta­lános bevezetésének útjában főképp anyagi akadályok áll­nak, így csak idő kérdése, hogy a kipróbált módszerek zöld utat kapjanak. Addig is azonban, a körül­ményekhez mérten, minden mó­don, igyekezzünk segíteni a napközin,. Például úgy, hogy beíratjuk a, gyereket az érdek­lődésének megfelelő szakkörbe, sportkörbe, néptánccsoportba. Itt a közös, cél: lekötni a, gyere­kek energiáját, jiogy ne ha­szonra Iámul múljék el a nap­köziben töltött idő. — sz sz ---

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents