Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-16 / 243. szám

1981. október 16. e népújság Megyei kézilabda-bajnokság A rájátszás következik A Hőgyészi HSC már bajnok Hírek Kosárlabda-játékvezetőink kö­zül október 17-én, szombaton a pécsi dr. Garamvölgyi a szek­szárdi Elmauerrel közösen ve­zeti a SÁÉV—Nagykanizsa NB 11-es férfi, majd az NB l-es Kai- posvári Táncsics—Körmend' fér­fimérkőzést. Dunaújvárosban a D. Papír-Sz. Sabaria NB ll-es női mérkőzést a szekszárdi Ma­jor, valamint az aparhanti Ko­vács Ferenc vezetik Október 18- án, vasárnap a Baja—Eger NB ll-es női mérkőzésen a Major— Haász (mindkettő Szekszárd) bíráskodik, 10.30.kor a Baja- BSE NB l-es férfi találkozón a szekszárdi Kardos a kaposvári Péterrel lesz a mérkőzésvezető. Pécsen az NB l-es U, PEAC- Táncsics férfimérkőzést a bajai Faidt a szekszárdi Szabóval ve­zeti. Ugyanott 14 órakor az U. PEAC-Zalahús NB ll-es női ta­lálkozót két szekszárdi, Szabó IV. és Elmauer vezeti. 'Megérkezett Kaposvárról a játékvezetői küldés az október 25-i mérkőzésekre. Kisdorogon a Pécsi Zsolnay lesz az ellenfél, vezeti Vukmann. Pakson a Honvéd Kiss János SE vendég­szerepei, ahol Sárkány bírásko­dik. A bátaszékiek Sellyére lá­togatnak, ahol Laczkovics lesz a bíró. A Tamási MEDOSZ a Honvéd Latincához utazik. V.: Kulcsár. Bonyhád Boly csapatát fogadja. V.: Pazaurek. Ezen a vasárnapon hat Tolna megyei bíró működik idegenben, Máza- szászvár-Pécsi BTC: Kleiber- Győrfi-Stumpf, Barcs-Siklós: Köő-Sza'bó-Ritzel. Befejeződött a megyei kézi­labda -bajnoiksá g, bár még a rájátszás hátra von. Az október 17—18. „ráadásban” azonban már csak; nyolc együttes, a felnőttek mezőnyének 1—4. he­lyezettjei; érdekeltek. A Zrínyi utcai tornacsarnokban a Hő­gyészi HSC férficsapata úgy léphet maijd pályára, hogy a rájátszás három mérkőzésétől függetlenül már megnyerte az 1981. évi bajnokságot A hő- gyésziék előnye ugyanis nyolc pont, így aztán akár mindhá­rom, találkozójukon vereséget szenvedhetnek. Ennek a való­színűsége viszont minimális, lé­vén egy bravúrsorozat megőr­zése lebeg a textiles-gárda előtt: veretlenül kikerülni az idei küzdelemsorozatból. A nők mezőnyében az NB ll-ből kiesett Mözsi TSZ SE csa­pata ötpontos előnye birtoká­ban várhatja a' hét végi három mérkőzést. Egy „sovány” dön- te'lennel — kitűnő gólkülönb­ségük jóvoltából — már az aranyérem birtokosai lehetnek. Annál élesebb küzdelmet ígér a dobogó 2—3. helyéért folyó vetélkedés a Tamási MEDOSZ és a Szedres között. A szed rési lányok tartós hullámvölgyben vannak,ráadásul a terem újabb feladat elé állítja1 majd a résztvevőket. Az utolsó forduló mérkőzé­seinek részletes eredményei: Nők: Gyönkj DSK—Dalmandi ME­DOSZ 11-21 (5-9). V.: Merkl. A sérülteikkel kiálló középisko­lás csapat ellen biztosan nyert a lelkesen küzdő Dalma nd. G.: F. Kovács 7, Kadosa 3, Nász, illetve Kelemen 11, Kole- szár 3, Winger, Sohmidtné 2— 2, Márkus, Bár'tek, Szíjártó. Zomba—Simontornyai BTC II. 13-21 (2-13). V.: Rácz I., Rácz II. Szünet utáni gyengébb teljesítménye ellenére is köny- nyedén nyert az NB ll-es ven­dégcsapat. G.: Antalné, Kurcz 5—5, Csongrádihé1 3, illetve Molnár 6, Bál intőé, Baumné 4—4, Németh, Smigura, Farkas 2—2, Polio vies. Mözs—Szedres 31-13 (14-5). V.: SohaíIi1. Török.v Alaposan visszavágott ai tavasszol elszen­vedett vereségért a mözsi gár­da. G.: Bauerné, Somorjai, Kupucz, Bagdiné 6—6, Her czigné 5, Klá'b 2, illetve Győri A. 8, Balázs, Borbély 2—2, Fe­hér. Dombóvári Spartacus—Tamá­si MEDOSZ 5-30 (4-16). V.: Agócs. Kiütéses vereséget mért ellenfelére az ezüstéremre as­piráló tamási csapat. G.: Pro- dán 2, Marx, Bódog, Benke, il­letve Szabó 11, Németh 5, Ágoston, Ángyán1, Varga 3—3, Tolnai 2, Mihály, Szili, Kiss. Férfiak: Fadd—Szedres 25-18 (12-12). V.: Mátrai, SchalIi. Az első fél­idő egyenlő erők 'küzdelmét hozta. Szünet után a jobb hely­zetkihasználás döntött a há­zalók javára. G.: Nagy 10, Mo- son.yíi 4, Búzás, Söhiffler, Mis- kolczi 3—3, Márkus, Kurucz, illetve Beda, 6, iKissv Bogdán 4—4, Csurgói 3, Beszterczán. Gyönki DSK—Hőgyészi HSC 12-40 (5-21). V.: Szel+ner, Sa­vanyú. Sportszerű találkozón a minden csapatrészében jobb listavezető ilyen különbséggel is rászolgált győzelmére. G.: Haraszti 6, Bozsó 3, Breitens­tein 2, Juhász, illetve Kerekes 10, Lázár 8, Nándor I. 6, Já­nos. 5, Topa, Termel 4—4, Ti­sza, Gábor, Németh. Honvéd Nógrádi SE—Duna- földvári Szöv. SE 18-18 (12-11). V.: Rácz I., Rácz II. Ideges hangulatú, durvaságokkal tar­kított mérkőzés, igazságos pont- osztozkodással!. G.: Nándor L. 6, Pataky 5, Kovács 4, Ku­rucz, Adorján, Molnár, illetve Kovács 8, Mészáros, Dukai, Lukács 2—2, Dukai II., Csépá- nyil, Hegedűs, Szilási. Dombóvári Kesztyű—Ireg- szemcse 26-21 (12-10). V.: Vá­rni. Mindvégig nyílt találkozón derekasan1 küzdött a cserejá­tékosok nélkül szereplő Ireg­szemcse. G.: Erdész, Balogh 8—B, Fichter 6, Túri 2, Kertai, Nagy, illetve Dnavecz 7, Varsá­nyi 6, Dabóczi 5, Vereség 3. Ifjúsági mérkőzések: Nők: Dombóvár.—[Tamási 7-5, Gyönk —iDalimamd 10-20, Mözs—Szed- .res 22-13. Férfiak: Gyönk—Hő­gyész 15-10. A hét végi rájátszás részle­tes programja. Szombaton: 14 órakor Mözs—'Szedres (női), 15: Tamási—Zomba (női), 16: Nógrádi SE—Fadd (férfi), 17: Hőgyész—Dunaföldvár (férfi), 18: Szedres—Tamási (női), 19: Zomba—IMözs (női). Vasárnap: 7.30-kor Mözs—Tamási (női), 8.30: Szedres—Zomba (női), 14.30: Fadd—Hőgyész (férfi), 15,30: Dunaföldvgr—Nógrádi SE (férfi), 17.30: Hőgyész— Nógrádi SE (férfi), 18,30: Du- ncföldvár—Fadd (férfi). A bajnokság állása: Felnőttek: 1. Mözs Nők: 12 11 1 306-120 22 2. 'amási 12 9 — 3 243-153 18 3. .'Szedres 12 8 1 3 255-133 17 4. Zo'm ba x 12 7 — 5 178-174 10 5. Dombóvár 12 2 1 9 153-257 5 6. Da lima nd 12 2 — 10 198-299 4 7. Gyönk 12 2 — 10 109-256 4 S.-tornya II. 16 i11 1 4 265-200 23 Szekszárd II. 16 10 2 4 281-214 22 Férfiak: 1. Hőgyész 16 16 — — 486-249 32 2. D.-földvár 16 11 2 3 382-269 24 3. Fadd x 16 11 1 4 408-348 19 4. Nógrádi SE 16 8 2 6 376-350 17 5. Szedres x 16 8 — 8 376-349 12 6. Atomerő. SE 16 6 2 8 358-348 10 7. Dombóvár 16 3 3 10 346-380 9 8. I.-szemcse x 16 2 2 12 302-422 2 9. Gyönk 16 1 — 15 263-582 2 Ifjúságiak­végeredmény: Nők: 1. Szekszárd 14 13 _ 1 2 35-104 26 2. Tamási 14 10 1 3 231-107 21 3. Mözs 14 8 1 5 214-142 17 4. Dombóvár 14 8 *1 5 158-151 17 5. Gyönk 14 5 1 8 142-177 11 6. Dalmaind 14 5 1 8 166-205 11 7. Szedres 14 4 1 9 178-218 9 8. Simontornya 14 — — 14 68-288 — Férfiak 1. Hőgyész 6 4 _ 2 1 12-98 8 2. D.-földvár 6 3 — 3 135-130 6 3. Dombóvár 6 3 — 3 135-131 6 4. Gyönk 6 2 — 4 1C6-129 4 Megjegyzés: X büntetőpont­levonások. Eseménytelennek tűnő délután Kiskunhalason A megszokott kiskunhalasi kép: vége az ebédidőnek, ké­szülődés a délutáni versenyre. A pályaépitőket — mint már annyiszor a hosszú évek alatt — Bánfi Vilmos irányítja, de ha kell, maga is munkához lát. Aztán kezdődik a pályabemu­tató. Ilyenkor a lovasok és vezetőik, köztük .Herczóg Emil Enyingről végigmennek — ló nélkül — és szemügyre veszik az akadályokat, még egyszer megnézik, hogyan is következ­nek sorrendben azok. A toronyban dr. Vincze Jenő tájékoztató bíró. Mint mindig, ezúttal is a tőle megszokott precizitással, nagy szakérte­lemmel irányít, szólítja a lova­sokat, konferálja a versenyzők, a lovak nevét, majd az ered­ményét. Ezúttal csak magyarul, de ha 'külföldi versenyzők van­nak, ugyanezt teszi németül is. Az ő jellegzetes, kellemes hangja úgy hozzátartozik a versenyekhez, mint a lovasok a színes öltözetükkel, vagy ép­pen az akadályok. Bálint János, a mezőszilasi téesz elnöke idősebb fiával — aki az igar—simontonyai té­esz párttitkára -— nézi a ver­senyt. A kisebb fia, László ma is lovagol, bátyja elfoglaltsága miatt már abbahagyta a ver­senyzést. A téeszelnök időnként izgalomba jön, kiabál, mozdu­lataival mintha segíteni akarna a lovasnak az akadályvétel­ben. Aztán feltűnik egy szép ló, a nyeregben Katona István, a Határőr Dózsa fiatalja. — Ez is a mi lovunk volt — mondja nekünk —, ötéves ko­rában adtuk el ide, Halasra. Sokat vásároltak tőlünk, az el­múlt három év alatt vagy hú­szat. Feltűnik Hirling József alez­redes. Mint jó házigazda, a csapatok vezetőivel beszélget, mindenkihez van eg- -két kedr vés szava, bár egyik szemével a versenyt figyeli. Ez érthető is, ő a halasi lovasok edzője és nem közömbös, hogy az orszá­gos bajnokságon milyen helye­zést érnek el. Aztán találkoz­tunk a magyar lovas szövetség főtitkárával, Bútor Sándorral. A keceli fogathajtó bajnoksá­got elevenítettük fel melyet a több mint 15 ezer emberrel együtt végigizgultunk és együtt örültünk a magyar győzelmek­nek. Ismét régi ismerősök. Simon- tornyáról jöttek. Kapoli Imre nyugdíjas téeszelnök és fia, István, aki pillanatnyilag az Enyingi MEDOSZ sportolója — de már csak rövid ideig. Társa­ságukban van Kolonics Mihály, aki vagy hét-nyolc éven át az edzői tisztséget töltötte be Si- montornyán. Mindhárman el­jöttek, hogy szemtanúi legye­nek az országos bajnokság harmadik fordulójának. A fia­tal Kapoli egy kicsit „haza­jött”. Itt töltötte katonaidejét, miközben versenyzett. Mint tőle megtudtuk, december elsejétől ismét a Határőr Dózsa színei­ben indul . . . — Van talán Simontornyáról is induló? — kérdeztük a há­rom simontornyaitól, melyre előre meg tudtuk volnak adni a választ. — Nincs. Az a világ elmúlt — mondta a nyugdíjas téesz­elnök. A fiatal Kapoli a pályára mutat és lelkendezve mondja: — Ez is simontornyai ló — a Fáraó. Két éve van itt, én lo­vagoltam, a kezdő lovak kate­góriájában indultam vele. — És azt meg tudná mon­dani, hogy a közel tizenöt év alatt melyik ló volt a legked­vesebb? — Hát bizony ezen gondol­kodnom kell. Talán az az ap­ró termetű Pósa, egész fiatal gyerek koromban lovagoltam. Na és a Holló. Tudják — for­dul felénk —, az a fekete ló . . . De sok versenyen indul­tam vele. — Mi igaz abból a hírből, hogy jövőre Simontornya és Mezőszilas közös csapattal in­dul? — Ezt a kérdést már Bá­lint Lászlónak tettük fel. — Elképzelhető, hisz mind­ketten úgy állunk, hogy lova­ink vannak, de a versenyző ke­vés. A színvonal magas volt, ami érthető, hisz ide csak a leg­jobbak lőhetnek. Tolna megyé­ből a Dalmandi MEDOSZ két lóval, Decsinossal és Erszény­nyel képviseltette maqát, de csak egy versenyzőjük jöhetett, Kovács Mihály. Kecskeméti Jó­zsef családi okok miatt egy versenyt kihagyott, így kevés pontot gyűjtött, hogy meghí­vást kaphasson. Mindezt Hencz Ferenctől, a Dalmandi Á. G. sütvényi telepvezetőjétől tud­tuk meg. A fiatal Kapoli egy sztorit mondott Nefelejtsről, melynek nyergében Varró József indult. — A Nefeiejts dalmandi származású és története van. Dalmandon valakit megrúgott, hogy miért, azt ma már nehéz lenne kideríteni, és veszélyes lónak nyilvánították. így került ide, Halasra, ahol azóta sem bántott senkit. Jól ismerem a lovat, hisz elég sokat lovagol­tam rajta. Eredményeket, érdekessége­ket kitől is lehetne mástól kap­ni, mint a tájékoztató bírótól. Dr. Vincze Jenő azonban — ez­úttal — még illetékesebbhez küldött, Szalai Lászlóhoz. — Régi és jó szakértője a sportágnak, nyugodtan fordul­hatnak hozzá. — Igen, elég régóta űzöm — mondta Szalai László, mi­után bemutatkoztunk és el­mondtuk, mi érdekelne be í- nünket, — Harminc éve tudósítom a Népsportot, a Petőfi Népének viszont alapítása óta tudósító­ja vagyok. Hadd mondjam el magamról: 71 éves vagyok, 52 évet dolgoztam a postán, és mint nyugdíjas, négy évet sportszövetségnél. — 71 éves? — Igen. És két asztal'tenisz- csapat edzője vagyok. Napon­ta négy-öt mérkőzést játszom fiatal asztaliteniszezőkkel. Aki a fiatalok között van és vigyáz az egészségére, lassabban öregszik. — Hogy a Tolna megyeiek milyen eredményt értek el az országos bajnokságon? Ha azt vesszük figyelembe, hogy egy- egy versenyszámban negyven­ötven, sőt még ennél több in­duló is akadt, dicséretes Ko­vács Mihály negyedik helye Ezt még tovább növeli az a tény, hogy hatan voltak a kez­dő lovak kategóriájában hiba­pont nélkül és ő csak minimá­lis különbséggel, néhány má­sodperccel rosszabb idővel ke­rült a negyedik helyre — mondta Szalai László. Viszonylag sima volt ezúttal a kiskunhalasi bajnokság. Vé­get ért az évad, következik az értékelés és a rövid pihenés időszaka, Kezdődik az erőgyűj­tés a jövő évi versenyekre. Ny. „A 17. perc után elszálltak a svájci remények’’ A vendégek „portása” ment egy veszélyes helyzetet A svájci lapok kivétel nélkül megérdemeltnek tartják a ma­gyar válogatott szerdai győzel­mét. A „Jourhal de Geneve” cí­mű svájci lap csütörtökön „Csi­nos vereség Magyarországon” címet adta a budapesti mér­kőzésről szóló beszámolójának, amelyben reálisan megállapít­ja: 17 perc után elszálltak, a svájciak reményei. A magyar csapat játékosai közül Fazekast említi az első helyen, aki 34 éves korában „ismét” a kontinens legjobb tá­madójátékosai közé tartozik. Nyilasi ragyogóan szervezte a játékot, a „kis Sallai” pedig „úgymond leradírozta” Botte- ron.t a pályáról. A genfi lap el­ismeréssel szólt még Müller já­tékáról is. A „La Suisse" című másik svájci lap azt irta csütörtökön, hogy a magyarok sokkal job­ban, technikásahban, gyorsab­ban és könnyedébben játszot­tak, mint a vendégek. Elképze­léseiket mindvégig meg tudták valósítani, a svájciakat megold­hatatlan feladatok elé állítot­ták. Aczél Endre, az MTI londoni tudósítója jelenti: Az angol lapok Budapestre Örömmámor a mérkőzés után a szurkolók táborában. Nyilasi egy boldog szurkolóval. Fotó: Bakó-Kapfinger küldött tudósítóit meglepte a magyar válogatott Svájc ellen nyújtott játéka. Zömük az an­golok elleni Népstadion-beli 1-3-as mérkőzésen látta utoljá­ra Mészöly csapatát, és az ak­kori élmény után (amin a bu­karesti román—magyar sem ja­vított sokat) mást várt. Frank Mcghee, a Daily Mirror tudó­sítója fogalmazta meg legplasz­tikusabban a változást: „A magyar tigrisek, akik le­lépték Svájcot, egyáltalán nem hasonlítottak azokra a szelíd cicákra, akik megadták magu­kat Angliának". Ugyancsak a Mirror szerint „A magyarok játékában az át­adások pontossága bizonyult a legtetszetősebb vonásnak. Hú­zásaik tiszták, gyönyörűek, ki­fogástalanok voltak”. [Dicsér a Daily Mail is: „Svájcnak ugyan eleinte voltak pillanati, de aztán egész csa­patukat lesöpörte a pályáról a magyarok lenyűgöző gyorsaság­gal előadott kombinációinak forgószele”. A Guardian „Magyar rapszó­dia” tudósításában egyebek kö­zött ez olvasható: „Ellentétben a júniusi mérkő­zéssel, a magyar csapatnak ez­úttal az esze és az akarata1 is megvolt ahhoz, hogy örömet szerezzen szurkolóinak. A játék legnagyobb részében a svájci védelmet szerteszaggatták gyors, ügyes és ötletes húzá­saikkal”. Általános vélemény, hogy a svájciak, ha nincs szerencséjük, többet is kaphattak volna há­rom gólnál. Mindenesetre az angol sajtónak a 3-0-a is tet­szik, mert szerintük Svájc a to­vábbjutás szempontjából meg­szűnt igazi riválisnak lenni. A Daily Mirror azonban óv mindenfajta túlzott reményke­déstől, „Ne álmodozz, Anglia!" cím alatt a már idézett Frank Mcghee az alábbiakat írta: Ron Greenwood szövetségi kapitány kellemes kis álma, hogy Angliának a spanyolorszá­gi VB-dönfőbe jutása immár színtiszta formalitás — az ugyan­is, hogy egyszerűen megverik a magyarokat a Wembley-ben - újból lidérces melléfogásnak tűnik”j Mégpedig azért, mert a ma­gyarok „a Puskás-korszakra em­lékeztető módon” verték meg a svájciakat, és ha november 18-án Londonba érkeznek, leg­feljebb ■ az optimisták szerint nem fognak törődni az ered­ménnyel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents