Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-15 / 242. szám
198Í. október 15. NÉPÚJSÁG 3 A tomerömű-ópítkezós A szerelésvezető a hivatásról, meg az 55 kilométer hegesztési varratról... A Tolna megyei Tanács V. B. ülése Tizennyolc község ellátása Tanácsi munka a kistelepüléseken Bóklászunk a nagy vasak között („»nem” vas», hanem ausz- temites azaz rozsdamentes acél). Gombos Ernő szerelésvezető előttünk jár két-lhárom méterre, s jókora elemllámpával mutatja az utalt. Két feltétellel» léphet be Pakson a lokalizációs torony muolkaterü létére minden dolgozó: kobak a fejen», lámpa a kézben. :Fön»t a nyolcadik» szinten» — ahova a sarokba állított liften jutunk fel — higa»nygőz»lámpák világítljálk be a terepet. A 24 hegesztő közül hárman dolgoznak. Vi I lógnak a fények. Lehet, hogy éppen az 55. kilométernyi »hegesztési varratnál tartanak. Ennyi kell ahhoz, hogy a VE- GYÉPS25ER dolgozói befejezettnek nyílvánítsák a munkát. Ötvenöt kilométer hegesztési varrat... Az mennyi is? Sok. Akkor nézzünk még egy-két számot: 670 tonna rozsdamentes acélt, 270 tonna szénacélt, 220 ton- na 'különféle segédberendezést építettek be eddig. Mindenesetre a» szerelésvezető elmagyarázza az atomerőmű működésének elvét, ebben bent- foglaltatilki a lokalizációs torony szerepe is. A szakszerű magyarázat során eszembe jut az a vezetőember, aki a napokban kioktatott arról, hogy szakember csak náluk, van, a többiek mind kóklerek... Erre mutat ellenpéldát Gombos Ernő. Szépen sorjában a csillogó-villogó acél- falon bemutatja a reaktor működését, a» láncreakció elvét- sémáját szakszerűen adja elő. Ezután következik a torony működésének magyarázata. Ezt nem jegyezzük le, kikerülendő az olkasó untatása. A lényege az egésznek, hogy a biztonsági rendszer közül ez az együk legfontosabb berendezés. Az esetleges baleset, vagy üzemzavar so»rá»n» ebben» a. 12 szintes to- ro.nybao» kötik le a szennyezett gőzt, azaz csapatják le a tálcákon, és az így keletkezett vizet elvezeti. Ilyen berendezés még csak Magycrországorf épült. Több szocialista országból járnak Pakisra» tanulmányút- ra„ hogy megismerkedjenek a toro»n»y működésével, szerelésének eredményével, a gondokkal., »Lefelé a liftben apró kis közjáték visz közelebb a VEGYÉP- SZER életének megismeréséhez. Ulbert Henrik panaszkodik Gombos Ernőinek: — ötvennyolc nap felmondási időt határoztak meg. Kérek, egy papírt, aztán nem lesz belőle egy nap sem — válaszolja» az építésvezető. — Ad két forintot, aztán rendben vagyunk — válaszol a fiú. — Hát attól nem» húzzák ki a meszesgödörből!““ Ezzel az ügyet lezárták. Mindketten» mosolyogva szállnak ki a liftből. — Itt fogom ám — mondja Gombos Ernő —. Várni kell még egy-két napot. Tárgyalunk mi még» erről. Sajnálnám, ha végképp elmenne, nagyon, jó „melós". Csak az utóbbi időben, sorra csaJógatijálk el az embereket a kisebb vállalatok, s egyelőre nem bírjuk a versenyt. De ez más téma. Akkor folytassuk. A munkát március 5-én kezdték az előkészítő szereléssel. Az első tálcasort a 43 méter magasan levő szinten 20-á»n helyezték el. A kormánybiztosi program szerint július 17-re kilenc szintnek a, helyén kellett lennie, helyette plusz egy tálcát emelték be. Ezután a munkaterüket átadták az építőknek, ők 18 napos késéssel kapták vissza, az utolsó elemet október 8-á»n helyezték el. Mindenesetre leszögezi az építésvezető: — Az emelési tervet és a kivitelezést az Építő Gépesítő Vá Halat készítette. Gombos Ernő építésvezető — A segédszerkezetéket pedig az UVATERV kollektívája tervezte. Ezen felül a vállalat számító- gépparkja kidolgozott a paksiak segítségére egy programot. Amit a gyorsabb munka érdekében felborítottak, így szerezhettek tetemes előnyt. Gsalkihogy... — Ebből az a hátrányunk származott, hogy most magunk készíthetjük a, további programot — mondja Gombos Ernő. Az építésvezető legutóbb a Szoivjetunióan», az Orenburg! gázvezetéken dolgozott, előtte az NDK-ban a Leona Műveket építette, annak előtte pedig Cséhszlovákiában és a Péti Nitrogénművek építésén vett részt. — A család? — Budapesten él. — Nem sok ez a távoliét? — Begyepesedett vegyiparo- soki vagyunk. Oda» megyünk, ahol, a munka van. Mert valaki» vagy hivató sónak tekinti, vagy nem! Nekem hivatásom. Meg azt is mondhatom^ hogy érdekes feladat volt a lokalizációs torony szerelését, ilyet még nem csinál,tu»nk. — Hogyan foglalná össze véleményét a munkáról? — Nem kerék szívességet egyetlen munkatársamtól sem. A munkaszerződés szerint kell dolgozni. Ezért kapja mindenki a fizetését. A plusz munkáért pedig a, jutalmat, prémiumot. — Mennyi a. „kábi” (kormánybiztosi prémium) pénzt? — Négyszázezer forint. — Meglesz? — Megvan! H. J.—G. K. A Tolna megyei Tanács V. B. a tanácstörvény rendelkezésének megfelelően tekinti át időközönként a városi, a nagyközségi és közös tanácsok munkáját. Nem került viszont még eddig sor arra, hogy az önálló tanácsú községek végrehajtó bizottságaim,a k azt a csoportját, amely nem is nagyközségi, nem is közös tanácsi, beszámoltassa tevékenységéről a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Mivel ennek szükségessége nem vitatható, a testület tegnap délelőtt megtartott ülésén döntött úgy — dr. Polgár 'Ferencnek, a megyei tanács vb-titkárána»k javaslata alapján —, hogy a leírt körbe tartozó települések tanácsait a jövőben két csoportba fogják össze. Az egyik csoportba azok a települések kerültek, melyek lakossági lélek- száma nem haladja meg a kétezret, a másikba a kétezernél nagyobb lélekszámúak. Az előbbiből a megyében 18, az utóbbiból 13 van. Jelen esetben, a testület 18 település tanácsának vb-munkáját mérlegelte. A tárgyalt településeken 3- 600 család lakik. így a tanácsok tisztségviselői, a tanács dolgozói közvetlen kapcsolatot képesek teremteni a lakossággal. Ez rendkívül biztonságossá teszi a munkát segítő kezdeményezéseket, rugalmas intézkedéseket. A jó községi tanácselnök ezekben a kis lélekszámú községekben nemcsak azt tudja, hogy melyik házban ki lakik, hanem azt is, milyen körülmények között, hányán. Tudja, hol rossz a járda, nem folyik el esetenként a csapadékvíz. Egyszóval: naprakész ismeretekkel rendelkezik. Túl a szervezeti, működési szabályzatokba foglalt tartalmi munka értékelésén, kiemelt figyelmet fordított a megyei tanács vb az érintett településeken a lakosság »és a tanácsok ka.pcsolattartásának formáira is. Aligha meglepő, hogy kis községeinkben a különböző fórumok mellett a falugyűlések látogatottsága a legnagyobb. Ezek adnak legtágabb lehetőséget az összlakosságot érintő kérdések megbeszélésére. Van település — pl. Regöfy —, ahol egy-egy falugyűlésen 10-15 felszólalás is elhangzik. Másutt — mint Dalmandan — a nyomban meg nem válaszolható lakossági észrevételekre, javaslatokra a soros falugyűlésen adnak választ a község vezetői. Egyébként a falugyűlések fő témája mindenütt a községfejlesztés, s az adott fejlesztési feladatok megoldásához a társadalmi munka szervezésének igénye. Az elmúlt öt évben az elvégzett társadalmi munka értéke - egy főre vetítve — 1013 és 3999 forint között volt. A legjobb eredményt Györköny, Nagyszo- koly, Fürgéd, a leggyengébbeket Szálka, Medina, Magyar- keszi érte el. A nem tanácsi szervekkel kötött együttműködési megállapodások - állapította meg a, végrehajtó bizottság - a lakosság ellátásának javítását, az anyagi eszközök koncentrált és ésszerű felhasználását segítik. A gerjeni tsz sport- és kulturális célokra évente 15-15 ezer forintot biztosít, mellette 55 ezer forint értékű társadalmi munkával segíti a labdarúgó-kispálya létesítését. Regölyben a gabonaforgalmi 500 000 forintot ad útépítésre, a MÁV pedig 750 köbméter kő szállítását vállalta el társadalmi munkában. Györköny,ben 100 ezer forintot biztosít évente a tsz fejlesztésre, 40 ezret pedig a művelődési ház működtetésére. Megállapította a Tolna megyei Tanács V. B. ülésének további részében azt is, hogy a tárgyalt településeken az ellátottság javuló, de nem mindenben kielégítő. Bölcsőde csupán Györkönyben működik, igaz, igény sincs másutt bölcsődei ellátásra. Az óvodai ellátottság viszont megfelelő. Biztosított az általános iskolás korúak részére az iskolába» járás avagy helyben működő, vagy a körzeti iskolákban. Tanteremhiány nincs, A járóbeteg-ellátás helyben, vagy a közeli településen megoldott. 'Helyenként elégséges a szolgáltatásokat végző kisiparosok száma, de vannak települések, ahol nincs minden fontos szakmának képviselője. (Fodrász, szabó, cipész, kőműves). A vegyesboltokban a lakosság többször szeretne vásárolni felvágottakat. Indokolt a kereskedelmi hálózat fejlesztése Cikón, Kakasdon, Dalmandon és Szálkán a tervidőszakban. Ugyanezen idő alatt fejleszteni kell a közműves vízellátást 4 településen: Magyarkeszi, Kaikasd, Ci- kó, Szálka. A belterületi úthálózat fejlesztése 13 településen szükséges. A Tolna megyei Tanács V. B., figyelembe véve az önálló tanácsú kis községek sajátos helyzetét, meghatározta azokat a feladatokat, amelyeket végezve a megyei szakigazgatási szervek, járási hivatalok és városi tanácsok szervei az eddigieknél is hatékonyabb segítséget adhatnak a 18 kis település tanácsainak. Az üzemi pártvezetőség tárgyalta Szocialista brigád mozgalom a Simontornyai Bőrgyárban Harmincegy kollektíva 369 fővel vesz részt a szocialista brigádmozgalömban a Simontornyai Bőrgyárban, Közülük — az 1980. évi munka alapján - egy-egy elnyerte a megyei párt- bizottság kongresszusi oklevelét, a vállalat kiváló brigádja és a vállalat kiváló ifjúsági brigádja, címet. iNégy brigád ért el arany fokozatot, ugyancsak négy ezüstöt, tizenkettő bronz fokozatot, öt magát a szocialista brigád címet. Ezek a mozgalomra vonatkozó, számszerű adatok, amelyeket tartalmaz a gyári pártvezetőség által megvitatott beszámoló. A szocialista brigádmozgalom már kiépült a gyár teljes területére. Általánossá vált az a gyakorlat, hogy a» gyár gazdasági és mozgalmi vezetése decemberben kidolgozza a következő évi szocialista verseny irányelveit, meghatározva minden területen azokat a feladatokat, amelyek megoldásához segítséget kér. lEzek a»z irányelvek tartalmazzák azokat a fő tennivalókat, célokat, amelyek teljesítése biztosítja a vállalat gazdasági eredményeinek javítását, a hatékonyabb gazdálkodást. Ezeket az egyes termelő- területeken 'konkretizálják, kiegészítik és így jönnek létre a szocialista munkaverseny-válla- lások. A vállalások megtételében mindenütt az elsők a szocialista brigádok. Ez évre minőség javításából, nyersbőr- és anyag-, valamint egyéb költségmegtakarításból1 több mint tizenhárommillió forint eredményre számítanak, ennek nagy részét - annak ellenére, hogy a szocialista brigádmozgalomban a gyár dolgozóinak alig több mint egynegyede vesz részt — a brigádok vállalták. A brigádvállalások konkrétek, mérhetők. Például a „Március 15” géplakatos 'karbantartó szocialista, brigád vállalta, hogy a kiszerelt anyagokat, alkatrészeket felújítás után ismét beszerelik, felhasználják, ezzel 100 ezer forint megtakarítást érnek el. A „'Május 1.” villanyszerelő brigád kétszázezer forint ilyen jellegű megtakarítást vállalt, emellett a fázisjavító kondenzátorok rendszeres karbantartásával negyedmilliós megtakarítást érnek el. Előfordul, hogy menetközben előre nem látható problémákat kell leküzdeni, mint például ez év nyarán: ugrásszerűen megnőtt a kereslet a gyár termékei iránt, s fokozni kellett a termelést. A Zalka Máté szocialista brigád a faragóműhelyben kezdeményezte, hogy a szocialista brigádok vállaljanak szerződéses pluszmunkát akár a saját, akár más területeken, a létszámproblémák enyhítésére. Sikerült, a gyér eleget tudott tenni vállalt többlet szállítási köteltezettségeinek. Sok az univerzális szakember a szocialista brigádokban, a más terüléten dolgozók értenek a faragáshoz, a faragók az üveglapos szárító kezeléséhez. Szabad szombatonként jó néhány brigád dolgozott négy-négy órát nem a saját munkaterületén. Természetesen mindezt törvényes keretek között. Patronálják a brigádok a helyi iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, az öregek napközi otthonát, végeznek társadalmi munkát a község fejlesztésében. Kulturális vállalásaikat a helyi művelődési intézmények rendezvényeinek rendszeres látogatásával, többek közt a kulturális és sportvetélkedőkön teljesítik, részt vesznek politikai és szak- szervezeti oktatásban. A megyei művelődési központ által indított „Útközben ’81” vetélkedőn 13 brigád vesz részt Különösen a helyi általános iskolában értékelik nagyra a szocialista brigádokkal való kapcsolatot, ami egyre inkább mentes a formalitásoktól, lehetővé teszik, hogy az iskolások „bepillanthassanak” a gyár, a brigádok életébe. A brigádmozgalom megszilár- dulóban van. Tavaly hat brigád oszlott fel — négy a munkahelyek átszervezése, áthelyezések miatt (ez elkerülhetetlten volt) —, kettőnél azonban megállapították, hogy már a brigádok megalakításának sem voltak meg a feltételei. A megszűntek helyett újak alakultak, így a brigádók száma ma azonos a tavalyival. A megszilárdulás jele, hogy ez évben egyetlen szocialista, vagy a címért versenyző brigád sem szűnt meg, A pártvezetőség álláspontja': Vannak még a gyárban olyan területek, ahol megvannak az adottságok a szocialista címért versenyző brigád létrehozására. Különösen a fiatalok közt. Ugyanis a fiatalság számarányához 'képest rendkívül alacsony az ifjúsági brigádok száma, mindössze kettő. A gazdasági vezetés — a KlSZ-szel és a szakszervezettel együtt — segítse az ifjúsági brigádok meg- aloikításátj »Vannak területek, ahol a részleg vezetője nem tesz eleget a munkaköri leírásban megszabott kötelezettségének, miszerint segítenie 'kell a szocialista versenymozgalmat. A gyár vezetése ezt kérje az eddiginél következetesebben számon. Az „Egy brigád — egy újítás” mozgalom keretében tavaly hat újítást nyújtottak be a brigádok - közülük ötöt vezettek be, a,z idén az első félévben született már hat újítás, A munkahelyi vezetők által nyújtott nagyobb segítséggel ez a mozgalom is sikeresebb lehet. (J)
