Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-15 / 242. szám

2 Képújság 1981. október 15. Hoszni Mubarak Egyiptom új elnöke Hoszni Mubarak, az Egyiptomi Arab Köztársaság új elnöke le­adja szavazatát a megválasztására rendezett népszavazáson. (Képtávirónkon érkezett.) iHoszni 'Mubarakot kedden az Egyiptomi Arab Köztársaság el­nökévé választották. A népsza­vazáson megkapta a szavaza­tok több mint 99 százalékát - jelentették szerdán kairói hiva­talos források. Ugyanezen források szerint a választókörzetek többségében az „igen" szavazatok aránya csaknem elérte a 100 százalé­kot, csupán Kairóban volt „ösz. szesen” 99 százalék. Az eredmény nyilvános beje­lentése után Szufi Aub Taleb, aki október 6-a óta az ideigle­nes elnök tisztségét töltötte be, fölkereste Mubarakot és hiva­talosan tájékoztatta megválasz­tásáról. Az új elnök ezután le­tette az alkotmányban előírt es­küt a parlamentben. Ezt köve­tő beszédében ismét hitet tett amellett, hogy folytatni kíván­ja meggyilkolt elődjének, Sza- da.tnak a politikáját. A The Washington Post című amerikai lap úgy értesült, hogy a CIA vizsgálatot kezd annak megállapítására, nem részes-e valamely „külföldi hatalom, esetleg Líbia" Szadat meggyil­kolásában. (Ismeretes, hogy külföldi részvétel lehetőségét eddig még az egyiptomi ható­ságok is kizárták,) ■ Kormányforrásokat idézve a lap arról is beszámol, hogy a CIA vizsgálata kiterjed az ame­rikai kormánynak a legnehe­zebb órákban tanúsított maga­tartására, is. Emlékezetes, hogy a Szadat ellen elkövetett me­rénylet után az amerikai kül­ügyminisztériumban még órák múlva is azt állították, hogy az egyiptomi elnök csak könnyeb­ben sérült meg. Az egyiptomi kormányzópárt lapja, a Majo szerint Hoszni Mubarak, az új egyiptomi el­nök és Menahem Begin izraeli kormányfő megállapodott ab­ban, hogy egy „megfelelő idő­pontban" csúcstalálkozót tarta­nak a szadati kőzet-keleti poli­tika továbbvitelére. Mubarak úgy nyilatkozott a Majának, hogy Egyiptom fenntartja a szö­vetséget az Egyesült Államok­kal, s nem tervez változtatáso­kat a Szadattól örökölt kabi­netben sem. A washingtoni külügyminisz­térium keddi közlése szerint „igen aktívvá" váltak azok az amerikai—egyiptomi tárgyaló, sok, amelyeknek célja, hogy Egyiptom engedélyezze ameri­kai atommeghajtású katonai hajók közlekedését a Szuezi- csatornán. A megbeszélések már két és fél éve folynak a két kormány képviselői között. PANORÁMA BUDAPEST A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságának meghívására szerdán Budapest­re érkezett Kurt Hager, a Né­met Szocialista Egységpárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Fo­gadására a Ferihegyi repülőté­ren megjelent Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára. Ott volt Rudolf Rossmeisl, az NDK magyarországi nagykö­vete is. * A Nemzetközi Kulturális Inté­zet meghívására október 5—14. között látogatást tett hazánk­ban Louise Mamiac asszony, a Francia—Magyar Baráti Társa­ság elnöke. A vendéget fogad­ta Óvári Miklós, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Pozsgay Imre művelődési mi­niszter. NEW YORK Az ENSZ New York-i székhá­zában kedden hirdették ki an­nak a politikai plakátpályázat­nak az eredményét, amelyet a közgyűlés 1982-ben összeülő II. rendkívüli leszerelési ülésszaka alkalmából hirdettek meg. A pályázaton oklevéllel jutalma­zott első öt között van a ma­gyar Zelenák Krescencia lesze­relési tárgyú plakátja is, amely a neutronbombát leküzdő fehér galambot ábrázol. A magyar grafikusnő kitüntető oklevelét és a vele járó ENSZ-békeérmet Kurt Waldheim, a világszerve­zet főtitkára kedden nyújtotta át Rácz Pál nagykövetnek, Ma­gyarország állandó ENSZ-kép- viselőjének. RÓMA Józef Czyrek lengyel külügy­miniszter kétnapos olaszországi látogatását befejezve szerdán elutazott Rómából. II. János Pál pápa kedden Castelgandolfó- ban magánkihallgatáson fogad­ta a lengyel külügyminisztert. Görög választások előtt Remények és félelmek A görögök úgy tekintenek az október 18-án tartandó válasz­tásokra', mint valamiféle for­dulópontra, Ahogy mondják, változásra1 van szükség, s en­nek a változásnak most jött el az ideje. A katonai junta 1974- es bukása óta harmadszor ke­rül sor parlamenti, erőpróbára Görögországban, s ezúttal elő­ször van veszélyben a kor­mányzó konzervatív Új Demok­rácia Párt hatalmi’ monopóliu­ma, ám a vetélytárs, a Pán­hellén Szocialistái Mozgalom (PASOK) még nem minden'te­rületen készült fel a kormány­zásra. A politikai küzdelem tehát szoros Görögországban — kér­dés, hogy melyik pártot része­sítik előnyben a> választóik. A nyáron magaim is tapasztaltam Athénban, hogy az idei eszten­dő a’ felfokozott remények és a zsi.gerekben fájdalmasan meg-megnyilaló félelmek éve Görögországban. Hét esztendő­vel a polgári demokráciához való visszatérés után arról kell határozatok a görögöknek, hogy a szavazóurnáknál is me­rik-e vállalni! a hőn óhajtott „allaghi"-tí a változást, vagy a remények és a félelmek szorí­tásában még négy évet várnak a döntéssel. Épp e dilemmára épít mos­tani válságos helyzetében az Üj Demokrácia: tudja, hogy minden, hibájával együtt' a pol­gári rendszer garanciáját tes­tesíti meg a görögök szemé­ben. A párt 1974-ben, népsze­rűsége csúcsán a voksok 54,4 százalékát szerezte meg. Há­rom évvel kséőbb a szavazók 42 százaléka biztosította, támo­gatásáról, most pedig, az elő­rejelzések szerint még keve­sebb vofcsra számíthat. A ha­nyatlás fő oka valószínűleg az, hogy Konsztantin Karamanlísz megvált o pártvezéri tisztség­től és az Oitszág elnöke lett, utódja, Georgiosz Rallisz pedig nem volt képes kézben tartani a pártot, így annak egységét a választásokra, jóvátethetetlen repedéseik kezdték ki. Aligha kétséges; hogy a, 25 százalékos infláció, a 16 százalékos mun­kanélküliség, a fizetési mérleg kétmilliárd dolláros deficitje szintén szavazatok sokaságától fosztja meg az Új Demokráciát, s vegyes visszhangot keltett az ország visszatérése a NATO katonai szervezetébe, majd be­lépése a Közös Piacba is. Míg az Új Demokrácia a pol­gári kormányzás garanciáját, addig a PASOK, a Pánhellén Szocialista Mozgalom a válto­zás lehetőségét jelenti a görö­gök többsége számára. And- reasz Papandreu, a párt vezé­re a választási kampányban a politikai változást óhajtó hala­dó és demokratikus erők ösz- szefogására, a jobboldal elleni közös harcra szólított fel. Geor­giosz Rallisz miniszterelnök, az Új Demokrácia vezetője „nép­front"-ként emlegette egy gyű­lésen a Pánhellén Szocialista Mozgalmat, a Görög Kommu­nista Pártot és a többi bal­oldali erőt, amikor a mérsékelt és a szélsőjobboldali erők egyesítését sürgette. A valóság azonbdn az, hogy ez a, nép­front nem jött létre: a PASOK- ot és a Görög Kommunista Pártot, a két fő ellenzéki erőt ma is áthidalhatatlannak tűnő ellentétek választják, el egy­mástól'. Pedig közös fellépéssel nagyobb esélyük lenne a vá­lasztási győzelemre. A PASOK 1977-ben egyébként a szavaza­tok 25,3 százalékát szerezte megi, a GKP pedig a voksok 9,4 százalékát kapta. A mos­tani választásokon mindkét párt növelni kívánja, szavazatai számát, s erre sokan esélyt is látnaiki. Hogy képes lesz-e egyedül nyerni a PASOK?-Nos, Papand­reu pártja 53 százalékos győ­zelmét jósolta, s megfigyelők szerint e sikert nem is lehet ki­zárni, hiszen a PASOK prog­ramja igen népszerű Görögor­szágban, főleg ami a NATO- val, az gimerükai katonai bázi­sokkal és a, Közös Piaccal szem­beni fellépését illeti. Noha Pa­Andreasz Papandreu — bízik a győzelemben pandreu kijelentései mindhá­rom témábdn enyhültek a vá­lasztási kampány során, oz biztos, hogy a. PASOK a foko­zott NATO-elköte'lezett'Ség, a közös piád tagság ellen, van. Ez utóbbi kérdésben — kor­mányra kerülve — népszava­zást terveznek: döntsenek a görögök maguk arról, hogy tá­mogatják-e az EGK-tagságot és ha igen, milyen feltételekkel. A népszavazáshoz azonban Ka- ramanlisz elnök,, a Görögor­szágban ma is legnépszerűbb politikus hozzájárulása kell, aki elhagyta gyengülő pártját, de előbb még miniszterelnök­ként olyan, jogköröket harcolt kJ az államfőnek, amilyenekkel a francia elnök rendelkezik. Aztán 1980-ban, megnyerte az elnökválasztást. A francia párhuzam folytat­ható: Papandreu most egy szo­cialista, Mitterrand-típusú vá­lasztási, győzelemről álmodik. .. Hogy valóra válik-e ez az álom, az a görögökön múlik. Ök is álmaik megvalósítását szeretnék megbízható kezekbe adni október 18-án. KOCSI MARGIT Napirenden az államosítás Maratoni vita indult a francia parlamentben Pierre Mauroy miniszterelnök beszédével kedden délután megkezdődött a francia nem­zetgyűlés maratoninak ígérkező vitája a kormány államosítási törvényjavaslatáról. A nemzet- gyűlés szombaton és vasárnap is tanácskozik majd, és előre­láthatólag szerdán vagy csütör­tökön fogadja el a törvényt. A parlamenti vita a második szakaszt jelenti a hosszú álla­mosítási folyamatban: az elsőt maga a törvénytervezet kidol­gozása képezte, amikor is a vé­lemények a szocialista párton belül csaptak össze a részlete­ket illetően, A nemzetgyűlés — amelyben a szocialista párt egy­maga is abszolút többséggel rendelkezik és számíthat a kom­munisták támogatására is — a jövő héten első olvasásban sza­vazza meg a törvényt. Ez az­után a szenátus elé kerül, majd ezt követi a nemzetgyűlés sza­vazása második és harmadik olvasásban. Az ellenzék ekkor még megkísérelheti az alkot­mányjogi tanács elé terjeszteni az elfogadott szöveget és bebi­zonyítani, hogy az alkotmány­ellenes. A jogi folyamat előre­láthatólag az év végéig tart, de esetleg átnyúlhat a következő esztendőbe is. A lengyel kormány ülése A „Szolidaritás” kongresszu­sával, az ország gazdasági helyzetével foglalkozott hétfői ülésén a lengyel miniszterta­nács. A kormányülésről kiadott hivatalos közleményt a szerdai központi lapok ismertették. A kormány a gdanski kong­resszus átfogó elemzését a kö­zeljövőben végzi el: már most is világos azonban, hogy a kongresszus menete, a prog­ram és az elfogadott határoza­tok jelentős része nem a meg­állapodás irányába mutat, je­lentős mértékben ellentétes a lengyelországi társadalmi rend­szer alapelveivel — hangsúlyoz­za a közlemény. Gdanskban „nem talált kedvező fogadta­tásra” a kormánynak a konst­ruktív együttműködésre tett ajánlata, nem vették figyelem­be a LEMP Politikai Bizottsá­gának, valamint az Egyesült Parasztpárt és a Demokrata Párt országos vezetőségének nyilatkozatait, s azokat a meg­nyilvánulásokat sem, amelyek a hazai és a külföldi közvélemény nyugtalanságát fejezték ki a kongresszus első szakaszának dokumentumai miatt. „Példátlan módon megkér­dőjelezték o szejm által jóvá­hagyott törvényeket a munkás­önkormányzatról és az állami vállalatokról, annak ellenére, hogy ezeket korábban a kor­mány és a „Szolidaritás” kép­viselői egyeztették". Mint a mi­nisztertanács-megállapította, a kongresszuson elhangzottak konstruktív felszólalások, elfo­gadtak nem kifogásolható do­kumentumokat is, ezek azon­ban „sajnos, kisebbségben van­nak a többihez képest”. „A lényeget majd a gyakor­lat mutatja meg, s ebből a szempontból korántsem biztató, hogy a „Szolidaritás" kong­resszus utáni első akciója a szénkitermelés szervezett boj­kottálása volt az elmúlt szom­baton". A közlemény emlékez­tet arra, hogy a szénbányászat ügye a válságból való kijutás kulcskérdése. A gdanski kongresszuson a „Szolidaritás” nem mutatott ér. deklődést és megértést,a kor­mánynak a gazdasági válság leküzdésére irányuló programja és tevékenysége iránt, s ez megnehezíti a válságból való kijutást, újabb feszültségeket, konfliktusokat szül. A gazdasági problémák kö­zös egyetértéssel történő megol­dása érdekében a kormány is­mét javasolja.: az összes szak- szervezeti központ részvételével hozzanak létre vegyes bizottsá­got. A továbbiakban a kormány a gazdaság egyes különösen ne­héz helyzetben lévő ágáról — az energiaellátásról, a húsellá­tásról — szólva a lakosság meg­értő közreműködését kérte a gondok leküzdéséhez. * A lengyelországi Tomaszow Mazowieckiben befejeződött a helyi „Szolidaritás” által szer­vezett egynapos sztrájk, amely­ben a város több mint ötven üzeme vett rész* * A Varsó közelében lévő Piasecznóban kisebb összetű­zés volt rendőrök és néhány felizgatott ember között. Az ügy előzménye, hogy az „Unit- ra-Polcolor” képcsőgyár rendé­szete tetten ért az üzem terüle­tén három betörőt, s átadta őket a rendőrségnek. Egyikük, már a rendőrségen, öngyilkos­ságot követett el. Családtagjai a helyi rendőrparacsnokság épületéhez mentek és kiáltozni kezdtek, hogy a rendőrök „megölték" hozzátartozójukat. Hamarosan — részben ittas já­rókelőkből — kisebb csoport ve­rődött össze, amely megpróbált behatolni a rendőrség épületé­be. Az embereket a kivezényelt rendőri erősítés oszlatta szét. — mint a PAP hírügynökség jelen­tette - erőszak alkalmazása nélkül. Az incidens során senki nem sérült meg. Városi tanácsi vb-iilések Szekszá rdon A Tolna megyei Textiltisztító és Ruházati Vállalat munkájá­ról tárgyalt tegnap délutáni ülésén a szekszárdi Városi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága' Gál Istvánná vállalatigazgató tájé­koztatója alapján. A tájékoztató szerint a me­gyeszékhelyen három szalonban és öt fióküzletben vállalnak tisz­títást, s kölcsönöznek ágyne­műt. A VI, ötéves tervre a szol­gáltatások 24—25 százalékos növekedését tervezik, továbbra is jó színvonalon. Nagy figyel­met fordítanak a kulturált ki­szolgálásra, a munkaegészség­ügy javítására. Az újabb gép­konstrukciók kevesebb textiltisz­tító szer felhasználását teszik majd lehetővé, s a munka ha­tásfokának növelésével alapoz, zák meg az ötnapos munkahét­re való áttérést. A végrehajtó bizottság ezután a soron következő, október 29-i tanácsülés előkészítéséről tár­gyalt, majd bejelentéseket ha­gyott jóvá. Dombóvá ron (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának leg­utóbbi ülésén Vidóczy László ta­nácselnök terjesztett elő jelen­tést az 1980. évi országgyűlési képviselő- és tanácstagi válasz­tásokat megelőző jelölő gyűlé­seken elhangzott közérdekű la­kossági bejelentések és javas­latok megvalósításának helyze­téről. Ezt követően a testület meg­hallgatta Gelencsér József igaz­gató beszámolóját a Gőgös Ig­nác Gimnázium és az alsófokú oktatási — valamint a közmű­velődési intézmények közötti együttműködésről. A beszámo­lót kiegészítette a városi tanács művelődési és egészségügyi és szociálpolitikai bizottságának tájékoztatója. MAGYARSZÉKI ENDRE

Next

/
Thumbnails
Contents