Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-14 / 241. szám
a Képújság 1981. október 14. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Baj van a vízelvezetéssel Merger Lászlótól Izményből kaptuk a levelet: „Még az elmúlt év tavaszán a KPM Közúti Igazgatósága községünk lakóinak örömére megkezdte, s azóta be is fejezte az izményi .Fő út szélesítését, korszerűsítését. Én a szóban forgó utca sarkán, útkereszteződésben lakom. A mindkét irányból lefolyó víz - mivel ez a legmélyebb pont -, itt gyűlik ösz- sze. Ez házam állagát veszélyezteti, főleg a felszivárgó talajvíz miatt. Ugyanis az út korszerűsítésekor az összetóduló víz levezető árkát teljesen betemették. Az úttest alatt átvezető betoncsövek rendeltetése az volna, Hogy a vizet elvezessék. A csőrendszer eltömődött, töredezett, igy érthető, hogy nagyobb eső, hóolvadás esetén 20 -30 cm magasságú víz gyülem- lik össze, ami a házam falát áztatja. A problémát még az is tetézi, hogy az útpadkáról való hordalék, iszap kerül elém. A házam előtt tárolt, útjavításból származó földet a saját költségemen elhordattam, de ezzel még nem oldódott meg a vízelvezetés. Gondomat a KPM illetékesei ismerik, mivel 1980. július 16-án már reklamáltam. Válaszukban közölték, hogy helyszí-' ni szemlét tartottak, panaszomat jogosnak ismerik el, s 1980. szeptemberében a munkálatokat elvégzik. Ez nem történt meg. Október 22-én ismételten kértem az ügy elintézését, tekintettel a közelgő télre. Decemberben megkaptam a válaszukat, kapacitás hiányában T elefonszámunk: 12-284 1981. tavaszára ígérték a vízelvezetés megoldását. A tavasz elmúlt, itt az ősz, közeleg a tél. Ügyem, még mindig egy helyben topog, viszont házam állaga fokozatosan romlik.” A KPM Közúti Igazgatóság igazgatója, Boksái Ervin válaszolt: „A györe-izményi bekötőút Izmény községbe bevezető szakaszán fennálló vízelvezetési problémák megszüntetésére szekszárdi üzemm mérnökségünk az el.múlt év folyamán is, és ez évben az útépítéssel párhuzamosan intézkedett, melynek során a vízelvezető árkot és a hozzá kapcsolódó átereszt megtisztították. Tekintettel a talaj összetételére és a vízelvezető árok nagy hosszesésére, ezek az intézkedések nem jelentettek végleges megoldást, mert nagyobb esőzések alkalmával az áteresz ismét eltömődött. A fennálló probléma végleges megoldására 1981. október 30-i határidővel utasítottam szekszárdi üzemmérnökségünket. A bejelentő által kifogásolt szakaszon a vízelvezető árok burkolását végezzük el, amellyel a későbbiekben a talajkimosást kiküszöböljük és ezzel a. vízelvezetési hiányosság véglegesen megszűnik.” Címke nélküli üveg iKőszegi István, medinai olvasónk kérdezte: „Kötelesek-e a boltok címke nélküli üvegeket visszaváltani?” A kérdésre a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője, Sólyom Zoltán válaszolt: „A bolt köteles a címke nélküli üvegeket is visszaváltani, ha az egyértelműen megállapítható, Ihogy betétdíjas. Nem a címke a lényeg, hanem az, hogy az üveg beazonosítható legyen, valamint az, hogy a bolt, amelyhez a göngyöleget visszaviszik, azonos típusú üvegekben árut hozott forgalomba, így lehetősége legyen a visszaváltott üvegeket eredeti származási helyükre visszajuttatni." Emelkedett az étkezési térítés Az iregszemcsei általános iskola napközi otthonos dolgozói kérdezik: „Az általános iskola igazgatójának rendelkezése alapján, az étkezési térítési díjat felemelték, amit mi sérelmesnek tartunk. Amikor megjelent a nyersanyagnorma emelésére a rendelkezés, akkor úgy tájékoztattak, hogy ez nem vonja maga után az étkezési térítés emelését. Mennyivel köteles a munkáltató az étkezési térítéshez hozzájárulni?” A levélre a Tolna megyei Tanács V. B. művelődési osztó, lyánaik vezetője, Póla Károly válaszolt: „A kötelező bentétkezők térítési díját 1981. 'nyaráig a 18 1976. (VII. 4.) PM-MüMszá. mú együttes rendelet és o módosításról, kiegészítésről megjelent 12/1979. (VII. 21.) PM- MüM számú együttes rendelet szabályozta. Ennek alapján a napközis nyersanyagnorma (amely 13,60 Ft) 60 százalékát, 8,20 Ft-ot kellett az iskolai napköziben bentétkezésre kötelezett dolgozóknak fizetni. A jelzett rendeletet ez év augusztusától a 17 1981. (VI. 27.) PM—MüM számú együttes rendelet módosította. A módosítás szerint ai nyersanyagnorma (15 Ft) 57 százaléka 8,60 Ft a kötelezően bentétkezők térítési dija napi háromszori étkezésért. Az étkezést kötelezően igény, be vevők esetében a térítési díj nem csökkenthető munkáltatói hozzájárulással. A munkáltatói hozzájárulás az intézeti saját dolgozók esetében számolható el, ennek összege ebédadagonként 1,50 Ft-nál kevesebb nem lehet. A pedagógusok, a takarítók és mindazok az intézmé- nyi dolgozók, akik nem kötele, zően étkeznek, az ebéd nyersanyagnorma (amely 9,50 Ft) 126 százalékát fizetik, amely összegből Iregszemcsén a munkáltató 1,50 Ft-ot térít. Ők tehát az ebédért 10,50 Ft-ot fizetnek az új rendelkezés szerint. Az általános iskola igazgatója a kötelező bentétkezők 8,60 Ft-os térítési díjának megállapításával szabályosan ' járt el. Erről a dolgozókat és szakszervezeti bizalmit a jogszabályok alapján tájékoztatta. A megyei tanács pénzügyi osztálya a vitás esetek elkerülésére a közeljövőben részletes körlevelet ad ki.” Ml VÁLASZOLUNK A vállalatok egyes részlegeinek szerződéses üzemeltetéséről szól a Minisztertanácsnak a Magyar Közlöny idei 54. számában megjelent 30/1981. (IX. 14.) számú rendelete, s ugyanitt jelent meg e jogszabály végrehajtása tárgyában kiadott 24/1981. (IX. 14.) PM—MüM számú együttes rendelet is. Ez a jogi szabályozás lehetővé teszi, hogy a vállalat a legfeljebb 15 főt foglalkoztató, ipari termelést, fogyasztási és egyéb szolgáltatást, termelőeszközkereskedést, valamint hulladék- gyűjtést végző részlegét szerződéses rendszerben üzemeltesse. A vállalat a szerződéses üzemeltetésre a részleg vezetésére vállalkozó magánszeméllyel legfeljebb öt évre írásban köt szerződést, amelyet azzál köteles megkötni, aki a nyilvánosan meghirdetett versenytárgyaláson a legkedvezőbb ajánlatot teszi. Hangsúlyozandó, hogy szerződés csak azzal köthető, aki a vállalattal munkaviszonyban áll, a megfelelő szakmai képzettséggel rendelkezik és nem esik foglalkoztatási tilalom alá. Részletesen megjelöli a jogszabály, hogy kivel nem köthető szerződés. Kimondja azt is, hogy a vezető a részleg üzemeltetési jogát másra” nem ruházhatja át, a vezető munka- viszonya a szerződés időtartama alatt szünetel, a részlegben foglalkoztatott dolgozók a vállalattal állnak munkaviszonyban. Figyelemre méltó az a rendelkezés is, mely szerint a vezető a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha egészségének romlása folytán a szerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítésére nem képes. A jogszabály 1982. január hó 1. napján lép hatályba. A munkavédelemről szóló minisztertanácsi rendelet végrehajtása tárgyában jelent meg a Magyar Közlönynek ugyanebben a számában az egész-' ségügyi miniszter 10/1981. (IX. 17.) EüM számú rendelete, amely szabályozza az intézetek munkavédelemmel kapcsolatos feladatait, a munkavédelmi minősítést, rendelkezik a védőeszközök, védőital, tisztálkodási szerek juttatásáról, a munka- védelmi ellenőrzésről, stb. Itt a rendeletnek csupán egyetlen előírását idézzük: „A munkáltatói jogok gyakorlója értékeli a vezető állású dolgozók munkavédelem terén végzett tevékenységét és ezt a jutalmazásnál, nyereségprémium megállapításánál, kitüntetés adományozására vonatkozó előterjesztés készítésénél figvelembe veszi.” A Kereskedelmi Értesítő idei 27. számában közlemény jelent meg a kötelező időszakos villamos biztonsági vizsgálatok végzéséről, mely közlemény nyomatékosan felhívja a felelős vezetők figyelmét, hogy a jövőben végzendő hatósági ellenőrzéseknél elsősorban a vizsgálatokkal feltárt, de javítóban súlyos hibák, hiányok számon kérésére kell a fő hangsúlyt helyezni. Kimondja a közlemény azt is, hogy intézkedési terv hiánya, vagy megalapozatlan, féltételi rendszer hiányában kiadott intézkedések eseteiben a gazdálkodó szervezet felelős vezetője ellen kell eljárást indítani. Felhívjuk még a figyelmet a Kereskedelmi Értesítő ugyanezen számában megjelent arra a közleményre, amely szerint a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet megtiltotta valamennyi új vagy használt, hazai és import motoros bukósisak árusítását, ha azokra a rendeltetési célra való alkalmasságot igazoló KERMI szak- véleményt nem szerezték be. A minőségvizsgálat nélkül forgalomba hozott, vagy az értékesített használt, módosított (javított) bukósisakokat az eladók kötelesek visszavenni. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke Album és kiállítás Századvégi pillanatok A nagyméretű album címlapján régies rajz: egy párnázott puffon üldögélő hölgy elmerül- ten tanulmányozza a készségesen félreha.jtott fejű, brillantinas hajú-baijszú kereskedősegéd által behízelgően bemutaitott, „minden igényt kielégítő” divatcikkeket. Egyszerű ábra, de mi mindent tár fel I Itt mindenki ráérős. A hölgyet nem várja haza síró gyerek, sem munkapad, vagy gépíróasztal, a kifent segéd úr is csak meghajtja, de nem hajtja magát, a diszkrét félhomályban megadóan várakozó, kalapos úr ,is időt (s nyilván anyagiakat) nem kímélve tölti be a tőle elvárt szerepet: ácsorog, várakozik, amíg őnagysága válogat. A fedőlap négy sarkában, kör alakú keretben, négy fotó: ó-budaí, ó- pesti látképek. Mindezt fekete cirádák ölelik körül, ó-bordó alapon. A kötet címe: „Budapest Anno...” Anno 1870, 1880, 1896 - a száz év előtti Pest és Buda, azaz Budapest hangulata köttetett e 200 oldalnyi Euro-Offset papírra, fekete-fehérben, mégis az illékony szivárvány színeit idézően. Egykorú fényképek, Klösz György udvari fényképészeti műintézete által készíttetvén. S a városképek, enteriőrök által szabadon hagyott parcel. Iákon egykori hirdetések. És akárcsak a fotók, e réklámocs- ká.k, vevőcsalogatók is egy darab történelmet, egy letűnt idő vágyait, ínségeit, igényeit, hiszékenységét és mindezt ismerő kereskedői dörzsöltségét idézik. .„Fényirodai Terem, Klösz Photograph” látható az album utolsó fotóján. A Hatvani - mai Kossuth Lajos — utca 1 - ben, a ferencesek temploma mellett áll ma is az a ház, ahol Klösz György 1867-ben műtermet nyitott, majd maga mellé véve időközben grafikai főiskolát végzett fiát, kifejlesztette Magyarország egyik legnagyobb grafikai intézetét, végül kitűnő színes offset nyomdáját. A Klösz György és Fia Műintézet Rt. 1948-ig állt fönn. Ma Offset Játékkártya Nyomda néven ismerik idehaza és külföldön. Itt készült a szóban forgó album is. iKlösz és fia szorgalmasan megörökítette a századvég és a századforduló Pestjének és Budájának, s lakóinak minden érdekességét. Egybeesett működésük a kiegyezést követő, megbékélő időszakkal; az Osztrák-Magyar Monarchia-beli polgári fejlődéssel. 1872—73- ban egyesítették Pestet és Budát. 1896-ban megrendezték az ország-világra szóló millenniumi ünnepségéket — amelyen Klösz nagydíjat is nyert. Az album valóságos méretét messze meghaladó tartalmú. Képeket nézegetünk: de szép volt a rohanást-tülekedést nem Ismerő, autómentes viláa I örülünk annak, hogy mennvi értékben, esztétikumában időtálló — városrész állta valóságosan is az idők viharát, a két világháborút. Megsiratjuk a méltánytalanul eltüntetett negyedeket és hihetetlenül ámuíunk: volt valaha ilyen ápolt, Idilli a Liget? A Pesten, járókelők találkoznak Klösz Pest-fotóinak nagyításaival a Felszabadulás téri aluljáró állandó minitárlatán is. Nemrég reprezentatív kiállítást rendezték sajátos metamorfózison. átesett munkáiból a Budapesti Történeti Múzeumban. Egy - minden tekintetben — jó szemű fotós-muzeológus: Bach Melitta beleásta magát a múzeum gazdag fotóarchívumába; és észrevett valamit. Aprócska, jelentéktelen alakok álldogálnak, őgyelegnek, tevékenykednek a házsorok között, az épülő milleniumi földalatti kövei között, a szépítendő pázsit közepén; itt utasára vár egy konfliskocsis, ott egy lámpatisztogató derít több fényt a pramen- dázókra, görnyedt kubikosok húzzák az igát, egy pékbolt- ajtában meg egy mester áll vígan segédeivel, jól sikerült, friss kenyerével büszkélkedve. Az egykorú üvegnegatívokat felnagyította, hatvan-hetven-százszoros méretűre. Ráközelített a kisemberek régvolt életére, és fura múltbalátó kamera módján főszereplővé avatta az árnyas oldalon élteket. Október végéig tart a „Századvégi pillanatok” című tárlat a Budapesti Történeti Múzeumban. A „Budapest Anno...” című album — tervezője Mayer Gyula, a kópiák és nagyítások készítője Bach Melitta és Bakos Ágnes, kiadója a Corvina — bár nem olcsó, villámsebességgel kelt el Éppen most került . a boltokba a második kiadás. PERELI GABRIELLA Képeink a kiállítás anyagából valók
