Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-14 / 241. szám

1981. október 14.

ÍnÉPÜJSÁG 5

TA III ^ ■ gazdasági egységek és magánszemé- szervezet, amelynek tevékenységi eredményéből a tagok — általábar ■ OlOUlOO» lyek összefogása valamilyen gazdasá- vagyoni betétjeik arányában — részesednek, s a veszteséget is közö gi cél megvalósítása végett; szerződéssel létesített közös gazdálkodó sen viselik.

Fénymag, hajdina, köles és lencse

„A Termelőszövetkezet Értékesítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalkozása (TSZKER) tagjai a gazdasági társulásokról szóló 1978. évi 4. sz. tvr-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elhatározzák, hogy társulási szerződésüket módosítják és a vállalkozás 1979. január 1. napjától kezdődően határozatlan időre szólóan országos jelentőségű tevékenységet végző szövetkezeti közös vállalat formájában működik tovább."

A fenti idézet abból a társulási szerződésből való, amely több mint két éve van érvényben, s melynek alapján működik a Tolna megyei TSZKER. Megyénkben a vállalat valamivel később alakult, mint az ország más részeiben, s így nálunk a téeszne-k 83 százaléka, azaz 54 mezőgazdasági szövetkezet tagja.. A TSZKER feladata a nagyüzemek által termelt, illetve az általuk integrált kisüzemek, háztáji gazdaságok termékeinek forgalmazása-, a termeléshez szükséges anyagok biztosítása. Társulási formában működnek, s az egyes üzemekkel termeltetési szerződést kötnek. A vállalat a taggazdaságokban, és a kisüzemekben előállított termékeket teljes volumenében forgalmazza, ami a téeszek 6 milliárdos termelési értékéből fél-miiliárd forintot jelent.

Beszerzik a termeléshez nélkülözhetetlen mezőgazdasági és i-pari termékeket, gépeket, a növényvédő szereket, s ha igény van rá a műtrágyát is. Ez utóbbi tétel nem túl jelentős, hisz

megyénkben jól működnek az agrokémiai társulások. A szolgáltatás idén kiterjedt a javító hatású búza átadására is: a TSZKER szakembere a szövetkezetek megbízása alapján bonyolította le a minőségi és a mennyiségi átadást. Hasonlóan történik az eladott kukorica átadása- is. A TSZKER szolgáltatása idén eddig 200 millió forint értéket tett ki.

Az áruforgalom rohamosan nő: míg 1979-ben 190 millió forint voít, add-ig tavaly 334 millióra rúgott ez az összeg. A szerződések értelmében ebben az évben a szolgáltatási tevékenység 500 millió forintot jelent. A termeltetési szerződést október végéig kötik meg a szövetkezetekkel: azt, hogy mire kívánnak szerződést kötni, a szövetkezet határozza- meg. A vállalat közli a feltételt, ami eddig mindig előnyösebb volt, mintha más felvásárló vállalatokkal léptek volna az üzemek szerződéses kapcsolatba. Idén például az iregi csíkos napraforgónál mázsánként T50 forint körüli összeggel fizették többet mint az ófészek, va-gy a Gabo- naforga-lmi és Malomipari Vállalat. Ennek az az oka, hogy nem árréssel, hanem jutalékos rendszerben dolgoznak, ami az árrésnél alacsonyabb.

A szövetkezet, túl azon, hogy meghatározza milyen, termékből mennyit kíván eladni, megjelöli az átadás határidejét is. Amennyiben alacsonyabb lesz a termésátlag, mint amennyit eredetileg terveztek — a szerződéses fegyelem értelmében — akadólyközlést jelentenek be.

Idén termelési szerződést kötöttek például a következő növényféleségekre: napraforgó

fénymag, repce, hajdina, köles, olajlen, lencse és borsó. A terményéket a gyulaji -és a döb- röközi raktárba szállítják, — a két raktár befogadóképessége 600 vagon. Az áruk 99 százalékát exportálják, a kiszerelés-, a TSZKER feladata, biztosítják a csomagolóanyagot, az előkészítést, és vagonba rakják az árut. A megyei TSZKER 80 milliós nagyságrendben exportál — zömében aiprómagvakat.

Vállalják állatok vásárlásának,, illetve eladásának szervezését, lebonyolítását is.. A szövetkezet szakembereivel közösen megnézik az eladásra szánt állatokat, és segítenek az ár- kalkulációban. Ha a szövetkezet vevőként jelentkezik, megmondják hol .kapnak állatokat, ha viszont eladóként, zömében konkrét választ kapnak: hol, és mennyiért lehet értékesíteni az állatokat.

A TSZKER részt vesz a tápok, keveréktakarmányok forgalmazásában — kedvezőbb feltételekkel, mint más vállalatok. A téeszek által jó .minőségben előállított keverékekhez biztosítják az alapanyagokat, és megtalálják a vevőt is, -méghozzá szerény diszpozíciós jutalékért. Tavaly kezdték meg a Phylaxia Oltóanyagtermelő Közös Vállalat termékeinek a forgalmazását, s ehhez Szekszár- don. a Keselyűsí úton raktárt alakítottak k-i. Idén a megyében szükséges Phylaxia termékek 50 százalékát forgalmazták, jövőre várhatóan már a nyolcvan százaléknál tartanak. Intézik ezen kívül a gépkocsik beszerzését, az építőanyagot közvetlenül a gyártól veszik, ami 8-10 százalékos pénzmegtakarítást jelent a szövetkezeteknek.-A TSZKER központja. Budapesten van, itt koordinálják a megyei vállalatok működését, keresik a termékek jól jövedelmező piacát. Az eddigi tapasztalatok szerint az értékesítésnek ez a csatornája jól bevált, hisz hiányt pótol. A fejlődés korlátja jelenleg az anyagi eszközök hiánya-: a mostaminál több'raktárra, korszerűbb csomagológépekre lenne szükség. Ennek ellenére jövőre 6—700 milliós forgalomra számítanak, s így az ideinél nagyobb összeggel részesednek az eredményből a társulás szövetkezetei.

IVallalatta alakult

Hatalma-s változáson ment keresztül 1962 óta a dunaföldvári szőlőtermesztő társulás, vállalkozás, amelyet az itt gazdálkodó három termelőszövetkezet hozott létre.

Az alakuló igazgató-tanácsülés 1962-ben volt, az induló vagyon 700 ezer forint. A munkát egyébként, már az előző évben megkezdték: nyáron, és ősszel forgattak a- szőlő- telepítéshez. 1980-ban a vállalkozás, illetve most már vállalat — megváltoztatták: a nevét —, vagyona kilencmillió 614 ezer forint. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy négy év óta egy fillér hiteire nem volt szüksége ennek a kis- gazdaságnak, nyilvánvaló: megerősödött. Gépekkel optimálison, ellátta magát, nem kerül zava-rba egyik munkánál sem.-Megváltoztatták tehát a nevét, vállalkozásból vállalattá alakult, 1978 decembertől ez a pontos név: Dunaföldvári Termelőszövetkezetek Kertészeti Közös Vállalata. Miru Sándor igazgatótól megkérdeztük, mit jelent ez a gyakorlatban-, a három tsz-lhez való tartozást illetően-. A gazdálkodás van szigorúan, elkülönítve, ebben- teljesen önálló a vállalat. Tehát a termelés, a munkaszervezés és egyéb kérdések mind a vállalat saját belső ügyei. .De mivel a három mezőgazdasági termelőszövetkezeté a vállalat, természetes, hogy az ő felügyeletük, irányításuk- alá tartozik a különböző fontos intézkedésekben, döntésekben-. A jogi helyzet alapvetően- nem változott meg-,' ebből a szempontból. Nem. is változhatott, hiszen- a szövetkezetek az alapítók, saját földjükkel, munkájukkal indították útjára ezt a termelőüzemet.

•Az igazgató tanács a legfőbb irányító testület, 12 tagú, a t-sz-ek küldötteiből1 tevődik össze. Évente kétszer ülésezik. Olyan hatáskörrel bír, mint a tsz-eköen a közgyűlés. Az igazgatóság négytagú: a három tsz-elnök és a- vállalati igazgató. Lega-lább négyszer tanácskozik évente, ahogyan- szükséges. Állandó, közvetlen- a kapcsolat a szövetkezetek és a vállalat között, de nem a mindennapi munkában.

■A munkaerővel i-s önállóan rendelkezik a közös vállalat. Száz dolgozója közül 80 termelő szövetkeze ti tag-, 20 pedig alkalmazott. A tsz- togo-k. egész éven- át itt dolgoznak, illetve- tíz hónapig, amikor m-u-nka van- a szőlőkben- és a gyümölcsösben-. Ugyanolyan jogokat élveznek, mint bármelyik- tsz-tag-, de- a munkájukat a közös vállalatinál végzik.

A szőlőterület 169 hektár, a termő gyümölcsös 23 hektár. Csemegeszőlő a 80 százaléka. Nagy-részt -Budapesten értékesítik, különböző tsz-ek standjain, és a TSZlKER-inél. Főszezonban visznek korai, szőlőt a Balatonihoz is. Az idei termés 40 százalékkal kisebb- az előző évi mennyiségnél, a- téli fagykár m-ia-tt. Takarékosan gazdálkodik a közös vállalat és előrelátó: a kötelező tartalékoláson felül csaknem 900 ezer forintot tették- félre, rossz termés esetére. Ez a pénz megközelítően egylhanmada az évi bérnek, igen jelentős, összeg a kis. vállaltatnál.

Nyereséget az utóbbi öt évben, összesen ötmillió forintot- fizetett a- három tsz-nek, vagyis évente átlagosan egymilliót.

G. J.

Jó kezdés a juhtársulásnál

Homokos, parlag területen legeltetik a juhokat a paksi Dunamenti Egyesülés Tsz-ben

Kedvező- tapasztalatokról tud számot adni- Poto-cz.ky Ivón, a Duna-ment-ii Juihtenyésztő és Forgalmazó Egyszerű Gazdasági Társulás- szak-irányítója. Idén januárban- alakult a társulás és máris v-an- eredménye, haszna az összefogásnak.

Kilenc termelőszövetkezet és a Gyap-júforga-lmi Vállalat fogott össze a juhtenyésztés, -értékesítés jobbá tételére, a gondok enyhítésére. A gesztor szerepét a paksi Dunamenti Egyesülés Tsz vállalta-, e-nne-k föál- latte-nyésztője Potoczky Iván. A megye legnagyobb törzstenyészetével rendelkezik ez a szövetkezet, egész anyajuhállománya (2000 juh) megkapta a kitüntető elismerést.

A társuláshoz tízezer anyajuh tartozik. Eredetileg úgy tervezték, építenek közösen új bárányhízlaldát, de erre nem volt szükség, megoldották, hog-y együtt értékesítsék, a pecsenye-bárányokat : Bog-yiszlón és a dunaföldvári Alkotmány Tsz-lben alakítottak át épületeket -hizlaláshoz. Bogyiszlón 2500 bárány volt, Dunaföldvá- ron 1000, első alkalommal. Változatlanul nagyon keresett exportcikk a bárány, kitűnő a valutatermelése.

A nyírás korábbi problémáit csaknem teljesen- megszüntette

a társulás. Létrehozott olyan nyíróbrigádot, amelyik ütemezés szerint keresi fel a szövetkezeteket és jobb minőségű munkát végez. „Kisebb lett a tarló", vagyis teljesen, levágták a gyapjút, egyformán-. A társuláson. kívüli szövetkezetek megrendelésével együtt összesen 20 ezer 700 birkát nyírt meg ez a- brigád- az idén.

A tenyésztés javításéira 42 kost adott k-i- a társulás három törzstenyészetbőf: a Duna- menti Egyesülés Tsz-ből, Nagy- dorogróí és -Bogyiszlóröl1. A távlati terv: nagyjából egyforma termelő-képesség-ű legyen az egész állomány.

Közös munka kisiparos módra

A kisipari tevékenység korszerűsítése már egy-két éve napirenden van. Nem mindegy: hol, hogyan, mikor, ki és kik végeznek olyan munkát el, amelyre a lakosságnak szüksége van. A szeptemberi minisztertanácsi rendelet természetesen ezen a téren is hozott újat, illetve a lehetőségét teremtette meg annak, hogy a kisiparosok még többet tegyenek a szolgáltatás fejlesztéséért, a lakosság ellátásáért. Simon Józseffel, a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szövetsége) Tolna megyei titkárával beszélgettünk a kisiparosok közti kapcsolatokról és a rendelet kapcsán várhatóan megalakuló gazdasági munkaközösségekről.

Nem új a gondolat. Van már most is és volt a kisiparosok között kapcsolat. Ezt tapasztalhatta sok megrendelő. Példákat is lehet felsorolni. Az autójavító iparban például sokan már egyezséget (nem szerződést) kötöttek. Többek között a szerelőnek vap karosszéria- lakatos társa, annak meg fényező kollégája. Tehát tulajdonképpen a szerelő a vállalkozó, az autótulajdonos vele van kapcsolatban, a szerelő gondoskodik a más szakmák- beli szakemberekről is. Nagyon jó módszer ez. Sokszor azonban az is előfordul, hogy külön kell szaladgálni kőműves, ács, vízvezeték-szerelő, vagy villany- szerelő után. Rengeteg idő mégy veszendőbe, sőt ilyen esetben többnyire a költségek is magasabbak.

— Vannak példáink — mondja a megyei titkár. — Az új rendelkezés lehetőséget ad a

kisipari tevékenység korszerűsítésére. Legelőször a közös eszközbeszerzésre gondolok. A kisiparban is az egyes gépek, berendezések, műszerek beszerzése igen-igen költséges. Ugyanakkor nem is biztos, hogy ha már megvan, ki is használják. Még akkor is nehéz ügyek ezek, ha meggondoljuk: a hitelfeltételek igen kedvezőek. Indokolt esetben már 100—200 ezer forintot is kaphat a kisiparos. De. Vegyünk például egy ma már elfogadottan használatos gépkocsi-diagnosztikai berendezést Az ára több százezer forint. Ha egy kisiparos vásárolja meg, akkor az a költség számára soha sem térülhet meg. Ha többen összeállnak -és egy végzi el mindannyiuk számára a vizsgálatot, akkor annak az egynek van mindig munkája és a gép is ki van használva. Egyetlen példa, de a tevékenységi körök százai alapján lehetne, és azt hiszem, kell is majd együttműködni a kisiparosoknak.

— Ez a folyamat Szekszár- don a kisiparosudvarral megkezdődött.

— Igen. A műhely tulajdonosai megalakították a műhelyfenntartó szövetkezetét. Közösen rendezik a fenntartás, a felújítás költségeit. Ez a kapcsolat hasonlatos a lakásszövetkezetek felépítésével. Azonban még egy fontos momentumra hívnám fel a figyelmet. A kisiparosudvarban több szakma dolgozik. Tehát egyetlen úttal több munkát is meg lehet rendelni, mert van órás, esztergályos, stb. Ezt a formát szeretnénk a jövőben még tovább fejleszteni.

— Úgy tudom, a megyei tanács a VI. ötéves tervben 10 millió forintot adott a kisipari szolgáltatás fejlesztésére.

— A fejlesztésben minden esetben a helyi tanácsok és a KIOSZ és pénzintézetek együttműködése szükséges. Megkaptuk ezt a 10 millió forintot. Nagyon sokféleképpen lehet azt elkölteni. Lehet úgy is, hogy a helyi tanács -kap félmillió forintot és megépít két műhelyt, azt bérbe adja. De lehet úgy is, hogy ahhoz a félmillióhoz még adnak — igénybe véve a kölcsönt — a kisiparosok is, így nem két, -hanem 4—5 műhelyt lehet építeni. Tehát a tervünk az, hogy a tízmillió forintot a kisiparosok által megnöveljük harmincmillióra és így jelentős fejlesztést tudunk elérni. Ehhez a helyi tanácsok segítése szükséges, amit remélem megkapunk.

— Gazdasági munkaközösséget alakíthat legalább kettő és legfeljebb harminc kisiparos. A rendelet 1982. január 1-gyel lép életbe. Várhatunk ebben az ügyben valamit a kisiparosok részéről?

— Minden bizonnyal. Mint a beszélgetés elején már említettem, vannak kapcsolatok kisiparosok között. Ezt könnyen tovább lehet fejleszteni. Várjuk a végrehajtási utasítást, amely a közeljövőben fog megjelenni. Annyi bizonyos, hogy számtalan forma és lehetőség adódik. Ez pedig, ha ügyesen kihasználjuk és megvalósítjuk, minden esetben a megrendelőnek, az építtetőnek, a karbantartást kérőnek fog hasznot hozni, úgy, hogy a kisiparosok is megtalálják a számításukat.