Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-14 / 241. szám

1981. október 14. ÍnÉPÜJSÁG 5 TA III ^ ■ gazdasági egységek és magánszemé- szervezet, amelynek tevékenységi eredményéből a tagok — általábar ■ OlOUlOO» lyek összefogása valamilyen gazdasá- vagyoni betétjeik arányában — részesednek, s a veszteséget is közö gi cél megvalósítása végett; szerződéssel létesített közös gazdálkodó sen viselik. Fénymag, hajdina, köles és lencse „A Termelőszövetkezet Értéke­sítő, Beszerző és Szolgáltató Közös Vállalkozása (TSZKER) tagjai a gazdasági társulások­ról szóló 1978. évi 4. sz. tvr-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elhatározzák, hogy társulási szerződésüket módo­sítják és a vállalkozás 1979. ja­nuár 1. napjától kezdődően ha­tározatlan időre szólóan orszá­gos jelentőségű tevékenységet végző szövetkezeti közös válla­lat formájában működik to­vább." A fenti idézet abból a társu­lási szerződésből való, amely több mint két éve van érvény­ben, s melynek alapján műkö­dik a Tolna megyei TSZKER. Megyénkben a vállalat valami­vel később alakult, mint az or­szág más részeiben, s így ná­lunk a téeszne-k 83 százaléka, azaz 54 mezőgazdasági szövet­kezet tagja.. A TSZKER feladata a nagyüzemek által termelt, il­letve az általuk integrált kis­üzemek, háztáji gazdaságok termékeinek forgalmazása-, a termeléshez szükséges anyagok biztosítása. Társulási formában működnek, s az egyes üzemek­kel termeltetési szerződést köt­nek. A vállalat a taggazdasá­gokban, és a kisüzemekben elő­állított termékeket teljes volu­menében forgalmazza, ami a téeszek 6 milliárdos termelési értékéből fél-miiliárd forintot je­lent. Beszerzik a termeléshez nél­külözhetetlen mezőgazdasági és i-pari termékeket, gépeket, a növényvédő szereket, s ha igény van rá a műtrágyát is. Ez utób­bi tétel nem túl jelentős, hisz megyénkben jól működnek az agrokémiai társulások. A szol­gáltatás idén kiterjedt a javító hatású búza átadására is: a TSZKER szakembere a szövetke­zetek megbízása alapján bo­nyolította le a minőségi és a mennyiségi átadást. Hasonlóan történik az eladott kukorica át­adása- is. A TSZKER szolgálta­tása idén eddig 200 millió fo­rint értéket tett ki. Az áruforgalom rohamosan nő: míg 1979-ben 190 millió forint voít, add-ig tavaly 334 millióra rúgott ez az összeg. A szerződések értelmében ebben az évben a szolgáltatási te­vékenység 500 millió forintot jelent. A termeltetési szerződést október végéig kötik meg a szövetkezetekkel: azt, hogy mi­re kívánnak szerződést kötni, a szövetkezet határozza- meg. A vállalat közli a feltételt, ami eddig mindig előnyösebb volt, mintha más felvásárló vállala­tokkal léptek volna az üzemek szerződéses kapcsolatba. Idén például az iregi csíkos napra­forgónál mázsánként T50 forint körüli összeggel fizették többet mint az ófészek, va-gy a Gabo- naforga-lmi és Malomipari Vál­lalat. Ennek az az oka, hogy nem árréssel, hanem jutalékos rendszerben dolgoznak, ami az árrésnél alacsonyabb. A szövetkezet, túl azon, hogy meghatározza milyen, termékből mennyit kíván eladni, megjelöli az átadás határidejét is. Amennyiben alacsonyabb lesz a termésátlag, mint amennyit eredetileg terveztek — a szer­ződéses fegyelem értelmében — akadólyközlést jelentenek be. Idén termelési szerződést kötöt­tek például a következő nö­vényféleségekre: napraforgó fénymag, repce, hajdina, köles, olajlen, lencse és borsó. A ter­ményéket a gyulaji -és a döb- röközi raktárba szállítják, — a két raktár befogadóképessége 600 vagon. Az áruk 99 százalé­kát exportálják, a kiszerelés-, a TSZKER feladata, biztosítják a csomagolóanyagot, az előké­szítést, és vagonba rakják az árut. A megyei TSZKER 80 mil­liós nagyságrendben exportál — zömében aiprómagvakat. Vállalják állatok vásárlásá­nak,, illetve eladásának szerve­zését, lebonyolítását is.. A szö­vetkezet szakembereivel közö­sen megnézik az eladásra szánt állatokat, és segítenek az ár- kalkulációban. Ha a szövetke­zet vevőként jelentkezik, meg­mondják hol .kapnak állatokat, ha viszont eladóként, zömében konkrét választ kapnak: hol, és mennyiért lehet értékesíteni az állatokat. A TSZKER részt vesz a tápok, keveréktakarmányok forgalma­zásában — kedvezőbb feltéte­lekkel, mint más vállalatok. A téeszek által jó .minőségben előállított keverékekhez bizto­sítják az alapanyagokat, és megtalálják a vevőt is, -még­hozzá szerény diszpozíciós juta­lékért. Tavaly kezdték meg a Phylaxia Oltóanyagtermelő Kö­zös Vállalat termékeinek a for­galmazását, s ehhez Szekszár- don. a Keselyűsí úton raktárt alakítottak k-i. Idén a megyében szükséges Phylaxia termékek 50 százalékát forgalmazták, jövőre várhatóan már a nyolcvan szá­zaléknál tartanak. Intézik ezen kívül a gépkocsik beszerzését, az építőanyagot közvetlenül a gyártól veszik, ami 8-10 száza­lékos pénzmegtakarítást jelent a szövetkezeteknek.-A TSZKER központja. Buda­pesten van, itt koordinálják a megyei vállalatok működését, keresik a termékek jól jövedel­mező piacát. Az eddigi tapasz­talatok szerint az értékesítésnek ez a csatornája jól bevált, hisz hiányt pótol. A fejlődés korlátja jelenleg az anyagi eszközök hiánya-: a mostaminál több'rak­tárra, korszerűbb csomagológé­pekre lenne szükség. Ennek el­lenére jövőre 6—700 milliós for­galomra számítanak, s így az ideinél nagyobb összeggel ré­szesednek az eredményből a társulás szövetkezetei. IVallalatta alakult Hatalma-s változáson ment keresztül 1962 óta a dunaföldvári szőlőtermesztő társulás, vállalkozás, amelyet az itt gazdálkodó három termelőszövetkezet hozott létre. Az alakuló igazgató-tanácsülés 1962-ben volt, az induló vagyon 700 ezer forint. A munkát egyébként, már az előző évben meg­kezdték: nyáron, és ősszel forgattak a- szőlő- telepítéshez. 1980-ban a vállalkozás, illetve most már vállalat — megváltoztatták: a ne­vét —, vagyona kilencmillió 614 ezer forint. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy négy év óta egy fillér hiteire nem volt szüksége ennek a kis- gazdaságnak, nyilvánvaló: megerősödött. Gépekkel optimálison, ellátta magát, nem ke­rül zava-rba egyik munkánál sem.-Megváltoztatták tehát a nevét, vállalkozás­ból vállalattá alakult, 1978 decembertől ez a pontos név: Dunaföldvári Termelőszövetkeze­tek Kertészeti Közös Vállalata. Miru Sándor igazgatótól megkérdeztük, mit jelent ez a gyakorlatban-, a három tsz-lhez való tartozást illetően-. A gazdálkodás van szigorúan, elkülö­nítve, ebben- teljesen önálló a vállalat. Tehát a termelés, a munkaszervezés és egyéb kér­dések mind a vállalat saját belső ügyei. .De mivel a három mezőgazdasági termelőszövet­kezeté a vállalat, természetes, hogy az ő fel­ügyeletük, irányításuk- alá tartozik a különböző fontos intézkedésekben, döntésekben-. A jogi helyzet alapvetően- nem változott meg-,' ebből a szempontból. Nem. is változhatott, hiszen- a szövetkezetek az alapítók, saját földjükkel, munkájukkal indították útjára ezt a termelő­üzemet. •Az igazgató tanács a legfőbb irányító tes­tület, 12 tagú, a t-sz-ek küldötteiből1 tevődik össze. Évente kétszer ülésezik. Olyan hatás­körrel bír, mint a tsz-eköen a közgyűlés. Az igazgatóság négytagú: a három tsz-elnök és a- vállalati igazgató. Lega-lább négyszer ta­nácskozik évente, ahogyan- szükséges. Állan­dó, közvetlen- a kapcsolat a szövetkezetek és a vállalat között, de nem a mindennapi mun­kában. ■A munkaerővel i-s önállóan rendelkezik a közös vállalat. Száz dolgozója közül 80 terme­lő szövetkeze ti tag-, 20 pedig alkalmazott. A tsz- togo-k. egész éven- át itt dolgoznak, illetve- tíz hónapig, amikor m-u-nka van- a szőlőkben- és a gyümölcsösben-. Ugyanolyan jogokat élvez­nek, mint bármelyik- tsz-tag-, de- a munkájukat a közös vállalatinál végzik. A szőlőterület 169 hektár, a termő gyümöl­csös 23 hektár. Csemegeszőlő a 80 százaléka. Nagy-részt -Budapesten értékesítik, különböző tsz-ek standjain, és a TSZlKER-inél. Főszezon­ban visznek korai, szőlőt a Balatonihoz is. Az idei termés 40 százalékkal kisebb- az előző évi mennyiségnél, a- téli fagykár m-ia-tt. Takaréko­san gazdálkodik a közös vállalat és előrelátó: a kötelező tartalékoláson felül csaknem 900 ezer forintot tették- félre, rossz termés esetére. Ez a pénz megközelítően egylhanmada az évi bérnek, igen jelentős, összeg a kis. vállaltatnál. Nyereséget az utóbbi öt évben, összesen öt­millió forintot- fizetett a- három tsz-nek, vagyis évente átlagosan egymilliót. G. J. Jó kezdés a juhtársulásnál Homokos, parlag területen legeltetik a juhokat a paksi Dunamenti Egyesülés Tsz-ben Kedvező- tapasztalatokról tud számot adni- Poto-cz.ky Ivón, a Duna-ment-ii Juihtenyésztő és For­galmazó Egyszerű Gazdasági Társulás- szak-irányítója. Idén januárban- alakult a társulás és máris v-an- eredménye, haszna az összefogásnak. Kilenc termelőszövetkezet és a Gyap-júforga-lmi Vállalat fo­gott össze a juhtenyésztés, -ér­tékesítés jobbá tételére, a gon­dok enyhítésére. A gesztor sze­repét a paksi Dunamenti Egye­sülés Tsz vállalta-, e-nne-k föál- latte-nyésztője Potoczky Iván. A megye legnagyobb törzstenyé­szetével rendelkezik ez a szö­vetkezet, egész anyajuhállo­mánya (2000 juh) megkapta a kitüntető elismerést. A társuláshoz tízezer anya­juh tartozik. Eredetileg úgy ter­vezték, építenek közösen új bárányhízlaldát, de erre nem volt szükség, megoldották, hog-y együtt értékesítsék, a pe­csenye-bárányokat : Bog-yiszlón és a dunaföldvári Alkotmány Tsz-lben alakítottak át épülete­ket -hizlaláshoz. Bogyiszlón 2500 bárány volt, Dunaföldvá- ron 1000, első alkalommal. Vál­tozatlanul nagyon keresett ex­portcikk a bárány, kitűnő a valutatermelése. A nyírás korábbi problémáit csaknem teljesen- megszüntette a társulás. Létrehozott olyan nyíróbrigádot, amelyik üteme­zés szerint keresi fel a szövet­kezeteket és jobb minőségű munkát végez. „Kisebb lett a tarló", vagyis teljesen, levágták a gyapjút, egyformán-. A tár­suláson. kívüli szövetkezetek megrendelésével együtt össze­sen 20 ezer 700 birkát nyírt meg ez a- brigád- az idén. A tenyésztés javításéira 42 kost adott k-i- a társulás há­rom törzstenyészetbőf: a Duna- menti Egyesülés Tsz-ből, Nagy- dorogróí és -Bogyiszlóröl1. A távlati terv: nagyjából egyfor­ma termelő-képesség-ű legyen az egész állomány. Közös munka kisiparos módra A kisipari tevékenység kor­szerűsítése már egy-két éve na­pirenden van. Nem mindegy: hol, hogyan, mikor, ki és kik végeznek olyan munkát el, amelyre a lakosságnak szüksé­ge van. A szeptemberi minisz­tertanácsi rendelet természete­sen ezen a téren is hozott újat, illetve a lehetőségét teremtette meg annak, hogy a kisiparo­sok még többet tegyenek a szolgáltatás fejlesztéséért, a lakosság ellátásáért. Simon Jó­zseffel, a KIOSZ (Kisiparosok Országos Szövetsége) Tolna megyei titkárával beszélgettünk a kisiparosok közti kapcsolatok­ról és a rendelet kapcsán vár­hatóan megalakuló gazdasági munkaközösségekről. Nem új a gondolat. Van már most is és volt a kisiparosok között kapcsolat. Ezt tapasztal­hatta sok megrendelő. Példá­kat is lehet felsorolni. Az autó­javító iparban például sokan már egyezséget (nem szerző­dést) kötöttek. Többek között a szerelőnek vap karosszéria- lakatos társa, annak meg fé­nyező kollégája. Tehát tulaj­donképpen a szerelő a vállal­kozó, az autótulajdonos vele van kapcsolatban, a szerelő gondoskodik a más szakmák- beli szakemberekről is. Nagyon jó módszer ez. Sokszor azon­ban az is előfordul, hogy külön kell szaladgálni kőműves, ács, vízvezeték-szerelő, vagy villany- szerelő után. Rengeteg idő mégy veszendőbe, sőt ilyen esetben többnyire a költségek is magasabbak. — Vannak példáink — mond­ja a megyei titkár. — Az új rendelkezés lehetőséget ad a kisipari tevékenység korszerűsí­tésére. Legelőször a közös esz­közbeszerzésre gondolok. A kis­iparban is az egyes gépek, be­rendezések, műszerek beszerzé­se igen-igen költséges. Ugyan­akkor nem is biztos, hogy ha már megvan, ki is használják. Még akkor is nehéz ügyek ezek, ha meggondoljuk: a hitelfelté­telek igen kedvezőek. Indokolt esetben már 100—200 ezer fo­rintot is kaphat a kisiparos. De. Vegyünk például egy ma már elfogadottan használatos gép­kocsi-diagnosztikai berendezést Az ára több százezer forint. Ha egy kisiparos vásárolja meg, akkor az a költség számára so­ha sem térülhet meg. Ha töb­ben összeállnak -és egy végzi el mindannyiuk számára a vizs­gálatot, akkor annak az egy­nek van mindig munkája és a gép is ki van használva. Egyet­len példa, de a tevékenységi körök százai alapján lehetne, és azt hiszem, kell is majd együttműködni a kisiparosok­nak. — Ez a folyamat Szekszár- don a kisiparosudvarral meg­kezdődött. — Igen. A műhely tulajdo­nosai megalakították a műhely­fenntartó szövetkezetét. Közösen rendezik a fenntartás, a felújí­tás költségeit. Ez a kapcsolat hasonlatos a lakásszövetkeze­tek felépítésével. Azonban még egy fontos momentumra hív­nám fel a figyelmet. A kisipa­rosudvarban több szakma dol­gozik. Tehát egyetlen úttal több munkát is meg lehet rendelni, mert van órás, esztergályos, stb. Ezt a formát szeretnénk a jövőben még tovább fejleszteni. — Úgy tudom, a megyei ta­nács a VI. ötéves tervben 10 millió forintot adott a kisipari szolgáltatás fejlesztésére. — A fejlesztésben minden esetben a helyi tanácsok és a KIOSZ és pénzintézetek együtt­működése szükséges. Megkap­tuk ezt a 10 millió forintot. Nagyon sokféleképpen lehet azt elkölteni. Lehet úgy is, hogy a helyi tanács -kap félmillió fo­rintot és megépít két műhelyt, azt bérbe adja. De lehet úgy is, hogy ahhoz a félmillióhoz még adnak — igénybe véve a kölcsönt — a kisiparosok is, így nem két, -hanem 4—5 mű­helyt lehet építeni. Tehát a ter­vünk az, hogy a tízmillió forin­tot a kisiparosok által megnö­veljük harmincmillióra és így jelentős fejlesztést tudunk elér­ni. Ehhez a helyi tanácsok se­gítése szükséges, amit remélem megkapunk. — Gazdasági munkaközössé­get alakíthat legalább kettő és legfeljebb harminc kisiparos. A rendelet 1982. január 1-gyel lép életbe. Várhatunk ebben az ügyben valamit a kisiparosok részéről? — Minden bizonnyal. Mint a beszélgetés elején már emlí­tettem, vannak kapcsolatok kis­iparosok között. Ezt könnyen tovább lehet fejleszteni. Várjuk a végrehajtási utasítást, amely a közeljövőben fog megjelenni. Annyi bizonyos, hogy számta­lan forma és lehetőség adódik. Ez pedig, ha ügyesen kihasz­náljuk és megvalósítjuk, min­den esetben a megrendelőnek, az építtetőnek, a karbantartást kérőnek fog hasznot hozni, úgy, hogy a kisiparosok is megtalál­ják a számításukat.

Next

/
Thumbnails
Contents