Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-11 / 213. szám
1981. szeptember 11. Képújság 3 I/. atomtechnikai szimpozion Kétszáz rendszert kell üzembe helyezni az indításig Dr. Kapolyi László államtitkár előadása (Folytatás az 1. oldalról) — Az elmondott néhány gondolat érzékelteti azt, hogy távlati energiaellátási terveinkben igényütük döntő hányadát a hazái széntermelés, illetve az atomenergia-termelés fokozásával kívánjuk kielégíteni - mondotta dr. Kapolyi László. Előadásában a világgazdasági helyzet taglalására is kitért az előadó. A mai életben miniden nemzetgazdaság keresi a helyét, így Magyarország is, hiszen egyre nehezebb körülmények között kell gazdálkodnunk ahhoz, hogy lépést tudjunk tartani a világgal. Az atomerőmű-építés hazánkban olyan, mint a háború utáni újjáépítés, vagy a termelőszövetkezetek megalakítása a mező- gazdaságban. A jelenlegi világgazdasági helyzetben is példátlan események előtt állunk, pontosabban, benne élűnk. Figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy az előrejelzések szerint 10 évenként az energiaigény megkétszereződik. Ennek alapján készítettek terveket országok, közben pedig kiderült, hogy ez a növekedés tízévenként nem ha fa dija meg az ötven százalékot. Ennek alapján kell nekünk is terveznünk, építenünk és az energiahordozókat felhasználnunk. Az előadás további részében az első blokk üzembehelyezési munkáiról hallhattunk: — A munka alapfeltétele az, hogy legyen mit üzembe helyezni, más szavakkal a létesítés munkái megfelelő ütemben haladjanak. E tekintetben is még Dr. Kapolyi László előadását tartja rendkívül feszített munkára van szükség annak érdekében, hogy a kidolgozott üzembehelyezési ütemtervek szerint az első blokk nyomáspróbájára és cirkulációs mosatására ez év uovemberé- ben-decemberében sor kerülhessen. Ennek következtében pedig a blokk párhuzamos kapcsolása a jövő év közepén megtörténjen. Az üzembe helyezők előtt a következő fél-háromnegyed évben mintegy 200 főbb rendszer üzembe állítása áll, döntő hányadban az első nyomáspróba és a fizikai indítás között pedig csak féléves időszak van. — A felkészülés igen lényeges eleme a megfelelő szervezet létrehozása és a megfelelően képzett szakszemélyzet kialakításai. Ennek érdekében eltértünk a hagyományos erőmű átadásának módszerétől. A Pák. si Atomerőműnél több tényező és körülmény megvizsgálása után arra az álláspontra jutottunk, hogy az erőmű 4x440 megawattos blokkjának komplett üzembe helyezésére a Paksi Atomerőmű Vállalat kapjon megbízást.- Az üzemeltető vállalat üzemibe helyezőként való kijelölését támasztja alá az is, hogy az üzemeltető vállalatnak természetes és alapvető érdeke, hogy a berendezések üzembe helyezését csak abban az esetben vállalja, amikor a megbízható működést látja. Ellenkező esetben az üzemeltetés során igen 'komoly gondjai lennének. Ehhez a munkához a PAV felkészült. Az utóbbi években speciális külföldi továbbképzésen 793 dolgozó vett részt, hazai tanfolyamon pedig 750. A PAV dolgozói átlagban 1,3 hónapot töltöttek továbbképzéssel. Befejezésül az erőmű biztonságáról beszélt az előadó: — Az ezzel kapcsolatos mondanivalómnál először emlékeztetek airra, hogy Magyarországon atomenergetikai létesítményeik, berendezések tervezésének, telepítésének, megvalósításának, üzemeltetésének, továbbá a nukleáris anyagok szállításának, tárolásának, hasznosításának alapvető szabályait, azokat a célkitűzéseket és alapvető körülményeket, amelyeket az atomenergia alkalmazásának biztonsága érdekében érvényesíteni kell, törvény szabályozza, nevezetesen az 1980. I. számú törvény, népszerű nevén az atomenergia törvény. A hatósági rendezés egy további eleme a Paksi Atomerőmű Állami Indító és Ellenőrző Átvételi Bizottságának létrehozása és működése. A II. atomtechnikai szimpozion ezután előadásokkal folytatódott. Az első napon több előadás hangzott el az első blokk fizikai indítását megelőző primerköri nyomáspróbákkal és a cirkulációs mosatással kapcsolatos teendők témakörben. iMa délelőtt tovább folytatja munkáját a tanácskozás. A témakörök a blokk fizikai indításával összefüggő teendőket, így az üzemanyag betöltésének előkészületeit és a blokk úgynevezett kritikus állapotba hozását fogják át. H. J.-G. K. Zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők a munkásművelődési központ színháztermét Egyedi megoldás - de hasznos Mai árakon számolva körülbelül 30 millió forintos beruházástól szabadult meg a hunyai termelőszövetkezet. Pontosabban szólva, az évi 15 ezer hízót kibocsátó sertéstelepe eny- nyivel került kevesebbe azáltal, hogy a hizó- alapanyagot, magyarán a malacokat a háztáji gazdaságokban hizlaltatják. A szövetkezet a tenyészállatokat hízóáron, egyéves törlesztésre adja el a vállalkozóknak. Ezer kocáról lévén szó, ez mintegy 3 millió forinttal csökkenti a nagyüzem forgóeszközigényét. A termelési szerződésben rögzítik az átvett állatok számát, súlyát, átvételi átlagárát és más, a gazdákat terhelő egyéb technikai feltételeket. A hizóalapanyagot a szövetkezet1 szállítja el, és biztosítja a tenyészállomány különleges takarmányellátását is. Mivel ezt napi piaci áron adják, a vállalkozó gazdák inkább maguk gondoskodnak az állományellátásról. Az eddigi tapasztalatok szerint egy koca után, éves átlagban 20 malacot lehet a szövetkezetnek — kilogrammonként 40—45 forintos áron — átadni. Számítások szerint, ha nagyüzemben nevelik a malacot, annak kilogrammonkénti termelési ára ennél 20—25 százalékkal magasabb. Ha a sertéstelep csak hizlaldából áll, akkor egy férőhely fele annyiba kerül, mint ha tenyésztőrészleget is építenek hozzá. Az 1 kg sertéshúsra jutó fele annyi amortizációs költség a hunyai szövetkezetben újabb 2 százalékkal csökkentette a sertéshús előállítási költségét. Mivel az 1 kg élősúlyra jutó önköltség és az átvételi ár közötti különbség kb. 8 százalék, ez azt jelenti, hogy a tsz sertéshizlalásának nyereségét gyakorlatilag a háztáji kooperáció révén éri el, másképpen fogalmazva: bár a gazdaság az országos átlagnál kevesebb abrakot használt fel az azonos mértékű súlygyarapodáshoz, az újszerű együttműködés nélkül nem lenne nyereséges a sertéshús- termelés. A sertéshús-termelésben kialakult együttműködésnek ez a megszokottól eltérő formája meglehetősen egyedi megoldás. Ez mindenekelőtt a tartástechnológiái és szen/ezési kérdésekre vonatkozik. Például a háztáji malacnevelésnek a nagyüzemi hizlalási rotációhoz kell igazodnia. Elméletileg ez programozható, de a megüresedő hizóférőhelyek feltöltéséhez gyakorlatilag nagy tartalékkal kell tervezni, ami időnként óhatatlanul azzal jár, hogy malacból a szükségesnél több van. A „fölösleges" jószágokat a tsz eddig vagy a szabadpiacon értékesítette, vagy — a nagyüzemi hizókapacitáshoz képest tartós túltermelési veszély esetén — felbontotta a termelési szerződéseket. Mindkét módszer csak esetleges intézkedés, egyik sem ad rendszerbe illeszthető megoldást. Ezért a sertéstenyésztési integrációt összekapcsolják a sertéshizlalási együttműködéssel, tehát a háztájiban felnevelt, de a nagyüzemi hizlaldákba már be nem férő malacokat a szövetkezet kiadja bérhizlalásra. S mivel á hizlalás nem kíván olyan szakértelmet, mint a tenyésztés, a bérhizlalásra bárki vállalkozhat. Annál is inkább, mert szükség esetén a szövetkezet építi és szerszámozza fel a ház körüli hizlaldákat is. Ez a módszer tehát amellett, hogy úgyszólván anyagi befektetés nélkül állandó szinten tartja a sertéshús-termelés biztonságát jelentő tenyésztői érdekeltséget, a hizlalásban is megteremti a gazdaságos fejlesztés lehetőségét. B. P. Zsírüzem Sült császár készül a nagy üstben Nagyüzem ez a zsírüzem. iNern kicsi üstben kevergetík, mint otthon anyáink disznóvágáskor, nem, itt a szalonnából másiként csinálnak zsírt. A Szekszárdi Húsipari Vállalat új üzemében folyamatos a munka, valójában forr, sistereg Itt minden, s nehéz illat, amely ilyen üzemben természetes. A finom étteleki, melyeik itt készülnek, ugyancsak az! Bánhídi László művezető bevezet bennünket a zsírüzem titkaiba. Mindenekelőtt: a zsírt kétféleképpen lehet a fehéráruból kiválasztani: szárazon és meleg eljárással. A meleg eljárás során főzik és majd centrifugálják a szalonnát — mondjuk így, ne a szakmai elnevezést használjuk. A száraz eljárással a tulajdonképpeni zsírsütést értjük, tehát a vizet párologtatják el. Az előbbi eljárás a korszerűbb, ALFA-LAVAL géprendszerrel végzik. Első műveletben centrifugával kiválasztják a rostot, majd függőleges szeparátorral elválasztják a vizet a zsírtóll. Olyannyira elválasztják hogy a zsírban csak 0,2 százalék víz maradihat. Mindkét eljárásnál keletkező zsírt csőrendszeren tartályokba nyomatják, ahonnan kristályosítás után csomagolják. Illetve a két eljárással készített zsírt gondosan keverik, s így magas tápértékű, ízletes ételt gyártanak. A zsírt kétszáz kilós műanyag hordóikba rakják, és egyenesen a jugoszláviai kikötőkbe küldik, hogy onnan hajóval Kubába vigyék. Készítenek húszkilós kartonos zsírt is, de majd Bánhidi László művezető a félkilós pépalk-csomagolk kerülnek inkább a hazai fogyasztókhoz. Az ilyen csomagokat gyártó gépsort most szerelik. Mondani sem kell, hogy a szekszárdi zsír vetekszik a házilag sütött ízével, sőt — szebb a színe, nincs pörköléses íze. Persze, a vágóhídon feldolgozásra kerülő sertéseknek nem minden „alkatrésze” kerül1 a zsírolvasztóba, hanem finom>- árukat is gyártanak: császárszalonnát, hátaszafonnát exportra. Sült árukból is már jó a választék: tepertő, bácskai pőre, sült szalonna (toka szalonnából) és sült császár között válogathatnak a boltosok. Sőt, a kazánokban, a hagyományostól eltérő módon sütött áru — acélkosárban, dupla falú Kétszáz kiló zsír fér egy műanyag hordóba edényekben — még ízletesebb és szemre is tetszetősebb, mint amilyent diisrnóvágáskor olyan nagy élvezettel szoktunk enni. A kisütött szalonnaféléket szárítják, hűtik, s úgy viszik az üzletbe. De teljesítik a boltosnak azt o kérését is, ha forrón kéri a császárt vagy a tokát. A zsírüzemben két műszakban dolgoznak. A nagy teljesítményű gép óránként öt tonnányi fehérárut dolgoz fel. A kereSkedelem igénye szerint gyártják a különféle sült árukat, de a kereslet növekedését várják a húskombinátnál mert tudnának még több szalbnná- ból készített terméket küldeni a fogyasztóknak.- Pj Fotó: Ka A zsirüzem központi gépegysége, vezérlőpultja
