Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-06 / 209. szám

1981. szeptember 6. ^PÜJSÄG 3 meszmű MRff * •++* Termel a beremendi A Beremendi Cementmű egymilliárd forint költséggel épült új mészművében évente száz­negyvenezer tonna égetett mészkövet és száznyolcezer tonna mészhidrátot készítenek. A köz­ponti vezérlőteremből irányítják a mészmű berendezéseinek m űködését. A nagyközségi párt-vb tárgyalta Munkamódszer, munkastílus Hőgyészen Az alap,szervezeöi vezetőségek muinlk'amó'd’szerét, munkastílusát vizsgálta legutóbbi ülésén a Hőígyész nagyközségi párt vég­rehajtó bizottság. Megállapítot­ta, hogy az utóbbi években je­lentős fejlődés következett be, a pártszervezetek többsége eredményesen tölti be funkció­ját, gazdája a terülteién folyó pollili'kai munkának. Tükröződik ez az üzemek gazdaságii ered­ményeiben és a lakosság köz­életi, aiktivtötá sóban. Az aiapszervezeti taggyűlé­sek sokkal aktívabbak, mozgal­masabbak, mlint korábban. Eze­ken' az alápszervezeti vezetősé­gek a legfontostabb és legidő­szerűbb kérdéseket tűzik napi­rendire. Mind több aTapszerve- zetnél előre bejelentik a követ­kező taggyűlés napirendjét, fel­hívják a tagság figyelmét a megfelelő informálódásra. A dömtést igénylő kérdésekben előre kikérik a párttagok — ahol van, ott a pártcsoport vé­leményét. Ez nagymértékben elősegíti, hogy a taggyűlésen érdiem! vita bontakozzék ki. Az elmúlt egy év alatt megtartott taggyűléseken a hozzászólók átlagos aránya 30 százalék volt. A termelő üzemekben műkö­dő alapszervezetek tevékenysé­ge szorosain kapcsolódik az adott üzem feladataihoz, eze­ken a taggyűléseken napirend­re tűzött témák túlnyomó több­sége gazdaságpolitikai jellegű. A lakótérül éti altalpsze-rvezetek rendszeresen tűznek napirend­re helyi társadalompolitikái, településpoliitükali kérdéseket. Emellett mind az üzemi, mind a lakóterületi pártszervezetek idő­közödként vizsgálat alá veszik a nőik, a fiatalok helyzetét, a dolgozóik munka- és szociális körülményeit, az általános és szakmái műveltség a'iáku'lását, a tömegszervezeteik tevékenysé­gét, foglalkoznak a pórtélét kü­lönböző kérdéseivel. Az elmúlt időszakban nagy figyelmet fordítottak a XII. kongresszus határozatainak is­mertetésére, a határozatokból adódó helyi feladatok kialakí­tására. Az eredmények mellett azon­ban feltárt a végrehajtó bizott­ság1 néhány hiányosságot is. Az álláp szervezeteknek csak alig a felére jellemző, hogy a napi­rend vitáját követően állást foglalnak a vizsgált terűiét munkáját illetően és a felada­tokat határozatban rögzítik. Másutt csak az emlékeztetőben — jól-irosszul — rögzített hoz­zá szállásokból, titkári összefog­lalókból lehet a taggyűlés ér­tékelését „kibogozni". Az aliapszervezetek ellenőrzé­si munkájának erősödését jel­zi, hogy minden területen ál­talánossá' vált a beszámoltatás. Ennek keretében értékelik az alapszervezet, a felsőbb párt- szervek határozatainak végre­hajtását,* a' gazdasági célkitű­zések megvalósításának hely­zetét. Ám helyenként a' beszá­moltatást túlzásba viszik. Olyan jellegű értékeléseik elkészítését is „albérletbe adják", amelye­ket megfelelő informálódás, elemzés, a lálpján a vezetőség­nek kellene a taggyűlés elé tármli. Előfordult, hogy a pro­pagandamunkától' a személy­zetis — akii különbem nem is tagja a, vezetőségnek — szá­molt be taggyűlésen, ugyan­csak taggyűlésen tartott beszá­molót a párton kívüli gazdasági vezető', a termelés, gazdálko­dás egészéről, vagy annalk rész­területéről. Taggyűlésen, szá­moltattak be párton kívüli szák­szervezeti' főbizalmit a szak­szervezeti munkáról. 'Néhány albpszervezet veze­tőségének tevékenysége jófor­mán teljes, egészében az ilyes­fajtái beszámoltató sokra kor­látozódik, a' párt belső életének problémái nem kerülnek napi­rendire. Pedig erre is szükség lenne. És az is természetes, hogy ai vezetőség tájékoztatást kér párton kívüli' vezetőktől, hogyan folynak a munkák te­rületükön, miilyen problémák vambak, mihez tartják szüksé­gesnek a pártszervezet segítsé­gét és a tájékoztatás, értékelés alapján, a vezetőség feladato­kat jelöl meg, határozatot hoz, ám taggyűlésen a titkár, Vagy a vezetőség egyik tagja számol­jon be. Beszámolhat a párttag igazgató, vagy üzemvezető, ám a párton kívüli bérelszámoló — mert Hlyen is előfordult, hogy a bérgazdálkodásnak a bérelszá­moló volt a taggyűlési előadó­ja' — nem, Javult a reszortfelelős vezető­ségi tagok munkája, ám ez csak az összképre jellemző. Vannak alapszervezetek, alhat túlságo­son nagy teher hárul a titkár­ra, éppen azért, mert a veze­tőség tagjai nem eléggé aktí­vak. És, pont ezeknél az alap­szervezeteknél fordulnak elő az előbbiekben jelzett hibás mód­szerek. Jelentős a fejlődés az alap- szervezetek munkamódszeré­ben, munkást Húsában. Ez vala ­mennyi alapszervezetre jellem­ző. Ám a- különbség — ami évekkel ezelőtt megvolt a jól működők és a gyengébbek kö­zött — nem csökkent. A vég­rehajtó bizottság a jövőben megkülönböztetett figyelmet fordít ez utóbbiakra. Tagjai kö­zül kijelölte, kli, melyik alapszer- vezetteil foglalkozik rendszere­sen, hali segíti a, pártmunka színvonalának emelését. J. J. Étkezés, üdülés, tüzelő - kedvezményesen Szociális tevékenység az Unió Ipari Szövetkezetnél (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári szövetkezet szo­ciális feladatainak végrehajtá­sát a szövetkezeti bizottság rendszeresen megtartott ülésein tárgyalják és értékelik. A szo­ciális albizottság egyébként eb­ben az évben alakult meg, és központi irányelvek alapján, a szövetkezet sajátosságainak megfelelően végzi munkáját. Az 1981. évi szociális tervben többek között szerepel orvosi rendelő felépítése és az üzem­orvosi ellátás megszervezése; az éjjeliőrök részére minden munkahelyen melegedőhelyiség és élelemtárolás biztosítása; a szociális körülmények (öltözők, étkezés) rendszeres vizsgálata — és a csökkent munkaképes­ségűekkel való rendszeres fog­lalkozás. A szövetkezet mindhárom egységénél kulturált ebédlő áll a dolgozók rendelkezésére, 320—350 fő veszi igénybe a kedvezményes étkeztetést, ami­hez a szövetkezet közel 350 ezer forinttal járul hozzá. Segítik a dolgozókat a téli tüzelő beszerzésében is. Két­száznegyvenhét fő részére biz­tosítottak kedvezményes tüzelő­vásárlási utalványt 600 és 900 forintos értékben, amit a dol­gozók hathavi részletben fizet­tek ki. Az éves költségvetésből egyéni elbírálás alapján szo­ciális segélyt (szülési, temetési, tanszervásárlási) 320 fő részére 84 ezer forint összegben adtak. Kiemelten foglalkoznak a csökkent munkaképességű és mozgássérült dolgozókkal. Többségük a 2. üzemegységnél, a finommechanikai üzemben dolgozik, valamint saját laká­sán, bedolgozóként. Az anyag kiszállítását és a késztermék be­szállítását a szövetkezet szállí­tási csoportja végzi. Ebben az évben kilencen kapták 1000— 1000 forintos vásárlási utal­ványt. Egy csökkent munkaké­pességű dolgozó a Szovjetunió­ban volt jutalomüdülésen. A szövetkezet saját üdülővel nem rendelkezik, ezért Sza­badi-Sóstón és Balatonlellén bérel egy-egy családi üdülőt, ahol az idén 34 szövetkezeti dolgozó pihent családjával. Ezenkívül az ország különböző részein lévő OKISZ-üdülőkben 78-an üdültek, jórészt szintén családostól. Nagyon népsze­rűek a külföldre szervezett uta­zások. Hatvannyolcon jártak az NDK-ban, Olaszországban, Ju­goszláviában, Becsben és a moszkvai olimpián. Ezekhez az utakhoz személyenként 1000 fo­rinttal járult hozzá a szövet­kezeti bizottság. A belföldi ki­rándulásokon 65-en vettek részt. , A vidéki dolgozók bejárását nagymértékben megkönnyíti lés kulturáltabbá teszi a korszerű Ikarus és Robur autóbusz, va­lamint a Nisa mikrobuszok. A szövetkezeti dolgozók lakás­vásárlásához pénzbeni tárrjo- gatást ad a szövetkezet. ÍA családiház-építőket munkagé­pekkel és kedvezményes szállí­tással segíti. A szociális tevé­kenység fontos részét képezi a jogsegélyszolgálat, amit a kez­deti idegenkedés után eddig már 150-en vettek igénybe. HUNGER SÁNDOR HÉTRŐL! :i l!ll:lzMl HÍRRE „Reggel, ha nehezedre esik a felkelés, gon­dolj tüstént rá; Arra ébredek, hogy emberhez méltóan munkálkodjam. Rosszul esnék-e an­nak végzésére indulnom, amiért születtem, aminek kedvéért a világra jöttem?” Az idézett sorok a Marcus Aurelius Elmél­kedései című mű ötödik könyvében olvashatók. A császári gondolat ugyan az időszámítás utáni első és második évszázad között Íródott, de komoly üzenetet még most is hordoz. Annak hitét hirdeti, amitől napjaink eredményes évek­ké épülnek. A munkáét, amit évről évre, hétről hétre, napról napra végzünk. Csengölszó Szeptember első napjai vitathatatlanul a csengőszáé voltak. Az országban egymillió­kétszázezer tanuló foglalt 'helyet az iskolapad­ban, köztük kétszázezer első osztályos kisisko­lás. Ezt az adatot a rádió közölte kedden, la­punkban ugyanazon a napon arról olvashat­tunk, hogy Tolna megyében közel negyvenezer diák kezdi meg az új iskolai évet. Biztos vagyok abban, hogy nem mind a negyvenezer diák szülőjének volt gondtalan a tanévre való felkészülése. Főleg nem a nagy­családosoknak. Nekik, a tanszervásárlási szor­zószám írásakor elég vastagon fogott a csalá­di háztartást „irányító" ceruza. Éppen ezért je­lentős segítség az, amit a vállalatok, a szak- szervezetek és a tanácsok juttatnak ilyen idő- tá'jt tanszervásárlásra a nagycsaládosoknak. Sok fontos társadalmi feladatunk között az egyik megakadályozni hogy tehetségeink el­kallódjanak. A vállalatok, a szakszervezetek és a tanácsok ilyen irányú anyagi segítsége en­nek várható eredményességét biztosíthatja. A régen hallott csengőszót is ajándékba vit­ték Tolnán és Faddon szerdán annak a két idős pedagógusnak, aki ekkor vette át o ru- bindiplomát. Aszta/ körű/ a kereskedők A kereskedelmi munka megszállottjai és gyakorlói igazán nem vádolhatták lapunkat szerdán, hogy mostohán bántunk azzal, az el­ismerem, cseppet sem könnyű és sokszor nyílt- színű bukásokkal és sikerekkel tarkított világ­gal, melyet kereskedelmi ellátásnak nevezünk. Mindarfnyiunkat érintő, érdeklő, pénztárcánkat és közérzetünket meghatározó, befolyásoló köztéma ez. Szerdai 5-ös oldalon együtt láthattuk a fényképen azokat a szakembereket, akik „a megye ellátásáért felelnek”. A sokszínű tabló végén összeállt a 'kép, amely beavatott ben­nünket szakmai titkaikba. Megtudhattuk, mi­lyen gondokkal küszködnek. A vásárló erre sokszor könnyelműen legyint, leginkább akkor, amikor az üzletekben kérdésére nemekkel vá­laszainak és potyára nyitja ki pénztárcáját. Beszélgetésünkből jobban megismerhettük a „szűk keresztmetszetű árú" jelentését és hát­terét. Az ez évi téli csizmaválaszték egy része a eipő- nagyker szekszárdi bemutatótermében Hús és dohány Három' órával azután kezdte meg a megyei egészségügyi osztály elmúlt ötéves munkájá­nak tárgyalását a megyei tanács végrehajtó bizottsága', hogy a Szekszárdi Húsipari Válla­latnál kéthetes szünet után ismét beindult a termelés. A szekszárdi déli fűtőmű új bekötési munkáit követő napon már — többek között — a megye 'húsellátását is saját termeléséből tudta biztosítani a vállalat. Nem hússal kapcsolatos, de ugyancsak a „fogyasztáshoz” tartozik az a tanácskozás és szakmai bemutató, melyet a takarékos do- hányszárításról tartottak e héten Nagydoro- gon. Ezen ágazat mostani helyzete és lehető­ségei, valamint a dohány ‘betakarításának és szárításának gépesítése szerepelt e találkozó középpontjában. „Próbakatonák” Tatán A közcím még véletlenül sem lekicsinylő, csak játékos. Am közel sem játékos, hanem megdöbbentő és kegyetlen az amerikai el­nöknek a neutronbomba gyártását elrendelő döntése. iEz ellen megmozdult a világ haladó közvéleménye. Hazánkban is egymást érik a tiltakozások. Megyénkben is, Szekszárdon, Gyönkön, Ozorán és Pálién sokan fejezték ki tiltakozásukat az esztelen döntés elten. A Ha­zafias Népfront megyei munkatársa a bevo­nulás előtt álló fiataloknak is szólt e témáról. Tudom, hogy az a tizennégy Tolna megyei fiatal is ekként érez, aki részt vett az egyhetes — katonai, rendőri és határőri pályára irányí­tó — táborban, Tatán. Alté borvezetőjük szava­it olvashattuk csütörtökön, a tálbor céljáról: „Szeretnénk közelebb vinni a fiatalokat a fegy­veres testületek munkájáhöz... 'Már akkor is eredményes a munkánk, iha megértik, miért van a hadsereg, a rendőrség, a tűzoltóság, a polgári védetem. S úgy érzem, ezek a fiúk ér­tik ezt.” K/áH/tásZ k/skáté A gyerekek Kiss István szobrászművész alkotá­sával ismerkednek a szekszárdi művelődési központ előtt Régen volt ilyen szerencsés helyzetben a megyeszékhely képzőművészetet szerető, értő közönsége, mint most. De úgy is fogalmazha­tok, „most a kiállítások korát éljük”. Míg nem­régiben volt olyan időszak, hogy széles e me­gyében alig rendeztek képzőművészeti kiállí­tásokat, most igazán dúskálhatunk. Közel fél hónapja azon törjük a fejünket, hogy szabad időnket miként osszuk be, ha valamennyi ki­állító művész alkotásait meg kívánjuk ismerni. Ismerni? Hiszem, hogy a művekkel való első találkozásokkor az élménybefogadás csak az ismeretségre szorítkozhat. A bőség zavara mi­att. A kiállítóteremből való távozás után he- tek-'hónapok múlva alakulhat csak ki kapcso­lat a közönség, és alkotásain keresztül a mű­vész között. Művészettörténészek mondják: az alkotó akkor nyer csatát, ha híveket szerez. Nem protokolláris odacsalogatással, sem egye­bekkel. Ha lesznek olyan emberek, akik nem érik be csak kiállításaival, hanem olvasnak is róla, pórbálják nyomon követni stílusának ala­kulását, változását, érését. Pályáját. Éppen egy ilyen művészt tisztelhetünk a mai nap Szekszárdon. Kiss István Kossuth- és Mun- kácsy-d'íjas, kiváló szobrászművészt. Az alko­tásaiból rendezett kiállítás megyénk kulturális életének jelentős eseménye. Tovább folytatva a sort, röviden. Pénteken nyílt Simsay Ildikó kiállítása. Szekszárd hatá­rát átlépve, Bonyhádon, egyik tehetséges ipar­művészünk, Lőrincz Etel kiállítása zárul szer­dán. S két nap múlva ugyanitt Hock Ferenc festőművész mozaikfalát avatják a művelődési központban, és nyitják kiállítását. E számos képzőművészeti rendezvény az e hónap 26-án kezdődő Képzőművészeti Világ­hét eseményeit jelzi... SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents