Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-06 / 209. szám

2 ^tRÉPÜJSÁG 1981. szeptember 6. Ezt hozta a hét Hétfő: Eltemették a merénylet áldozatául esett iráni állam­főt és miniszterelnököt. — Életbe léptek Lengyelországban a ma­gasabb kenyérárak. — Cheyssom francia külügyminiszter befe­jezte szíriai látogatását. — Indira Gandhi fogadta Hun Sen kambodzsai külügyminisztert. Kedd: Párizsban megkezdődött a Föld 31 legkevésbé fejlett országának problémáival foglalkozó BNSZ-értekezlet. - A Kö­zép-afrikai Köztársaságiban a hadsereg megfosztotta hatalmá­tól David Dacko elnököt - Két amerikai szenátor kezdett meg­beszéléseket Moszkvában. Szerda: Az Egyesült Államok a Biztonsági Tanácsban meg­vétózta az angolai agresszió miatt Oél-lAfrikát elítélő határo­zatot. - Mahdavi-Kaini ajatolla'h az új iráni kormányfő. - Kop­penhágában az .észak-európai országok külügyminiszterei a skandináv atomfegyvermentes övezet létrehozásáról tárgyaltak. Csütörtök: Moszkvába érkezett Le Duan, a Vietnami KP fő­titkára. — Dél-afrikai csapatok újra betörtek Angolába. — A LEMP Központi Bizottságának plénuma a gazdasági reform­ról, a .munkásönkormányzatról tárgyalt — Reagan amerikai el­nök nyilatkozata a fegyverzetkorlátozás amerikai feltételeiről. Péntek: Az ENSZ rendkívüli közgyűlése Namíbiáról. - Szinga­púrban közös nyilatkozatot adott ki a kambodzsai kormány- ellenes csoportok három vezetője. Szombat: Nagyméretű letartóztatási hullám Egyiptomban. — Gdanskban megkezdődött a Szolidaritás szakszervezet kong­resszusa. — Közös piaci miniszterek tanácskozása London mel­lett. A hét 3 kérdése Mi jellemzi az iráni helyzetet a merényletsorozat után? A világ döbbenten figyeli az iráni terror és ellenterror meg­nyilvánulásait. A vallási vezetés és ellenzéke között egyre kí­méletlenebbé válik a küzdelem, s ezt letartóztatások, kivég­zések és merényletek egyformán jelzik. Bombamerénylet áldozata lett Teheránban az iráni államelnök és a kormányfő. Képünkön: mentőosztagok a miniszterelnökség épületénél. A Mudzsahedim Khalk nevű ellenzéki szervezet vállalta ma­gára a pokolgépes merényletet, amelynek nyomán életét vesz­tette Radzsai köztársasági elnök és Bahonar miniszterelnök, de Téheránban gyanúsítják a monarchistákat, a néhai sah híveit is. Ugyanakkor az áldozatok temetése újabb Amerika-ellenes tüntetésekre adott alkalmat. Az bizonyos, hogy a merénylet si­kere „profi munkára” vall, a pokolgépet nem készíthették, még kevésbé helyezhették el és időzíthették 'ilyen pontosan „ama­tőrök", mégoly fanatikus fiatalok. A köztársasági elnöki tiszt betöltéséhez új választást kell tar­tani Iránban. A miniszterelnöki posztra viszont máris kinevez­ték az eddigi belügyminisztert, az 50 éves Mohammed Mahda- vi-Kani ajatollahot. Ugyancsak pap, Ali Khamenei, teheráni vallási vezető lett az Iszlám Köztársasági Párt főtitkára, aki ez­zel a meggyilkolt Bahonar helyébe lépett. Az államfői funk­ciókat ideiglenes elnöki tanács látja el; az alkotmány szerint tagjai: a kormányfő, a parlament és a legfelsőbb bíróság el­nöke. A 22 tagú új kormány névsorát csütörtökön jóváhagyta a Medzslisz, a teheráni parlament. így tehát papíron, alkotmány­jogilag ismét működőképes az iráni kormányzat. Kérdés azon­ban, hogy az ellenzéknek — nyilván külső segítséggel - szer­vezett merényletei és a most már nyíltan kezdeményezett fegy­veres akciói mennyire zavarhatják a kormány tevékenységét? Irán belső helyzetét mind e mellett a fokozódó infláció és a munkanélküliség jellemzi, a külső gondjai között pedig a Pá­rizsban gyülekező emigráció fenyegetőzésein kívül az Irakkal vívott küzdelem elhúzódása is szerepel. Még két hét és ez a „furcsa háború" az első évfordulójához érkezik! Hozhat-e eredményt az ENSZ közgyűlésének Namíbiával fog­lalkozó rendkívüli ülésszaka? Aligha. Azért kényszerülünk e sommás válaszra, mert lát­nivaló, hogy a Reagan-adminisztráció egyértelműen kiáll a Dél-afrikai Köztársaság mellett, s minden erejét latbaveti, hogy megakadályozza a világszervezet azon döntéseit, amelyek Na­a külpolitikában Tovább folytak a harcok Angola déli részén. Képünkön: az ag­ressziót elkövető Dél-afrikai Köztársaság ENSZ-képviselője azt igyekezett elhitetni, hogy a behatolással országának csupán „korlátozott” {szándékai vannak. Az apartheid-rendszer elíté­lését a Biztonsági Tanácsban egyébként csak az Egyesült Álla­mok vétója akadályozhatja meg míbia függetlenné válását szorgalmazzák. Nem.is olyan rég még - Carter idejében, az emberi jogok emlegetése nyomán — Washington kész volt bizonyos enyhe bírálatra Pretoriával szemben. A mai kormányzat viszont vajmi keveset törődik az­zal, hogy a Dél-afrikai Köztársaság jogtalanul birtokolja a nép- szövetségi gyámsági területté vált egykori német gyarmatot. A washingtoni diplomácia így némileg szembekerül szövetsége­seivel is, mert például Bonnban és Párizsban azt szeretnék, ha Namíbio függetlenségét éppen a nyugati hatalmak pártfogá­sával adnák meg, hiszen cserébe így lehetne legjobban bizto­sítani a külföldi tőke profitszerzési lehetőségeit. De már az Angola elleni dél-afrikai agresszió esetében lát­ni lehetett, hogy az USA az afrikai haladó erőket tekinti ellen­ségének, a pretoriai fajüldöző kormányt pedig szövetségesé­nek. A Biztonsági Tanácsban az amerikai küldött megvétóz­ta azt a határozatot, amely elítélte volna (jóllehet különösebb szankciók kimondása nélkül!) a Dél-afrikai Köztársaságot. Az amerikai szóvivők — és nyilatkozataikat visszhangozva a lapok, rádió- és tévétársaságok is — inkább azt hánytorgatják fel, hogy Kuba segítséget nyújt Angolának, nem pedig ennek okát keresik, azt hogy miért is van szükség ilyen kubai segítségre? Mégis: az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésszaka jó szol­gálatot tesz Namíbia ügyének. A New York-i üvegpalotában fórumot kap minden olyan vélemény, amely az imperializmus és a dél-afrikai apartheid-rendszer összjátékának elítélését tar­talmazza. A felszólalók rá tudnak világítani a háttérre: a tőké­sek üzleti érdekeire csakúgy, mint a nyugati világ stratégiai szempontjaira. Mit remélhetnek a világ legszegényebb országai az ENSZ párizsi konferenciájától? Párizsban, az UNESCO-palotában ülték össze a világ 31 legszegényebb' — illetve a diplomáciai szóhasználatban a leg­kevésbé fejlett - országának képviselői. A megnyitó beszédet Mitterrand francia köztársasági elnök mondta. A padsorokban 21 afrikai, 8 ázsiai, egy óceániai és egy latin-amerikai ország küldöttei foglaltok helyet az ENSZ többi tagállamából érke­zett megfigyelők mellett. Az értekezletet a világszervezet azért hívta egybe, hogy külön alkalom nyíljék a gyengénfejlettség sajátos problémáinak megvitatására, hisz nyilvánvaló, hogy számos közös gondja lehet mindazon országoknak, ahol az egy főre eső évi nemzeti jövedelem 100 (az 1968-as értékű) dol­lárnál kevesebb, ahol az iparosodás foka igen alacsony, vi­szont magas az írástudatlanság... (Nem érdektelen ideiktatni a résztvevők névsorát: Afganisztán, Banglades, Benin, Bhutan, Botswana, Burma, Burundi, Comore-szigetek, Csád, Etiópia, Felső-Volta, Gambia, Guinea, iBissau-Guinea, Haiti, a két Je­men, Közép-afrikai Köztársaság, Laosz, Lesotho, Malawi, Mal- dive-szigetek, Mali, Nepál, Niger, Ruanda, Samoa, Szomália, Tanzánia, Uganda, Zöldfoki-szigetek.) Hogy mik az igények? Arap Moi kenyai elnök a 31 ország szükségleteit az elkövetkező tíz évben 133 milliárd dollárra be­csülte. Gyors segítséget sürgetett, különben több afrikai ország rövid idő alatt elkerülhetetlenül összeomlik. S hogy mi a „gaz­dagok" által nyújtható segély? A vendéglátó Franciaország például nemzeti össztermékének 0,15 százalékát szánja a „szegényekre”. Párizsban azt mondják: szerény, de konkrét se­gítséget kell adni, ez többet ér, mint a nagy szavak... Igaz. De az sem vitatható, hogy még a 31' ország 10 éves segélyszükségleteként megjelölt hatalmas, 133 milliárd dollá­ros összeg is előteremthető lenne, hiszen például az Egyesült Államok katonai költségvetése egyetlen év alatt meghaladja a 200 milliárd dollárt! PÁLFY JÓZSEF Párizsban a Föld 31 legkevésbé fejlett országának problémái­ról rendeznek ENSZ-értekezletet. Képünkön: a tanácskozás ülésterme. Todor Zsivkov köszöntése, kitüntetése Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és Losonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke levélben köszöntötte Todor Zsivkovot, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkárát, a Bolgár Népköztársaság Állam­tanácsának elnökét 70. születésnapja alkalmából. Ugyanebből az alkalomból az Elnöki Tanács Todor Zsivkovot a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban, valamint a szo­cialista országok közösségében kifejtett internacionalista tevékeny­sége, továbbá a magyar—bolgár kapcsolatok elmélyítésében szer­zett kiemelkedő érdemeinek elismeréséül a Magyar Népköztársa­ság gyémántokkal ékesített Zászlórendjével tüntette ki. * * * Todor Zsivkov 1911. szeptem­ber 7-én született a Szófia me­gyei Pravec községben. A Kom- számolnák 1928-tól, a Bolgár Kommunista Pártnak pedig 1932-től tagja. 1934-től Szófiá­ban, a párt kerületi szerveze­teiben töltött be vezető beosz­tásokat. A második világháború idején, 1941-től tevékeny sze­repet vállalt a hitlerista hódí­tók és a bolgár monarcho- fasiszta rendszer elleni harc szervezésében, 1944-ben, a győ­zelmes antifasiszta felkelés napjaiban a fővárosi partizán­egységek, harci csoportok irá­nyítója volt. A néphatalom megteremté­sét követően felelős párt- és állami posztokon tevékenyke­dett. 1945-ben a párt központi bizottságának póttagjává, 1948-ban pedig a KB tagjává választották. 1950-ben lett a központi bizottság titkára, egy évvel később pedig a párt po­litikai bizottságának tagja. A BKP VI. kongresszusán, 1954- ben választották a párt köz­ponti bizottságának első titká­rává. A Bolgár Kommunista Párt legutóbbi, idén áprilisban megtartott XII. kongresszusán a BKP KB főtitkárává választot­ták. Todor Zsivkov 1945 óta or­szággyűlési képviselő. 1962 no­vemberétől a minisztertanács elnöke, 1971 júliusától pedig a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke. Az elmúlt több mint negyed­században, mióta Todor Zsiv­kov áll a párt élén, a Bolgár Nép- köztársaságban — az 1956-os áprilisi pártplénumon kidolgo­zott irányvonal alapján — meg­szilárdították a szocialista vív­mányokat, s az ország modern ipari-agrár állammá fejlődött, Bulgáriában magas színvonalat ért el a tudomány és a nemze­ti kultúra. A szocialista épitő- munkában való tevékeny rész­vételéért, eredményes munkás­ságáért Todor Zsivkov számos magas kitüntetésben részesült; megkapta a Szocialista Munka Hőse címet, több ízben tüntet­ték ki Georgi Dimitrov Érdem­renddel, s 1971-ben a Bolgár Népköztársaság Hőse címmé/ jutalmazták. A békés egymás mellett élés, a demokrácia és a társadalmi haladás érdekében kifejtett nemzetközi tevékenysé­ge elismerését jelzi a többi kö­zött a nemzetközi Dimitrov-dij és a Béke-vllágtanács Frédéric loliot-Curie emlékérme. Tulaj­donosa a Lenin-rendnek és a Szovjetunió Hőse kitüntetés­nek is. SZOLNOK Országszerte több helyen rendeztek szombaton ünnepsé­get ai XXXI. magyar bányász­nap alkalmából. A központi ünnepségre Szolnokon, a nagyalföldi olajipar központjá­ban került sor. A zászlódíszt öltött tiszallgeti sportcsarnok­ban a szén-, az olaj-, az érc- és ásványbányászok képvise­letében az Iparág több mint 1200 dolgozója vett részt az ünnepi nagygyűlésen. Az el­nökségben foglalt helyet Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, ipari mi­niszter, aki beszédet mondott. MOSZKVA Sajtóértekezleten összegezte Alan Cranston és Charles Mat­hias amerikai szenátor Moszk­vában tett nem hivatalos láto­gatásának' topa sztalatait. A Moszkvában akkreditált tudósí­tókkal találkozva1 a' két szenái- tor hangsúlyozta1, hogy látoga­tásuk célja az volt, hogy a je­lien légi feszült nemzetközi hely­zetben felderítsék a szovjet— amerikai, kapcsolatok javításá­nak lehetőségeit, tájékozódja­nak a. vitás kérdésékben elfog­lalt szovjet álláspontról. GDANSK Szombaton délelőtt a len­gyelországi Gdansk városában megnyílt a „Szolidaritás" szak- szervezet kongresszusa. A meg­jelent közel 900 küldött teljes üléseken és szákbizottságokban kidolgozza a szervezet prog­ramját és szervezeti kérdéseket vitat meg. A tanácskozást két szaktaiszban rendezik. Az első rész várhatóan három napig tart. TEHERÁN Nagy erejű bomba robbant szombaton reggel Teheránban Ali Kuduszi ajatol lobnak, az „iszlám, forradalmi bíróságok” főáü'1 ailmügy észének irodájában — jelentette a rendőrség. Több személy megsérült. BEJRUT Mindeddig egyetlen szervezet sem vállalta magára a. bejrúti francia nagyikövet meggyilkolá­sát. Mint ismeretes, négy fegy­veres pénteken a libanoni fő­város két szektorát elválasztó, „zöld vonal” mentén, megpró­bálta kinyitni Louis Delamare francia' nagykövet gépkocsijá­nak ajtaját, majd miután. ez nem sikerült, tüzet nyitott a nagykövetre. A diplomata a kórházban belehalt sérüléseibe. MANAGUA Nicaragua csatlakozott Mexi­kóhoz és Franciaországhoz, képviseleti pollMlkái erőként is­merve el a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítást Frontot és a Demokratikus Forradalmi Frontot. PEKING Kína hírügynökségi kom­mentárban fejezte ki elégedett­ségét afölött, hogy Szingapúr­ban — nem utolsósorban Pe­king ösztönzésére — tárgyaló- asztal. mellé ültették a kambod­zsai kormináy három ellenfelét: Norodom Sziihanuk volt állam­főt, ai volt miniszterelnök- helyettest, San Saont, és a polpotüsta erők egykori minisz­terelnökét, Kieu Samphant. Egy koalíciós ellenkormány alakítá­sára vonatkozó szándékuk kife­jezését „kimagasló jelentőségű­nek'” nevezi és airra biztatja őket, hogy tegyék félre nézetel­téréseikét, mivel, ez „végered­ményben csak másodlagos” obihoz képest, amit Kína „Kam­bodzsa. felszabadításának" mi­nősít.

Next

/
Thumbnails
Contents