Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-29 / 228. szám
1981. szeptember 29. niÉPÜJSÁG 3 A béke és rend védelmezői rendben telnek napjaink, sa---------------------------£_ békés napok egyikén —■ s zeptember 29-én — e béke és rend védelmezőit, fegyveres őrzőit köszönti népünk, hazánk. Ezen a napon egy fényes győzelem, ,,a ka szára-ka pára kelt nép” által támogatott első magyar nemzeti hadsereg világraszóló pákozdi diadalának emlékét elevenítik fel újságjainkban nyomtatott sorok, s a betűk serege egyúttal mai fegyveres erőink tiszteletére is felsorakozik. Népünk viharos történelmére, szabadságért, igaz ügyért, haladásért harcoló, tetteikkel példaadó elődeinkre Dózsára, Zrínyire, Rákóczira iá emlékeztetni hivatott ez az ünnep és hivatott köszönteni is szocaista hazánk fegyveres védelmezőit: katonáinkat, határőreinket, rendőreinket, munkásőreinket. Kétféle fegyveres erő van: az egyik a szabadságért, a függetlenségért, a népért kíván küzdeni, a másikat a szabadság ellen, a függetlenség ellen, s népek ellen űzi a vakfegyelem. Nincs harmadik lehetőség. A reakció túlerőben lévő zsoldosaival szemben a fiatal magyar forradalmi seregek pákozdi diadala ezért válhatott egész népünk elnyomás elleni küzdelmének szimbólumává. És a magyar szabadságharc honvédéinek, a nép akkori fegyve- reseinek ezért történelmi örökösei a Nagy Októberi Szocialista Forradalom zászlaja alatt harcoló magyar internacionalisták tízezrei, akik a világ első munkás—paraszt hatalmát védve szolgálták saját népüket; ezért örökösei a tizenkilences magyar Vörös Hadsereg katonái és a fasizmus ellen harcoló magyarok. Azok, akik a spanyol polgárháborúban adtak példát a proletárnemzetköziségből, azok, akik saját hadseregük ellen fordították fegyverüket egy magyar részről szennyes háborúban, s partizánokként, vagy a szovjet hadsereg soraiban küzdve lehettek népünk felszabadításának részesei. És e rendkívül gazdag történelmi örökséget a sajátjának tudva lehet az ezernyolcszáznegyvennyolcas honvédsereg méltó utóda a nemzeti létünk, függetlenségünk, szabadságunk fegyveres védelmét szolgáló, népünk békéjét megvédeni kész Magyar Néphadsereg, amely fegyvertársaival népi demokráciánk rendjét és a munkáshatalmat is híven őrzi. A Fegyveres ^ ^6tf S nélkül nem lehetett volna életre hívni az új demokratikus sereget, akik nélkül nem védhettük volna meg határainkat, nem teremthettük volna meg a szocialista építőmunka feltételeit. Tudjuk persze jól, hogy akárcsak a szocializmus építése; az új típusú, szocialista szellemű fegyveres erők megteremtése sem volt akadálytalan, s hogy korunk honvédelme is harcban született. Negyedszázaddal ezelőtt egész népünkhöz hasonlóan, a Magyar Néphadsereg is az újjászervezett pártot követve jutott túl a nehéz napokon. Ebben az időszakban a szocializmus ügye mellett kiálló fegyveres erők a munkásosztály fegyvert fogó tagjai, a munkásőrség révén is növekedtek. A keserű tanulságokkal terhes időszak nem kérdőjelezte meg történelmi céljainkat, népünkben a szocializmus eszméje mélyen gyökerezett, s a Magyar Szocialista Munkáspártnak az egész nép által támogatott politikája olyan társadalmi programot adott, amely 'mindenkiben megerősítette annak tudatát, hogy társadalmunk számára a fejlődés szocialista útja az egyedül járható, az egyedül helyes út. Egészen természetes, hogy ezen az úton kell tovább haladnunk, hogy népünk vívmányait védenünk kell. Erre intenek történelmi tapasztalataink, politikai, társadalmi, gazdasági körülményeink, nemzetközi helyzetünk, s mindezek mélyreható elemzésén alapul honvédelmi poitikánk, amelyet megvalósítani népi-nemzeti és egyben — önként vállalt szövetségi kötelezettségeinknek megfelelően — internacionalista feladat. Fegyveres erőinket népünk bizalma övezi. Népünk tudja, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt töretlen, tartalmában és módszereiben lenini politikája a meghatározó a fegyveres erők életében is. Ma békében élünk, azt is tudjuk, hogy a honvédelem erősítése éppen e béke megőrzése érdekében, változatlanul fontos. A Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői a békét védik és nem engedik meg, hogy az imperialista hatalmak katonai erőfölényre tegyenek szert. építő hazánk békéjét védeni nem állunk egyedül. Hallatlan erő a népek békevágya, ám a békevágyó népeket a közösen kovácsolt erős pajzs biztosabban védi, és ez a pajzs a fegyveres erő, amely a támadót meghátrálásra kényszeríti. Az egész békeszerető magyar nép köszönti ezen a napon fegyveres erőinket. A háztáji kincsesbánya? Keményen megdolgoznak érte Csupán háromnapos a kis gépecske, de már két pótkocsit húz. Regölyben, a Kereszt utcában azonnal rögtönzött gépbemutatót tart Hajcsikó Ferenc: Terra típusú csehszlovák gép, rotációs kapa, borona, kultivá- tor tartozik; hozzá', de szántani . Is lehet vele. A tulajdonos kéményseprő, aki most valóban szerencsés ember, hisz csak két .gép volt Pécsett, s az egyik megvárta, míg fordult a pénzzel. lígy csinálják ezt majdnem mindenütt faluhelyen: akiinek háztáji, vagy kisegítő1 gazdasága van, igyekezik gépesíteni. S ha már van gép, hát bővül a gazdaság is, szaporodik az állatállomány, s minthogy számukra a takarmányt a ház körül1 megtermelni' már nem lehet, több lesz á föld, és a nagyüzemek is nagyobb részt vállalnak a kisüzemek ellátásából. Az iparosodott, jól gépesített és magas hozamokat produkáló mezőgazdasági termelés nyújtja a háztáji gazdálkodás biztonságos hátterét. Persze, az is nagyon' fontos, hogy a meglévő épület, és az úgynevezett töredék munkaerő is ily módon hasznosul, s mind többen tartanak állatot, művelnek földet. Részben azért, mert valóban szeretnék a földdel dolgozni, az állatokkal foglalkozni, részben meg azért, mert így gyorsabban boldogulnak. A pénz, amihez így jutnak, nem az a kincs, amiért csak le kel'l hajolni, hanem nagyon keményen meg teli dolgozni érte. KORDÉ ÉS TRAKTOR A regőlyi Kapos—Koppány- völgye Egyesült Szövetkezet öt község határában gazdálkodik, így tehát ennyi község állatállományáról kell gondoskodni. Regölyben zömmel a szarvasmarha-, Szakályban1 pedig inkább a sertéstartással foglalkoznak az emberek. Itt savóihoz is jutnak a helyi tejüzemből, ami az állatok súly- gyarapodását nagyon elősegíti. Regölyben a háztájiban tartott szarvasmarhák száma 421, ebből a tehén 153. A szövetkezethez tartozó területen a. háztáji sz,arvasmar1haJétszám ezer körüli, s 2059 sertést tartanak a gazdák. Keszőhidegkúton, Szakályban és Regölyben egy- egy nyájban több mint 400 birkát terelt a fogadott juhász. Aratás, cukorrépaszedés, kuko- ricaförés után a „sepregető állatok" megjárják a földet, így aztán' a termés, amit a gép elhagyott, nem vész kárba'. A legeltetés díja havonta húsz forint, ezt a juhász kapja, a fűbér, amit a tsz-nek fizetnek, évente száz forint. •Az alomszalma' ingyenes: mindenki annyit vihet aratás után, amennyit akar, csak a fuvart kell biztosítani. Ilyenkor előkerülnek a kistraktorok, a kordéki, ai motoroskordék, és a csacsifogat. Ha- egyik sincs, hát megfogadják a tsz fogatát: Regölyben négy pár, Szakályban három, Keszőhidegkúton egy pár fogat csak a háztájit szolgálja. A takarmány zömét is a szövetkezeten' keresztül szerzik be az állattartók. A munka megoszlik': 31 hektáron vetett lucernát a' tsz, műtrágyázták, lekaszálták, és parcellázták. A gyűjtés, a szállítás a tagok gondja. Négzefméterenként egy forint húsz fillér a- lucerna ára, s évenként négy alkalommal1 kaszálják. A munkatempóra jellemző': szerda délután négykor kimérték a parcellát, este a fél falu a mezőn volt, és szombaton' már egy szál lucernát sem, lehetett1 találni a kaszálón. Kora hajnalban már pufogtak a traktorok, s este kilenckor még men álltak le. Az anyaszéna négyzetméterenként harminc fillérbe kerül, a sarját már legeltetik, vagy lekaszálják a szövetkezet állatai részére. PÉNZBEN NEM KÉRIK A háztáji szarvasmarhák május elejétől október végéig naponta a legelőre járnak, A csordás Regölyben a Bundás- ban 150, Szakályban a Ká posztó Stefiben pedig; 80 állatot legeltet a jó minőségű ősgyepen. Regölyben o Szőlőhegy egy részét zártkertté nyilvánították, s annak, aki igényelte, harminc évre tartós használatba adták. Százötvenen kértek földet: szőlőt, burgonyát, takarmányrépát, lucernát, kukoricát termelnek itt. A háztájiba a beltelek is beszámít, itt zömében' kukoricát termelnek, ami abrakot jelent, de a ikukoricaszár sem megy kárba. 'Persze, nem ez az egyetlen k u ko ri cafo rrás: betaka r ítá s idején maximum húsz mázsát vásárolhat egy-egy tag. Ho valakinek a beltelken kívül nincs más földterülete, háztáji juttatásként 25 mázsa májusi morzsolt kukoricát kap. Az állattartási kedvet mi sem jellemzi jobban: a szövetkezet tagjai nem leérik a kukorica' árát. Árpát, búzát aratás után kapnak a tagok; mégpedig a félévig megkeresett minden száz forint után' két kiló búza, és ugyanennyi árpa jár. A szövetkezet tápboltjába a havi forgalom 200 ezer forint körüli, s ugyanennyi forgalmat bonyolít le az áfészJbolt iis. A háztáji földön adódó munkákat a szövetkezet gépei végzik. A tsz-tag szolgáltatási jegyet kér a gépes brigádveze- tőtől, aki az azonos határrészbe adódó munkákat egy- menetben' végezteti el, A bel- telkeket a- tsz gépei folyamatosan szántják, vegyszerezik és minden műveletet önköltségi áron számolnak el. A fuvarigénylés hasonló módon, és áron történik, A SZÍJÁRTÓ-PORTÁN Szíjártó Péterné azért kicsit sokallja a fuvart: a traktor óránként 105 forintba1 kerül. Van is miinek hazdhordani a takarmányt: öt tehenet, két borjút, három' hízót, egy kocát, baromfit nevelnék a> szépen rendben tartott, tiszta ólakban, az istállóban. A férj 45 éves, Csak a borjú van itthon a növendékállatokat gondozza Majsán, reggeli elmegy, és csak este jön haza. A munka zöme az asszonyra marad, akinek kora hajnaltól késő estig nincs megállása;. A nap reggel négykor kezdődik, fejőssel. Mióta' gép van, egy óra alatt kifeji a 32 liter tejet. Ezt kiskocsival elhúzza a csarnokba, ahol egyszer sokan, máskor kevesebben állnak előtte. Mielőtt a férj munkába menne, megeteti a teheneket, elrendezi az aljukat. A csarnokból; hazajövő Szíjártó Péterné első útja az ólakhoz vezet: enni ad a sertéseknek. Reggel nyolc óra: irány a szőlő, a föld, ahol a mindenkori legfontosabb munka, kerül sorra’; sarabolás, burgonya- töl'tögetés, répa-, vagy kukori- cakapáiás. Napközben hideg ételt eszik, csak este főz. A tehenek. este hat óra fele jönnek haza a legelőről, utána ismét fejés, és a csarnokban fejeződik be a munkanap. Szíjártó Péterné mindig is a földet művelte, állatokat tartott, de számára ma is a legnehezebb munka' a szénagyűjtés. Este a tévénél elalszik, s bár lenne mit olvasnia, erre itíő nem. jut. Mert rendbe kell1 tenni, berendezni a, nyolc éve vásárolt ház öt szobáját, s míg ezzel nem végeztek, egy percre sem lelhet lazítani. Ha ráérnek, igaz, segítenek a gyerekek. Még Tamásiban, tanulnak: Erika varrónőnek, Sándor lakatosnak. S hogy vállalják-e majd egykor a szülők életformáját? Ez a jövő titka. Jelenleg. a> regölyi szövetkezet 286 tsz-taggal, és kistermelővel van szerződéses kapcsolatiban. Tavaly 4372 sertést, 6986 hektoliter tejet értékesítettek a szövetkezeten keresztül1. A szövetkezet összes árbevétele az elmúlt évben- 155 millió 680 ezer forint volt, a háztáji összes árbevétele pedig 26 millió 389 ezer forint. D. V. M. Fotó: B. J. Sikerük volt Bezárt a BNV Díj a Pannon főzőedénynek Sikeresen szerepeltek a Tolna megyei kiállítók a Zalaegerszegen megrendezett háromnapos mezőgazdasági tájkiállításon és vásáron. Különösen nagy sikere volt a Szekszárdi Állami Gazdaság, a KSZE, a Hőgyészi ÁG bemutatójának, a decsi, a bátaszéki, a várdombi, a sióagárdi, a tengelici termelőszövetkezet újítási bemutatójának, a decsi Sárközi Népi Iparművészeti Szövetkezet bútorainak, szőtteseinek. Tolna megye nagydíját ezen a kiállításon a Szekszárdi Állami Gazdaság kapta a háztáji és kisegítő gazdaságok integrálásáért. Vasárnap este hét órakor a Rákóczi induló hangjaival búcsúzott a minden eddiginél több, mintegy 800 ezer látogatót fogadó őszi BNV. A szakemberek és a közönség értékelése ' megegyezik abban, hogy a kiállítás jól mutatta: a mai gazdasági helyzetben az „élesedő” világpiaci körülmények között a korábbinál jobban meg kell harcolni a vevőért, a piacokért. Ehhez újabb és újabb, jobb módszereket kell kialakítani, s ami természetes: jobb, korszerűbb termékeket kell gyártani. Versenyben maradni ugyanis csak a folyamatos fejlesztő munkával, állandó megújulással lehet. A kiállítás jól mutatta ezt a megújulási folyamatot, amely Tolna megye ipari üzemeiben — a kiállításon is láttuk — is érvényesül. Korábban már hírt adtunk azokról a Tolna megyei üzemekről, amelyek díjat kaptak. Most egy újabb vásári sikerről számolhatunk be. A Bonyhádi Zománcárugyár először jelent meg a BNV-n, mint önálló kiállító. A bemutatkozása jól sikerült. Az Ipari Minisztérium által meghirdetett gyártmányfejlesztési és formatervezési pályázatra beküldött termékét, a Pannon főzőedénycsaládot a BNV bíráló bizottsága második díjban részesítette. A bíráló bizottság mind műszakilag, mind esztétikailag elismerésre méltónak tartotta a Pannon főzőedénycsaládot, amelynek tervezői: Égi Józsefné, Konstanczer Antal, Sági István és Szocsevka Ferenc.
