Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

1981. szeptember 1. ÍUrPÜJSÁG 3 ' Pozsgay Imre beszéde (Folytatás az 1. oldalról) Az oktatás fejlesztéséről szól­va a miniszter hangsúlyozta: az iskolát nem időnkénti lökések­kel, megrázkódtatást okozó vál­tozásokkal, hanem folyamatos, szakadatlan fejlesztéssel kell beilleszteni a társadalmi hala­dás menetébe. Fejlesztésre ter­mészetesen ezen a területen is szükség van, mert hiszen a gyorsan szaporodó ismeretek el­sajátításának módszereit újra és újra létre kell hozni és al­kalmazni kell. Olyan megoldást kell találnunk az iskolarend­szert és az oktatás-nevelés fej­lesztésében, amely épít a ma­gyar nemzeti oktatásügy évszá­zados jó hagyományaira, a nemzetközi jó tapasztalatokra, a szocialista iskolarendszer vív­mányaira, a mai iskola sok­sok értékére. Mind a közokta­tásban, mind a felsőoktatásban hosszú távra szóló, messze te­kintő fejlesztési tervek kidolgo­zása a feladatunk. A továbbiakban a miniszter leszögezte, hogy az általános iskola keretében kell biztosíta­ni a kötelező alapiskolázás egy­ségének megőrzését, a tanköte­lezettségi törvény következete­sebb érvényesítését; önálló is­kolázási formaként kell meg­őrizni a középfokú oktatást, s ugyanakkor meg kell oldanunk, hogy az általános műveltség és a szakismeret szerves egységet képezzenek, s tovább kell szé­lesítenünk a képzésben részt vevők körét. A felsőoktatásban — a tartalmi, szervezeti korsze­rűsítéssel egyidejűleg — bizto­sítani kell, hogy kiszélesedje­nek az értelmiség utánpótlásá­nak társadalmi alapjai. El kell érnünk, hogy az egyetemi, fő­iskolai felvételhez mindenkinek egyenlő esélyei legyenek, ter­mészetesen anélkül, hogy a ki­választás és a képzés minőségi követelményeiből akár csak jot­tányit is engednénk. Ellenkező­leg, számottevően javulnia kell az oktatás minőségének. A MÉM — az Országos Anyag- és Árhivatallal egyetér­tésben — közzétette az őszi érésű téli alma és a burgonya idei átvételi árát. Az elmúlt évhez képest az alma kilójáért általában 40 fil­lérrel többet ad a külkereske­delem. A belföldön forgalomba hozott gyümölcsért szintén töb­bet adnak, mint egy évvel ko­rábban; az áremelés mértéke mintegy 7 százalékos. A téli al­ma tájékoztató árát, amelytől a felvásárló szervezet és a ter­melő megegyezésével föl-, il­letve lefelé 15 százalékkal tér­hetnek elé az elkövetkező hó­napokra nem egységesen, ha­nem hét részidőszakra bontva állapították meg. Természete­sen azért, mert ahogy előre­halad majd a tél, illetve eljön a tavasz, növekszik áz áru érté­— Továbbra is nagy szükség lesz a felnőttoktatásra. A mun­ka melletti képzésben, a felnőtt- oktatás fejlesztésében minde­nekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy az általános és szakmai műveltség szintentar- tása, gyarapítása, a munka és tanulás egybefönódása egyre több ember egész életét átfogó folyamattá válik. A munkahe­lyek gyorsan változó követelmé­nyeihez való alkalmazkodás, az újabb képesítések megszerzé­se, a műveltségi színvonal eme­lése, s a választott pálya mind gyakoribb módosításának igé­nye egyaránt növeli a felnőtt- oktatás jelentőségét. Emellett még hosszú ideig a felnőttokta­tás feladata marad az iskolás­kori hiányok pótlása is. — Miközben a távlati fej­lesztési tervek előkészítésén fá­radozunk, egy pillanatra sem feledkezhetünk meg az iskola mai gondjairól, feladatairól. Tudjuk, hogy még el kell telnie egy-két esztendőnek, amíg az óvodák zsúfoltságából eredő gondjaink megoldódnak, de mór nincs messze ez az idő. Ebben — sajnos — szerepe lesz annak is, hogy ismét csök­ken a születések száma, s ez zel együtt az óvodás korba lé­pő gyerekek száma is. Az álta­lános iskolákat viszont most ér­te el igazán a megnövekedett létszámú korosztályok hulláma. A legnépesebb csapat éppen az 1981—82-es tanévben lép az első osztályba. Csaknem 15 ezerrel lesznek többen mint ta­valy. Csak örülhetünk annak, hogy volt legalább néhány esz­tendő az utóbbi időben, amikor számottevően növekedett ha­zánk lakossága és keserűen gondolunk arra, hogy ismét el­lentétes irányzat kezd felülke­rekedni. De nem hallgathatjuk el, hogy általános iskoláink ma még nincsenek teljes mérték­ben felkészülve ezeknek a nagy létszámú korosztályoknak a fo­gadására. Ebből a felismerés­ből született meg a kormány­ke. A helyben tartást anyagilag is ösztönzik, éspedig úgy, hogy például a HUNGAROFRUCT az átvételi időszak elején kilón­ként 10 fillérrel alacsonyabb árat kínál azzal, hogy ezt a különbözetet, amely országosan több mint 20 millió forint, a későbbi időpontban az átvételi ár emelésére használják fel. A HUNGAROFRUCT által fel­ajánlott átvételi ár egyébként az idén szeptemberben a kü­lönleges minőségi osztályban kilónként 7,40 forint, az első osztályú almánál kereken 5 fo­rint, 1982. áprilisában ugyan­ezért a minőségi osztályért már 10,10 forintot, illetve 7,60 fo­rintot fizetnek. Az almaexport egyébként az idén a 291 tagot számláló ex- porttársasóg keretében bonyo­lódik le. Az idén alakították határozat az általános iskolák fejlesztéséről, a tanteremhiány okozta gondók enyhítéséről, a nevelési lehetőségek jobb ki­használásáról. A kormány ez­zel kapcsolatos programjának megvalósításáig is türelmet, ki­tartó erőfeszítést és jó nevelői együttműködést kérünk az álta­lános iskolákban dolgozó pe­dagógusoktól. — A tanácsoktól, gazdasági és társadalmi szervezetektől, mozgalmaktól, az állampolgá­roktól pedig azt kérjük, hogy mint saját ügyüket, karolják fel az általános iskolák fejlesztésé­nek, különösen a tanteremépí­tésnek az ügyét. A kulturális kormányzat nevében megígé­rem, hogy a művelődésigazga­tás országos, megyei és helyi szerveit felkészítjük az iskola- fejlesztési kezdeményezések méltó fogadására. A közeljövőben megoldandó gondok közt említette a minisz­ter az ötnapos tanítási hétre való áttérést is — tudjuk ugyan — mondotta —, hogy mennyi társadalmi előnye van a heti két pihenőnapnak, az iskolá­ban azonban — különösen ne­velési szempontból — nemcsak előnyös, ez a változás. A be­vezetés feltételeinek, lehetősé­geinek tisztázására époen azért széles körű szakmai és társa­dalmi vita kezdődött. Az idei tanévben minden intézmény- típusban, de csak szűk körben próbáljuk ki az ötnapos tanítá­si hetet és csak a vita, -vala­mint a tapasztalatok hasznosí­tásával tesszük általánossá a jövő tanévben. — Jó iskolát teremteni a ha­zának, a szocialista Magyar- országnak, ez közös érdekünk és közös felelősségünk. Társa­dalmi, gazdasági gondjainkon úrrá lenni, népünk további fel- emelkedését előmozdítani csak jó iskola segítségével lehet — hangsúlyozta befejezésül Pozs­gay Imre. Az ünnepség a DlVSZ-induló- val ért véget. Autóparádé a BNV-n A szeptemberi őszi BNV-n ismét megrendezik az immár hagyományos autóparádét. A járműiparnak ez a kiállítása a fedett pavilonokból most ismét a szabadtéri bemutató színhe­lyére költözik. A kiállítás igazi szenzációját minden bizonnyal az 1100 köbcentiméteres, há­romajtós japán Mazda 323 tí­pusú gépkocsi képviseli majd. Az autót a budapesti vásárt megelőzően Lipcsében is kiál­lítják, az ottani őszi vásáron. Az autóparádén megtekint­hetők a szovjet Lada gépkocsik, a csehszlovák Skodák, az NDK- beli Trabant és Wartburg autók is. Ez utóbbi új, módosított vál­tozatával ismerkedhet meg a nagyközönség. Nagy érdeklődés előzi meg a jugoszláv Zasztava bemutatkozását, hiszen a kö­zelmúltban jött létre a két or­szág járműipara között az első autóipari szerződés. Ennek ré­szeként a jövőben, sőt, már az idén is magyar alkatrészekért Zasztava gépkocsikat kapunk. árak meg az almatermelők,- felvásár­lók és -forgalmazók együttes szervezetét, amely lazább ér­dekközösségként működik. A je­lenleg meghirdetett árak min­denképpen mérvadóak a társa­ság keretében is, viszont — amiről a társaság alapszabálya intézkedik — amennyiben a külföldi értékesítésnél kedve­zőbb árakat sikerül elérni, úgy a taggazdaságok a szezon vé­gi elszámolásnál árvisszatérí­tést, úgynevezett visszaosztást kapnak majd. Minden egyes termelő érdeke tehát, hogy a lehető legjobb minőségű áru­val jelentkezzen, a visszatérítés ugyanis értékarányos lesz. Az őszi érésű burgonya tá­jékoztató áránál a felvásárló szervezet és a termelő a meg­hirdetett ártól közös megegye­zéssel fölfelé és lefelé legfel­jebb 20 százalékkal térhet el. Házak panelből A Veszprémi Állpmi Építőipari Vállalat megkezdte házgyári paneljeinek felhasználásával az első családi sorházak építését. A nyolcvankét négyzetméteres lakterülethez negyvenkét négy­zetméteres garázs- és hobbihelyiség is tartozik. Alma, burgonya Az őszi átvételi Fogyasztási szövetkezetek Az eszközök jobb felhasználásával javítják az ellátást (A szövetkezeti kommunisták augusztus 28-án, Szekszárdon tartott megyei aktívaértkezleté- nek második részében szekciók­ban folyt a tanácskozás. Alább a fogyasztási szövetkezetekkel foglalkozó szekció munkájáról számolunk be.) Tamás Istvánná, a megyei ta­nács elnökének helyettese azt mondta a fogyasztási szövetke­zetek kommunistáinak szekció­ülésén, hogy van erő, lehetőség és akarat a csaknem hatezer szövetkezeti dolgozóban arra, hogy a Politikai Bizottság irány­elveiben foglalt feladatokat megoldják. Az eredmények is azt igazolják, hogy a falvak, községek, kistelepülések ellátá­sa egyre színvonalasabb, ám a tennivalók is sűrűsödnek. Éppen a szövetkezeti tagság, azaz a tulajdonosok kívánják, hogy korszerűsítsék a boltokat, a fel­vásárlást, a kisárutermeltetést egységesebbé tegyék, és a tag­ság érdekeit méginkább képvi­seljék a fogyasztási, a lakás­építő és a takarékszövetkeze­tek. A fogyasztási szövetkezetek növekvő szinten tettek eleget az ellátási feladatoknak. Kiemelt helyet kapott a munkás lakta te­lepülések ellátása, így Pakson, Dombóvárott és Simontornyán különösen szép eredményeket értek el az üzlethálózat korsze­rűsítésében, a keréskedelmi munka színvonalának növelésé­ben. Idén, amikor minden szövet­kezet a kongresszusra készül, különösen figyelemre méltó a SZÖVOSZ felhívása: Az áfészek tagjai között jogos az az igény, hogy a fogyasztási szövetkeze­tek a jövőben nagyobb figyel­met fordítsanak a lakosság ke­reskedelmi ellátására, a falusr boltok színvonalának növelésé­re, a technikai feltételek javí­tására, ezen belül is főleg a hűtőkapacitás növelésére. Ma még elég gyakori, hogy a fejlesztésre, korszerűsítésre rendelkezésre álló pénzeszközö­ket nem hatékonyan fordítják a hálózat korszerűsítésére. Elő­fordul, hogy boltot, üzletet ott újítanak fel, ahol a lakossági igény csökken, elköltözések és más okok miatt. A fejlesztés akadálya az is, hogy nem tud­nak o szövetkezetek megfelelő méretű, s minőségű technikai berendezést vásárolni, mert az ipar kisebb egységeket - mély­hűtők stb. — nem is gyárt. Ugyanakkor az is jogos igény, hogy o meglévő különbségeket eltüntessék az egyes községek, illetve szövetkezetek boltjai kö­zött. Tapasztalható, hogy egyik faluban szuperüzletet nyitnak, másutt még tejhűtő sincs! A szövetkezetek jövedelmező­sége csak a gazdálkodás in­tenzív elemeinek ailkalmazásá- val növelhető, az árbevételnél gyorsabb ütemben. Még min­dig magasak egyes területeken a kereskedelmi veszteségek, a kötbérek, a késedelmi kamatok, illetve a normalizált hiány ösz- sze'ge. A szekcióülésen főleg a ten­nivalókról esett szó. Elsősorban a gazdálkodóst akadályozó té­nyekről beszéltek a felszólalók. Hiszen ezek megszüntetése, il­letve egyes rendeletek módosí­tása az előrehaladás feltétele. Ponekker Zsigmond, a dombó­vári áfész pártvezetőségének titkára elmondta, hogy a tag- értekezletek, a szövetkezeti de­mokrácia érvényesülését bizto­sító kisebb fórumok formalitása kezd eltűnni, de még előfordul náluk, hogy egy-egy témát négy-öt fórumon is „megvitat­nak”. Ez a tény késlelteti a jó javaslatok érvényesülését a ha­tékonyabb gazdálkodásban, ,/Nincs arra szükség - mon­dotta - hogy működési terüle­tükön 56 részközgyűlést tartsa­nak, hiszen ezek formálisak, ezért is szükséges a működési szabályok módosítása”. Rugal­masabb vezetést, hatékonyabb végrehajtást kívánnak az újabb és újabb gazdasági helyzetek. A változást követni csak a po­litikai és szakmai képzés fo­kozásával lehet. A részjegy alapján történő visszatérítést — a nyereségből - tartják a dom­bóváriak reálisnak, nem a mos­tani gyakorlat szerintit, amikor a vásárlási összeg alapján fi­zetnek o nyereségből. Pintér György duna,földvári szövetkezeti elnök is ez utóbbi javaslatot támogatta, hiszen most mór változnak o régi és - új tagok közötti viszonyok is, a régiek nem vásárolnak annyit, mint az újak, hiszen nemzedék- váltás történik a fogyasztási szövetkezeti mozgalomban is. A dunaiföldvári ta ka rékszövetke­zetben a tervidőszak elején 100 millió forint volt a tagok betét­je, most meghaladja a kétszáz- millió forintot, ilyen nagy össze­gű „tőkéből" lehet hitelezni a helyi kisgazdaságok fejleszté­sét, és a lakásépítést is, e cé­lokra 28 százalékkal fizettek többet, adtak hitelt, mint a megelőző tervidőszak éveiben! Jelentős feladat hárul a taka­rékszövetkezetekre a kisóruter- melés fokozása érdekében. Hi­szen a Minisztertanács, o szak­tárcák egymás után adják ki rendeleteiket, amelyek mind azt célozzák, hogy a lakosság ellá­tását javítsák. Ezért a földvári kisiparosok munkájához is na­gyobb pénzügyi támogatást tudnak adni - bár e tekintet­ben is módosítani kell, a vál­tozó helyzethez alkalmazni a hitelezési feltételeket. A felvásárlás, értékesítés te­rületéről hozott eleven példá­kat a szekcióülésre Fejős János: A múlt évben megértük azt; a BOV fizetett azért, hogy ne ter­meljenek tojást, most viszont országos hiánycikk lett a tojás. A nyúl felvásárlási árában a társulat megegyezett, de a tag­gazdaságok nem tartják be a megállapodást. A tenyésztők nem tudnak hosszú távra ter­vezni, mert oly gyakran változik a takarmány ára, a tartási költ­ség nő, hogy hónapról hónapra eltűnik a nyúl a piacról. Most például az a gond, hogy a múlt évi „sakkozás" miatt nincs nyúl-törzsállomóny, s a külföldön jól értékesíthető nyál­ból nincs elegendő termelés- felvásárlás. Tolna megyében egyre több lakás épül' szövetkezeti kere­tek között, mind nagyobb az igény a társasházak építésére. Egy sor akadályozó tényezőt e területen is meg kell szüntetni, mondta a tanácskozáson dr. Vadas Ferenc, a megyei lakás­szövetkezeti választmány elnö­ke. A különböző városokban működő szövetkezetek együtt­működését, munkájuk egysége­sítését kell elérni, hogy hatéko­nyabban tudják tagjaik érde­keit képviselni. És a közeljövő­ben meg kell alakítani a karbantartó üzemeket is, hiszen az első lakások jó tíz éve épül­tek, ezek folyamatos karban­tartásai, a pénzügyi alapok megléte mellett, kivitelezői ka­pacitás megteremtését is szük­ségessé teszi. A szekcióülés végén dr. Kál­mán Gyula, a MÉSZÖV elnöke a feladatokról beszélt. Meg kell gyorsítani a lakásépítésekhez szükséges területek előkészíté­sét, a közművesítést, az építési feltételek biztosítását. Fokozni a betéteket a takarékszövetkeze­tekben — ez nemcsak a szövet­kezetek, hanem a tagok egyé­ni érdeke is, hiszen több pénz­ből1, több fejlesztést, életszín­vonal-növelést lehet elérni. A szövetkezeteknek fokozni kell együttműködésüket állami vál­lalatokkal is. Különösen nagy figyelmet kell fordítani minden ágazatban azon kérelmekre, amelyek a kisárutermelés nö­velését akarják elérni, tehát a hitetek, az átvételi feltételek ja­vítása, a termeléshez szüksé­ges eszközök előteremtése a szövetkezet mindennapi ten­nivalói közé tartozik. A szövetkezeti mozgalom minden területén a fejlesztés­hez, a lakossági ellátás érde­kében történő hálózatbővítés­hez, áruválaszték növeléséhez vannak pénzügyi eszközök, de ezek hatékonyabb, gyorsabban visszatérülő felhasználása érde­ke mindenkinek. A jövőben e területre nagyobb figyelmet for­dítóinak a szövetkezetekben - összegezték a tanácskozás vé­gén a tennivalókat. Pintér György: A kisiparosok munkáját is jobban, támogatjuk PALKOVACS JENŐ Fotó: Bakó Ponekker Zsigmondi Egy témát négy fórumon is „megvita­tunk"

Next

/
Thumbnails
Contents