Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-24 / 224. szám

4- Képújság 1981. szeptember 24. Vasárnap Októbertől vasárnaponként is sugároz műsort a televízió a 2-es csatornán. A nézők kí­vánságának éleget téve hatá­roztok úgy a magyar televízió vezetői, hogy a hét más tv-s napjaihoz hasonlóan ezentúl mindkét programot bekapcsol­hatják majd a nézők. Az újabb vetítési lehetőség alkalmat kí­nál az archívumban őrzött al­is kettes kotások újbóli felhasználására is. Első alkalommal október 4- én jelentkezik vasárnap a 2- es adó: 17 órai kezdettel vetí­tik az Emiié Zola, avagy az emberi lelkwsmeret című, 4 ré­szes, magyarul1 beszélő francra filmsorozat első epizódját. A jövőben eSti időben is közvetítenek műsort vasárnap a 2-es programon. Új szobrok Pándon A Pest megyei Pándon fel­állították a közelmúltban elhunyt Pándi Kiss János szobrászművésznek, a falu szülöttének „Integető" és „Korsós nő” c. szobrát. A képen: a „Korsós nő" c. szobor. Az Olvasó népért mozgalom továbbfejlesztése Az Olvasó népért mozgalom közösségteremtő erejének el­mélyítését tartalmi-szervezeti továbbfejlesztését szorgalmaz­za a Hazafias Népfront Orszá­gos Titkárságának a napokban közzétett felhívása. Amikor a mozgalom 1969- ben útjára indult, olyan em- berformáló tevékenységet tű­zött célút, amely azt szolgál­ja, hogy a művelődés, a1 tanu­lás, az anyanyelv ápolása mind többek személyes indítékává, közösségi üggyé váljék, s az abban résztvevőket az egész nemzet műveltségét gyarapító közös munkára serkentse — hangoztatja a dokumentum. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az alkalom- szerű akciók után a jövőben az állandóan működő, tudatos csoportok kialakulását szüksé­ges elősegíteni. E munkában nemzetünk haladó hagyomá­nyai is hasznosíthatók, hiszen egy évszázados múltú munkás- és paraszt olvasókörök tevé­kenykedtek hazánkban, ame­lyek népi kezdeményezésekből, saját erejükből létesítettek könyvtárakat, olvasótermeket, s teremtették otthont minden jószándékú művelődési vállal­kozásnak. A népírontmozgalom köteles­sége, hogiy a különböző helyi kezdeményezéseket — az utób­bi években létrejött olvasó­köröket, klubokat, könyvbarát- köröket — összefogja és se­gítse. Dunántúlt napló Baranyában, a nemrégiben megtartott főorvosi értekezle­ten, tanácsi, munkaügyi szak­emberek bevonásával dr. Kó­bor József megyei főorvos is­mertette az előzetes elképzelé­seket. Mint elmondta, az ügye­leti, a rendelőintézeti, a kór­házi és a bölcsődei ellátás megszervezése igényli a legna­gyobb körültekintést, helyen­ként a feltétlenül szükséges létszám-visszapótlás biztosítását is. Egyéb területeken önerőből, szervezési intézkedésekkel kell megoldani az ötnapos munka­hét mellett is a maradéktalan egészségügyi ellátást. Az ügyeleti szolgálatot a kór­ház-rendelőintézeti egységre alapozva szervezik meg. A me­gyei főorvos Szigetvárt hozta példának, ahol az egész járás ügyeleti ellátásában részt'vesz a kórházban az ügyeletes or­vos a szükséges szakszemély­zettel, a másik orvos az URH- val felszerelt gépkocsival siet a betegek segítségére. Bara­nyában 8 ilyen bázisra épül majd az ügyeleti szolgálat. En­nek egyik előnye, hogy egy meghatározott helyen, minden időpontban az állapotának megfelelő ellátásban részesül­het mindenki. A körzeti orvosi, körzeti gyer­mekorvosi szolgálat tagjai a heti munkaidőt a hét első öt napján dolgozzák le, a szabad­napot mindig szombaton kap­ják meg. Az így megnöveke­dett napi munkaidőt a rende­lési idő meghosszabbítására fordítják. Ezzel párhuzamosan a szakrendeléseken megszűnik a szombati rendelés. PETŐFI NÉPE Bács-Kiskun megyében egy évtizede még 60 ezer hektárt állandóan elöntött a víz, és 100 ezer hektárt károsított a belvíz. Szélsőséges időjárá­sunkra jellemző, hogy ugyan­abban az évben a belvíz és az aszály is jelentős terméskiesést okoz. A vízrendszerek fokoza­tos építésének eredményeként, a legutóbbi években egyre rit­kábbak lettek az 5 ezer hek­tárnál nagyobb területet érintő belvízkárok. Számos öntözőtelep is épült, az aszály elleni védekezés még­sem volt eddig elég eredmé­nyes. Sok helyre nem jut el a mesterséges csapadék. Ilyen például a bajai járás és a szomszédos megye mohácsi já­rásának jelentős része. Az igen értékes termőföldet emiatt a gazdaságok nem képesek kel­lőképpen kihasználni. A sokszáz milliós beruházás­ra napjainkban csak kellő gaz­dasági együttműködéssel lehet vállalkozni. Ezért igyekeztek a bajai és a mohácsi járás párt­ós gazdasági vezetői már évek­kel előbb kapcsolatot teremte­ni. Az érdekelt mezőgazdasági nagyüzemek megbízásából a Margitta-szigeti Vízgazdálko­dási Társulat megrendelte a terveket Mohács-sziget 23 ezer hektáros térségének általános tereprendezésére, talajjavítá­sára, táblakialakítására, víz­rendezésére. Tulajdonképpen arról van szó, hogy a mohácsi­szigeten, amelyet mély fekvése miatt sok helyen gyakran víz borít, bizonyos földmunkák után vissza lehetne tartani a vizet a kiépített tározókban, és a biztonságosabb növény- termesztés érdekében rendsze­resen öntözni. Az érdekelt gazdaságok több éven át igen jelentős összeg­gel járulnak hozzá a Bács- Kiskun és Baranya megyét köl­csönösen érintő beruházáshoz. A költség 614 millió forint ugyan, de 23 ezer hektáron vál­na az eddiginél eredménye­sebbé a mezőgazdasági ter­melés. Tíz hatalmas kotró- és négy földtoló géppel dolgoznak most a szigeten. Október 10-ig fo­lyamatosan 24 nagy teljesít­ményű földgéppel vonulnak még fel a kivitelezők. Akkor már napi ötezer köbméter föld­megmozgatására lesznek képe­sek, és előreláthatólag decem­ber 10-ig teljesíthetik az 1981- re előirányzott 30 milliós ter­melési feladatot. FEJÉR MEGYEI HIR LAP A szokványos utcai közvilágí­tás fehér fényt sugárzó lámpa- füzérét újabban egyes helye­ken sárga fény váltja fel. Ez a sárga fény bizonyos útkereszte­ződéseknél, gyalogos-átkelőhe­lyeknél világít, és már messzi­ről felhívja a járművezetők fi­gyelmét: óvatosabban közle­kedjenek, mert fokozottan bal­esetveszélyes helyhez közeled­nek. Hazánkban Székesfehérvá­ron az elsők között kezdődött meg a balesetveszélyt csökken­tő sárga fényű nátriumlámpák alkalmazása. Ma már számos helyen ilyen lámpatest világít a korábbi higanygőzégő he­lyett, aránylag jóval több, mint más városokban. Mint értesül­tünk: az illetékesek az esti for­galom figyelemmelkísérésével további nátriumégőket kíván­nak felszereltetni, ha ez vala­hol szükségesnek mutatkozik. A higanygőzös fényforrás és armatúra mintegy hatezer fo­rintos árával szemben a sárga fény költsége megközelíti a tízezer forintot. A balesetve­szély csökkentése mellett azon­ban nagy előnye, hogy arány­lag kevesebbet fogyaszt: ugyanakkora áramfelvétellel a higanygőzlámpánál többszörte erősebb fényt ad. SOMOGYI Dinnyét és gesztenyét egy gyékényen árultak a kaposvári heti piacon. Az utóbbiból elő­ször hoztak 26—30 forintos áron, míg a dinnye hatért régi ismerősként köszönt vissza. Nagy szeme volt az új diónak 30-ért. Egyre kevésbé mondha­tó el ez a 16—18 forintos sző­lőről. Érthetetlen módon drá­gult a szilva, pedig sok volt, és az állagán is nyomot hagytak az elmúlt csípős reggelek, a 8 forintos árára csupán a növek­vő alkoholtartalom lehet ma­gyarázat. Zamatorgiát ígért a 10 forin­tos Péter és Alexander körte. Szó sincs efféléről a borízű (értsd: fanyarkás) korai almák esetében. Nyolcért mértek egy kilót, és ennyibe került a birs is. A barack külsőre már nem elégít ki minden igényt, bel­becse viszont indokolja a 16 forintos árat. Drágulnak a zöldségfélék. Szép paradicsomot már csak nyolcért lehetett venni, míg lecsópaprikát néggyel drágáb­ban. 16 az alma-, 18 a cse­resznye-, 20 a paradicsom- paprika. Egy mutatósabb tökért 20 forintot kell fizetni, hasonló­képp egy kiló karfiolért. 10-ért fogy az őszi fejes káposzta vés 14-ért kelne el a kel. Szerény újdonság az őszi fejes saláta 4-ért. Sok volt a zöldbab, így mindenki túlzásnak érezte a 16—18 forintos árat. ötért dús­kálhatunk a burgonyában. A vegyes zöldség csomója 6 forint. Bizalmatlanul mustrál- gatták a vásárlók a 20 forint­ra tartott cukorborsót. A csibegombaárusok egy hét alatt 12 forintot voltak kényte­lenek engedni az árból. A 18 forintos literenkénti ár mellett sem igen tudtak túladni a gombahegyeken. Ismét nyolc­vanért fogyott a vargánya, öt- venért a laska. A baromfiárusok meg szeret­tek volna tollasodni, ráadásul a vásárlókat is madárnak néz­ték. 220 forintot kértek volna egy pár tyúkért és 160-at egy kacsáért. Az élő csirke kilója 50 forint. Nem születünk katonának A Honvédelmi Minisztérium a fegyveres erők napjai alkal­mából Nem születünk katoná­nak elnevezéssel az 1981—82. évre olvasópályázatot indít. Az akció — amelynek eredmé­nyét egy év múlva értékelik, összegzik — a katonafiatalok olvasóvá nevelését, Illetve a könyvbarát katonák olvasási Lelet A dinoszauruszok korában élt emlősállat csontozatának egy kis maradványára bukkant a Harvard egyetem ősllényku- tató csoportja a navajo indiá­nok rezervátumában, Arizona államban. A tudósok a fél ujj­nyi állkapocs-csont korát 180 millió évre becsülik. Dr. Farish Kékkúti füstösház Kékkúton, a Fő utca 55. szám alatt áll Veszprém megye leg­újabb tájháza. A XIX. században épült füstösházat, amely agyagba rakott kőből épült, az elmúlt hetekben állították helyre. A füstösház nevét azért kapta, mert a ház kémény nél­kül készült, és a konyhából a padlástérbe távozott a füst. kultúrájának fejlesztését tekinti feladatának. Az olvasópályázat középpontjában, azok a rangos szépirodalmi és memoár-alko­tások állnak, amelyek minde­nekelőtt a hazafiassági, inter­nacionalizmus, emberi és ka­tonai helytállás, hősiesség és elvhűség kérdéseivel foglalkoz­nak. Jenkin, a csoport vezetője rá­mutatott: hasonló korú kövü­letéket találtak már Anglia délnyugati részében, Wales­ben és Kínában is. A mostani lelet arra nyújt bizonyítékot, hogy az első emlősök óz ame­rikai kontinensen is előfordul­tak. Éjszakai ellenőrzés Sok a rosszul megvilágított gyalogos-átkelőhely Nátriumcsöves lámpa — de csak egy világit a zebra fölött Izgalmas „túrára" invitált bennünket a KPM megyéi igaz­gatósága: megkezdték felül­vizsgálni a kezelésükben lévő utakon, útkereszteződésekben a gyalogos-ókelőhelyek — zebrák — világítását. Természetesen egy éjszaka nem tudták végigjárni a területet. Elég volt azonban a tapasztalatok összegzésére: sok a rosszul megvilágított, s ezért balesetveszélyes gyalogos-átke­lőhely. Az utóbbi években igen sok pénzt költöttek arra, hogy kor­szerűsítsék a városokban, a na­gyobb településeken, illetve a fő útvonalakon az autózás le­hetőségeit, s ennek eredménye, hogy ma gyorsabban, kények mesebben s biztonságosabban juthatunk el célunkhoz. Tenni­való azonban bőven akad. Sőt: egyre azon fáradoznak a- kuta^ tők, útügyi szakemberek itt Tol­na megyében is, hogy javítsák a közlekedési biztonságot. En­nek fontos része, hogy felülvizs­gálják megyénkben az összes gyalogos-átkelőhelyet. Az első éjszakai ellenőrzések vegyes tapasztalatokat adtak, Éjszakai fénymérés a szek­szárdi Béri Balogh Adóm ut­cában mert volt jó példa is bőségesen, hiba azonban ennél több. Kezdjük mindjárt Szekszár- don. Az Alsóvárosban a lakó­telepre vivő út előtt van gyalo­gos-átkelőhely, felfestése ko­pott, megvilágítása semmitől nem tér el. A műszerek azt mu­tatták, hogy a fényerő még ak­kora sem volt, mint a belváros nem átkelő szakaszain. Az Aranyfürt tsz irodája előtti zeb­ra fölött csak az egyik lámpa világított, a másiknak a tartója üresen áll. A Lottózó előtt a fák lombozata miatt nem tökéletes a zebra megvilágítása. Az új­városi veszélyes gyalogos-átke­lőhelyen a lámpa és a- zebra nem egyvonalban van, a meg­világítás rossz. Tolnán az ABC áruház előtt két oszlop között van a zebra, természetésen az oszlopok tete­jén lévő lámpák rosszul adják a fényt a gyalogosoknak, tehát nem védik őket. Egyébként is Tolna községben a főbb útvo­nalakon a közvilágítás igen gyenge. Pakson a Tolnai utcai óvoda előtt felszerelték a két nátriumcsöves égőt, de egyik sem volt este 10.20-kor bekap­csolva, holott a közvilágítás mű­ködött. Pincehelyen a két fon­tos helyen — kórház, község köz­pont - semmiféle világítás nin­csen. Simontornyán a 61-es út belterületi szakaszain lévő zeb­ráknak nincs megvilágításuk. Tamásiban viszont minden gya­logos-átkelőhelyen, minden úton példásan felfestett zebrák, o megvilágítás szinte tökéletes. Ez a sok éve folyó munka ered­ményességét igazolja', amelyet a helyi HOBT, rendőrségi szervek és a közúti igazgatóság szak­emberei végeznek. Hőgyesz köz­pontjában jó a körvilágítás, Zombón viszont egyik zebra fö­lött sem kielégítő. Rimái József, a szekszárdi vállalat forgalomtechnikai cso­portvezetője, Puska István, a megyei tanács előadója és Si­mon László rendőr hadnagy a megye más területein is tesznek szemlét.-Pj- -B-j-

Next

/
Thumbnails
Contents