Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-24 / 224. szám
1981. szeptember 24. NÉPÚJSÁG 3 Nők a termelőszövetkezetekben (III.) Jó törekvések és konzervativizmus Imre Györgyné: A karakánsága tetszett... Hogy állunk Tolna megyében a nők bevonásával a mezőgazdasági termelőszövetkezetek önkormányzati szerveibe? Formailag jól, tartalmilag nem. „Ez, a haladás ellenére is nehéz dió." Mitől az? „Az előítéletek, a bátortalanság miatt, mely férfiak, nők részéről egyként jelefrtkezik. Aztán: „hiányzik a családokban a kellő munkamegosztás is. A család terhei egyértelműen az asszonyok, a családanyák vállát nyomják.” A házi békesség érdekében a nők — tisztelet a lassan gyarapodó kivételeknek — nem vállalják a vezetéssel, magasabb beosztással járó többlet felelősséget. A szövetkezetekben dolgozó nőknek egyik legnagyobb gondja ma is a második műszak. Közülük is a többgyermekes, vagy a gyermeküket egyedül nevelő anyák problémái nagyok. „A család mellett ők látják el a háztájit is" — mint ezt (regszemcsén, az Egyetértés Mgtsz beosztott könyvelője és nőbizottsági elnöke, Kozma Alajos- né elmondta. A háztartási munkák megkönnyítésére szolgáló áruk választéka kicsi, a kölcsönzés, Patyolat, fodrászat, gázcsere, stb. főleg a kisebb településeken nem kielégítő. Szóval, ő, Kozma Alajosné az ég minden kincséért se vállalna munkából, kötelességből többet, mint most. Ezzel elégedett. Nem vágyik többre. — És maga, Éva? Simon Éva, aki a tsz ösztöndíjasaként most végezte a pénzügyi és számviteli főiskolát és üzemgazdászként dolgozik kerek két hete, mélyen elpirul. Helybeli, tanulni akart, a lehetőséget a szövetkezettől kapta meg, de előtte 3 évig volt itt készletkönyvelő. A fiatal lány most nem is lehetne más, mint boldog és hálás. Bizonyítani akar, hogy elégedettek lehessenek vele. Azt azért ő is megerősíti, hogy „falun a nők a családi kötöttségek miatt nem pályáznak vezetői megbízatásokra". De őszintén tisztelik, akiben — ismerve a környezetet — megvan a kurázsi. Ajánlják is mindjárt, hogy dr. Lan- tos/Miklósnét keressük meg, a Pete Gizellát. Ő nemrég jött a tsz-hez, egyben haza is, a szülőfalujába. — Mit csinál? Kertészeti technikus volt a Somogy megyei Kányán, aztán levelezőn elvégezte a főiskolát Kaposváron, és most állattenyésztőként a takarmánygazdálkodási ágazat vezetője. Tudtomra hozzák még mintegy útravalónak, hogy ami a nők szakképzettségi szintjét ilDr. Lantosné Pete Gizella: hazajöttem. leti, itt se fenékig tejföl az élet. A férfiak inkább tanulnak, szereznek szakképzettséget, mint a nők. Ennek oka? Ugyanaz, amit már soroltak. Hát persze... s jut eszembe az, hogy mitől bukott meg a Bony- hád környéki tsz-ek egyikében az a szakmunkásképző tanfolyam, amelyikre az állattenyésztésben dolgozó asszonyokat invitálták. Az volt az érintett férjek általános véleménye, hogy ők nem bánják, tanuljon az asszony — ám hozzon Hőbb pénzt a munkájával, de „az ebéd és vacsora azért időben legyen asztalon”. Nem sikerült összehozni a tanfolyam hallgatóit. Varga János tsz-elnök irodájában ütünk tanyát, várjuk, hogy visszatérjen a határból. Nem üresen fut azért az idő, mert betoppan Lantosné Pete Gizella és menten vibrálni kezd a levegő. Bemutatkozásül meséli el, hogy egy éve, amikor még a kányái tsz-ben dolgozott, meghívták egy Siófokon rendezett állattenyésztési tanácskozásra. „Már csak azért is elmentem, hogy találkozzam azokkal, akikkel együtt végeztem." A folytatás? Gizi előszói nevet, aztán elkapja a méreg. — Voltunk több mint százan. A női nemet egyedül képviseltem, így nemcsak köszöntöttek, ünnepeltek is, hogy maradtam állattenyésztő. Tudja, mi a legnehezebb? Megmaradni a pályán. Ne az én példámat vegyük, mert én dolgoztam már, amikor diplomát szereztem. De aki nappalin végez... élettapasztalata nincs, se a kollégák, se a dolgozók nem vesznek róla tudomást, amíg nem csinál valami érdemlegeset. Igyekszik a boldogtalan férjhez, aztán szül gyorsan, kiesik 3,. vagy 6 évre, s ha nincs neki a gyermekneveléshez az a családi háttere, ami itthon nekem a szüleim révén van, jön, hogy beteg a gyerek, ki vigyázzon a gyerekre, mi legyen a gyerekkel?! Igen. Ez ismerős. A nő, lettlégyen főiskolai vagy egyetemi végzettsége, hátránnyal kezd. Ha nem elég erős egyéniség — rhint Gizella — előbb- utóbb rákap a lemondásra, s ahogy múlnak az évek, úgy távolodik el szakmai vonatkozásban az önmegvalósítás egykor szép terveitől. Bele se kezdek fölvázolni, hogy ez aztán milyen kegyetlen emberi konfliktusok forrása lesz. Lantosné Pete Gizella debütálása a szülőfalujában a takarmánygazdálkodási ágazat vezetőjeként sem volt zavartalan. Félrehúzódva beült egy munkamegbeVarga János: A tudás a döntő. szélesre, amit a főagronómus vezetett. A tehenészek alaposan kirámolták a panaszaikat a takarmányellátásra. Ekkor jelentette be a főagronómus, hogy fölvették ágazatvezetőnek dr. Lantos Miklósné Pete Gizella állattenyésztőt. — És maga azt gondolja, hogy majd a Pete-lány megoldja a problémákat?! — kiáltotta közbe az egyik tehenész. A „Pete-lány” fejét válla közé húzva ült és nem érezte valami jól magát, amíg el nem hangzotOhogy; „ezt tanulta, két éve ezt csinálja. A családját ismerjük, szorgalmas, takarékos emberek. Ennél jobb ajánlólevél nem kell a bemutatásához” ! — Ha nem állnak a „szakembernő" mellé, belegebedhet, akkor is megbukik — szögezi le Lantosné. Amikor megérkezik az elnök, alapkérdésünkre így válaszol. — Azt hiszem, egy évtized múlva sem problémázunk már azon, hogy a tsz-vezetés első vonalában miért nincs nő. — De a lehetőségek már most is adottak! — Úgy van. Nálunk is elkezdődött a nők térhódítása. A főkönyvelő-helyettesünk például nő. Hogy az agrárképesítésű nőknek nehéz a pályánmara- dás? A nők kettős hivatásából fakadóan az. De, szerintem két dolgon múlik a megmaradás. Az egyik az akaraterő, céltudatossággal párosítva. A másik? Hogy el tudja fogadtatni magát az emberekkel. A 6100 hektáros termelőszövetkezet dolgozó taglétszáma 472. A nőké 115. A férfiak 60 százaléka szakmunkás. A nők között, csak 2 szakmát szerzett van, mutatóban. Rokonszenves törekvése viszont az Egyetértés vezetőinek, hogy sorra hozzák haza az itt született agrár- szakembereket és nem olyan mércét alkalmazva, hogy „ez férfi, ez jöhet”. Az iparszerű mezőgazdasági termelés hovatovább sehol se tűri meg az iskolázatlanságot. Jó néhány házzal, illetve kilométerrel arrább Sóhajda András tsz-elnök Pincehelyen, azt mondja, hogy a náluk kialakult „foglalkoztatási" struktúra” miatt nincs helye nőnek a nemrég 8-ra növelt, agrár- egyetemet, főiskolát végzett szakembergárdában. (Ennek ellenére most vesznek föl egy nőt.) Négyszázötven fős tagságukból 170 a nő. Ezek 30 százaléka szakmunkás. —. Tsz-elnöknő? Ilyesmi elképzelhetetlen! Ez nem női pálya! Én a saját feleségemet nem engedném még a középSóhajda András: Nem engedném az asszonyt... vezetői vonalban se dolgozni. A nőnek a családban a helye, nevelje a gyerekeket. A közlés annyira meghökkentő, hogy csak jóval később kérdezek vissza: — Eszébe jutott valaha a feleségét megkérdezni, hogy maga milyen megbízatást vállalhat, munkát végezhet? — Miért kérdeztem volna? Idő sincs rá, értelmetlen is a vita. Az elnök értekezletre siet, s jön Imre Györgyné, a melléküzemág vezetője, akinek a keze alatt 1980 novembere óta 51 nő és 9 férfi dolgozik. A Temaforgnak válogatnak szabászati hulladékot, amit aztán géptörlőként hasznosítanak. Korábban, a „csak" érettségizett fiatalasszony pénztáros volt. Az tette alkalmassá a vezetői posztra, hogy pontos, lelkiismeretes és könnyen ért szót az emberekkel, akik hallgatnak rá. Kissé mulatságosnak találom a pironkodva bevallott gimnáziumi érettségit, mert van tudomásom arról, hogy követelmények ide, követelmények oda, a férfi középvezetők között itt sem kevés azoknak a száma, akik még a Vili. általánost se végezték el. — Mit gondol elvtársnő, itt a maguk falujában el tudnának fogadni nőt is első számú tsz-vezetőnek? — Miért ne fogadnák el, ha győzi erővel és ért ahhoz, amihez értenie keli?! Búcsúzáskor derül ki, hogy Imre Györgyné is látta — igaz, csak részben — a dabasi termelőszövetkezetről készített riportfilmet a tv-ben, s tetszett neki „a sok fiatal, meg az elnökasszony karakánsága”. Hát ami azt illeti, tetszhetett is. Főleg azért, amit egy idős parasztasszony ismerősöm így fogalmazott meg: „Lelkem, ez nem kecmecöl, nagyon tudja mit akar”. Jó lenne ezek után megjósolni, mikortól nem kell majd a szomszédba mennünk „csoda- látóba”. De nincs bátorságom a jövendőmondáshoz. Egyhez azonban van: mielőtt még zavaró méreteket öltenének azok a hangok, hogy „vissza a nőket a fakanálhoz", húzzuk már ki a tudományosság szőnyegét a hangoskodók talpa alól! Az idő nem állítható meg, a világ előre megy. S tetszik, nem tetszik; a különös, általánosra vált. Leegyszerűsítve a dolgot — fejlődés címén! LÁSZLÓ IBOLYA Fotó: Czakó Sándor Kitüntetés a honvédelemért A fegyveres erők napja eseménysorozata tegnaip délután kezdődött a megyei pártbizottságon. K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára a honvédelmi és népgazdasági felkészítés feladatainak eredményes végrehajtásai, elősegítése érdekében, az államigazgatásban, a társadalmi szervekben hosszú éveken keresztül végzett, kiemelkedő tevékenysége elismeréseként A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát adta át Németh Józsefnek, a Tolna megyei Tanács VB munkaügyi osztálya vezetőjének, ezüst fokozatát Szeglet 'Ferencnek, a Tolna megyei Tanács VB ÉKV osztálya közlekedési csoportvezetőjének. A 'Honvédelmi Érdemérem 30 éves fokozata kitüntetésben részesült Rigóczky István, az MSZMP Paks városi-járási bizottságának első titkárai, A kitüntetés 25 éves fokozatát dr. Sárréti Gyulái, a Tolna megyei Tanács VB tamási járási hivatala titkársági osztályvezetője, a 10 éves fokozatot Víg Istvánná, a Sióaigárd községi közös tanács elnöke kapta. , * V Harmat József, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának ősz- tályvezetője Budapesten vette át a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát. Víg Istvánné átveszi a kitüntetést K. Papp Józseftől A Tolna megyei Tanács VB tárgyalta Fiatalkorú bűnözés, megelőzés A Tolna megyei Tanács VB tegnap délelőtt megtartott ülésén tárgyalta1 meg dr. Pajger Vince megyei főügyész tájékoztató jelentését a fiatalkorú bűnözés helyzetéről, valamint a megelőzés feladatairól. Tolna megye összlakosságának — 266 414 fő - több, mint negyedrészét teszi ki a kiskorú lakosság, melyből 58 523 a 14 éven aluli, míg a fiatalkorúak — a 14—18 év közöttiek — száma 13 403. Bár az elmúlt évben a Tolna megyei Főügyészségnek 189 fiatalkorúval és 67 gyermekkorúval szemben kellett csa'k büntető eljárást alkalmaznia, a rendkívül élénk vita résztvevői főleg a- megelőzés munkájának fontosságát hangsúlyozták szenvedélyesen. Azokat a lehetőségeket kutatva, amelyek koordináltalbb hasznosításával a- gyermek- és ifjúságvédelem intézményrendszere, az állami', a társadalmi szervek eredményesebben felelhetnek meg feladataiknak. A testület a továbbiakban foglalkozott azzal a tájékoztatóval, amelyet a MÉM miniszteri értekezleten tárgyal meg a közeljövőiben, a Tolna megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi szakirányító tevékenységét értékelve. ülésének további részében döntött a megyei tanács végrehajtó 'bizottsága a megyei tanács soros ülésének október 1-re való összehívásáról is. A végrehajtó bizottságnak ez a munkanapja rendhagyó módon zárult. Hatvanadik születésnapja alkalmából elsőként dr. Szabápál Antal elnök köszöntötte dr. Polgár Ferencet, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkárát, majd dr. Raft Miklós, a 'Minisztertanács Tanácsi Hiva,tatónak elnökhelyettese, végül dr. Péter Szigfrid, az IMSZMP Tolna megyei 'Bizottságának titkára intézett köszöntő, egyben közsönőszavakat az ünnepelthez. További jó munkát, jó egészséget kívánva a 60 éves dr. Polgár Ferencnek, aki a tanácsapparátusbam három évtizede dolgozik. Küldöttség utazott Karl-Marx-Stadtba Tanácsi küldöttség utazott N DK-beli testvérmegyénkbe', KarMMairx-Stadtba, A küldöttség vezetője Császár József, a Tolna megyei Tanács általános elnökhelyettese. Tagjai: Tolnai Ferenc, az MSZMP Tolna megyei Tanácsi Bizottságának titkára és Schmidt András, Szefc- szárd város Tanácsa VB pénzügyi osztályának vezetője. Megyénk tanácsi küldöttsége négynapos kinttartózkodása alatt tanulmányozza a tanácsok és a lakosság kapcsolatát, az államigazgatási munka' egyszerűsítésének és korszerűsítésének módszereit, valamint a testvérmegyénkben folyó szakigazgatási tevékenységet. Légi növényvédelem Városi tanácsi vb-ülés Szekszárdon A mezőgazdasági nagyüzemi termelésben mindinkább fokozódik a légi növényvédelem jelentősége. Az idén összesen 4,5 millió hektár zöldségest, gyümölcsöst, cukorrépatáblát, s a történelmi borvidékek szőlőit kezelték a helikopterek, repülőgépek, s további 200—200 ezer hektáron végzik el a még aktuális munkát, többi között a tápanyag. utánpótlást. A légi növényvédelem meglehetősen 'költséges, mégis kifizetődő a gazdaságoknak, hiszen a repülőgép naponta átlagban 25—30 hagyományos földi permetezőgép miunkáját végzi el. A modern növényvédelemben a gyorsaság egyébként is döntő tényező. Fokozott veszély esetén például a szőlőt támadó szürkepenészt repülőgépről, akár ezenhektáros táblán is két-'három nap alatt elháríthatják, ugyanez hagyományos módon egy hétnél is tovább tart, amikor már komoly károk 'keletkezhetnek. Tegnap délután a költségvetési és fejlesztési terv első félévi teljesítéséről tárgyalt 'Szekszárdon a városi tanács végrehajtó bizottsága. Ezt követően Kovács János tanácselnök előterjesztése alapján a vb-tagok cselekvési programot vitattak meg és fogadtak el a tanács VI. ötéves fejlesztési tervének és működési költségvetésének végrehajtására', majd Orbán Györgynek, a városgazdálkodási vállalat igazgatójának tájékoztatójáról tanácskoztak. E tájékoztató a déli fűtőmű beruházásának helyzetéről, a fűtési idányre való felikészülésről szólt. A továbbiakban a végrehajtó bizottság a városban lévő temetők fönntartásáról, az ezzel kapcsolatos feladatokról tárgyalt, majd bejelentések következtek.
