Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-20 / 221. szám

1981. szeptember 20. 8 Képújság Az MHD-erőművekkel jobban ki lehet használni a tüzelőanyagokat Új kokszoló a Szovjetunióból A Szovjetunió szállít új kok­szolóüzemet a Dunai Vasmű­nek. A szovjet partner, a Tyazsp- romexport a magyar féllel kö­tött szerződésben vállalta, hogy 36 hónap alatt leszállítja az évente több mint egymillió ton­na kokszot termelő üzem beren­dezéseit. A szovjet vállalatok mintegy 6300 tonna súlyú be­rendezést küldenek a Dunai Vasműbe, egyebek között koksz­előkészítőt és -osztályozót, va­lamint kokszolóblokkot. A ter­vezést is szovjet vállalatok vég­zik, és ugyancsak szovjet szak­emberek vezetik a szerelési munkákat, tehát kompletten ad­ják át a létesítményt. Az im­portüzlet értéke 19 millió 400 ezer rubel, s ezenkívül a szovjet partner csaknem kétmillió ru­belért alkatrészeket is szállít. A beruházásba bekapcsolódó magyar vállalatok mintegy 14 millió rubel értékben 2000 ton­nányi gépet és berendezést szál­lítanak. NDK Hasznosítják a másodlagos energiát Az NDK-ban a termelésben keletkező másodlagos energia mintegy 30 százalékának mű­szaki hasznosítására nyílik lehe­tőség, ami évi 40 millió tonna barnaszénneX felel meg. Tekin­télyes tehát ez a tartalékforrás, hiszen az ország évi barnaszén­termelése 250 millió tonna. A műszakilag hasznosítható má­sodlagos energiának mintegy 60 százalékát sikerült ismét fel­használni, munkára fogni az el­múlt évben. A jelenlegi terv­időszakban az a cél, hogy a 60-ról 75 százalékra növeljék a másodlagos energia felhaszná­lásának arányát. A vizsgálatok szerint sok még a tartalék az ipari kemencék hulladékhőjé­nek hasznosításában, mert le­vegőelőmelegítő felszerelésével 30—35 százalékos tüzelőanyag- megtakarítást lehet elérni. Az ország 5300 ipari kemencéjé­nek mindössze 27 százaléka van ellátva ilyen előmelegítővel. Sok tartalék mutatkozik még külön­böző energiaátalakítási hő- és szárítófolyamatokban, s a fenn­álló lehetőségek kétharmad ré­szénél viszonylag kevés ráfor­dítással lehet elérni a kedvező megtakarításokat. Az eddig nem hasznosított hulladékenergia ésszerű felhasználása csak egy- ötödét-egyharmadát igényli azoknak a ráfordításoknak, amelyek ugyanakkora mennyi­ségű elsődleges energia terme­léséhez szükségesek. Fémet olvaszt a plazma Előre meghatározott tulaj­donságokat nyernek a fémek a leningrádi acélhengerműben üzembe helyezett plazmaívke- mencében. A nap felszínén uralkodó hőmérsékletnél na­gyobb forróságban különlege­sen tiszta fémet sikerült előállí­tani. Ezt a vállalat meleghen­gersora használja fel, mely két mikron vastagságú fémszalag előállítására is képes. A szigo­rúan meghatározott összetételű és vastagságú fémszalagra az elektronikában, a műszergyár­tásban és más iparágakban van szükség. Mongólia Legelőgazdálkodás szovjet és magyar segítséggel Szovjet segítséggel új, nagy öntözőrendszert építenek Mon­góliában. Ennek használatba vétele után már 12 millió hek­tár legelőt öntöznek az ország­ban. Jelenleg a legelőterületek­nek csaknem a felét öntözik rendszeresen. Az öntözés ilyen irányú el­terjesztését elsősorban a szov­jet szakemberek geológiai mun­kája tette lehetővé, de mellet­tük a magyar szakemberek is hasznos segítséget nyújtottak. Magyarok dolgozták ki az or­szág középső és keleti részében felkutatott víztartalékok haszno­sítási tervét. A tervjavaslat a nagy kincset érő vízkészletek megfelelő védelmét is szolgálja. Bulgária Újabb atomerőmű Bulgária energiafejlesztési koncepciója döntően az atom­energiára épít. Az ország vil- lamosenergia-termelésében o múlt évben elérte a 20 százalé­kot az atomenergia aránya, s a tervek szerint 1985-ig ezt az arányt 26, 1990-ig pedig 40 százalékra növelik. A jelenleg 1320 megawatt kapacitással működő atomerőmű teljesítő- képességét 1988-ig 3760 mega­wattra bővítik. Nemrégiben hoztak döntést a második atomerőmű megépítéséről. Az új létesítmény vízhűtéses típusú, 235-ös uránt használ fel. Bélén városában építik fel, mintegy 100 kilométerre a már működő első erőműtől, ugyancsak a Duna partján. Építésének elő­készületeit a tervek szerint 1985-ig befejezik, s a nyolcva­nas évek végén lép üzembe az első, 1000 megawattos reaktor, majd az erőmű a későbbi bőví­tésekkel eléri a 4000 megawat­tos teljesítményt. Iskolások A koreaiak hazájukat Cso- szonnak, a „hajnali harmat" or­szágának nevezik. Nemzeti idő­számításuk több mint kétezer évre nyúlik vissza, de az egysé­ges, szilárd állam létrejötte nagyjából a magyar honfogla­lás időszakával esik egybe. 918-ban Korjó néven új dinasz­tia alakult — ennek alapján honosodott meg a Korea név az európai nyelvekben. Cnnek a virágzó Korjó király­ságnak a fővárosa Kegjon volt, a mai Keszon. Története min­den bizonnyal a legkalando­sabb Korea városai között. Ke­szon három évszázadon át volt a fénykorát élő koreai iroda­lom, építészet központja. 1231- ben Korjót és fővárosát lero­hanták a mongolok, s csak egy évszázaddal később sikerült ki­űzni őket. Nem sokkal később egy erősebb ellenfél, a kínai császárság támadta meg Kor­jót és vetett véget a dinasztiá­nak. Kong Min király, a dinasz­tia utolsó tagjának sírja, mél­tóságteljes kőszobrai ma is tel­jes pompájukban láthatók a várostól néhány kilométerre. Keszon igazi „kalandregénye" azonban napjainkhoz kötődik. 1946-ban, Korea kettéosztása­kor a város a déli, amerikaiak ellenőrizte igazgatás alá ke­rült. A koreai háború idején (1950—1953) többször is gazdát cserélt, végül azonban a fegy­verszüneti megállapodással a népi Korea része lett. Minden­esetre a város különleges hely­zete megmaradt: az országot kettéosztó demarkációs vonaltól mindössze 12 kilométerre fek­szik. A kettészakítottság nemcsak általában sújtja az -országot, rengeteg családot a szó fizikai értelmében szerteszórt, elvá­lasztott. Ennek tragédiáját leg­erőteljesebben a keszoniak ér­zik, mert errefelé alig van csa­lád, amelynek ne maradtak volna rokonai pár kilométerrel arrébb, a „túloldalon". Keszon különleges helyzete az idetévedő idegennek is rög­tön nyilvánvalóvá válik. Ahogy közeledünk a város felé, egyre szaporodnak a katonai ellenőr­ző pontok. A demilitarizált öve­zethez érve a gépkocsivezetők leveszik az autóról a rendszám- táblát. Ezen a vidéken a rend­kívüli állapot, a készültség ál­landóvá, szinte életformává vált. A modern városközpont­ban sétálgatva egyenruhás kí­nai katonákat láttam bicikliz­ni. Kísérőim elmondták, hogy ők még a háborút lezáró fegy­verszüneti megállapodás értel­mében a KNDK-ban tartózkodó kínai kontingens tagjai. Noha a feszültség ott vibrál a levegőben, a mindennapok Keszonban és környékén majd­nem olyanok, mint a népi Ko­rea más vidékein. Egészen Pan- mindzsonig, a nemzetközi el­lenőrző bizottság székhelyéig vezető út mellett rizsföldeket láttam, s a körzet veszélyessé­ge csak abban tükröződik, hogy akik a rizspalántákat gondoz­zák, nem parasztok, hanem a néphadsereg katonái. Megszo­kott látvány a KNDK-ban az utakat tisztogató gyerekek so­kasága, akik, ha egy hivatalos kocsi melléjük ér, tisztelegnek, vagy meghajolnak. Keszonon túl már nemigen fedezhető fel gyerekhad az utakon. Van azonban a városnak egy másik sajátossága, amely mesz- szeföldön ismert. Keszon térsé­gében van az őshazája a híres ginzeng-gyökérnek (koreaiul: inszam), amelyet a népi kép­zeleterő varázserővel ruházott fel. Készül belőle ital, az úgy­nevezett gyökérpálinka, illat­szer, gyógyszer és ételízesítő. A legenda szerint a ginzeng- gyökérből készült ital férfiasít, meghosszabbítja a fiatalságot. Nem véletlen, hogy még ma is az ősi növény az egyik legke­lendőbb exportcikke. GYŐRI SÁNDOR Koreai NDK Egy ezeréves város sorsa Rizsaratás Építik a világ első iparilag hasznosítható blokkját Az energiahordozó-szükséglet állandóan nő. A szerves és atomüzemanyiagolk fokozódó feltárásán kívül arra is szükség van, hogy ezeket aiz üzemanya­gokat hatékonyabban használ­juk fel. Egyre több lehetőség adódik. Az egyik az, hogy úgy­nevezett magnetohidrodimami- kus erőműveket (MHD-erőmű- veket) alkalmazunk, amelyek minden más erőműfajtánál job­ban hasznosítják az üzem­anyagot, s ennélfogva a Szov­jetunió is nagy figyelmet szen­tel ennek a típusnak. Az aláb­biakban a Szovjet Tudományos Akadémiának két tágja tudósít arról-, hol tart az MHD-erőmű- vek fejlesztése a Szovjetunió­ban, amely típus különösen más erőművekkel kombinálva1 vált érdekessé. Jelenleg a szerves energia- hordozóik kémiai energiáját is, az atómenergiát is több lépcső­ben alakítják át: először hőt ál­lítanak elő, amelyet mozgási, végül villamos energiává alakí­tanak át. A modern erőművek hatásfokát: eddig 40 százalékra Sikerült emelni. Ily módon az üzemanyag hőenergiájának 60 százaléka veszendőbe megy és hufladéklhőkiént szennyezi a kör­nyezetet. A szerves és atomüzem- anyügbán ‘ rejlő lehetőségek jobb kihasználása egy új típu­sú energiatermelő berendezés­hez fűződik, amelyben lényege­sen magasabb hőmérsékleten lehet az energiát átalakítani. Ilyen szempontból az MHD-ge- nerátorok a legnagyobb pers­pektívával rendelkező energia­termelő berendezések közé tartóznák. Az ilyen generátorban a hő­energiát közvetlenül alakítják át elektromossággá. Ez úgy tör­ténik; hogy egy gázt hagyomá­nyos, vagy a'tomhőenerg.iával erősen felhevítenek (2—3000 °C-ra), miáltal a gáz elektromos vezetővé (ún. alacsony hőmér­sékletű plazmává) válik. Külön­böző technikái trükkökkel, mlint például alká l’iveg yül etek ada­golásával, vagy atomhasadási termékeken való besugárzás útján a vezetőiképességet még növelni is lehet. Ha most ezt a gázt egy erős mágneses mezőn igen nagy sebességgel (1000 m/mp) áramoltatják át, akkor bizonyos fizikái törvények alüp- ján, két megfelelően elhelyezett elektródáról elektromos áramot lehet elvezetni. Az MHD-generátorból' való kilépéskor az égéstermékek hő­mérséklete még mindig nagyon megás, A plazmát ezért a kö­vetkezőkben egy szokványos gőzturbina gőzfejlesztőjébe ve­zetik, s így a gáz hőenergiájá­nak egy további részét lehet hasznosítani így tehát az MHO-gene rátör kétlépcsős. A második fokozat egy szokványos gőzturbina, amelyben az MHD-generátoron már keresztülfutott égéstermé­kek maradék hőenergiáját ugyancsak elektromossággá alakítják. Ily módon egy MHD- generátor 50 százalékos, továb­bi tökéletesítése esetén akár 60 százalékos összhatásfokot is el­érhet. így 20—25 százalékkal megelőzi a szokványos hőerő­műveket, ami a tüzelőanyag lé­nyegesen jobb hasznosítását je­lenti, és egyben azt is, hogy a környezetet kevesebb hulladék- hővel szennyezik. Az első szovjet U—02-es MHD-berendezést 1964-ben építették Moszkvában. 1971-ben befejezték a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia Magas Hőmér­sékletű Intézete U—25-ös ipari kísérleti berendezésének fejlesz­tését. 1975-ben elérte a terve­zett 20 megawattos kapacitását. Az elmúlt években a próba­üzem során az U—25-ös be­rendezés tartós üzemben is be­bizonyította a működőképessé­gét. Az U—02-es és U—25-ös MHD-berendezésekkel a hőnek elektromos energiává való át- aiökítása terén, szerzett tapasz­talatok birtokában már néhány évvel ezelőtt mód nyílt arra, hogy belekezdjenek a világ el­ső iparilag hasznosítható MHD- blokkjának fel állító sóba. Az építés néhány év múlva fejező­dött be. EB Grúzia területének csaknem fele 1000 méter tengerszint fe­letti magasságban fekszik. A kötélpályák alkalmazása ezért gazdaságilag rendkívül előnyös. Jelenleg a köztársaságban 35 utasszállító és 40 teherszállító kötélpálya működik, ezeken évente több mint 10 millió utast és 14 millió tonna külön­böző terhet szállítanak. Alkal­mazásuk gazdasági hatékony­sága az útépítéssel összehason­lítva több százmillió rubel. Egy kilométer hosszú kötélpálya Grúziában általában 10 kilomé­ter hoszú autóutat helyettesít. Nemrég Acana faluban ad­tak át rendeltetésének újabb kötélpályát, amely egy hatal­mas szakadékot átszelve, a le­hető legrövidebb úton teremt összeköttetést a nehezen elér­hető teaültetvények és az ültet­vény raktárai között. Ezen szál­lítják a műtrágyát és a kisebb gépeket is. A teatermesztők öt perc alatt jutnak el munka­helyükre. Grúziában a közeljö­vőben 13 hegyi területen 80 kötélpálya építése kezdődik meg. E terv megvalósítása le­hetővé teszi egyrészt a műtrá­gya fokozottabb felhasználását a hegyi legelőkön, másrészt 50 ezer hektár új legelő hasznosí­tását. A kötélpályákat ásványi kincsek, mangánérc, szén, mész­kő és építőanyagok szállításá­ra is felhasználják. Grúziában működik a Szov­jetunió egyetlen felvonótervező tudományos kutatóintézete. Az intézet a rendszerek automati­zálásával foglalkozik. Szoros kapcsolatokat tart az ország számos kutatóintézetével, így a moszkvai irányítástechnikai in­tézettel, a harkovi geotechnikai intézettel és a leningrádi Fel­vonóipari Egyesüléssel. ' A világon először Grúziábán kötöttek össze két várost kötél­pályával. Amíg a 20 kilométeres távolságot az autóbusz 45—50 perc alatt teszi meg, a kötél­pálya az utat 15 kilométerrel rövidítve, ezt az időt 12 percre csökkenti.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents